Vas Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-13 / 138. szám
Humphrey amerikai szenátor a fegyverkezési verseny beszüntetéséről FEHÉR VAGY FEKETE? A New York Times bőséges kivonatban közli Humphrey demokratapárti szenátornak, a szenátusi leszerelési bizottság elnökének beszédét, amelyet az „amerikaiak demokratikus akciója" nevű tekintélyes politikai szervezet évi ebédjén mondott. A beszéd ugyanis magán viseli, hogy kibontakozóban van a novemberi kongreszszusi választási kampány, mégis hatásosan megmutatja az amerikai kormánykörök jelenlegi külpolitikai irányvonalának csődjét. Humphrey nem leplezi mély ellenérzését a Szovjetunió külpolitikája iránt és aggodalmát a Szovjetunió sikerei miatt. Azt szeretné, hogy a népek világszerte erősödő békemozgalmát nem a Szovjetunió, hanem az Egyesült Államok vezesse. Mégis beszédében több igen jellemző, érdeklődést keltő beismerést tesz. Humphrey az utóbbi idők nemzetközi fejlődésében történt nagyszabású eltolódásokat „szörnyű eseményének nevezi, de ugyanakkor kijelenti, hogy ezek ez események „régóta megérettek és teljesen kézenfekvők voltak". Tanúi vagyunk az egész világot átfogó forradalom éles megnyilvánulásának. Ez a forradalom a gyarmatosító rendszer ellen, a nyomor és a dekadencia ellen irányul. Találóan nevezték el „a növekvő remények forradalmának”... Nem egyszerűen arról van szó, hogy a kommunisták felbujtására itt-ott politikai zavarok törnek ki. E kitörések egy bonyolult politikai és gazdasági helyzet szerves részét alkotják. E helyzet gyökerei szorosan összefüggnek a háború utáni világban kialakult forradalmi helyzettel... Most nincs idő a csodálkozásra, hanem meg kell érteni, mi történik Libanonban, Algériában, Franciaországban, Latin-Amerikában. Az amerikai politikának az az egy hibája, hogy alakítói, úgy látszik, nem értik meg, mi megy végbe a világon. Reagálnak az eseményekre, de rem tudják azokat értékelni, nem tudják megérteni rugóikat... ■incs mindent átfogó külpolitikánk, amely határozott célokat tűzne maga elé és hozzáértő, agus irányítással szisztematikusan bontakoznék ki. Ezzel szemben — jelentette ki Humphrey szenátor — „az oroszoknak van átfogó politikájuk. Olyan politika ez, amely számol a nemzetközi helyzet minden vonatkozásával, hajlékony, ötletes és leleményes". Humphrey szenátor elismerte, hogy a Szovjetunió „a fegyverkezési verseny csökkentésére", és „a fegyverzet ellenőrzésére vonatkozó megegyezésre" törekszik. „Ha a kommunisták békés együttműködésre törekednek — folytatta Humphrey szenátor , akkor ezt nekünk kedvezően kell fogadnunk. Közelednünk kell hozzájuk és feltételeikhez, jól megfontolt lépéseket kell tennünk a fegyverkezési verseny fékezésére. Ezután Allan Dullesnnak, az amerikai hírszerző ügynökség (CIA) igazgatójának nyilatkozatára hivatkozott, megállapítva: Allan Dulles adataiban nincs egyetlen egy sem, amelyet fel lehetne hozni John Foster Dulles azon tételének alátámasztására, hogy a Szovjetunió belső gyengesége végeredményben rákényszeríti a szovjet vezetőket feltételeink elfogadására. „Felszólítottam az elnököt — jelentette ki Humphrey szenátor — kezdjen tárgyalásokat a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésére vonatkozó egyezményről, függetlenül a hasadó anyagok előállításának megszüntetésétől és leszerelési javaslataink egyéb pontjaitól... Azért foglalkoztam a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésével, mert ez esetleg az a fő javaslat, amelynél megvan a kilátás arra, hogy elfogadható, megvalósítható és megvalósítása megteremti a fegyverkezési verseny első fékét. (MTI) A ciprusi helyzetről Az AFP megbízható forrásra hivatkozva jelenti, hogy Anglia szerdán közölte a görög kormánynyal a ciprusi