Vas Népe, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-24 / 302. szám

1939. dec. 24. Csütörtök Sok hasznos javaslat hangzott el a balesetek csökkentésére a közlekedési ankéton A BM Vas megyei Rendőrfőka­­pitányság közrendvédelmi és köz­lekedési osztálya kedden délelőtt Szombathelyen a Köztársaság téri rendőrklubban közlekedési­ anké­­tot rendezett. A hatóságok kép­viselői, a vállalatok megjelent ve­zetői és gépkocsielőadói előtt is­mertették az utóbbi évek közleke­dési baleseteinek tanulságait. A beszámoló rámutatott arra, hogy népgazdaságunk rohamos fejlődése magával hozta a gépjár­­műpark számszerű emelkedését. Ugyanakkor a kapitalista időkből ránkmaradt korszerűtlen útháló­zat megnehezíti a közlekedést, s elég gyakoriak a balesetek is. Ép­pen e viszonylag nehéz körülmé­nyek között még fokozottabb mér­tékben kell gondoskodni a közle­kedési szabályok szigorú betartá­sáról. Vas megyében 1958-ban 47 bal­eset fordult elő, amelyek alkalmai­val 48 személy megsérült. Ezek közül 11 személy életét vesztette, 27 súlyosan megsebesült, 10 pedig könnyebb sérülést szenvedett. Az idén még aggasztóbb a helyzet. 1959-ben eddig 73 baleset történt 84 sérüléssel. Ebből 13 halálos, 40 súlyos és 31 könnyebb kimenetelű volt. Érdemes megvizsgálni a balese­tek okait is. 1958-ban gondatlan vezetésből 17, ittasságból 10, sza­bálytalan előtérből hat, szabály­talan kanyarodásból öt, gyorshaj­tásból hét, gyalogosok hibájából két baleset fordult elő. 1959-ben gondatlan vezetésiből 18, ittasság­ból 16, szabálytalan kanyarodás­ból 9, szabálytalan előzésből 10, rész­világításból öt, gyorshajtás­ból kilenc, a gyalogosok hibájából négy, műszaki hibából három baleset következett be. A balesetek 1958-ban 132 ezer, az idén pedig 135 ezer forint kárt okoztak a népgazdaságnak vagy a gépjármű tulajdonosának. Az ösz­­szesített adatokból is kitűnik, hogy nagyon kevés a műszaki hi­bából eredő baleset. A szerencsét­lenségek legnagyobb részét ittas­ság és gondatlanság okozta. A Vas megyei Rendőrfőkapitány­ság az idén hetven gépjárműve­zetőt vont felelősségre, mert it­tasan közlekedett. Ezután a beszámoló néhány sú­lyos balesetet részletesen is ismer­tetett. Celldömölkön Horváth Béla gondatlan­­ vezetés miatt te­hergépkocsival elgázolt egy ittas embert és áldozatát cserben hagy­ta. A sérült belehalt sebeibe. Ka­­tafa és Nagymizdó között egy vontató felborult a vezető gon­datlanságából és nyolc személy megsebesült. Rábahidvégen Hor­váth Sándor motorkerékpárral egy szabályosan haladó gyalogost ütött el ittas állapotban és áldo­zatát cserben hagyta, aki nyílt lábtörést szenvedett. A Szombat­­helyi Bádogos KTSZ új Moszkvics gépkocsija gyorshajtás következ­tében felborult és az autón 15 ezer forint értékű kár keletkezett. Hiba az is, hogy sok gazdasági vezető szinte kötelezi a gépjár­művezetőt vagy vontatóvezetőt, hogy műszakilag hibás járművé­vel feladatát teljesítse, illetve a „terv teljesítését elősegítse”. A rendőrfőkapitányság arra kéri a vállalatok vezetőit, hogy a gépko­csivezetők rendszeres oktatásáról, a közlekedési szabályok szigorú betartásáról gondoskodjanak. A beszámolóhoz számos hozzá­szólás hangzott el. Dr. Tiborcz Sándor, a megyei kórház baleseti osztályának főorvosa elmondotta, hogy az elmúlt hat évben 1561 olyan beteget kezeltek, aki közle­kedési baleset áldozata volt. A korábbi években a baleseti osz­­tályon 40 ágy elég volt, most pe­dig 60 ágy is gyakran kevésnek bizonyul. A főorvos néhány ja­vaslatot tett a balesetek számá­nak csökkentésére. Többek között javasolta a KRESZ-szabályok be­tartásának szigorúbb ellenőrzését, a gépkocsivezetőik orvosi vizsgájá­nak sűrűbbé tételét, néhány for­galmasabb szombathelyi