Vas Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-17 / 217. szám
nika proletárjai egyesüljetek ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJA II. évfolyam 217. szám. Ára 50 fillér 1957. szept. 17. Kedd Egyik kezükben szerszám, a másikban fegyver Munkásőr zászlóavató és névadó ünnepség Celldömölkön Az esős napok után ragyogó napsütés köszöntötte Celldömölkon a járási munkásőrszázad zászlóavató és névadó ünnepségét. Alkotmányunk ünnepe óta megyénkben minden vasárnapra esett egy-egy ilyen ünnepség, amelyen a kommunista munkások átvették csapatzászlóikat, megmutatták erejüket, harcos kiállásukat a munkáshatalom, a párt és a szocializmus ügyének védelmében. Vasárnap Celldömölkön az ünnepség már a kora reggeli órákban megkezdődött: fél hét órakor zenés ébresztő köszöntötte a járási székhely lakosságát. És a koszorúzási ünnepségen — a szovjet hősi emlékmű előtt — már nagy tömeg szemlélte csillogó szemmel a munkásőrök felvonulását. Az arcokról szinte olvasni lehetett, hogy örülnek a munkásőrségnek, bíznak bennük, hogy azok, ha kell, életük árán is megvédelmezik a munkáshatalmat. Kommunisták, munkások, dolgozó parasztok, tsz-tagok, vagy ezek gyermekeiből lett értelmiségiek, vezetők markolták keményen a fegyvert. Ezek az emberek a párt és a kormány hívó szavá,a’Pkadtak fegyvert, hogy soha többé meg ne történhessen az, ami megtörtént a múlt év október—novemberben. Ezek az elvtársak azokban a napokban is szívesen fegyvert fogtak volna, hogy elvegyék a kedvét a hazaáruló, ellenforradalmár bitangoknak. A párt és a kormány bizalma a kommunistákban, a dolgozókban — ennek a megtestesítője, élő, eleven kifejezője a munkásőrség. S ezt a bizalmat nemcsak azok érezhetik, s érzik, akik dolgos kezükkel most már a fegyvert is szorítják, hanem azok is, akik tanúi lehetnek az ilyen felemelő ünnepségeknek. Nálunk minden becsületes ember nyugodtan hajthatja fejét éjszakai pihenőre, mert az állampolgárok életét, vagyonát, a nép hatalmát és vagyonát a honvédség és a karhatalom mellett most már a felfegyverzett munkások hadserege is védelmezi. A zászlóavató és névadó ünnepségre öntudatosan, példás fegyelemmel felvonuló munkásőrök önkéntelenül is erőt, bizalmat, biztonságot adó gondolatokat ébresztenek a hazájukat szerető, a néphatalom mellett álló becsületes emberekben. A néphatalom veszett ellenségei pedig csak hadd csikorgassák fogaikat, ezeknek az elvtársaknak a kezéből a fegyvert soha többet nem lehet kicsavarni, s a nép ellenségei többet nem támadhatnak olyan szabadon a munkások és parasztok állama ellen. Ezt érezték azok, akik együtt vonultak a munkásőrökkel a Széchenyi térre. A koszorúzási ünnepség színhelyétől a Széchenyi térig vivő útszakaszon zászlók, jelmondatok, baráti integetés kísérte a felvonuló munkásőröket, hogy háromnegyed 10 órakor megkezdődjön az ünnepség. Az üzemek munkásai, a járás lakosságának képviselői, felnőttek és fiatalok köszöntötték a munkásőröket, hallgatták a vezényszavakat, az ünnepi beszédet, a köszöntőket. A munkásőrség fogadása, a felsorakozott díszzászlóalj parancsnokának jelentése után a Himnusz és a megnyitó következett, majd Rózsa Géza elvtárs, az MSZMP járási bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Miután köszöntötte a munkásőröket és az egybegyűlt tömeget, megemlékezett arról, hogy nálunk Magyarországon is megvoltak a munkásőrség előfutárai. 1919-ben a hatalomra jutott munkásosztály megszervezte az üzemőrségeket és a vörösőrséget. Abban az időben ezek voltak a munkásosztály fegyveres alakulatai, a proletárdiktatúra, a Tanácsköztársaság védelmezői. A munkáshatalomnak nálunk is nagyon sok hőse volt 19- ben s azóta is. A celldömölki járás munkásőrszázada is egy hősnek, Szalai József elvtársnak a nevét vette fel. Olyan embernek a nevét, aki tavaly októberben az életét adta a munkáshatalom védelmében. Szalai elvtárs Nagysimonyiban született, szegényparasztok gyermeke volt, s 30 éves korában vesztette el életét. Emlékét őrzi, s hős példáját követi a járási munkásőrszázad. Szalai elvtársnak azért kellett meghalnia, mert szerette a pártot, hazáját, s a dolgozó nép ügyét védelmezte. A szónok beszélt arról, hogy nem elég csak beszélni a hatalom megvédéséről, hanem meg kell teremteni az előfeltételét annak, hogy vissza ne jöhessen a kapitalista múlt, de az se ismétlődhessen meg, ami tavaly történt október—novemberben. