Vas Népe, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-12 / 9. szám

19.­ Január 12 Kedd Filmjegyzet: A VÖRÖS TINTA A Vörös tinta a legjobban si­került magyar filmek közé tarto­zik. A mai életből meríti tárgyát: egy családi dráma történetét mu­tatja be a nézőnek. A filmben úgy elevenedik meg az élet, hogy a műélvezetben elfelejti az em­ber a hibákat keresni. Pedig van­nak hibái is. Ezek azonban a film összhatását tekintve olyan kicsi­re zsugorodnak, hogy elsősorban inkább dicsérő szó illetheti az írót, a rendezőt és a megjelenítő­ket egyaránt. Nem első esetben, de ennél a filmnél szinte párat­lan meggyőződéssel mondhatjuk el, hogy az író elképzelése páro­sul a rendezői munkával és a színészi játékkal. A forgatókönyv írója, Szabó Magda, az élet ele­venjébe tapintott, amikor meg­elevenítette Ács Zoltánék házas­sági tragédiájának történetét. Nincs ebben a történetben sem­mi különös. Sőt, az első pillanat­ban sablonos, hatástalan ese­ménysorozatnak tűnik, amint egy kiegyensúlyozott házassági életbe­­váratlanul belecsöppen a „har­madik”, akinek jelenléte konf­liktusokat teremt és megbontja az eladdig békés harmóniát. A Vörös tintá­ban azonban si­került fölékerekedni ennek a meg­szokott sémának. Mégpedig több szempontból is. Az írónő olyan hatásos környezetet teremtett a történet hőseinek, mint az iskola tantestülete és maga az iskola. A főhősök nevelők, pedagógusok, akik elhivatottságot éreznek az emberi lélek formálására. Lénye­ges szerepet adott a családi élet összekapcsolójának, a gyermek­nek. A szerelmi konfliktusokban Ács Kati nyolcadik osztályos ta­nuló, a filmbeli „harmadik” ta­nítványa, akaratlanul is tanúja lesz tulajdon apja és osztályfő­nöke kibontakozó szerelmének. És ez a kapcsolat összerombolja a gyermek lelkében az ideált (Ká­dár Máriát), az emberek, konkré­tan a tanárok őszinteségébe ve­tett hitét. A házassági tragédia nemcsak a házastársakban, ha­nem a gyermekben is vihart ka­var. Aztán még egy szempontból is hatásos a Vörös tinta. Mellékfi­guráinak szereplésével olyan őszintén és tipikusan tárul ki egy iskola élete, hogy lehetetlen nem­ együtt izgulni az új világban hí­vő fiatal tanárnővel, amikor be­lecsöppen a cinikus, képmutató kortársak környezetébe, akit­ mást hisznek, mint amit monda­nak, tanítanak. (A filmben a ta­nárok között alig akad olyan, akiben az új tanárnő bízhatik). Kádár Mária jelleme már ott magával ragadja a nézőt, amikor dacosan szembeszegül a szabad idejükben ponyvaregényt olvasó kollégáival. Hát lehet úgy élni, hogy amire tanítunk, annak az ellenkezőjét tesszük? Csupa di­namika, tűz és szenvedély a tisz­ta erkölcs megtestesítője Kádár Mária, amikor nem tud nem őszinte lenni élethivatásához és akaratlanul is szembe kerül a ré­gi, maradi felfogásokkal. Ezért meghökkentő, de egyben megalkuvásra csábító a fordulat. Ez a töretlen jellemű nő lesz utóbb akaratlanul is egy családi élet nyugalmának a megrontója. Saj­nálatot kelt az emberekben az a vergődő, elkésett szerelem, amely Kádár Máriában és Ács Zoltán­ban lobog. Mert élet, nagyon is élet és emberi, ahogyan a film találja ezt. De ott van a gyer­mek. A kis Kati, akinek fájdal­ma — amely egyrészt a családi élet felborulásából, másrészt az emberek őszinteségében, igazmon­dásában való csalódásából fakad­ó, szintén nagyon emberi. Sőt, erősebb a nézők vonzódása a gyermek iránt, fájdalma miatt, mint a fellobbanó szerelem miatt, a