Vas Népe, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-12 / 9. szám

Tovább fejlődnek a magyar—szovjet kulturális és tudományos kapcsolatok Aláírták a magyar—szovjet kulturális és tudományos egyezmény 1960. évi munkatervét Hétfőn a Kulturális Kapcsola­tok Intézetében aláírták a magyar­­—szovjet kulturális és tudományos egyezmény 1960. évi munkatervét. A munka­tervet magyar részről Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, szovjet részről Ty. F. Stikov, a Szovjet­unió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete írta alá. Az egyezmény aláírása után Aczél György és Ty. F. Stikov be­szédet mondott . Az egyezmény aláírására olyan időpontban kerül sor — mondotta a többi között Aczél György, — amikor az egész világ csodálattal beszél a szovjet tudo­mány újabb nagy eredményeiről. Ezek az eredmények, vívmányok különös örömmel töltenek el ben­nünket is, mert sajátunknak, a mi eredmé­­nyeinknek is érezzük a szocia­lizmus új, győzelmes szaka­szának e jelképeit. A sikerek nem csupán egy-egy gondolkodó nagyszerű munkájá­nak vívmányai, hanem a szocializ­must építő társadalom, a szocializ­must építő nép közös munkájának nagy gyümölcsei, és előfeltételei, biztos bázisai a békének is. Úgy gondoljuk, ma már mindenki előtt Világos, hogy a szocialista társadalom nemcsak a technika és a népgazdaság különböző ágaiban mutatja meg fölényét a kapitalista társadalom fölött, hanem kulturá­lis téren is.­­ A szovjet kultúra és tudo­mány az elmúlt négy évtizedben óriási alkotásokat hozott létre, de a legnagyobb eredmények — és egyben az alkotások egyik oka és magyarázata is —, hogy a szovjet nép hatalma® tömegeit emelte fel kulturális szempontból is. — A szovjet kultúra nem szűk körök érdekeit, hanem az egész dolgozó népet szolgálja. — A mi kultúránkat az elmúlt 15 év alatt a szovjet kulturális eredmények sokféle szempontból termékenyítették meg. És ez a kulturális hatás nemcsak hogy nem jelentette nemzeti kincseink háttérbe szorulását, sőt azzal járt, hogy mád magunk is jobban tuda­tára ébredtünk valódi kulturális értékeinknek. A magyar—szovjet kulturális kapcsolatok — éppúgy mint politikai, gazdasági kapcso­lataink — a teljes egyenrangúság alapján fejlődtek és fejlődnek. A magyar—szovjet kulturális kap­csolatokból elsősorban a mi dol­gozó népünknek, a mi kultúránk­nak vannak előnyei. Gorkij és Solohov írá­sművészete, a szovjet balett, a szovjet film és népmű­vészet, a szovjet tudomány, tech­nika és egészségügy óriási segít­séget jelentett nekünk. — A magyar kultúra legjobb és legnemesebb eredményei a Szov­jetunió segítségével belekerülnek a világ kultúrájának nagy érá­­maiba. A Szovjetunióban több mint 517 magyar művet adtak ki 31 nyelven, s csaknem 14 milliós példányszámban. Petőfi versei 610 ezer, Móricz művei 659 ezer, Mikszáth művei 760 ezer példányban jelentek meg a Szovjetunióban. A magyar fil­mek nézőközönsége több tízmilliós, József Attila, Ady műveit egyre többen olvassák és sorolhatnánk tovább ezeket a nálunk még nem eléggé ismert eredményeket Hadd köszönjük itt meg ezt külön is a szovjet állam által az internacio­­nalizm­us szellemében nevelt írók­nak, művészeknek, akik a népek barátságának elvét követve, lefor­dították a magyar irodalom mű­veit. És minden más művészeti és tudományágban a kis magyar nép a Szovjetunió segítségével került ki abból az elszigetelt helyzetből, amiben a múltban volt. — Népünk most a kongresszus iránymutatásai alapján, meggyor­sítja előrehaladását a szocialista társadalom felépítésében. Ennek egyik fontos előfeltétele, hogy