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy a párt politikája a szocialista eszméknek megfelelően szolgálja a dolgozók felemelkedését. Tanulsága októbernek, hogy védelmezni kell a párt egységét, s azoknak a kezébe kell adni a fegyvert, akik meg is tudják védelmezni a pártot, a népet. Az októberi tanulságot levonva, adott a párt fegyvert a munkások kezébe, hogy az ellenforradalom sötét erői aljas terveikre mindig kellő választ kapjanak a legilletékesebbektől, a munkásoktól is. A munkásőröket nézve az emberek önkéntelenül is az imperialistáknak azon hazugságára gondolnak, hogy a munkások nem támogatják a forradalmi munkásparaszt kormányt. A munkásőrök nagy többsége egyszerű kétkezi munkás a munkapadok mellett, a szántóföldeken találkozhatunk velük a legtöbbet. S hol ad a kormány fegyvert az őt nem támogató munkások kezébe? Ez a kölcsönös bizalom világos bizonyítéka. De a kormány iránti bizalmat példázza az is, hogy a munkásőr- Század zászlaját szinte elborították az üzemek, intézmények által adományozott szalagok. Felszólalt az ünnepségen Szalai József özvegye is. Sírástól el-elcsukló hangon beszélt a munkásőrökhöz. A mártírhalált halt özvegyének szavai belevésődtek a munkásőrök és az ünneplők emlékezetébe: nem, soha többet nem engedjük meg, hogy előforduljon az, ami tavaly megtörtént. Ezt fejezte ki a munkásőrök eskütétele is, az a fogadalom, hogy a pártot, a Magyar Népköztársaságot, ha kell, az életük árán is megvédelmezik. Az ünnepségen részvevők száma egyre nőtt, s nagy tömeg gyűlt össze, amikor a zászlóalj díszmenetben elvonult a díszemelvény és a csapatzászló előtt. Az elvonuló egységeket az ünneplők valóságos virágesővel árasztották el. A munkásőröknek vörös szegfűt ajándékoztak — szimbóluma ez is, hogy ők a proletáriátus diktatúráját védelmezik. A tisztelgés és az Internacionálé elhangzása után a vasútállomás előtti térről a tömeg együtt vonult a munkásőrökkel a városba. A celldömölki járás munkásővszázadának zászlóavató és névadó ünnepsége nemcsak az újonnan szerveződött munkásőrségnek volt felejthetetlen ünnepe. Ünnepe volt ez a járás munkásainak, dolgozó parasztjainak is. Olyan ünnep, amely erőt, biztonságot kölcsönöz a további munkához, a nép ellensége, elleni kíméletlen harchoz, a haza erősítéséhez, a szocialista vívmányok gyarapításához. A Széchenyi téren lezajlott ünnepség után a munkásőrök, azok hozátartozói és a meghívottak , üzemek, intézmények, községek, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, a járási, a megyei és országos vezető szervek képviselői baráti hangulatban befolyt ebéden vettek részt. Ezt követően zene szórakoztatta a munkásőröket és a vendégeket. Jól sikerült a Répce menti kiállítás és vásár A földművesszövetkezeti tag- és közgyűlések elé Tézisek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából A Pravda vasárnapi számában közölte „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára (1957)” című téziseket, amelyeket az SZKP Központi Bizottságának propaganda- és agitációs osztálya, valamint az SZKP Központi Bizottságának marxizmus—leninizmus osztálya, valamint az SZKP Központi Bizottságának Marxizmus—Leninizmus Intézete készített. A tézisek fejezetei a következők: „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme és a proletárdiktatúra megszilárdulása a Szovjetunióban", „A szocializmus felépítése a Szovjetunióban az októberi forradalom fő eredménye”, „A szovjet nép hősies harca a Nagy Honvédő Háborúban”, „A szocialista építés eredményei a háború utáni időszakban és a szovjet nép feladatai a kommunizmusért vívott harcban”. „A kommunista párt a szovjet nép győzelmeinek vezére, lelkesítője és szervezője". Nagy fejezet foglalkozik a Szovjetunió külpolitikájával és a népek békeharcával. A tézisek utolsó fejezete a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak az emberiség történemi sorsára gyakorolt hatását jellemzi. (MTI) A Szovjetunió washingtoni nagykövetségének emlékirata az amerikai külügyminisztériumhoz A Szovjetunió külügyminisztériuma „megelégedéssel állapítja meg, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma elfogadja azt a javaslatot, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya kezdjen tárgyalásokat a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről. A minisztérium egyetért azzal, hogy a tárgyalásokat 1957. októberében kezdjék meg az amerikai külügyminisztérium képviselői és a washingtoni szovjet nagykövet” — írja a washingtoni szovjet nagykövetségnek az amerikai külügyminisztériumhoz szeptember 12-én intézett emlékirata. A Szovjetunió