Vas Népe, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-22 / 170. szám
1959. július 22. Szerda A vártnál kisebb volt az országos vásár forgalma Szombathelyen A vártnál kisebb forgalommal folyt le tegnap Szombathelyen az országos állat- és kirakodóvásár. Méreteiben sem volt akkora, mint az előző országos vásárok. Az aratási időszak s a bizonytalan időjárás miatt a falvakból gyérebben jöttek fel Szombathelyre, és így mind az állatvásáron, mind a gabonapiacon kisebb volt a felhozatal és az üzletkötés. A sertéspiacon az ámívó bizonyos kilengéseket mutatott. Míg három héttel ezelőtt a süldőt kilónként 15—16 forintért vették, addig tegnap kilónként 18—20 forintra tartották a jó húsban levő ötven kilós süldők árát. Malacot is keveset hoztak fel a piacra. A választómalacok ára 200—600 forint körül mozgott páronként. A marhavásáron is a szokottnál kevesebb jószág volt. Az előhasi közepes testsúlyú üszőért átlagosan 4000—4500 forintot fizettek. Egy-egy tehénért 5—6—7000 forintot kértek. Büki János szakonyi tsz-tag például 5800 forintért vásárolt egy közepes tehenet háztáji tartásra. Általában keresték a jó tehenet, de a keresletnek megfelelő választék nem volt. Különösen nem válogathattak növendékmarhában, tinóban, amiből csak néhány akadt mutatóban. A lovat, csikót ugyanakkor nem nagyon keresték. A gabonapiac sem volt élénk. Zabot, rozsot egyáltalán nem hoztak fel, kevés kukorica és búza volt a piacon. Új termésű árpából is kis mennyiséget szállítottak a gazdák, mivel a cséplés általában még nem indult meg. Ezért a nagy kereslet láttán a korábbi hetekhez képest többet kértek az árpáért az eladók. Átlagosan 280—340 forint között mozgott az új termésű árpa. Még nagyrészt mindenütt kézében van az árpa, s így átmenetileg borsos áron adhatnak túl terményeiken az eladók. A kirakodóvásár helyén egy-két sátor állt, amelyek a hetipiacok alkalmával is megtalálhatók. A tej- és zöldségpiacon változatlanul magasak voltak az árak az időszakhoz képest. A háziasszonyok bosszúságára változatlanul kevés tej és tejtermék vett a piacon. A tejfel literjét 22—24 forintért, a tejet 3,50—3,60, a túrót 8—9 forintért adták az árusok. A tojás darabjáért 1,40— 1,50 forintot kértek. Az újburgonyáért 2—2,20, vöröshagymáért 2,8—4, a tejeskáposztáért 1—1,20, a kelkáposztáért 1,50—1,80, a spenótért 4, a karfiolért 2,50, a paradicsomért 5—8, zöldpaprikáért 14 —15, uborkáért 2, zöldbabért 4, borsóért 4,50—5 forintot kértek kilónként az eladók. Mint újdonsegül, megjelentek az árusok a csemegekukoricával is, amelynek ugyancsak megkérték az árát: egy cső csemegekukoricát 2—2,50 forintért adtak. A gyümölcspiacon sem volt nagyobb felhozatal, mint egy hetipiac alkalmával. Az almáért 7—8, cseresznyéért 5, meggyért 7—9, a sárgabarackért 4—5, a ribizkéért 8—9, a málnáért 14 forintot fizettek kilónként. A gyümölcspiacon nagy volt a kereslet, reggel 8 órakor már nem is igen lehetett kapni gyümölcsöt. A városi tanács kereskedelmi osztályán úgy tájékoztatták lapunkat, hogy bár tavaly júliushoz viszonyítva mostalacsonyabbak az árak a piacon, de egy-két zöldárunál s gyümölcsféleségnél még mindig indokolatanul sokat kérnek. Mit kell tudni a lsztharmatról, s hogyan védekezzünk ellene? A lisztharmat a szőlők egyik igen veszedelmes gombabetegsége. A szőlő minden zöld részét megtámadhatja. Különösen nagy kárt okozhat a fürtökben. Párás-borús időben, erős nappali felmelegedések esetén már június második felében előfordulhat. Jobbára július második felében szokott megjelenni. A mostani rendkívüli időjárás következtében máris jelentékeny a kártétele. Arról lehet felismerni, hogy a megtámadott részen, főleg a bogyókon, lisztszerűen finom, porhoz hasonló, fénytelen, szürkésfehér kellemetlen