Vas Népe, 1962. szeptember (7. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-16 / 217. szám
— ....................................... ...................................■ ) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VAS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA , ............................................................................... ■ —......... ■— ■ 3 Ú. évfolyam, 217. szám Ára : 70 fillér 1962- 1■ePt- 16- Vasárnap 1 Tudósítás a megyei tanács üléséről Mint már közöltük, pénteken egész napos dést tartott Szombathelyen Vas megye Tanácsa. A napirend első pontjaként dr. Kneffel Pál, a Vas megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazgatója, a megyei tanács egészségügyi, állandó bizottságának elnöke terjesztette elő az álandó bizottság beszámolóját. a ma , Ma , ma . M Megyénk egészségügyi helyzete Dr. Kneffel Pál bevezetőben elmondotta, hogy utoljára 1958 szeptemberében tárgyalta a megyei tanácsülés Vas megye egészségügyét, a jelentés tehát, az azóta bekövetkezett egészségügyi fejlődést, és a problémákat elemzi. Az egészségügyi állandó bizottságok tevékenységéről szólva kifejtette, hogy a megyei állandó bizottság az elmúlt négy esztendőben 40 javaslatot terjesztett a megyei tanács elé. Ezek a javaslatok olyan jelentős kérdésekre vonatkoztak, mint a büki termálvíz hasznosítása, fürdő létesítése, a szombathelyi tejpalackozó üzem kialakítása, új megyei rendelőintézet létesítése, nővérinternátus szervezése, a megye törpevízművesítésének megkezdése, mélyfúrású kutak létesítése, a kényszervágások rendjének szabályozása és így tovább. A felsorolt javasalatok már kivétel nélkül vagy megvalósultak, vagy megkezdték végrehajtásukat, de számos olyan előterjesztéssel is megkeresték a megyei tanács illetékes szerveit, amelyek, ha még nem is kerültek megvalósításra, jelentőségüknél fogva azonban előbb-utóbb napirendre kerülnek. Járási egészségügyi bizottságaink is — mondotta Kieffel Pál — évente általában 15—20 javaslatot terjesztenek a járási végrehajtó bizottságok elé, s ezek járási szinten megoldandó egészségügyi feladatokat tartalmaznak. Nem ilyen jó a helyzet a községi egészségügyi állandó bizottságok munkájában. Egyes községekben szinte csak formálisan foglalkoznak a falu egészségügyi helyzetének problémáival, és vajmi keveset tesznek ténylegesen annak érdekében, hogy a problémákat meg is oldják. A körzeti orvosi munkával és az egészségügyi dolgozók szakmai és politikai továbbképzésével foglalkozott ezután a beszámoló, majd az orvosi rendtartással kapcsolatban a következőket állapította meg. Az orvosi rendtartás 1960. január 1-én lépett életbe, és azóta hathatósan segítette a már 1958 óta működő etikai bizottságok munkáját. Megjelenése óta megyénkben 32 esetben került sor arra, hogy a rendtartás szellemével össze nem egyeztethető magatartás miatt etikai vagy fegyelmi eljárás induljon orvosok ellen. Négy esetben orvosok kértek az etikai bizottságoktól erkölcsi védelmet. Megállapítható, hogy az orvosi rendtartás és az etikai bizottságok felállítása kedvezően érezteti hatását, s a további fejlődéshez is megvannak a kilátások, de a még nagyon is jogos panaszok és hiányok felszámolásáért tovább kellene javítani a betegek ellátását, több orvosra, óraszámra, ágylétszámra volna szükség, másrészt tovább kellene megfelelő irányban formálódnia az orvosok és a betegek szemléletének, tudatának is. A megyei kórház munkájáról szólva egyebek között a következőket mondta: Megyei kórházunk az elmúlt évek centralizációs egészségpolitikája következtében az alapításakor létesített kereken 