két főszereplő iránt. Talán ez az a plusz, ami annyira elhihető­­vé teszi a megoldást. És ez a fel­ismerés billenti vissza Kádár Má­riát arra az útra, amely elvezeti a töretlen jellemű pozitív hős ala­kításához. Mert beleivódik a vérébe, amit az igazgatójától hall először ilyen megfogalmazásban. .. az is hős, aki le tud mon­dani arról, akit legjobban szeret, hogy hű tudjon maradni önmagá­hoz. .Kádár Mária fájdalma­san szép lemondása megnyugtat­ja a nézőt. A film hatásos, művészi eszkö­zökkel mutatja be az egymásból folyó epizódokat. Helyenként azonban elnagyolt egy-egy jele­net. Például lélektanilag nem egé­szen indokolt a férj hirtelen fel­­dühödése és kihurcolkodása az elő­szobába, amikor éjjel hazamegy. Máshol nem törekszik arra, hogy egy-egy jelenet alaposabb kidol­gozásával nagyobb hatást érjen el. Hiányoznak azok a jelenetek is, amelyek Ács Zoltán és Kádár Mária elmélyült szerelmét mutat­nák meg. Csak tudjuk, hogy egy­másba szerettek, de azonkívül, hogy Mária rajong Zoltán fest­ményeiért, mást nem látunk ab­ból, ami közel hozta egymáshoz a két embert. Úgyszintén elgondol­koztató a feleség naívsága és lát­szólagos nyugodtsága a történtek ellenére. Egy kicsit hihetetlen, hogy Ácsné nem kutatja férje megvál­tozásának okát. (Kislánya lesze­di szobája faláról az osztályfő­nökről készült rajzokat és édes­anyja képét teszi fel helyettük. Ácsnénak ezt észre kellett volna vennie.) Kétes az is, hogy a fe­leség féltékenység nélkül el tud­ja viselni férje kimaradásait, össz-egészében azonban jeles a Vörös tinta. Jeles a rendező Gert­lcz Viktor munkája is és a sze­replők játéka is. Különösen a kis Nádasi Myrtill, aki Kati szerepé­ben minduntalan kicsalja a köny­­nyet a néző szeméből. Megható és magasan művészi a játéka. Ez utóbbi ér­vényes Vass Éva alakí­tására, aki bölcs, értelemtől su­gárzó figurát teremt. Megnyerő és elragadó. Pálos György, Tábori Nóra csakúgy, mint a többi sze­replő jó játékkal járulnak hozzá a film sikeréhez. A Vörös tinta az eleven életet, a problémákkal terhes jelent áb­rázolja úgy, hogy megmutatja a kivezető utat is. Sok ilyen jól si­került filmet várunk a magyar filmgyártástól. Horváth János VA­S NÉN­I! A BUDAPESTI TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA 18.30: Varázsszem. — 19.30: TV- híradó. — 19.45: Farnadi Edit zongorázik. — 20.00: Ahol szeret­ni sem szabad. Csehszlovák—né­met film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott.) — 21.40: Gyerme­keinkről. Bíró Gyula pedagógiai műsora. -- — — — T — -w — —rw w — — —- — V -w- ■w -W -w w-»- — -é lnek másé? Néhány hétig „Kommentár nélkül..." címmel múltat idéző leveleket dokumentumokat, újs­ágcikkeket közöltünk, amelyek a „régi jó világról’' vallottak. E cikksorozatunkban most azt mondjuk el, hogyan alakult a sorsuk azoknak, akikről a meg­sárgult papírlapok beszéltek. A mai Sárvár E cikksorozatunkban megjelent két írásban már említést kapott Sárvár múltja, jelene is. Dr. Ko­la Károly, a járás tisztiorvosa mondta el véleményét a község egészségügyi helyzetéről, a haj­dani kivándorlók közül ketten nyilatkoztak a mai életükről, a sárvári munkásság helyzetéről. A nagyközség fejlődéséről ez­úttal szóljanak az alábbi sorok: Sárvár talán a legnagyobb a járási székhelyek közül. Lakos­ságának számát tizenötezernél is többre becsülik, de vannak, akik húszezerről beszélnek. Ez majd hamarosan kiderül, a számláló­­biztosok által összegyűjtött