útkeresz­teződésnél közlekedési rendőr szolgálatba állítását, a motorke­rékpárosok részére bukósisak használatának előírását, a gépko­csivezetők részére elsősegélynyúj­tási tanfolyam rendezését. Szóvá tette azt is, hogy az ittasság miatt kórházba került egyénekkel a kórházi költségeket meg kellene téríttetni. A 65. sz. Autóközlekedési Vál­lalat képviselője elmondotta, hogy szigorú intézkedéseket tettek a balesetmentes közlekedés megva­lósítása érdekében. Tíz gépkocsivezetőt például el­bocsátottak, mivel ittasan vezet­tek, bár ezek a gépkocsivezetők semmiféle balesetet nem idéztek elő. Mégis szükség volt erre az intézkedésre, hogy a károkat, sze­rencsétlenségeket megelőzzék. Többen szóvá tették azt, hogy az éles kanyarok, a szűk útviszo­nyok is sok baleseti veszélyt rej­tenek magukban, ezért minden le­hetőséget ki kell használni a me­gye úthálózatának megjavítására. Az ankét — bár a közlekedési problémákat egyedül nem képes megoldani — hasznosnak bizo­nyult, mert felhívta a figyelmet "gy sor feladat,mielőbbi megvaló­sítására Következő sorainkat az Élet írja. Pontosabban írta a 20-as* 30-as­­ években, a „régi 10 világban”. Itt­ Vas megyében ... Levéltáraink­­ mélyéből ( a feledés homályából) vettük elő ezeket a dokumentum­­ mokat, s közöljük menteméként . — kommentár nélkül... „Lábaihoz borulok« sírva könyörgöm..." Rábakethely, 1934. X. 1-én MÉLTÓSÁGOS URAM! Ezer bocsánatot kérek a mél­­tóságos uramtól, ha nem sértem meg a méltóságos főispán ura­mat, én Dancsecs János rába­­kethelyi lakos vagyok, foglalko­zásom földműves, én azzal a ké­relemmel fordulok a méltóságos főispán uram elé, hogy már a földművelésügyi miniszter úrnak a kérelmemet előadtam, ezelőtt már két éve elpusztult a tehe­nem és még ezidáig, még mindig nem tudtam szerezni helyettük. Hát én mostan már nem tudtam, hogy hová is forduljak, hogy még egyszer teheneket szerezhessek. És mostan az volna a kérelmem, ha méltó?ános­­főispán uram élő­­s ági'-in . •fr:'asági egyesületnél, úgy hogy én onnan kaphatnék két darab tehenet oly feltétellel, hogy én két év alatt annak az összegét visszafizetném kamattal együtt. A méltóságos főispán uram hát legyen segítségemre, mert máskülönben a földjeim ve­tetlenül maradnak. Azért szíves­kedjék méltóságos uram rajtam segíteni, én kilenced magammal ülök asztalhoz, holott még mind­egyiknek a nevelésre van szük­sége. Méltóztassék segédkezet nyújtani méltóságos főispán uram, könnyhullással írom pana­szaimat. A méltóságos uram kö­nyörüljön meg rajtam. Istenem, Istenem mit is adok enni a csa­ládnak, ha jövőre nem terem, amikor az idei termés is igen kevés volt. Mi lesz a jövőben méltóságos uram? A gazdasági felügyelőség a körjegyzőtől az összes telekkönyvi kivonatokat elkérte és azóta nem tudok sem­mit sem. Hogy hol van, már csak attól félek, nem tudok elvetni. Kérem térdreborulva méltóságos uramat, hogy méltóztassék segít­ségemre sietni. Méltóságos uram, a házam, a földjeim meg vannak terhelve. Én józan ember vagyok, én az összes fizetési kötelezett­ségnek megfelelek, csak segélyen a méltóságos főispán uram Sír­va könyörgünk mindnyájan, az egész család... Továbbá ezen felül még egy kérésem volna a méltóságos főis­pán uramhoz A fiamat, ha tehe­ti, akit 1931. május hó 27-én meg­soroztak, hogy önként bevonul­hasson a hadsereghez, hogy tény­leges katonaidejét letölthesse, és azután vagy a csendőrséghez, vagy a rendőrséghez segélje be méltóságos főispán uram. A fiam kérvénye már régóta fönt van a honvédelmi minisztériumban. A főbírói hivataltól és a közjegy­zői hivataltól érdeklődtek, de még azóta intézkedés nem tör­tént. Méltóztassék főispán uram ebben a két erős kérésemben se­gíteni minél hamarébb. Szíves­kedjék kérésemnek eleget tenni méltóságos főispán uram! Lábai­hoz borulok, sírva könyörgöm, csak segéljen úgy a fiam ügyé­ben, mint a magam ügyében Méltóságos főispán uram méh­ tisztelettel legalázatosabb szolgá­ja Dancsecs János rábakethelyi lakos 94. szám, up. Szentgotthárd. Méltóságos főispán uram, az eredményt szíveskedjék közölni, méltóságos főispán uram.