Vas Népe, 1962. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-02 / 179. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VAS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VI. évfolyam, 179. szám Ára : 50 fillér 1962. augusztus 2. Csütörtök Járassuk két műszakban a traktorokat hétfő estig mintegy 60 ezer holdon fejeződött be az aratás Vas megyében. A tarlók felszántása — ugyancsak erre az időre —, 22 ezer holdon történt meg. Az aratás és a szántás közti arány azt mutatja, hogy az utóbbi munka nem halad kielégítő ütemben. Akadnak ugyan termelőszövetkezetek, amelyekben a szántótraktorok előtt szinte nem győznek eleget aratni, de a tsz-ek nagy többségében, sajnos, napról napra gyüomlik a felszántatlan terület. S ez nemcsak azért nagy baj, mert az aratás utáni szántás nagyon sürgős feladat, hanem azért is, mert augsztus első hetében vagyunk és maholnap vetni kell a bíbort, majd vető alá kell készíteni a földeket. Mint ismeretes — s ami az idén is beigazolódott —, az őszi kalászosok, főleg a külföldi búzafajták nagyon szeretik az ülepedett magágyat. S nemcsak szeretik, hanem anélkül nincsen meg a kellő fejlődési erélyük, aminek hiányában magas termést nem lehet várni belőlük. De ülepedett, jó vetőágyat csakis akkor tudunk készíteni, ha korán megszántjuk a földet augusztus elején, még jóval a vetés megkezdése előtt, azt is figyelembe kell vennünk, hogy az idén, is kell gabona után gabonát vetnünk. Ugyanis a kukoricák később érnek majd be, mint amikorra számítottuk s a későn letakarított kukoricaföldekbe már nem tanácsos búzát vetni. Inkább vessünk a területek egy részébe búza után is búzát — a szakemberek véleménye szerint egy-két évig ez még nem nagy baj —, s az időbeni vetéssel így is jobban járunk, mintha későn, de valamivel jobb előveteményű földbe vetnénk a magot. A korai vetésnek viszont — mint fentebb említettük is — a legfontosabb feltétele a korai szántás. Ahhoz, hogy e munkában gyorsabb ütemben jussunk előbbre, sokkal jobban rá kell használni a rendelkezésre álló gépeket. A termelőszövetkezetek tulajdonában jelenleg közel 700 erőgép van. E gépek egy részét úgy, ahogy kihasználják, de a nagy többségük a nap egy jelentős részében nem dolgozik. Igen kevés helyen szerveztek például két műszakot, pedig a munkának ezzel a módszerével szinte kétszeresére lehet növelni a teljesítményeket. A tsz-ek vezetői és tagjai is látják, hogy késnek a szántással, mégsem szervezik meg a gépek két műszakban történő üzemeltetését. Sőt, azt bizonygatják, hogy a rendelkezésre álló gépeikkel már maguk is megszántják a földjeiket s a gépállomások gépeit sem veszik igénybe. Így — mint ezt meg is írtuk —, a múlt hét végén 318 gépállomási traktor munka nélkül állott. Senki nem mondja, hogy a termelőszövetkezetek a saját gépeikkel nem tudnak, illetve nem tudnának sokat dolgoztatni, de éppen a korábban említettek miatt nem mindegy, hogy mikorra fejezzük be az időszerű szántásokat. S nagy hiba lenne ha az amúgy is megkésett munkát a gépek kellő kihasználásának hiányában tovább késleltetnénk. „Nem fizetünk a gépállo- másnak, amikor nekünk is van gépünk” — hallhatja az em-ber itt is, ott is a termelőszövetkezeti vezetőktől. Rossz vezető, rossz gazda az, aki így akar takarékoskodni. Tény, hogy kevesebb annak a kiadása, aki nem fizet gépállomásnak, de ne felejtsük el, hogy a szántáson „megtakarított” forintok több-szörösen elveszhetnek a kései vetés, a későn végzett munka által bekövetkezett gyengébb termésben. Amikor néhány héttel késve vagyunk a tennivalókkal, nem szabad megengedni, hogy egyetlen szántótraktor is kihasználatlanul álljon. Sőt, keresni kell a módját, hogyan lehetne minél több erőgépet két műszakban üzemeltetni. Kemenesszentmártonban több mint 20 erőgép éjjel nappal dolgozik, s amint lekerül a gabona a földekről, azonnal eke jár a kaszák után. Balazsameggyesen is járatták a traktorokat éjjel nappal és tegnap befejezték a tarlók szántását. S ami a lényeg, minden olyan tarlójukat mélyen szántottak, amit nem vetettek felül másodnövénnyel. A termelőszövetkezet akben általában elég képzett traktorvezető van ahhoz, hogy a két műszak ne okozzon különösebb gondot. Az elmúlt években elég sok fiatal elvégezte a pápai traktorosképző iskolát, s alapfokon a gépállomásokon is képeztek a traktorvezetéshez embereket. Több helyen — mint például Acsádon is —, a traktorosok egy része nem a szakmájában, hanem egyéb munkaterületen dolgozik. Ajánlatos lenne ezeket az embereket — ha mindjárt átmenetileg is —, ismét traktorra ültetni, mert a földek gyors elmunkálása azt kívánja, hogy minél több eke minél többször fordítsa a földet. Ha az erőgépeknek csak a 60—70 százalékát járatnánk is két műszakban, már megteremtenénk a feltételét annak, hogy az aratás után rövidesen