ada­tokból. A nagyközség az utóbbi néhány esztendőben kezdte meg igazán levetni régi, kopott külse­jét. Egyre több a kitatarozott, megszépített lakóház. De még mindig bőven akad — a szépítés közben egyre szembetűnőbb — szépíteni való. Nem csoda, hiszen tizenöt-húsz esztendővel ezelőtt kevés sárvárinak volt pénze arra, hogy házát is kitatarozza. De ez most nem is lényeges. Sárvár a szó valódi értelmében erősen fejlődik. A község „titkos” patriótái abban reménykednek, hogy egy-két éven belül várossá fejlődik a nagyközség. Ami az építkezés méreteit és az iparoso­dást illeti, talán van is erre re­mény. A község Ostffyasszonyfa. Gérce felőli bejáratánál csak né­hány évvel ezelőtt épült fel az új üzem, az országosan is híres fehérjefeldolgozó. Óriási mérték­ben korszerűsödött a cukorgyár, de valamennyi üzem mégegyszer akkorára növekedett, mint volt a „régi jó világban”. Nemrégen avatták fel az új gépállomás, amelyik Vas megye legnagyobb gépállomásai közé tartozik. A Sá­ri-majorban pedig több, mint mil­liós költséggel varázsolt új gaz­dasági központot magának a Kos­suth TSZ tagsága. 1953. óta jó hírű gimnáziuma is van a nagyközségnek, mely a vég­vári idők nagy dalnoka, Tinódi Lantos Sebestyén nevét viseli Immáron harmadszor bővítik újabb két tanteremmel a leányis­kolát. A kertvárosban is létrehoz­tak egy óvodát, hatvan kertvárosi csemete nevelkedik benne. A régi óvodát ugyancsak bővítették, ma már 190 sárvári gyerek kap benne helyet. A kertvárosit pedig az új esztendőben negyvenhárom férőhellyel bővítik. Balogh József, a községi tanács vb-titkára azt mondja: Ez még csak a kezdet. A végrehajtó bizottság titkára a következőket említi a község­fejlesztési tervből: — A hajdani selyemgyárból új­ra üzemet akarunk. Többféle el­képzelés merült fel. Szó volt ar­ról, hogy bútorüzemet létesítünk, később gépjavító is szóba került. Mivel a járás szövetkezeti járás lett, úgy gondoljuk, szükség vol­na egy ilyen üzemre. Az idén vé­gére járunk ennek. Meleg vizet is furatunk a sárváriaknak. A Föld­tani Intézet már megadta a szak­­véleményt arról, hogy a Rába mentén 40—Só fokos hőmérsékletű vizet fakaszthatunk. S ami a lakáshelyzetet illeti, az is egyre javul. Az elmúlt években 450—500 sárvári ember került új lakásba, részben állami, részben saját erőből felépített szobákba, hajlékokba. Új utcák épülnek, vil­lák, modern lakások, örömmel látják ezt a sárváriak. A vb-titkár így beszél róla: — A lakóházépítés valóban jó ütemben halad. Sokat építettünk,, de nem lenne reális a kép, ha nem beszélnénk arról, hogy a köz­ség lakáshivatalában még 450—480 lakáskérvény vár elintézésre. A község ez évi lakásépítési program­ja azonban sokat megold a lakás­gondokból. Bizonyára örömmel olvassák e sorokat azok, akik jobb lakás vá­rományosai. örömmel látják a sárváriak, hogy nagyközségük egyre jobban fejlődik. Szükség is van erre a fejlődésre, hiszen a község mun­káslétszáma is növekedőben van. Takács Ferenc A Laktanya u te* Két új emeletes ház a Lenin úton A fehér­jefeldől* ezé Tanácstagi fogadóóra Németh Eridre, a vasvári járási tanács vb-elnöke holnap, január 13-án délelőtt 9 órától 12 óráig fogadóórát tart a vasvári járási tanácson, az első emelet 1. sz- szo­bo­­á­ban. A Csepel felszabadulásának 15. évfordulóján, január 10-én kezdte meg a Hunnia Filmstúdió az 1980- as év első filmjének forgatását. A Hosszú az út hazáig című — a felszabadulás utáni