dohos szagú bevonatot képez, amely ellentétben a peronoszpórával, nem hatol be a bogyó belsejébe, hanem annak felületén élősködik s a bogyó héját pusztítja el A bogyó héja — a lisztharmat kártétele következtében — elhal, a belseje azonban egészséges marad és tovább fejlődik. Ennek következtében az elhalt héj felreped, a benne levő nedv kifolyik. Sokan összetévesztik a peronoszpórával. Könnyű egymástól megkülönböztetni őket. Levesszük a fürtről a gyanús bogyót, körmünkkel vagy éles késsel kettévágjuk azt, ha a bogyó belseje barna és felülete szagtalan, akár peronoszpórával állunk szemben. Ha azonban a bogyó belsejében elváltozást nem észlelünk , a bogyó felülete penészszagú, akkor lisztharmattal állunk szemben. A lisztharmat ellen való védekezés egyszerűbb és könnyebb, mint a perenoszpóra ellen való védekezés. Ugyanis a kártételt okozó gomba — lisztharmat esetében — a felületi részeken él (a bogyó héján) ezért a védekező szerrel könnyen elérhető és megsemmisíthető. Legjobb védekezőszer ellene a finom porrá őrölt, tiszta, jól tapadó kénpor, amellyel a szőlőt egyenletesen, vékonyan be kell porozni.A porozást lehetőleg szélcsendes időben, a reggeli órákban kell elvégezni. Túl erős déli napsütésben, amikor a kén gyorsan bomlik, megperzselhetjük vele a szőlő összes zöld részeit, így a levélzetet is. Vannak egyes fajták, amelyek érzékenyek a kénre, ezeknél a kénport a tőke alá, a földre szórjuk. Szakály Dezső Alsóság VAS NÉPE Hatezer hold talajt javítanak meg Vas megyében Aratás után több ezer hold földet javítanak meg Vas megyében. A tervek szerint a nagyüzemi gazdaságok 4000 holdon, az egyéniek pedig kétezer holdon terítenek mésziszapot. A csöngei állami gazdaság 530 vagon javító anyagot használ fel. A kincsédi állami gazdaság 177 holdon, a meggyespusztai 140, a septei 157 holdon végzi el a talajjavítást. A javításhoz szükséges anyagnak egy részét a Petőházi Cukorgyárból szállítja a budapesti talajjavító vállalat szombathelyi kirendeltsége. A csapadékos időjárás megnehezítette a mésziszap kitermelését, de a tervben előírt 700 vagon mésziszapot elkészítették. Naponta 20—22 vagon mésziszapot szállít a cukorgyártól a talajjavító vállalat. Károkat okozott a felhőszakadás Sárváron Az elmúlt napok felhőszakadásai súlyos gondot okoztak Sárváron. Utcák, udvarok kerültek — ha rövid időre is — víz alá. A Berzsenyi utcában a Kenyérgyár elhanyagolt csatornája az utcára folyt, a felgyülemlett szennyvíz pedig a házak kútjaiba. A lakosság helyesli a községi tanács végrehajtó bizottságának azt a törekvését, hogy a Várban levő és a környéket ellátó törpevízművet a Szombathelyi Csatorna- és Vízmű Vállalat kezelésébe adja. A. F. MOZISAVARIA ODÜSSZEUSZ 10 éven aluliaknak nem ajánlott film. Előadások kezdete: tél 5, fél 1 és fél 1 órakor BÉKE A TIZENKETTEDIK ÓRÁBAN 10 éven aluliaknak nem ajánlott film. Előadások kezdete: Hétköznap délután fél S és fél 8 órakor Több tudással Több tudással könnyebben boldogul az ember. Így van ez a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is. Csak az a tsz-vezető tud jól gazdálkodni, helyesen irányítani, akinek a munkához megvan a kellő szaktudása, képzettsége. Vas megyében egyre több lesz az olyan szövetkezeti vezető, aki mezőgazdasági diploma, akadémia, érettségi vagy valamilyen szakiskolai bizonyítvány birtokában végzi munkáját. Az a cél, hogy minél előbb s minél több tudományosan képzett tszvezetőnk legyen. Az utóbbi években a nagyüzemi gazdálkodás térhódításával sokat fejlődött a mezőgazdaság. Nem is olyan régen még újság volt, hogy egy holdon 100 vagy 120 mázsa cukorrépát termeltek. Ma viszont jó néhány Vas megyei tsz holdankénti cukorrépa-termésátlaga meghaladja a 250, sőt eléri a 300 mázsát is. S