befejeznénk a szántást is. Ez pedig a korai vetés előfeltételét teremti meg. (U. Gy.) sr—c a«« art w a—i ^ o*i sn i*6 ^ Dobi István fogadta a lengyel parlamenti küldöttséget Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke szerdán az Országház Munkácsy-termében fogadta a Lengyel Népköztársaság parlamentjé- nek Czeslaw Wycech, a Szejm I elnöke vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttségét. A fogadáson jelen volt Rónai Sándor, az orsszággyűlés elnöke és Kiss Károly, , az Elnöki Tanács titkára, az N MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Vass Istvánné, az ország£ gyűlés alelnöke. A látogatás szívélyes, baráti légkörben zajlott le. Szeptember 3-án kezdődik az új tanév ? A Művelődésügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint az 1962—63-as tanév kezdésének eredetileg tervezett szeptember 1-j időpontja megváltozik. A legújabb miniszteri rendelkezés értelmében a tanévnyitó ünnepségeket mindig az általános, mind a középiskolák£ban szeptember 3-án, hétfőn kell megtartani. Az első tanítási nap szeptember 4-e. Gyarmatosítás-ellenes nap a VST-en ! TUDOMÁNY-TECHNIKA I Országos gyümölcsös szőlőtermelési értekezlet A Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezésében kétnapos gyümölcs- és szőlőtermelési tanácskozás kezdődött Nyíregyházán, amelyen a legkiválóbb kutatók és gyakorlati szakemberek vitatják meg az ötéves tervben előírt feladatokat. Dr. Porpáczy Aladár Kossuthdíjas akadémiai levelező tag, a Fertődi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet igazgatója vitaindító előadásában kiemelte, hogy a távlati tervek megvalósítása után a gyümölcs- és szőlőtermelés a mezőgazdaság összjövedelmének mintegy 50 százalékát adja majd, az exportban való részesedése pedig ennél is nagyobb lesz Az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás évi 100 kilóra emelkedik. A gyümölcstermelő nagyüzemek kialakulásával újra meg kell vizsgálni több olyan nézetet, elméleti és gyakorlati tételt, amely ma már az előrehaladást, a jó minőségű gyümölcs termelését gátolja. Fel kell számolni sok olyan általánosítást, amely a régi francia gyümölcstermelő iskola hagyatékából maradt meg. A telepítési rendszer, a metszés, a talaj termékenységének fenntartása, illetve fokozása, a gyümölcsös talaj művelése és más kérdésekben elfoglalt álláspontot meg kell változtatni. Az új tudományos eredmények mielőbbi elterjesztése azért rendkívül fontos, mert a gyümölcsök telepítésénél évtizedekre előre meghatározza a művelési módot, s az itt elkövetett hibák olykor évtizedre kihatnak. A termelés technológiájának állandó javítása ma már biztosított A legnagyobb feladat a tömegesen szüretelésre kerülő áru helyes kezelése. Ennek elmulasztása sokmilliós kárt okozhat. A téli almáknál például el kell érni, hogy a szedés után azonnal, de legkésőbb két-három napon belül lehűtésre kerüljön a gyümölcs. Porpáczy Aladár végül megállapította: ma már rendelkezünk az intenzívebb termeléshez szükséges, a külföldi és a belföldi piacokon egyaránt jól értékesíthető gyümölcsfajtákkal A szőlőtermelés és telepítés feladatait dr. Kozma Pál egyetemi tanár ismertette. Elmondotta, hogy a 80 ezer holdas telepítési program megvalósításához évi 160 millió oltvány és gyökeres vessző szükséges. Országosan el kell terjeszteni a vesszők parafinos kezelését, hogy gyorsabban, több és jobb minőségű gyökeres oltvány kerüljön a nagyüzemi gazdaságokba. Fontos feladat termőtájanként kialakítani a fajtaarányokat. Ehhez nemcsak jó borszőlő, hanem csemegefajtáink is vannak. Többet kell foglalkozni az új művelési módok elterjesztésével Sok helyen, még a síkvidéki nagyüzemi szőlőkben is, megmaradtak a bakházas művelésnél Meg kell keresni a helyi adottságoknak legjobban megfelelt alacsony- és magaskordonos művelési módot Román írók az írószövetségben * A hazánkban tartózkodó román íróküldöttség tiszteletére szerdán fogadást rendeztek az Irószövet£ Bég székházában. » A román vendégeket Diószegi András üdvözölte. A fogadáson részt vett dr. Köpeczi Béla, a Kiadói Főigazgatóság vezetője és Garai Gábor, az írószövetség tit£ kara. A román delegáció nevében Nedelcu Serban beszélt az írói küldöttség tapasztalatairól. Eltmondotta, hogy meglátogatták szárnos vidéki városunkat, ismerkedtek a falvak, a termelőszövetkezetek életével, beszéltek gyári munkásokkal, a szocialista brigádok tagjaival. Hangsúlyozták: meghatotta őket az a melegség, amellyel az emberek munkájukról, életükről beszámoltak. A fogadáson a román vendégek és a magyar írók hosszasan, baráti hangulatban elbeszélgettek irodalmi kérdésekről, aktuális szakmai problémákról Néhány héttel ezelőtt végzett pedagógusok ünnepélyes eskütétele Szombathelyen, a megyei tanács_____ nagytermében. (Képes riport a 3. oldalan)