Vasmegye, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-14 / 242. szám

S­A E­Z ÉL­E­T* Az iskolai pártszervezetek feladatairól A­z 1955—56-os tanévben fon­­tos feladat áll az egész ok­tatásügy minden dolgozója előtt. Pártunk Központi Vezetőségének a közoktatásról szóló határozatai, a márciusi párthatározat és a tan­év elején megjelent OM tanév­nyitó rendelet végrehajtásával for­dulatot kell elérnünk az oktató­­nevelő munka területén. Mindenekelőtt a legfontosabb tanulóink világnézeti-politikai ne­velésének hatékonyabbá tétele és a tanulóközösségek további meg­szilárdítása. E két feladat végre­hajtásában fontos szerep jut az is­kolai pártszervezetekbe tömörült kommunista pedagógusokra, örvendetes jelenség városunk területén, hogy az idei tanévben az elmúlt tanévhez viszonyítva, jelentős mértékben megerősödtek iskolai pártszervezeteink. Jól dol­gozó pedagógusaink közül egyre több azoknak a száma, akik a párt tag­jelöltje­ és tagjaként akar­nak harcolni a párthatározatok végrehajtásáért. Az eredmények­kel azonban nem kell megeléged­nünk. Továbbra is szükséges, hogy új, becsületes, jól dolgozó peda­gógusokkal erősítsük iskolai párt­­szervezeteinket. Milyen feladatokat kell végre­­hajtaniok iskolai pártszerveze­teinknek, hogy élharcosokká le­gyenek a fent vázolt két feladat végrehajtásában? Az elmúlt tanévben a jobbolda­li nézetek térhódításának követ­keztében nem foglalkoztak kellő súllyal iskoláink a világnézeti és politikai neveléssel. Tanítási órá­kon és iskolán kívüli foglalkozá­sokon nem folyt kielégítő harc az idealista világnézet ellen. Nem ér­vényesült következetesen pedagó­gusaink oktató-nevelő munkájá­ban a dialektikus materializmus. Pedagógusaink egy része hűvösen, meggyőződés, lelkesedés nélkül ta­nította a tanulókat, ami kedvezőt­lenül hatott azok ideológiai fejlő­désére. Több nevelőnél felszínre került a kettősség kérdése is. Hiy­yen hiányosságok okai ab­­ban keresendők, hogy pe­­dagógusaink ideológiai fejlődése elmaradt a követelményektől. Is­kolai pártszervezeteink részéről pedig_ a tavalyi évben kevés erő- ? kifejtés történt pedagógusaink­­ ideológiai nevelése érdekében. ) Pártszervezeteink sok esetben­­ tűrték, hogy a pedagógusok mun­kájának értékelésénél szétválas­-­­ szák a politikai és szakmai taní­­ tást.­­ A márciusi KV-határozat után­ kezdtek pártszervezeteink e téren­­ hatékonyabb munkát. A tapaszta-­­lat azt mutatta, ahol pártszerveze-t teink törődtek az ideológiai elma-S radétteáe felszámolásával, figye-­ lemreméltó eredményeket értek el ( Erről tanúskodnak a Hámán Ka-­­­tó utcai, a Petőfi Sándor utcai, a­ a Hevesi Ákos utcai és a Dózsa­­ György úti általános iskolák pél­ 5­dái. ? A harc döntő szakaszát azonban­ az idei tanévben kell megvívni.) Ahhoz, hogy megjavítsuk tanú- 5 lóink világnézeti-politikai neveié­, sőt, mindenekelőtt fordulatot kell­ elérnünk a nevelőtestületek mun-­ kájában. Nyilvánvaló, hogy ezt a­­ fordulatot iskolai párt­szerveze-­­ teinknek kell biztosítani. Váljon­­ pártszervezeteink fon­tos­ feladato-­­ vá a pedagógusok ideológiai-poli-e tikai nevelése. Taggyűléseken, tan-s testületi értekezleteken, ankétokon,­ egyéni beszélgetések során minden­­ kommunista pedagógus meggyőző­­ erejű felvilágosító szóval, bátor­ építő bírálattal nevelje pedagógus-­­ társait.­­ A világnézeti-politikai fejlődés­­ érdekében biztosítsák pártszerve-­­­zeteink pedagógusainknak a párt-­ oktatásba és az állami ideológiai­ továbbképzésbe való fokozottabb­­ bevonását. A marxizmus-leniniz-­­mus tanulmányozása nagymérték-­­ ben előmozdítja pedagógusaink­ ideológiai fejlődését. A világnézeti­ fejlődés előmozdítása, igen komoly.