ideológiai és kulturális téren nagy tempóban gyorsítsuk fölzárkózá­sunkat a gazdasági téren elért si­kerek mellé s jobban kihasználjuk lehetőségeinket. Most állapította meg az SZKP Központi Bizottsá­ga, hogy a különböző berendezésű államok békés egymás mellett élése nem gyengíti az ideológiai harcot. És mi ebben a harcban támaszkodni akarunk a szovjet kultúra eredményeire, tapasztala­taira. Mélységesen igaz nálunk is a határozatnak az a megállapítá­sa, hogy soha még ilyen lehetőség nem volt a kommunizmus nagy eszméjének népszerűsítésére, mint most. Ez azt a nagy feladatot is jelenti számunkra, hogy minden erővel dolgozzunk kulturális kapcsolata­ink további elmélyítésén, a pro­letár internacionalizmus eszméjé­nek ápolásán — fejezte be Aczél György. Ty. F. Stikov beszédében a töb­bi között ezeket mondotta : — A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kulturális és tudo­mányos együttműködésének 1960. évi munkaterve kulturális, művé­szeti, tudományos, oktatási és egészségügyi, sajtó-, rádió-, televí­zió- és sportkapcsolataink további elmélyítését és fejlesztését irá­nyozza elő. — Túlzás nélküli állíthatjuk, hogy gazdasági, politikai és kultu­rális kapcsolataink sohasem voltak olyan széleskörűek és sokoldalúak, s ugyanakkor oly őszinték és tartósak, igazán testvériek, valóban szocialista és internacionalista jellegű­ek, mint most Szüntelenül növekednek a mind­két ország számára előnyös gazda­sági, külkereskedelmi kapcsola­tok, szélesedüs a tudományos és műszaki tapasztalatok s eredmé­nyek cseréje. Jelentős mértékben növekedett orvosi és egészségügyi együttműködésünk. Különböző küldöttségek formájában és ide­genforgalmi úton is a magyar és szovjet dolgozók­ ezrei látogatnak el egymás országába. Mindenna­pos jelenség, hogy a kulturális, tudományos és műszaki élet ma­gyar és szovjet képviselői tevé­kenyen részt vesznek a két ország konferenciáim és­­kongresszusain.­­ A kulturális együttműködést nemcsak a cserekapcsolatok és együttműködés számszerű növeke­dése jellemzi, hanem az is, hogy lényegesen elmélyül a kölcsönös megértés és a kultúra értékeinek kölcsönös felhasználása. A szov­jet nép számára sohasem kínálko­zott olyan széleskörű lehetőség, hogy elmélyültem és sokoldalúan megismerkedjék a magyar nép kultúrájával , irodalmával, ze­néjével, színház-, film- és kép­zőművészetével, társadalmi életé­vel — mint az utóbbi években. — A szellemi és anyagi érté­keknek ez a szüntelen és növekvő cseréje meggyorsítja fejlődésünket a kommunista társadalom megte­remtése felé. Ebben áll a gazda­sági politikai és kulturális élet valamennyi területén folytatott magyar—szovjet egy­üttműködés nagy gyakorlati jelentősége. —­ Engedjék m­eg, hogy kifeje­zést adjak abbeli meggyőződésem­nek, hogy a ma aláírt 1960. évi magyar—szovjet kulturális és tu­dományos munkaterv elősegíti né­peink további közeledését, a béke, a haladás és szocializmus ügyét és annak végrehajtása sikerrel fog járni­­— mondotta Ty. F. Stikov nagykövet. Az utóbbi években egyre inkább kiépült Szombathelyen a Március 15. tér. Eddig 227 lakás készült el, s jelenleg kivitelezés alatt áll 105 la­kás, valamint egy 2 rendelős körzeti orvosi ren­delő, egy nagy cukrászda, háztartási bolt, húsbolt, tejbolt, zöldség-gyümölcsbolt, dohánybolt, posta­­hivatal és a Vas megyei Beruházási Bank új köz­ponti fiókja. Nemrég készültek el a III/6. jelű, Semmel­weis utcai épület tervei Ezzel az épülettel befeje­ződik a tér nyugati oldalán levő új lakónegyed építése. Az épületben 24 egy és fél szobás kom­fortos lakás épül beépített