kérdés rendezéséről szóló tervét. A tervezet tartalma egyelőre szigorú titok. De ugyanez a forrás hozzáfűzte, hogy a görög vezetők „figyelmesen tanulmányozzák" az angol javaslatokat és június 17-e előtt, azaz az angol kormánynak a ciprusi ügyről teendő alsóházi nyilatkozata előtt köztik észrevételeiket Londonnal. ★ Adnan Menderesz, török miniszterelnök szerdán fogadta Sir James Bowkert, Nagy-Britannia ankarai nagykövetét. A megbeszélésről semmit sem közöltek. ★ A ciprusi görögök szerdán megkezdték a sziget török többségű helyiségeiből való kiköltözést. Nevezetesen kiürítik Nicosia török negyedét és a sziget északi részében levő Lafkát. E városban angol csapatok védelme alatt folyik a kiköltözés. Szerdán az esti órákban őrizetbe vettek néhány gyújtogatással gyanúsított török ifjút. A letartóztatottak szülei csoportosan vonultak a rendőrszoba elé és követelték fiaik szabadon bocsátását. A rendőrök a tiltakozó anyák fenyegető magatartása miatt könnyfakasztó bombákkal oszlatták őket szét. ★ Bár Sir Hugh Foot brit kormányzó kedden megnyugtató kijelentéseket tett, általában azt hiszik, hogy a szigeten tovább romlik a helyzet. Újabb incidensekről érkeztek hírek. Famagusztában például felgyújtották egy görög kereskedő faraktárát. Pafoszban pedig két görög üzlet lett a lángok martaléka. (MTI) VAS NÉPE ■ migSoustelle-lel együtt az algíri közüdvbiszottság 28 tagja is Párizsba utazik Mint ismeretes, De Gaulle tábornok Párizsba hivatta Jacques Soustelle-t, akinek érkezését csütörtökön várják. Soustelle nem egyedül érkezik a francia fővárosba. A francia rádió algíri jelentése szerint a közüdvbizottság 28 tagja is Párizsba megy. Utazásuk célját illetően a baloldali sajtó emlékeztet a közüdv-bizottság hírhedt határozatára: ,,a közüdv-bizottság tagjai kötelességüknek érzik, hogy egész Franciaországban körülhordozzák eszméjüket egy igazi közüdvkormány megalakítása érdekében és azért, hogy biztosíthassák De Gaulle-t olyan népi támogatásról, amely képes hathatósan szembeszállni a kommunista összeesküvéssel". A Poujade-mozgalom csütörtökön Angersban tartott értekezletet. Poujade pártját a kettészakadás veszélye fenyegeti. A párt vezére megsértődött amiatt, hogy De Gaulle nem vette be kormányába. Azzal kívánja megbosszulni magát, hogy határozatot hozatna a poujadisták konferenciáján a párt képviselői ellen, akik megszavazták De Gaulle beiktatását. A köztársasági szocialisták (De Gaulle egykori pártjának utódai) Chaban Delmast, a korábbi kormányok hadügyminiszterét választották meg újra elnöküknek, aki nyilatkozatában bejelentette, hogy széleskörű mozgalmat kívánnak indítani „az V. Francia Köztársaságért"’. A baloldali sajtó rámutat a köztársasági szocialisták akciójának az ,,egypártrendszer" ’ kialakítását célzó törekvésére. (MTI) Az Izvesztyija Hruscsovnak Eisenhowerhez intézett üzenetéről Az Izvesztyija csütörtöki száma kommentálja Hruscsovnak Eisenhowerhez intézett legutóbbi üzenetét, amelyben a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kifejtette, hogy a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésével javítani lehetne a szovjet—amerikai viszonyt. Nem kétséges, hogy a szovjet javaslat megvalósítása egészséges alapokra helyezné az amerikai— szovjet gazdasági kapcsolatokat — írja az Izvesztyija —, sőt megnyitná az utat az egész világkereskedelem általános megélénkülése felé. Dulles június 10-i sajtóértekezletéről szólva, amelyen az amerikai külügyminiszter tulajdonképpen a szovjet—amerikai kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kiterjesztése ellen foglalt állást, az Izvesztyija felteszi a kérdést: mit ér mindezek után Dullesnak az a kijelentése, hogy „az Egyesült Államok nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy bizonyos fontos egyezményeket köt a Szovjetunióval a feleket kölcsönösen érdeklő ügyekről". Az Izvesztyija befejezésül több nyugati lapot idéz. Ezek a lapok a szovjet javaslat elfogadására szólítják az amerikai kormányt és bírálják az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikáját. Ezek a megnyilatkozások világosan bizonyítják, hogy szok, akik a jelenlegi amerikai politika folytatásához ragaszkodnak, egyre reménytelenebbül elmaradnak az élet követelményei mögött — írja az Izvesztyija. (MTI) Gh. Apostol fogadta a magyar szakszervezek küldöttséget Gheorge Apostol, a Román Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, szerdán fogadta a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának küldöttségét, s tájékoztatta őket a román szakszervezetek életének egyes időszerű kérdéseiről. Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, szintén tájékoztatta a román szakszervezetek vezetőségét a magyar szakszervezetek életéről, az 1958. évi októbereseményekről és a magyar szakszervezetek XIX. kongresszusa utáni tevékenységéről. 11558. június 13. Péntek — Egy Dulles-nyiatkozat margójára — Azokról az emberekről, akik nem számolnak a tényekkel vagy ezeket saját kívánságaik szerint kívánják megmagyarázni, rendszerint azt mondják, hogy a feletét fehérnek, a fehéret pedig feketének nevezik. Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere még tovább ment: egyik nemrégen lezajlott sajtókonferenciáján egyszerre fehér és fekete színben tüntetett fel bizonyos dolgokat. Az újságírók megkérdezték Dullest, vajon az Egyesült Államok latin-amerikai politikájának kudarca nem magyarázható-e azzal, hogy az Egyesült Államok nyíltan támogatja a délamerikai országok diktátorait. Dulles erre azt felelte, hogy az amerikai külpolitika „a más országok belügyeibe való be nem avatkozás elvén alapul". Ezt a választ üdvözölnünk kellene, ha megfelelne a tényeknek. Sajnos azonban e szavak hallatára eszünkbe jut a fent idézett „fehér vagy fekete“ hasonlat. Az Egyesült Államok Dulles szerint nem avatkozik be más ország belügyeibe. Ugyanakkor még élénken emlékszünk a guatemalai eseményekre és szemünk előtt játszódnak le a libanoni amerikai beavatkozási próbálkozások. Dulles a libanoni eseményekről szólva részletesen foglalkozott a hírhedt „Eisenhower-doktrinával" s azt úgy igyekezett bemutatni, mint amely jogos alapot szolgáltat az amerikaiaknak, hogy beleszóljanak Libanon ügyeibe. A külügyminiszter így jellemezte a doktrína lényegét: „Kimondja, hogy ha a középkeleti államokat valamely, a nemzetközi kommunizmus ellenőrzése alatt álló ország részéről támadás fenyegeti, akkor az elnök a középkeleti államok kérésére fegyveres erőket küldhet a támadás visszaverésére“. Ebből a megfogalmazásból még nem tudjuk, vajon milyen államokat számítanak az amerikaiak a „nemzetközi kommunizmus ellenőrzése alatt álló ország“-nak. Talán az Egyesült Arab Köztársaságot, Indonéziát, vagy Guatemalát? De ha már itt tartunk, tegyük fel a kérdést: ki hatalmazta fel az Egyesült Államokat, hogy a világ zsandárának szerepét játssza? Cselekedeteit milyen nemzetközi jogi normák alapozzák meg? A továbbiakban hagyjuk el ezt a kérdést, de nem azért, mert lényegtelennek tartjuk, hanem, mert Dulles saját maga adott választ a libanoni helyzet és az Eisenhower-doktrina „alkalmazhatósága közti kapcsolatra. Saját szavait idézzük: „Véleményünk szerint a jelenlegi helyzetben (s itt a libanoni eseményekre gondolt. — Szerk.) nem valószínű, hogy fegyveres támadás induljon meg egy olyan ország részéről, amely a nemzetközi kommunizmus ellenőrzése alatt áll." Masszóval: a támadás veszélye nem fenyeget. Az Egyesült Államok szintén nem talál alapot a