ez csak egyetlen példája annak, mit vitt végbe az utóbbi években a nagyüzemben gazdálkodó paraszt. Azt szokták mondani: a fejlődést nem lehet megállítani. Nem, ezért azt szeretnénk, ha minél jobb módszerekkel, minél szervezettebben minden eddiginél olcsóbban s többen termelhetnénk. Ennek megvalósítása jórészt azon múlik, milyen képzett és rátermett emberek irányítják a nagyüzemi gazdaságokat. Egyéni korában is az a paraszt birkózott meg könnyebben a feladataival, aki nagyobb hozzáértéssel látta el a dolgát. Hogyne lenne hát szükség a fokozott tudásra a nagyüzemben, ahol sok gép, sok ember dolgozik, s ahol korlátlan lehetőségek vannak a termésátlagok növelésében. Többségben vannak még azok a szövetkezetek, ahol a korábban négy vagy tizennégy holdján gazdálkodó parasztot választották meg elnöknek, s ezek egy részének még nincs olyan szakismerete, hogy a nagyüzemben is kiválóan ellássa feladatát. Érthető, hogy elsősorban ezeknek az embereknek kell alaposan képezniük magukat. A megyéből évről évre több tsz-elnök mehetne egyéves elnökképző akadémiára. A megyei tanács is rendszeresen több hetes vagy hónapos továbbképző tanfolyamokat rendez a tszvezetők részére. De sajnos számos tsz-vezetőt csak nagy unszolással lehet rávenni, hogy jelentkezzék az iskolára. S amikor a tanév megkezdődik, nem kevesen újra meggondolják a dolgot, s otthon maradnak. Helytelen cselekedet ez. A mezőgazdaságban is érvényes az a megállapítás, aki nem tanul, elmarad. S bizony a magát nem képező szövetkezeti elnöknek is előbb-utóbb át kell adnia a helyét a nálánál többet tudónak. Néhányan azt mondják: úgyis van agronómus a szövetkezetben, nem fontos, hogy az elnöknek is legyen iskolája. De nagyon is fontos ez. Az idén alakult szövetkezetekben, ahol csak lehetett — nagyon helyesen — gazdasági iskolát végzett vagy érettségizett embert választottak elnöknek, így került vezető posztra Bőben Major József, aki gazdasági iskolát. Ikerváron Dukai Ferenc, aki mezőgazdasági akadémiát, Borgátán Vajda Lajos, aki érettségi bizonyítványt szerzett. Hasonló példákat még sok helyről lehetne említeni. Ezekben a községekben felismerték, csak képzett, tanult emberek képesek helyesen irányítani a szövetkezetet. S ezekben a tsz-ekben a képzett vezetők tudása, rátermettsége a tsz jó termésátlagain és előmenetelén is meglátszik. t is. Tovább bővül a Kőszegi Ágyterítőgyár gépparkja Az elmúlt években már számos új gépet kapott a Kőszegi Ágyterítőgyár. A második félév során tovább bővül a gyár gépparkja. Még e hónapban megérkezik a Német Demokratikus Köztársaságból egy új, epinglé szövőgép. A vetülékcsévelőben már munkához látott két darab kezdőkúpos vetülékcsévelő gép. Ezáltal csökkent az üzemben a drága, impregnált kemény hüvely felhasználása, növekedett a szövődő termelékenysége. A felvetőben már szerelik a harmadk szalagfelvétőt. Az üzem gépesítésének eredményéül ez év szeptemberére az eddigi 1 ezer 430 orsóról 2 ezer ormósra fejlődik a cérnázó üzemrész. A jövő esztendő ugyancsak a korszerűsítés esztendeje lesz a Kőszegi Ágyterítőgyárban. Szomjasak a művelődésre... A művelődési autó körútjának első tapasztalatai A művelődési autó, az elegáns ** Moszkvics nap-nap után futja útját a vasi tájakon, egyszer a celldömölki, másszor a szentgotthárdi járás falvaiban tűnik fel és tölti be hivatását: művelődést visz a dolgozó embereknek. A művelődési autó lassanlassan az egész megyében, a legeldugottabb faluban is ismert lesz. Elsősorban könyveket visz, de nemcsak könyveket. Ma már ugyan megyénk minden községében működik könyvtár, az olvasási lehetőség tehát jóformán mindenütt megvan. A falvaktól távoleső települések, tanyák és majorok lakói azonban nagyobb nehézségek árán juthatnak könyvekhez, láthatnak