külügyminisztériuma — írja a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztéséről szóló emlékirat — nem érthet egyet azzal az állítással, hogy amerikai részről nem állítanak mesterséges akadályokat a két ország kapcsolatainak útjába. A szovjet nagykövetség július 26-i emlékiratában olyan tényeket sorolt fel, amelyek bizonyítják, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai nem fejlődnek kellően éppen az amerikai fél okozta akadályok és korlátozások miatt. A szovjet nagykövetség emlékirata ezután felsorolja azokat a kérdéseket, amelyeket a küszöbönálló tárgyalásokon célszerű lenne megvizsgálni. Ezek a kérdések a gazdaságot, a kereskedelmet, a tudományt, a kultúrát, a technikát és egyéb területeket érintik. Az emlékirat azt a reményt fejezi ki, hogy az amerikai külügyminisztérium jóakaratúan fogja megvizsgálni a szovjet külügyminisztérium javaslatait. Az emlékirat válasz, az amerikai külügyminisztérium augusztus 16-i emlékiratára. A moszkvai lapok vasárnap mindkét emlékirat szövegét közölték. (MTI) Egyik legsürgősebb munka: a vetőszántás a szántásra, a talajmunkára állították. Már több mint 300 gépállomási traktor szánt keverőre vagy vető alá. Amint azonban a gépállomási igazgatóság legfrissebb jelentéséből kitűnik, a vetőszántásban az utóbbi napokban egy kis megtorpanás történt. Pedig ez most a legsürgősebb mezőgazdasági munka. Szeptember második felében már vetni lehet a búzát, rozsot, az őszi árpát, minden őszi kalászost. Ha azonban késünk a vetőszántással, kitolódik a vetés és egybeeshet a betakarítással, a cukorrépa-, kukorica- és burgonyaszedéssel. Ezt, ha lehet, mindenképpen kerüljük el, mert a munkatorlódásnak rendszerint kapkodás a vége, ami általában a minőség rovására megy. A gépállomások ezért az arra alkalmas erőgépeikkel a vetőszántást szorgalmazzák és a tsz-eket is győzzék meg róla, hogy ez a munka most a legsürgősebb. A veleszántásban a gépállomások rangsora az alábbi: 1. a lukácsházi, 2. a körmendi, 3. a vasszilvágyi, 4. a kenyéri, 5. a büki, 6. a celldömölki, 7. a sárvári, 8. a gyöngyöshermáni, 9. a pácsonyi, 10. a káldi, 11. a nemeskoltai, 12. a rátóti gépállomás. Az elmúlt 10 napban a megye gépállomásai teljesen befejezték a cséplést, s erőgépeiket azonnal Befejeződött a nyugatnémet választás Nyugat-Németországban vasárnap délután 6 órakor lezárták a szavazóhelyiségeket és a választásvezetők azonnal megkezdték a szavazatok számlálását — jelenti a DPA. A parlamentben egyébként tíz képviselővel több lesz, mint az előzőben volt. E képviselők a Saar-vidék küldöttei, amely most először vesz részt szövetségi gyűlési választásokon. A 494 képviselőhöz 22 berlini járul. A szövetségi köztársaságban dühöngő náthamegbetegedések éreztették hatásukat a választás menetére. A Bundeswehr választásra jogosult katonáinak 90 százaléka szavazott le — jelenti a DPA. Freiburgban tiltakozott az FDP a CDU választási terrorja ellen. Az FDP arról panaszkodott, hogy a CDU a választójogosultak egyik névsorán megjelölte a választáson résztvetteket, hogy ezután a nemszavazókat szavazataik leadására rábeszélje. A freiburgi választókerület választásvezetője e panaszt azzal az indoklással utasította vissza, hogy „nem lehet kifogásolni, ha a pártok munkatársaik útján nagyobb szavazatszám elérésére törekednek”. A nyugat-berlini képviselőház vasárnap délután tartott rendkívüli ülésén hivatalosan megválasztotta azt a 22 képviselőt, aki a berlini tartományt a III. német szövetségi gyűlésben képviselni fogja. A képviselők mandátum szerinti megoszlása a következő: SPD 12, CDU 7, FDP 2, FDV (Szabad Demokrata Néppárt) 1 mandátum. A berlini képviselőknek a szövetségi gyűlésben nincs szavazati joguk. A NYUGATNÉMET VÁLASZTÁSOK HIVATALOS VÉGEREDMÉNYE A DPA jelenti, hogy Bonnban közzétették a választások ideiglenes hivatalos végeredményét. Eszerint a pártokra az országos listán adott 29.885.946 érvényes szavazat megoszlása a következő CDU 11.865798 CSU 3.132.956 SPD 9,490.726 FDP 2.304.856 A választáson a szavazásra jogosult választók 88,24 százaléka vett részt. A választójogosultak száma 35,196.124. Szavazott: 31,058.319, érvénytelen 1,172.373. 1953-ban a választási részvétel aránya 86 százalék volt. Az egyes pártok szavazatainak százalékaránya a következő: CDU—CSU 50.18 SPD 31.75 BHE 1,373.001 DP 1,006.350 FU 254.071 DRP 307.310 BDD 59.454 BG 17.637 UDM 36.525 SSW 32.260 VU 5012 FDP 7.71 BDE 4.59 DP 3.36 FU 0.85 DRP 1.02 BDD 0.19 DG 0.05 UDM 0.12 SSW 0.10 VU 0.01