1000 ágyával szemben 1956-ban 24 osztálylyal rendelkező, 1826 ágyat számláló objektummá fejlődött. Célszerű volt ez év áprilisával a 470 a . M a m a . m a . m a m a m a . p a .m a . m a . M ágyas, önálló tüdőkórházat külön- választani, mert az így maradt 18 osztályos, 1316 ággyal rendel- * kező megyei kórház könnyebben 3 irányítható. A megyei kórház forgalmára * jellemző, hogy ágyain évente kö- 3 rülbelül annyi beteget ápolnak, amennyi Kőszeg város lakosságénak háromszorosa, s betegei közül évente annyit veszítünk el, mint amennyi Bozsok vagy Sé. község lakossága. Elismert gyógyító munkája mellett megyei kórházunk jelentős tudományos központ is, évről évre megrendezi a Markusovszky Lajos emlékére alapított pályázatát, amelynek során 1958 és 1961 között 174 tudományos pályamunkát díjaztunk. A megyei kórház személyi és tárgyi adottságaira épített tanfolyamok és a rendszeres orvostovábbképzés egyre szervesebben kapcsolódik be az országos továbbképzésbe. Egyre reálisabban bontakozik ki egy az országos orvostovábbképző központ keretein belül létesítendő szombathelyi alközpont terve, amely a dunántúli orvosképzés ellátásával ismét évtizedekre meghatározhatná a kórház profilját és jövőjét, sőt alapot adhatna később egy szovjet, vagy NDK mintára létesített orvosi akadémia kialakításához is. A járási kórházak és a járási rendelőintézetek helyzetének elemzése után az előadó az anya-, a csecsemő- és gyermekvédelem kérdéseiről szólt és ennek kapcsán a következőket mondotta: A gyermekvédelmi megelőző munka legfontosabb eszközétbölcsődéinkben látjuk. Az elmúlt négy esztendő alatt megyénk mindössze egy bölcsődével gazdagodott és 65 férőhellyel bővült. Két idénybölcsődét véglegessé szerveztünk. Ma országosan a bölcsődei férőhelyek száma 30 ezer körül mozog, s ennek megfelelően megyénkben legalább 900 férőhelyre volna szükség a jelenlegi 805 férőhellyel szemben. Ezért javasoljuk, hogy a bölcsődei férőhelyek számát a közeljövőben százzal emeljük. Foglalkoznunk kell a falusi óvodák fejlesztésének gondjával is, mert általában az a tapasztalat, hogy amíg a csecsemők ellátását többé-kevésbé megfelelő módon megfelelőnek látjuk, addig a 3—6 éves gyermekek közül sokan felügyelet nélkül töltik a nap jelentős részét. Ezt követően dr. Kneffel Fál az iskolaegészségügy és a gondozási munka kérdéseivel foglalkozott, majd a megye közegészség- és járványügyi tevékenységét ismertette, és ezzel kapcsolatban az állandó bizottság értékelését a következőkben foglalta össze: Megyénkben valamennyi fertőző betegség évről évre alacsonyabb százalékban jelentkezik az országos megbetegedések számánál. Ezt a jó eredményt két tényezőnek köszönhetjük, annak, hogy a védőoltásokat 96—98 százalékban végrehajtottuk és annak, hogy jelentősen megjavult a fertőző betegségek visszaszorítása érdekében a laboratóriumi vizsgálati munka. Az évek során lassan javuló helyzet, egy-egy fertőző betegség eltűnése számunkra a legtisztább elismerés és biztatás munkánk folytatásához. A szociálpolitikai munka ismertetése után a gyógyszertárak tevékenységéről a többi között a következőket mondta: A mezőgazdaság szocialista átalakulása következtében a tszbiztosítottak száma az 1958-as 4090-ről 1961-ben 35.487-re emelkedett. Ugyanakkor a megyében 73 gyógyszerész helyett 70 látta el a megnövekedett feladatokat. A szakmai és a gazdasági adminisztráció növekedése, az újabb gyógyszerekkel kapcsolatos szakismeretek elsajátítása, a gyógyszerészeti szaktudomány figyelemmel kísérése, s több új feladat: gyógyszervizsgálat, gyakorlati továbbképzés, egészségügyi felvilágosítás mind olyan