­ tt kölcsönt folyósítani nem áll módjában“ Vasvár­megyei m. kir. gazdasági felügyelő. 294—1934. Vgf. szám. TÁRGY- Dancsecs János rábakethelyi lakos kérelme. Hív. szám: 1005—1934. f. i. MÉLTÓSÁGOS FŐISPÁN ÚR! Hivatkozással 1005 számú felhívására van szerencsém pótlólag bejelenteni, hogy az Országos Központi Hitelszö­vetkezetnek másolatban csatolt érte­sítése szerint Dancsecs János rábaket­helyi lakos részére az igényelt te­­nyészállat-kölcsönt folyósítani nem áll módjában. Erről nevezettet értesí­­tettem azzal, hogy sajnálatomra nem közvetíthetem a kért teheneket, mert annak első feltétele, hogy a vásárolni szándékolt tehenek vagy Üszök vétel­árára nevezett hitelszövetkezet hitel­képesnek találja. Szombathely, 1934. november hó Teljes tisztelettel: Körmendi Péter m. kir. gazdasági felügyelő, pecsét­ 26-ám VA­S NÉPE Karácsonyi csúcsforgalom a szombathelyi főpostán A lengőajtó egy percig sem nyu­godhat. Jönnek-mennek az embe­rek a szombathelyi üres főpostán. Minden ablak előtt tömeg várako­zik: karácsony előtti csúcsforga­lom. Ajándékok, jókívánságok, üdvözletek ezreit továbbította és még mindig továbbítja a posta. A levélforgalom az átlagos napi hatezer darabról kilencezerre emelkedett az utóbbi napokban. A rengeteg üdvözlőlap nagy része már rendeltetési helyén van. Most már csak az elkésettek igyekez­nek képes üdvözlőlapot szerezni. A csomagfelvevőhöz reggel 8 órától este 6 óráig egyfolytában hordják a küldeményeket. Az el­múlt 3 napban 889 csomagot jegy­zett be és továbbított Sántha Vilma felvevő. A csomagok tartal­ma főleg élelmiszer — disznóölési kóstoló, édesség, ital —, de sok a „törékeny’­ feliratú ajándékcso­mag is. Az összekötött fenyőfák szintén szép számmal szerepelnek. Sokan küldtek csomagot külföldi hozzátartozóiknak. Könyvek, ma­­tyóspabák és különféle dísztár­gyak utaztak más országba. Az érkezett csomagokat hár­man szortírozzák. Az átlagos napi háromszázzal szemben most 400— 600 csomag érkezik az ország kü­lönböző részéről. December 16-án és 17-én négyszáz-négyszáz darab, 18-án és 19-én ötszáz-ötszáz da­rab, 21-én 686 darab, 22-én pedig 500 darab küldeményt vettek át, illetve továbbítottak. 4­1.VORI RADIO MINORA 16.30—17.30 A boldogtalan em­ber. Rádiójáték. Irta Charles Dickens 1847 karácsonyán. Ren­dezte Máriás József. Közreműköd­nek a Kisfaludy Színház művé­szei. IDŐJÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás ma estig: Vál­tozóan felhős, párás, ködös idő, néhány helyen kisebb havaseső­vel, havazással. Nyugat felől nö­vekvő felhőzet. Elsősorban nyuga­ton és északon több helyen eső­vel, havasesővel, a hegyeken ha­vazással. Mérsékelt, fokozatosan élénkülő déli, délnyugati szél. A hőmérséklet alakulásában na­gyobb változás nem lesz. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 1—plusz 4 fok között. Egy elavult „ kiegészítés “ Eddig négy kiadást ért meg a Tankönyvkiadónál megjelent, Vas megye című kiadvány, amely kiegészítés az általános iskola IV. osztálya számára ké­szült földrajzkönyvhöz. Igen helyes törekvés, hogy a szűkebb lakóhely, és a szülőföld megismertetése és megszerette­tése érdekében egy-egy tan­tárgy keretében a tankönyv adatainál többet tanuljanak a diákok megyénkről. Nyilván­valóan ennek a többnek a megadása volt a célja a jelzett kiadványnak is, amely 14 szá­mozott oldalon — több nagy képes illusztrációval — jelent meg Ha azonban egy szülő, több-kevesebb ismerettel a me­gyéről, beletekint a kis füzetbe, rögtön megállapíthatja, hogy a benne lévő tananyag nem a me­gye és a megyeszékhely jelen­legi helyzetét és mai életét tük­rözi, s amellett rengeteg, egy­­kézből megcáfolható adatot is tartalmaz. Szombathelyről, a megyeszék­helyről a többi között ez áll a kiadványban: „A városon ke­resztül folyik a Gyöngyös-pa­tak’. Ez igaz, de amellett még az is, hogy a városon a Perint­­patak is keresztül folyik. Az ál­talános iskola harmadik osztá­lyában például éppen a téli szü­net előtti egyik héten tanulták a diákok a lakóhelyismeret ke­retében, hogy Szombathely a Gyöngyös- és a Perint-patak között terül el. Miért veszünk el hát a negyedikben abból, amit harmadikban megtanul­nak a gyermekeink? Rendkívül bántó az, ahogyan a megye­­székhely ipari üzemeit elin­tézik a füzet összeállítói. írd és mond: megnevezik a vá­ros három ipari üzemét, így: „Nevezetes a bőr- és cipőgyár, a város déli részén pedig a len­­szövőgyár. Mezőgazdasági gép­gyárának termékét az ország minden részébe szállítják’. Ha Szombathely ipari üzemeiről és méghozzá nevezetes ipari üze­meiről teszünk említést, a „len­­szövőgyár’­, a Cipőgyár és a Me­zőgépgyár mellett nem hallgat­hatjuk el például a Járóműja­vítót, a Pamutipart, a Takaró­gyárat sem. Az sem helyénva­ló, hogy az ipari üzemeket egy tankönyv jellegű könyvben nem a m­ai nevükön nevezzük. Mert például Szombathelynek „len­­szövőgyára’“ nincs, de van Rost­­kikészítő Vállalata. Szombat­helynek jelenleg egyáltalán nincs bőrgyára, mert a régi Bőr- és Cipőgyár egyértelműen Cipőgyárrá fejlődött az idők folyamán. Kőszegről, mint természeti szépségekkel és történelmi em­lékkel teli"''-1--' • városról tesz­nek említést a szerzők. Nem is lehetne ezt kifogásolni, ha emellett legalább megjegyeznék azt, hogy a városnak jelentős textilipara van, amely külföl­dön is híres. A szerzők tárgyi tévedésbe is estek­ a Jurisich várról írt sorokban. A füzetben ezt olvashatjuk: „A város kö­zepén, a belvárosban épült haj­dani négytornyú vára. Ezt Ju­risich Miklós és katonái védel­mezték hősiesen a törökök el­len. Ma már csak tornya áll.” Igaz, hogy a vár pusztulásnak volt kitéve, de éppen ezen az úton állította meg a már három éve folyó helyreállítás. Ma a vár egy részében benne székel a múzeum, másik részét meg most alakítják át a művelődés, szórakozás avatott intézményé­vé. Ha sorra vesszük a járási székhelyeket, sajnos azokról is meg kell állapítanunk, hogy a jelen helyzet ismerete hiányá­ban írták róluk a könyvben fellelhető pár sort. Szentgotthár­­don például a szerzők szerint jelentős dohánygyár van. A dohánygyár azonban „jelentős” idő óta nem működik Szentgott­­hárdon, s hosszú évek óta a fő­város tart fenn szociális otthont a dohánygyári épületben. Kör­menden hasonlóan évekkel eze­lőtt megszűnt a sertéshizlalda, aminek működéséről a füzet szintén jelen időben beszél. Nem emlegethetünk jelen idő­ben a környéken abolgár kerté­szetet sem. A felsorolt tévedések és hiá­nyosságok szem­be­tű­nőe­k, ezért a kiadványt a lehető leghama­rabb ki kellene vonni a forga­lomból, és helyette újat kelle­ne kiadni. Markovits Ilona 3. Új gyógyszer a tuberkulózis ellen a biofil Dr. Jevrem Nedelkovics ju­goszláv professzor 17 évig tartó kutatómunka eredményeképpen a tuberkulózis ellen új gyógyszert állított elő. Az új biofil elneve­zésű gyógyszer a tuberkolotikus agyhártyagyulladás és a krónikus kávémig tüdő-tbc kivételével — minden más tuberkolotikus beteg­ség ellen sikerrel alkalmazható. Eddig 30 külföldi és jugoszláv egészségügyi intézetben próbálták ki és adagolása az esetek 83 szá­zalékéban gyógyulást eredménye­zett

Next