« nem egyszer nehéz feladat. Ennek­ hangoztatásával azonban egyesek­ — nem egyszer a párttagok is —­ szemet hunynak a hibák felett.) Fejlődésünk" megköveteli párttag- / pedagógusainktól, hogy harcos ( komutráást, lendülettel, szilárd) elvi fiarccel szorítsák ki nevelő-­­ testületeinkből, a nevelők gondol­kodásából az idealizmust és a még meglévő polgári nézeteket. Érezzék ebben a munkában párttagjaink, pártszervezeteink fe­lelősségüket s ennek tudatában végezzék munkájukat. A tanulóközösségek további megszilárdításának, a közösségi ne­velés fejlesztésének előfeltétele a jó nevelői kollektíva. A nevelői kollektíva megszervezésében és működtetésében fontos feladat vár az iskolák igazgatói mellett isko­lai pártszervezeteinkre, párttag-pe­dagógusainkra. S­ok feladatot oldottak meg a már sikeresen iskolai párt­­szervezeteink, de vajmi keveset tettek a pedagógus-kollektívák tervszerű kialakításának érdeké­ben. Jelenleg e tekintetben iskolai pártszervezeteink még nem állnak hivatásuk magaslatán. Iskoláink­ban az oktató-nevelő munka nagy­mértékben fejlődik, ha iskolai pártszervezeteink kellő politikai és pedagógiai felkészültség birtoká­ban kezükbe veszik a pedagógus­kollektívák kialakításáért folyó harcot. Ez a munka szorosan összefügg az ideológiai, politikai nevelő- , munkával. Abban a tantestület­ben, amelyben világnézeti különb­ségek, eszmei-politikai tisztánlá­tás hiánya van, nem lehet egysé­ges nevelőközösséget kialakítani.­­Ha a világnézeti-politikai nevelés fejlődik, az kedvezően hat a kö­zösség kialakulására is. A nevelőközösség kialakítása érdekében fel kell számolni­uk pártszervezeteinknek a tantestüle­tekben­­még meglévő langyos „kor­társi­as" szemhunyást, amely ve­szélyezteti az eszmei-politikai egy­ség kibontakozását. A meggyőző, felvilágosító szó mellett, bátran és következetesen le­­kell leplezni és szét kell zúzni a közösség kialaku­lását gátló kispolgári maradványo­kat. Gondot kell fordítani pártszer­vezeteinknek a kibontakozóban lévő pedagóguskollektívák műkö­désbeli egységének elősegítésére. Jól dolgozik az az iskolai párt­­szervezet, amely a taggyűléseken a kommunisták, vagy nyílt pártna­pon az egész tantestület, az egész iskolai munka legfontosabb célki­tűzéseit vitatja meg. A szombat­helyi iskolák pártszervezeteiben találunk ilyen irányú kezdeménye­zéseket. A Hámán Kató úti és a Petőfi Sándor utcai iskolák párt­­szervezete megvitatta az elmúlt tanév során a hazafias nevelés kérdéseit. Az iskolák pártszerveze­tei taggyűlésen foglalkoztak a munkásszármazású tanulók tanul­mányi helyzetével. Ezeken a tag­gyűléseken alapos viták után fon­tos határozatok születtek, amelye­ket az egész tantestület magáévá tett. A pártszervezetek ilyen irányú munkája elősegítette a nevelőkol­lektívák fejlődését, a tantestület egésze elé közös célt állított.­­K­omoly, de nem könnyű fel­­adatokat kell megoldani az idei tanévben iskolai pártszerve­zeteinknek. Minden kommunista pedagógus lelkesen, harcos kom­munista lendülettel hajtsa végre a pártszervezetektől kapott párt­­megbízatásokat. Ezzel elérjük azt, hogy maradéktalanul végrehajtjuk pártunk Központi Vezetőségének a közoktatásról szóló határozatait. Kálmán József Mi újság A CELLDÖMÖLKI JÁRÁSBAN? Tatarozzák a lakásokat Javuló vízellátás Jánosházán tíz, Ostffyasszony­­fán tizenkettő, Celldömölkön ti­zennégy ezer forintos költséggel tatarozták a lakásokat. Most kez­dik meg Celldömölk II. kerületé­ben egy két szoba-konyhás lakás tatarozását, amely 70 ezer forint­ba kerül. Utak épülnek, jobb hidak lesznek Kemenesmagasiban 5000 forint­ból helyrehozták a régi hidat. Celldömölkön négy és fél kilomé­ter hosszúságban 3000 forintos költséggel utat javítottak. 