feladatok, amelyek a régi világ magángyógyszerészét nem érintették. Megállapíthatjuk, hogy a ma gyógyszerésze, aki egészen más jellegű egészségügyi dolgozó, mint amilyen a gyógyszertárak állami kezelésbe vétele előtt volt, kivívta, különösen a falusi lakosság, feltétel nélküli bizalmát, elismerését. — Az ismertetett anyagból — mondotta befejezésül dr. Kneffel Pál —, jól felmérhető a megyénk egészségügyi helyzetében bekövetkezett lényeges fejlődés. Egészségügyi dolgozóink szocialista öntudatukban egyre inkább erősödve, áldozatkész munkával vállalják minden szakágazatban azt a többletmunkát, amelyet a mögöttünk álló négyéves jellegzetes periódus mezőgazdaságunk szocialista átszervezése folytán megkövetelt tőlük. A beszámoló után hozzászólások következtek. Lehel Ferenc lelkész felszólalásában az emberről való nagyarányú gondoskodás jelentőségét méltatta. Rámutatott, hogy bár szórványosan, de még találhatók olyanok, akik nem élnek az adott lehetőségekkel, elmulasztják gyermekeik kötelező védőoltását és ebből eredően súlyos egészségügyi veszélyeztetettségnek teszik ki gyermeküket. A tanácstagoknak különösen egyes falvakban sokat kell tenniök még a felvilágosító munkában. Hozzászólásában foglalkozott a születésszabályozás etikai és morális kérdéseivel is„ • Dr. Szstseles Zoltán főorvos, egészségügyünk felszabadulás előtti helyzetére tett visszapillantást. A többi között elmondotta, hogy a Horthy rendszertől nagyon elhanyagolt egészségügyi hálózatot vettünk át. Államunk és kormányunk 1956 óta hatalmas összegeket fordít az egészségügy fejlesztésére. Az adott lehetőségek között is a különböző társadalmi szervek összefogásával további jelentős fejlődés érhető el az egészségügy területén. Javasolta például, hogy a Vendéglátó Vállalat és a MÁV fordítson nagyobb gondot létesítményei mellékhelyiségeinek állapotára. Dr. Szabolcs Zoltán felszólalásában néhány gyakorlati kérdésre is ráirányította a figyelmet. Szükség lenne például egy mozgó fogászati ambulanciára, és a rendelőintézetek műszerellátását is javítana kellene. Dr. István Lajos főorvos, a Vérellátó Alközpont fejlődésének közelebbi távlatairól beszélt. A megyei alközpont tehermentesítésére szükségessé vált a járási székhelyek kórházaiban is a vérellátó szolgálat megszervezése. Körmenden már működik, 1963- ban Sárváron, 1964-ben pedig Celldömölkön lesz vérkonzerváló állomás. A múlt évben a megyei alközpont ötezer liter vért gyűjtött, és ez a menyiség az idén még tovább emelkedik. Tervezik úgynevezett vérfeldolgozó osztály szervezését is az alközpont mellett. Ugyancsak szerepel a tervben, hogy a megye minden mentőautója a közeljövőben két liter plazmaanyagot kap, és ugyancsak ellátják vértartalékkal a körzeti orvosokat is. Ez a terv előreláthatólag jövőre már megvalósul. Felszólalása második részében dr. István Lajos az egészségügyi középkáderek továbbképzésének szervezettebbé és rendszeresebbé tételét sürgette. Véleménye szerint a járási kórházak egyes osztályai válhatnának a legalkalmasabbá az egészségügyi középkáderek továbbképzésére. (Folytatás a SíoMalos) » . Mfa.. aa . mm . ma. ■ ma . mama . M 3 Francia parlamenti küldöttség Berlinben A szeptember 3-a óta az NDK-ban tartózkodó francia parlamenti küldöttség a Brandenburgi Kapunál, ahol megtekintették az NDK fővárosának határbiztonsági berendezéseit és beszélgetést folytattak a határőrökkel. Szombathelyen a Művelődési és Sportház az évi ütemtervnek megfelelően épül A külső munkálatokkal lassan már végeznek. Mint képünk is mutatja, a főbejárati részen behelyezték a vas ablakkereteket és következhet az üvegezés.