filmvetítést. Ezeknek a kis településeknek kulturális ellátása egyik igen fontos feladata a művelődési autónak. Vas megyében közismerten sok a major. (Életük megváltozásáról régi és mai helyzetükről könyveket kellene és kell is írni!) Ma már majdnem valamennyi a korszerű, nagyüzemi szocialista gazdálkodás útját járja. A nagyobbakban van könyvtár is, rendszerint kiolvasott állománnyal, s esetleg hetenként egy-két alkalomas mozi is működik. A művelődési autó e hónap eleje óta az ezzel a lehetőséggel nem rendelkezők részére is megkezdte a könyvkölcsönzést és a filmvetítést. Elsőnek a Vép melletti Bánymajorba, majd pedig Sándorházára vitt utunk. Az elsőben 14 olvasó 22 kötetet, a másikban pedig, ahol a dolgozók ebédre sem tértek haza az aratásból, tíz olvasó 25 könyvet választott. Szünöse-majorban 10-én estére ismeretterjesztő előadást is szerveztünk. Itt még soha nem volt filmvetítés. Érthetően nagy érdeklődés várta tehát a művelődési autó érkezését. Megjelenésekor — este 9 óra körül —, letették a kaszát a Szabad Nép TSZ dolgozói, siettek haza a tarlókról, kimosakodtak (a lányok még ki is csinosítottak), és a volt földesúri lakás emeletén a mostani tanteremben hatvanan hallgatták meg Fáy József megyei TIT titkár előadását Egyiptomról. A színes kísérő film lepergése után nehezen mozdultak meg az emberek és bár hajnalban korán kellett folytatniuk az aratást, mint mondták, akár éjfélig is elnézték volna a mozit. Meg is ígértették, hogy legalább havonként vigyünk ki hozzájuk filmeket. Sándorházára július 12-én este tért vissza újra az autó: Szabó Dezsőné Hunyadi Jánosról tartott filmvetítéssel kísért előadást, ötven személyt vonzott a vetítés híre, a könyvkölcsönzés során pedig újabb olvasókra tettünk szert. A rábakovácsi melletti Gyula-major lakói az Ady TSZ- ben dolgoznak. Tizenötödikén, zuhogó esőben futott be hozzájuk a művelődési autó. A kényszerpihenő miatt sokan otthon tartózkodtak, aminek eredményeként 19 olvasó 51 könyvet vett kölcsön a mozgó könyvtárból. Körtvélyespusztára másnap délben érkeztünk. Gyerekek és felnőttek nagy csoportja várta a könyveket, amelyek közül 37 talált új olvasóra. (Közvetlenül Körtvélyesről Bokodpusztára siettünk. A Kemenesmihályfai Állami Gazdasághoz tartozó major lakói nagy örömmel fogadtak. Az ebédidő letelt ugyan, mégis perceken belül körülfogták az udvarra kirakottt könyveinket, 17-en 38 kötetet választottak. Nagyon szeretnének filmvetítést is, azonban nincs sem villany, sem alkalmas terem. A legközelebbi alkalomra több könyveimet írattak fel. Ugyanaznap még felkerestük Csókakőmajort is, amely szintén állami gazdasági üzemegység és sertéstenyésztés folyik benne. Az állattenyésztők és az aratók munkájuk ellátása után 37 könyvet kölcsönöztek a művelődési autó könyvállományából. Itt is felírtunk néhány könyveimet a dolgozók kívánságára, hogy majd legközelebb magunkkal hozzuk. A majorban egyébként televízió is van és az ősszel kultúrterem is épül. Eddig hét majorban kölcsönöztünk könyveket, kettőben szerveztünk filmvetítéssel kísért előadást. Tapasztalataink arra ösztönöznek bennünket, hogy minden nehézséget legyűrve, folytassuk munkánkat. A majorok lakói nagyon szomjasak a művelődésre. Többen jól tájékozódottak az irodalomban. A művelődési autó megjelenésében megbecsülésüket látják és a múlt rossz emlékének eltűnését. A kölcsönző állomások működtetését a legnagyobb dologidőben, az aratás kellős közepén kezdtük el. Nem indultunk túlzott reményekkel, az eredmény éppen ezért különösen megnyugtató és ösztönző. A művelődési autó folytatja útját: a közeli napokban Benkeháza, Richárd-, Huszász-, Béke-, Felsőradó-, Füztü- és Battyán-major, később pedig a többi következik. Kuntár Lajos könyvtárt»