22.000 forint költséggel egy aszfaltutat hoznak rendbe. Jánosházán egy 1200 méteres útszakasz felújításá­ra 3000 forintot fordítottak. A községpolitikai tervek végre­hajtása révén is számos utat javítottak meg. Tokorcson az új­­mihályfai utat 8000 forint, Pápó­­con 9 kilométeres útszakaszt 71 ezer forint, ugyanitt a járdákat 18 ezer forint, Kenyériben három­­kil­­lométeres útszakaszt 15 ezer fo­rint értékű társadalmi munkával hozták helyre. Celldömölkön a Széchenyi utcai kutat 9000 forintos beruházással javították meg. Vönöckön 18.000 forintos költséggel a Petőfi utcai kutat tették használhatóvá. Ke­nyériben a Sztálin úton a kút rendbehozása 15.000 forintba ke­rült. Ostffyasszonyfán két kút fú­rására 31.000 forintot fordítottak. Dukán a Zrínyi Ilona utcában 12 ezer forintból készült új kút. Ke­­meneskápolnán a meglévő forrás további felhasználására 14.000 fo­rintot fordítottak. Fedett piac, játszótér Celldömölkön 40.000 forintos be­ruházással fedett piactér épült, eb­ből 18.000 forint értékűt társadalmi munkával végeztek el. Ugyancsak Celldömölkön 13.000 forintos költ­séggel új játszótér létesült.­ Ke­­menespálfán 1500 forintos társa­dalmi munkával hozták létre a község gyermekeinek játszóterét. Szépülnek az iskolák, az óvodák Bobán decemberben az új he­lyén kezdi meg működését a 43 ezer forintos beruházással készült új óvoda. Az elmúlt hetekben 8 ezer forint értékű sportfelszerelést kaptak az újonnan alakult terme­lőszövetkezeti községek általános is­kolái. Boba, Mesteri, Nagysimonyi kispajtásai részesültek most e ju­talomban. 114.600 forintból kémiai, fizi­kai­ és a tanításhoz szükséges egyéb szemléltetőeszközöket, kis szertárakat kapnak a járás álta­lános iskolái. Jánosházán társadalmi munká­val elkészült az új napköziiottho­­nos óvoda. A régi óvoda helyén most folynak a munkák. Itt böl­csődét létesítenek: 355.000 forintos felújításból ta­tarozták a jánosházi, a kemenes­­mihályfai, a kényét­i, a köcski, a borgátai és a celldömölki fiú ál­talános iskolákat. Kemenessömjénben, Kemenes­­pálfán , Beléden 25.000 forintos beruházásból helyrehozzák a pe­dagógus-lakásokat. Nagysimonyiban két tanterem­­­mel bővül az általános iskola. Az­­ új tantermeket novemberben avat­­­ják fel. Az avató­ünnepséggel egy­­­­bekötve nevelők napját tartanak­­és megjutalmazzák a tsz-szerve­­­zésben kitűnt pedagógusokat. Kulturális élet ) Jánosházán ez évben 5000 forin­­t­­ot fordítottak a kultúrotthon ta­­r­tarozására. Nemeskeresztúron 8000­­ forintból csinosították a község­­ kultúrotthonát. Csöngőn 3000 fo­­­­rintos költséggel gondoskodtak a­­ kultúrotthon rendbehozataláról . Egyházashetyen 10.000 forintból új­­ mozivetítő fülke készült.