beavatkozásra. A fehér tehát jelen esetben fehér marad. Dulles szemében azonban a fehér egyszersmind fekete is, mert így foly*tatta: „A kongresszus közép-keleti határozatában (amellyel elfogadta az Eisenhower-doktrinát. — Szerk.) olyan megállapítást is olvashatunk, amely kimondja: a közép-keleti országok függetlensége életbevágóan fontos a béke és az Egyesült Államok nemzeti érdekei szempontjából. Ez tehát azt jelenti, hogy intézkedéseket foganatosíthatunk az esetben, ha békénket és legfontosabb érdekeinket veszély fenyegeti". Tehát kiderül, hogy az Egyesült Államoknak mégis joga van beavatkozni Lbanon ügyeibe. S mi szolgáltatja az okot? A „Veszélyben Libanon függetlensége“ hazug jelszó. De vajon kik fenyegetik ezt a függetlenséget? Hiszen Dulles maga is elismerte, hogy külső támadás nem várható. Tehát az amerikaiak nyilvánvalóan a libanoni nép által okozott „veszélyről“ beszélnek, amely fegyverrel küzd az ország igazi függetlenségéért, az amerikai befolyás alatt álló kormány megbuktatásáért. Dullest valójában nem a függetlenség veszélyeztetése, hanem inkább a függetlenség kivívása izgatja, hiszen a libanoni nép nem kér az amerikai szuronyokkal biztosított „szabadságból“. Természetes, hogy az erőpolitikusok sohasem nevezhetik nevén a dolgokat. Ez nem lenne számukra előnyös, mert az események való feltárása sokszor öngyilkossággal semie egyenlő. Ezért kénytelen Dulles, az erőpolitika szószólója a közvélemény előtt szavaival felesére mázolni a fehéret és fehérként bemutatni a feketét. A világ népeit azonban nem lehet becsapni, mert felismerik, hogy az Egyesült Államok Libanonban — mint a világ annyi más részén — durván megsérti a nemzetközi jogi normákat, amelyek már évszázadok óta az államok közötti kapcsolatok terén fennállnak. Egy amerikai politikus nemrégiben kijelentette, hogy „az erő olyan képesség, amellyel akaratunkat rákényszeríthetjük a másikra". E meghatározásnagyszerűen ülik az amerikai politikára. Az Egyesült Államok erőpolitikájának célja, hogy a libanoni népre rákényszerítse az Eisenhower-doktrina megalkotóinak akaratát. II szputnyik rakétájának működéséről, nagyságáról Mibe kerül a rakéta ? A harmadik szovjet mesterséges hold felbocsátása óta a szakemberek behatóan tanulmányozzák: milyen erő szükséges ahhoz, hogy ilyen nagy súlyt, mint a szputnyik III, a világűrbe röpítsen. Erről Nagy István György, a magyar űrhajózási bizottság tudományos kutató tagja a következő tájékoztatást adta: — Egy csaknem másfél tonnás vagyis egy nagyobbfajta személygépkocsi tömegével felérő testet másodpercenként nyolc kilométeres sebességre felgyorsítani csak óriásrakétával lehet. Nem valószínű, hogy erre a célra valamilyen újszerű szerkezettel, például idomhatással kísérleteztek volna. A rakétahajtást továbbra is vegyi üzemanyagokkal oldják meg, az '’yen rakéta 200—250 tonna súly'lehet. A harmadik szputnyik szálítórakétáját 50—60 méter hosszúra becsülhetjük, vagyis a két egymás tetejébe állított rakétalépcső magasabb, mint az Országház. —. A rakétában minimálisan 150 tonna hajtókeverék van, vagyis 8—10 vasúti tartálykocsit töltene meg az az üzemanyag, ami néhány perc alatt elég., A továbbiakban a kutató elmondotta, hogy milyen nehéz az irányítás megoldása. A szputnyik irányításában egy félfokos pontatlanság száz kiométerenként már egy kilométer eltérést jelent. Végül elmondotta, hogy hozzávetőleges becslés szerint egy-egy ilyen rakéta körülbelül 100 millió forintba kerül. (MTI). " '♦! ■— Felhívás)! Jelentkezzék a VII. kerületi rendőrkapitányságon, aki 1958. május 31-én a városligeti ipari vásár főbejárata előtt elveszítette arany, Marvin-gyártmányú férfi karóráját. Cím: VII. kerület, Kürt utca 6. szám, telefóraszám : 222—154.