Vas Népe, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-06 / 209. szám
1959. szeptember 6. Kedd VAN VFPE Nagy a tanácsok felelőssége a termelőszövetkezetek fejlesztésében A megyei tanács értekezlete Sárváron Szombaton délelőtt a sárvári vár lovagtermében a megyei tanács értekezletet tartott, amelyen Ganda György elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke ismertette a tsz-községek tanácsainak feladatait. Bevezetőben megállapította: az elmúlt hónapokban a tsz-községek túlnyomó részében becsületes munka folyt. A tavaszi nagy átalakulás a szocialista községekben sok problémát vetett fel a szövetkezetek és a helyi tanácsok szerepét illetően. Az elvi kérdések tisztázatlansága miatt felmerült egyes községekben: a tanács-e vagy a tsz a falu gazdája. Ez eleinte bizonytalanságot okozott az új tsz-községek tanácsainak tevékenységében, de ez az időszak már mögöttünk van és zavartalanul halad a munka. Néhány községben azonban még néha felmerül: „Ki a dudás a csárdáiban*’, ezért érdemes tisztázni a tanácsok és a tsz-ek kapcsolatát. A dolog lényege: mindegyik a maga helyén a legfontosabb. A tanácsnak mint az államhatalom helyi szervének feladata a gazdasági, kulturális nevelőmunka, a törvények, jogszabályok betartása és betartatása. Korábban 100—200 családdal tartottak kapcsolatot gazdasági kérdésekben a tanácsok, most az új helyzetiben egyikét tsz-szel tartják a kapcsolatot a szövetkezeti községekében. Az új kapcsolat az egész munka szempontjából más követelményeket támaszt a tanácsokkal szemben. Gonda elvtárs kiemelte: a tanácsoknak fel kell emelkedniük a szocialista faluhoz, hogy hathatósan segíthessék a szocialista mezőgazdaság fejlődését. Beszélt arról, hogy a községi tanácsok oldják főleg a hatáskörükbe tartozó problémákat, ne forduljanak felsőbb szervekhez apró-cseprő ■ügyekkel. A továbbiakban a falusi tanács-, párt- és fez-vezetők jó kapcsolatának fontosságával foglalkozott, majd a helyi tanácsok vezetésének kérdéseiről beszélt. Javasolta a tsz-községek tanácsi vezetőinek: mérjék fel, mit adhat a tsz a falunak és az országnak. Érdemes kiszámítani, hogy tavaly mennyi húst, gabonát adott egy-egy falu a népgazdaságnak, s mennyivel többet adhat most a megváltozott helyzetben. Kérte a jelenlevő tanácsi vezetőket, hogy különösen az állathízlalás feltételeinek megteremtésében segédkezzenek Elmondotta, hogy megvizsgálták néhány tsz-község tanácsának munkáját, s azt tapasztalták, ritkán születtek határozatok arról, mit tesznek a tsz támogatása érdekében. Hangsúlyozta: a segítségadás nemcsak a tanácselnök feladata, hanem a vb-tagoké és a tanács egészéé is. Felhívta a figyelmet, hogy a fezeknek nyújtandó segítségadás ne sértse a szövetkezetek önállóságát s ne próbálják helyettük megoldani a tennivalókat. Ha viszont rendellenességet tapasztalnak, ami nem egyeztethető össze a tsz alapszabályaival, ne menjenek el mellette szó nélkül. Gonda elvtárs hangsúlyozta, a közös vagyon védelmének és a munkaegységek pontos nyilvántartásának fontosságát. A háztáji gazdaságért elsősorban a tsz felelős, de a tanács is segítse abban, hogy a szövetkezeti tagság a megengedettre méretezze háztáji gazdaságát. A tsz ellenőrző bizottságok szerepéről megjegyezte: ezek a szövetkezet életében fontos szervek, s ha nem dolgoznak, sok baj származhat ebből. Ebben az évben 74 millió forint értékű