­­ A községfejlesztési alapból Ka­­­­rakó kultúrtermébe beépített szín- 1 padot kapott 40.000 forintból, eb-­­­ből 22.000 forint a társadalmi munka értéke. Keleden a kultúr­­ház bővítésére 9500 forintot fordí­tottak, melyből 4000 forint társa­dalmi munka. Kemenesmagasiban a kultúrotthon tatarozása és a be­rendezés bővítése 25.900 forintba került. Kemenespálfán 2000 fo­rintból bővítették a kultúrházat. Köcskön hat, Szergényben ötezer forintból gondoskodtak a kultúr­otthon bővítéséről. A kultúrcsoportvezetői munka­­közösség az elmúlt hetekben ala­kult meg Celldömölkön. Havonta egyszer tart ülést. E megbeszélé­seken rövid ismertetőt tartanak a művészeti előadásokról, a rendez­vényekről. Ezen szerv feladata gondoskodni a különböző rendez­vények helyes irányításáról, meg­szervezéséről. Elkészült a terv, amely szerint a celldömölki járás községei a ré­gi hagyományokhoz híven, műsor­ral egybekötve tartják meg vidám szüreti mulatságaikat. 14 népkönyvtár a járás terüle­­­tén az elmúlt hónapban közel 500 kötet könyvvel bővítette állomá­nyát. Celldömölkön egy hónap alatt ötven új olvasó kereste fel a járási könyvtárt. Az elmúlt ne­gyedben 5845-ről 7846-ra emelke­dett a járási székhelyen a köl­csönzött kötetek száma. Ugyancsak az elmúlt három--hónapban hét népkönyvtár-,250 diafilmet kapott. Új életet kezdett a DISZ-szervezet Kenézen Régem írtam már a Vas megyé­nek, de bizonyára szívesen ve­szik, ha most egy kellemes hír közlésével keresem fel a lapot. Községünkben eddig nem műkö­dött a DISZ-szervezet. Volt, de csak papíron. Az ilyen „műkö­dési” hátterét nem fontos rész­letesen említeni. Annyi bizonyos, hogy hiányzott a fiataloknak az a közösség, amely összetartja, ta­nítja, neveli, szórakoztatja őket. Ezért aztán szükségesnek tar­tottuk újra megalakítani a DISZ- szervezetet. Pár nappal ezelőtt este összegyűltünk az iskolában. A gyűlés megkezdéséig Maros­­vári József iskolaigazgató szóra­koztatta a fiatalokat, tangó harmo­nika kellemes muzsikáiéval. Utá­na a jánosi DISZ-bizottságtól ki­küldött elvtárs megtartotta a be­számolóját, melyben ismertette a DISZ-szervezet munkáiét, az előtte álló feladatokat, s a szer­vezet működésének a célját. Ez­után megválasztottuk a DISZ- szervezet vezetőségét. A tagság Magyar Rozáliát bízta meg a tit­kári teendők ellátásával. Veze­tőségi tag lett: Maros­vári József iskolai igazgató, Bíró Rozália, Varga Ferenc, Vörös István és Tóth István. Mi, DISZ-fiatalok valamennyien nagy reményekkel választottuk meg a vezetőséget. Reméljük, hogy a fiatalok vára­kozásának megfelelően látja el teendőit. A fiatalok javaslatokat tettek a téli közös szórakozásra és a tanu­lásra. Bízunk abban, hogy mun­kánkban a DISZ járási bizottsága is mindent megad ahhoz, hogy szervezetünk rövid időn belül életerős, szilárd legyen. Tóth Ferenc levelező, Kenéz DULSKA ASSZONY ERKÖLCSE A Déryné Színház bemutatója N­­osszú szünet után ismét el­­látogattak a megyébe a Déryné Színház (Faluszínház) mű­vészei, hogy játékukkal most is, mint már annyiszor, emlékezetes estéket szerezzenek a megye dol­gozóinak. Október folyamán Gab­riela Zapolska lengyel írónő Dulska asszony erkölcse című ragikomédiájával mutatkoznak be. Az első világháború előtti idők­ben játszódik a darab, amelyben az írónő mesteri kézzel rántja le a leplet a kispolgárság életéről, afelé szolid, tisztességes életet mutató, befelé rothadó valóságá­ból. Az egész történet a lakásban játszódik le, ott, ahol mindenki gazán az, ami, ahol nem hord Harcot, ahol teljes meztelenségé­ben mutatkozik meg, kiben mi akik. Dulska asszony, a család feje,­­ az úr a házban, nem tudja el­viselni, hogy egyik lakóját men­­tőautó vitte el, s így botrányt okoz ott, hírbe hozta a házat, ahol akik­ felmond neki. De azt elné­­zi, sőt jóvá hagyja, hogy a cse­­ndlány kedves fiacskája prédája egyen. Csak az a fontos, hogy a világ ne tudjon meg semmit er­ől, hogy inkább történjen min­den a négy fal között, ott nem áthatják. Sándor