Csepel életét bemutató — filmet Máriássy Judit írta, rendezője Máriássy Félix- A film előreláthatólag hazánk felsza­badulásának 15. évfordulójára el­készül. — A szombathelyi városi tanács vb iipari és műszaki osztálya köz­li, hogy a Gyöngyös utca, a Zsiray Lajos utca, a Zsdráv­ov út, a II. Rákóczi Ferenc utca, a Szövő utca és a Szinyei Merse Pál utca te­rületére március 15-től burkolat­­bontási engedélyt nem ad ki. Fel­hívja az osztály a felsorolt utcák lakóit, hogy az általuk esetleg tervbe vett közművesítést a fenti határidőig feltétlenül végeztessék el, mert azután ilyen irányú ké­relmüket elutasítják, illetve a már megkezdett közművesítés folyta­tására nem adnak engedélyt, az úttestek végleges kiépítése miatt. — S­zab­ad a­ka­d­ém­iá­t indít az Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete Hegyfalun, a­z egész­igügyi dolgozók részére- Az első előadásra ma délután kerül sor.­­ Narda község általános isko­lájának szülői munkaközössége a téli szünetben társadalmi munká­ban meszelte ki az iskola három tantermét, és látta el az ablako­kat új függönyökkel. ­ GYŐRI RÁDIÓ MAI MŰSORA 16.30—17.30: Nyugat-Dunántúl életéből hírek, riportok, tudósí­tások. — Új kisipari szövetkeze­tek Vas megyében. — Termelő­­szövetkezeteink életéből. — Hírek Győr-Sopron és Vas megyéből. — A Melachino-zenekar játszik. — Gyárkémények alatt. A Győri Rádió ipari rovata jelenti. — Új gépek a termelésben. Látogatás a Győri Textilművekben. — Leg­szebb opera­ lemezeinkből. s — Kibővített ülést tart január 13-án, holnap délután fél 5 órai kezdettel a MTESZ szombathelyi intézőbizottsága Szombathelyen, a szövetség Sztálin u. 3. sz. alatti helyiségében­— A gyermekbénulás elleni má­sodik Sabin-féle oltást január 21- én az egész orzág területén meg­kezdik. Ezúttal azokat a gyerme­keket oltják be 3 hónapostól 14 éves korig, akik december­ben megkapták az első oltást Ol­tásban részesülnek azok ist, akire az elmúlt hónapban valamely ok miatt nem kaptak Sabin oltást­ Az oltás közelebbi időpontját a későb­biekben közöljük. — Feszültség: Kérés: Az ÉDÁSZ Vállalat Szombathelyi Üzemveze­tősége értesíti fogyasztóit hogy Avar utcában, Somlai Arthur ut­cában, Bagolyvárt sétányon, Ni­vai utcában 33, illetve 40. számtól nyugatra eső részen, Táncsics Mi­hály utcában 20, illetve 23 számig, Zsirai Lajos u. 33. sz- házban és Nárai u. 34. sz- házban, mint már közöltük, 1960. január 14-én tér szültségáttérést fogunk végrehaj­tani- Reggel 7 óraitól délután 14 óráig áramszünet lesz és a dél­után visszakapcsolt feszültség már az új szabványos 3x380/220 V lesz. Felhívjuk fogyasztóink figyelmét az új feszültség magasabb voltára és a régi izzók, rezsók, vasalók, csengőreduktorok, melegítőpás­­­nák, rádiók, lemezjátszók, hűtő­szekrények, televíziós készülékek és motorok kicserélésére, vagy átalakítására, valamint a nagyobb feszültség veszélyességeire, mert az ebből származó esetleges balesete­kért vagy károkért vállalatunk fe­lelősséget nem vállal. Továbbá közöljük, hogy a fogyasztóknál fölvett fogy­asz­tótestek átalakítási költségét 150,5 forint értékig az Áramszolgáltató hivatalos számla ellenében visszafizeti. A visszaté­rítés szombat kivételével délelőtt 8—11 óráiig Thököly Im­re u. 7. sz. alatt történik­ (x) — A VASÉRT AJÁNLATA: Sokkal szebb lesz lakása, ha ütött, kopott kályhacsövét kicseréli szép színes, zománcozott kályhacsővel. Kapható a szakboltokban­ (x)

Next