beruházást hajtanak végre S tess-ckbfől. Minden olyan lehetőséget fel kell kutatni, amely a beruházásoknál megtakarítást eredményezhet. A községi tanácsok vizsgálják meg a lehetőségeket, milyen eszközöket, kisebb átalakítással épületeket bocsáthatóinak a tsz-ek rendelkezésére. A tanács a baromfitenyésztés fejlesztése érdekében is sokat tehet. Abban is, hogy minden tsz-nek legyen kellő számú szakembere. Jelentős szerepük van a tanácsoknak az új tsz-tagok politikai felvilágosításában. Többen azok közül, akik most léptek be, még nem egészen világosan látják jövőjüket. Segítsük őket, hogy mielőbb megtalálják helyüket a szövetkezetben. A tanácsi állandó bizottságok munkájáról szólva megállapította Gonda elvtárs, hogy még nem kielégítő, keressék ők is, miben tudnak a legtöbbet segíteni az új helyzetben. A falu kulturális színvonalának emelésében is sok a tennivaló. A tamnárcs folytasson nevelőmunkáit annak érdekében, hogy minél több tsz-vezető beiratkozzék az ezüstkalászos tanfolyamokra. Vizsgálják meg, tudnak-e jó könyvet adni a falusi lakosságnak. Hallgassák meg az iskolaigazgatót, kérjék a mezőgazdasági szakemberek véleményét, mivel lehetne és kell kiegészíteni a könyvtárat. Bevált módszerként ajánlotta Gonda elvtárs a felolvasásokat, könyvankétokat a falvakban. Megjegyezte, hogy Kemenesingasiban csinálják már ezt, máshol is jó lenne ilyen módon a könyvolvasók tájborát növelni. A községi mozikkal is többet törődjenek a tanácsok. Kérte a tanácsi vezetőket, hogy alaposan olvassák el a napilapok, folyóiratok cikkeit, s használják fel azokat mindennapos munkájukban. Felhívta a jelenlevők figyelmét az országos mezőgazdasági kiállításra, hogy tekintsék meg és az ott látottak alapján igyekezzenek odahaza elterjeszteni a jó módszereket. Dicsérő szavakkal emlékezett meg a büki Lenin TSZ-ről, amely bemutatott tenyészállataival díjakat nyert a kiállításon. Befejezésül méltatta a kongresszusi verseny eredményeit, s arra kérte a tanácsi vezetőket, hogy a pártkongresszus előtti időszakiban úgy dolgozzanak, hogy a fez községekben még gyorsabb ütemű fejlődés következzék be. A beszámolót követő vitában felszólalt dr. Zsigmond László, megyénk országgyűlési képviselője. Részletesen foglalkozott a tszközségek jelenlegi és jövőbeni feladataival. Javasolta, hogy a tsz kössön szerződést saját tagjaival sertéshizlalásra. Minden lehetőséget használjanak ki annak érdekében, hogy egyre több élelmiszert, hústan hasson a szövetkezeti falu a városnak. A baromfitenyésztésről szólva megállapította: a falu népének gondolatvilágában a baromfitnevelés még úgy él, hogy van a ház körül 2—3 kotló csirkéivel, amely fedezi a család szükségletét. Csákomydoroszlón sem vették sokba a baromfit addig, míg a tsz komolyan nem kezdett hozzá a nagyüzemi baromfitenyésztés megalapozásához. Két rozzant istállót mély alommal rendeztek, be, és ma már több ezer szárnyas fejlődik a tsz baromfitelepén. Mintegy 100 ezer forintot várnak az idén a csákánydoroszlóiak a baromfitenyésztésből. Ezután a mezőgazdaság technikai fejlődésének tükrében ismertette a falu fiatalsága előtt álló nagy lehetőségeket. Rosta Sándor vönöcki tanácselnök arról számolt be, hogy náluk gondoskodtak a falu öregeiről a szövetkezetben. A tsz vezetőivel együtt felmérték: legalább 3 ezer sertést kell meghizlalnia ahhhoz, hogy a korábbihoz képest vissza ne essék