Anna olyan mély meggyőző erővel alakítja ezt az aljas nőt, hogy néha szín­­e beleborzad a náző. Kihasznál minden apróságot, amellyel csak megmutathatja, ki is ez a „tisztes­­áges" nő, akinek szemében­­mindennél szentebbek bizonyos erkölcsi elvelek. Ezek az erkölcsi ívek azonban csak addig érvé­nesek, amíg neki nem kellemet­­enek. Sándor Anna alakítása gén nagy élményt jelent a nézők­zámára. Ígl érte hozzá, ha egy kicsit más jellem is, a sógornője, Julietta, aki nem rejti ugyan az erkölcsi elvek mögé magát, nem ott keres magyarázatot tetteire. Julietta olyan ravasz, mint egy tolvaj, ügyes és az életnek csak a napos oldalát akarja biztosíta­ni magának. Megalkudott az élet­tel, de úgy, hogy csak a javát akarja. Fazekas Zsuzsa alakítása híven tükrözi ezt a minden háj­jal megkent nőt, aki gátlás nél­kül, ügyesen használ fel minden eszközt, csakhogy biztosítsa a neki kívánatos életet, ő sem kü­lönb Dulska asszonynál, csak éppen más módszerekkel dolgo­zik. Dulski úr, a férj pipogya alak, mindenben energikus feleségét követi, semmi szava nincs otthon, de nem is tart rá igényt, mert ez így kényelmes neki. Sándor István szavak nélkül is jól meg­mutatja e gyenge, kényelmes kis­polgárt, aki távoltartja magát az élet zavaró apróságaitól. Él, mert született. A gyermekek mind különböz­­nek egymástól. Zbyskó, a legidősebb úgy érzi, hogy van benne valami, ami más, mint a kispolgár, de nincsen ereje arra, hogy legyőzze a régit, ami leg­­belül él benne. Csak arra futja erejéből, hogy egy napig szem­behelyezkedjen a családjával, aztán nyugodtan hagyja, tegye­nek, amit akarnak Hankával, aki az ő prédája lett. Árva János nagyszerűen kidolgozott alakítása jól aláhúzza Zlyskó tehetetlensé­gét és a kispolgárban élő néha kitörő anarchikus hajlamokat, amelyek azonban nem tartanak soká, mert győz a kényelemsze­retet. . . ■ Hesia tipikus leánya ,anyjának. Még félig gyerek, de máris­ ben­ne él a családi légkör hatására kialakult úrhatnámság, könyök­­lés, amelyet anyjától örökölt. Dö­ö­mötör Erzsi természetes, fiatalos játéka teszi meggyőzővé ezt az alakot. Kiáltó ellentéte Méla, ez az ábrándozó, tiszta lelkű lány, aki becsületes, de erőtlen. Nem ebbe a környezetbe való. Csak erőtlensége az, ami a kispolgá­rokra annyira jellemző. Varga Edit egyszerűsége, megkapó, tisz­ta lelket tükröző alakítása na­gyon megragadja a nézőt. Az egész családdal szemben áll, más embereket képvisel Hanka, a cselédlány, aki áldoza­tul esik Zbyskó „szerelmének". Ő még akkor is erős, amikor meg­alázzák. Sokáig tűr, de ha kell, akkor energikussá vélik, ő már megismerte az úri világot, nem kápráztatja el józanságát a külső­ máz. Még akkor is fenntartott, fejjel tud elmenni, amikor lát­­­szólag ő marad alul a küzdelem-­­ben. Kerpely Judit mélyen em­beri figurája messze kimagaslik. 1 m­eg kell említeni, hogy Fa-­­­­ragó Vera és Lubinszky­­ Margit kis szerepükben méltók­ voltak az együtteshez. Az egész­­ előadásra jellemző, hogy minden szereplő tudása legjavát adja és­ ezért nehéz lenne különösen ki-­ emelni, ki játszott jobban. Na l­­gyon nagy élmény ez az előadás.­­ Megtanít arra, hogy a kispolgá-*­rok valóját felismerjük, értsük,­ lássuk, miért olyan veszedelmez e­sik.­­ Az évad elején nagyszerű tel­­­­jesítményt nyújt a Déryné Szín-­ ház. Feledhetetlen estét szereznek­­ mindenkinek, aki ezt a darabot­ megnézi. Az egységes, összetör- ( rött alakítás Both Béla rendezé­­­­sében a színház művészeinek ? egyik legsikerültebb alakítása. ( Baranyai Ilona )

Next