konyhabútorokkal és hideg-meleg vizes, gázüzemeltetésű fürdőszobá­val. Mint a homlokzati rajz mutatja, minden la­kásnak lesz délre néző loggiája — villanyvilágí­tással — amely a lakóknak alkalmat nyújt pihe­nésre, napozásra, étkezésre stb. A képünkön levő épület Tyroler Endre (É. M. Lakótéri) építészmérnök tervezte. fr—---------------------------■ , V- évfolyam, 9. szám Ára : 50 fillér 1960. január 12. Kedd mmm|HHB A közönséges villany­égőket egyre gyorsabban kiszorítja a sok­kal erősebb fényt árasztó és ugyanakkor sokkal kevesebb áramot fogyasztó fénycső- Ezért a Szombathelyi Bádogos KTSZ is megkezd­te az idén januárban a fémcsőtartó szerkezetek előállítását. Próba­képpen egyelőre 150 darabot készítenek a Rádió- és Villanyszerelő KTSZ megbízásából, s ha beválik, áttérnek a sorozatgyan­ásra. A fenti képen Bloch Imre, a Bádogos KTSZ elnöke megvizsgálja az első próbadarabokat. Új gépekkel gyarapszik, az idén is sok terméket exportál a Kőszegi Posztó- és Nemezgyár Nem­ régóta tart­ fenn jelentős exportkapcsolatot külföldi orszá­gokkal a Kőszegi Posztó- és Ne­mezgyár­ 1958-ban a gyár termé­keinek még csak 30 százaléka ke­rült külföldre. Az 1959-es év azon­ban döntő esztendő volt a gyár fejlődése szempontjából. Ebben az esztendőben kezdték meg a régi, hagyományos gyártmányok, a ta­karók és szövetféleségek mellett a bútorszövetek gyártását­ is. A múlt évben lényegesen bő­vült a gyárban, a termékek­­ vá­lasztéka, s jelentősen javult a gyártmányok minősége is­ Már ta­valy sikerült — a kongresszusi verseny eredményeképpen — el­érni azt a minőségi szintet, ame­lyet csak 1960-ra terveztek. A vá­­lasztiék bővülése, a minőség javu­lása folytán egyre kedveltebbek a gyár termékei bel- és külföldön egyaránt. 1969-ben a termékek 52 százalékát, mintegy 407 ezer négy­zetméter árut szállított a gyár kül­földre. A takarót főleg a közép- és közelkeleti országok vásárol­ják előszeretettel,­ amelett szállít a gyár az amerikai országokba .­­Bútorszövete főleg Dániában és Finnországban kelendő. Ebben az évben ugyancsak jelentős export­­tevékenységet bonyolít le a gyár Az első tervnegyedre 76 ezer 200 négyzetméter, áruk átállítására" -ka­pott exportmegr­endelést./. v­­ .­ A ’ tavalyi­­esztendő la­ választék bővítésében-­és a minőség-javításá­ban volt döntő, az idei-viszont a gépesítésben, a technika.', fejlődésé- sem lesz jelentős" ötven év óta nem­ kapott­ új gépet a vállalat, s a­ műszaki gárda a régi , gépeket korszerűsítette, javította eszten­dőről esztendőre. Az idén végre változás történik ezen a­­ téren. Már szerelik a több mint egymil­lió forintért vásárolt gyűrűsfonó­­gépet, amely lehetővé teszi,­ hogy finomabb fonalat állítsanak elő a gyárban, s a pamutfon­al kivételé­vel az üzem maga állítsa elő a szükséges fonalmennyiséget. Ez­ ideig ugyanis Szombathelyről és Sopronból szerezte be a vállalat a fonal egy részét. Megkezdték a az üzemben az ugyancsak egymillió forintot érő, új, korszerű kártoló­­gép üzembe helyezését is.. Február végére már mindkét új gép meg­kezdi a termelést. A gyár műszaki gárdája sokat vár a két értékes új géptől, azon­ban nem feledkezik meg a régi gépek karbantartásáról, korszerű­sítéséről sem. Január 14-én összeül a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Január 14-én megnyílik a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának ne­gyedik ülésszaka. A Szövetségi Tanács ülése délelőtt tíz órakor kezdődik a Kremlben a Legfelső Tanács üléstermében. A Nemzeti­ségi Tanács ülése ugyanebben az időpontban nyílik meg a Kreml .izmhántennében.

Next