a sertéshizlalás. Sulyok Mihály mersevárti tanácselnök a közös vagyon védelméről és a munkafegyelem megszilárdításáról, Mikiós Lajos nemesrempehollósi tanácselnök a tsz és a tanács jó együttműködéséről beszélt. Közös erővel renoválták Nemesrempahollóson a középületeket. A tanácsház, a tsz-iroda, a párthelyiség és a művelődési otthon a legdíszesebb épület a faluban. Szabó József, a sárvári járási tanács elnöke arról számolt be, hogy az átszervezés időszakában népesek voltak a tanácsüléseié a s sárvári járás községeiben. Beszélt egyes községi tanácsok önállótlanságáról, amelyek a járási tanáccsal akarták megoldatni a felmerülő problémákat. Hangoztatta az öntevékenység és a törvények, jogszabályok, pontos ismeretének jelentőségét. Gonda elvtárs vitaösszefoglalója után Horváth István a megyei tanács vb elnökhelyettese rekesztette be az értekezletet, majd a részvevők közösen megtekintették a sárvári múzeumot. A PÁRTÉLET HÍREI Mintegy 150—200 ezer forinttal növelik és december 31-e helyett november 15-re teljesítik kongresszusi vállalásukat a Vas megyei Húsipari Vállalat dolgozói. A felajánlást vezetőségválasztó taggyűlésükön tették a vállalat kommunistái. ★ A Szombathelyi Pamutipar hármas alapszervezetének taggyűlésén határozatot hoztak, hogy az újonnan megválasztott vezetőség vizsgálja felül, mit tett az üzem a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat valóraváltásáért. *Alaposan megvitatták a Kommunista Ifjúsági Szövetség helyi szervezetének munkáját a nemesbödi kommunisták. A taggyűlés két párttagnak állandó feladatává tette a kiszistákkal való foglalkozást. h Havonta szabad pártnapot tartanak a szombathelyi II. pártkörzetben. A szabad pártnapokon politikai és tudományos ismeretterjesztő előadásokat tartanak a lakosság részére a város legjobb előadóinak bevonásával. ■Ar Minden kommunista kapott pártmegbizatást a tanakajdi köz-ségi pártszervezetben. A megbiza- tás teljesítéséről havonta taggyű lésen számolnak be a párttagok. ★ Társadalmi munkában parkosítják a városi tanács által kijelölt területet a szombathelyi III. pártkörzet kommunistái a Tanácsköz- társaság ligetben, hogy példamutatásukkal a lakosság minél nagyobb hányada vállaljon részt a kerületben végzendő társadalmi munkából. ★ A falu politikai és kulturális életét színvonalassá akarják tenni a váti kommunisták. Ennek érdekében kidolgoznak egy politikai és kulturális programot, amelynek végrehajtásában minden párttag részt vállal. IS Ahol a vasvári ementáli készül 1957. októberében helyezték üzembe a vasvári sajtüzemet, amely naponta 12 ezer liter tejet dolgoz fel ízletes ementáli sajttá. Az új üzem korszerű gépekkel, berendezésekkel van felszerelve. Képünk az új üzemet ábrázolja. Az üzem egyik büszkesége a 3 ezer literes Skoda lemezpasztőr, amely higiénikusan, a legkorszerűbb módszerekkel pasztőrözi a beérkező tejet. Az üzemnek kicsi, de korszerű laboratóriuma is van, azovl a beérkező tej minőségét rendszeresen ellenőrzik. Képünkön Tömő István, a Tejipari Vállat gyártásvezetője ellenőrző körútja alkalmával vizsgálatot folytat a laboratóriumban. Az országban először a Vasvári Sajt üzemben vezették be a tejeskannáknál a gumifedél használatát. Előnye: higiénikus, zajtalan, s temérdek kannatömítő papírt takarítanak meg vele. Szakemberek szerint az újfajta kosároafödé elterjesztése wzwaposan is célszerű.