Vas Népe, 1962. október (7. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-10 / 237. szám
■Iirwilil«!»»—.TWi'r^T^nn— .........min................. .mnw 11.111 1 • A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VAS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA3* man—r-~-^~«^wrmnwnmnurrnmn----------------rr—T----------------rr---------------1------------------------mi ■■■■m um ■ J VIL évfolyam, 237. szám Ára : 50 fillér 1962. október 10. Szerda ] Megtartották pártértekezi eülkét a szentgotthárdi járás kommunistái Megválasztották a járás új pártszerveit Szombaton és vasárnap tartották meg a szentgotthárdi járási pártértekezletet. Az értekezleten részt vett és felszólalt Ilku. Pál elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, művelődésügyi miniszter. Részt vettek továbbá a pártértekezleten Gosztonyi János elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Csecsetka János, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezeti osztályának munkatársa, Mester Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, dr. Vincze Béla elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja. A pártértekezlet elnökéül Gáspár Károly elvtársat, a járási tanács elnökhelyettesét választották meg. Az elnök megnyitó szavai után Illés Imre elvtárs, a járási pártbizottság első titkára ismertette a pártbizottság beszámolóját. Eredményekben gazdag három év A járási pártbizottság beszámolója A beszámoló a nemzetközi helyzet elemezése után részletesen foglalkozott a járás mezőgazdasági helyzetével Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy ahol a termelőszövetkezetek gazdálkodásának lehetőségei kevésbé voltak meg — mint a vendvidéken és a magyarezorkibatfai részen —, ott alacsonyabb típusú szövetkezeti formákat, szakcsoportokat alakítottak bogyó- gyümölcsök termesztésére, így 12 községben termelőszövetkezet, hat községben élami gazdaság és tíz községben szakcsoport alakult. A szakcsoportok 275 hold területen telepítettek málnát. Sokat kellett tenni a járásban a Bérléstenyésztés kialakítása, a kukorica meghonosítása, a baromfitenyésztés népszerűsítése, a talajjavítás és az altalajlazítás érdekében. Most már megállapítható, hogy ez a törekvés síkénél járt. Soha ennyi kukorica, siló, sertés és teremő még nem volt a járásban, bűnt ma. Gyorsan fejlődik a termelőszövetkezetek közös vagyona, ma eléri a 25 millió forintot. Megépült négy, egyenként száz férőhelyes, hét darab 50 férőhelye® szarvasmarha-istálló, 3 darab 5 ezer férőhelyes baromfi él, 12 darab 50 és 100 férőhelyes Kerteshizlalda. Az ezekre beruházott összeg meghaladja a 7 millió forintot Ezenkívül jelentős a saját erőből történt több mint 40 százalékos beruházási arány. A járás termelőszövetkezetei ma már 15 saját erőgéppel rendelkeznek. A szántást és az egyéb talajmunkálatokat telj® egészében az aratást pedig 42,3 százalékban géppel TPEgzSSt Javult a termelőszövetkezeti dolgozók élet- és mimikakörülménye. A termelőszövetkezeti tagság 28 százaléka részesül öregségi járulékban, 53 százalékkal nőtt a körzeti orvosi rendelők forgalma. A takaréketét-állomány 3 év alatt több mint megháromszorozódott, s ma jóval több mint 16 millió forint. Ezen belül a termelőszövetkezeti községek dolgozói kétszer annyi betétösszeggel rendelkeznek, mint a többi község. Az is igaz, hogy a tagság egy kis része még nehézségeikkel küzd. Ennek oka azonban elsősorban betegség, munkaképtelenség. A jó munka eredményeként nőttek a mezőgazdasági átlagtermések is. 1960-ben a búza átlagtermése már elérte a 8,2 mázsát, sőt egy-két termelőszövetkezetben g. 10 mázsát is. A Szentgotthárdi ,411 arr-s Gazdaság tavaly búzából 13.6, rozsból 3,5, kukoricából pedig 22.4 mázsás átlagtermést ért el A termelés növelése mellett egyre nagyobbak az eredmények az áruértékesítési tervek teljesítésében is. 1958-ban még csak fél vagon kenyérgabonát vásároltak fel a járásban, a múlt évben már 17 és fél vagont, az idén pedig 20—24 vagon, a tervezett felvásárlás. Az idén már 100 hold szántóra 52,2 mázsa húst adnak. Az elért eredményekben jelentős szerepe van a jövedelemelosztás új formáinak, 3 termelőszövetkezeti vezetőségek egyre javuló munkájának. A lehetőségeket azonban még mindig nem használtuk ki kellően. Érmék okai a munkafegyelemben megmutatkozó lazaságok, a munkaszervezés hiányosságai, a vezetők egy részének határozatlansága, következetlensége a felelősségre vonásában. Sokat segítettek a termelőszövetkezetek megszilárdulásában az egyre jobban működő pártszervezetek is. Kezdetben ugyan nehezen találták meg helyüket, szerepüket a termelőszövetkezetek fejlesztésében. Nehezítette gazdaságszervező munkájukat, hogy a párttitkárok egy része nem tagja a termelőszövetkezetnek, így a tsztagsággal munka közben nincs kapcsolata. A pártszervezetek munkájának hatékonyságát az is csökkentette, hogy létszámuk kevés. Ezért is szükségszerű volt a pártonkívüli aktívacsoport létrehozása. Egyre javul a kapcsolat, az együttműködés a pártszervezet és a tsz vezetősége között. Közösen tárgyalják meg a legfontosabb kérdéseket, tennivalókat. A községi tanácsok hosszú ideig jóformán csak szemlélői voltak a termelőszövetkezetek megszilárdításának, ilyen irányú munkájuk formális és sablonos volt. Néhány helyen még az is előfordult, hogy a tsz-elnök és a tanácsiéinak azon vitatkoztak, ki most a község vezetője, ugyanakkor a fontos gazdasági és munkaszervezési feladatok megoldása elsikkadt. Ma már a községi tanácsok ez irányú munkájában is szemmel látható a javulás, egyre jobban segítik a termelőszövetkezeteket. Részletesen foglalkozott a beszámoló az őrségi talajjavítási tervek megvalósításából adódó feladatokkal Ismertette, hogy az állam az őrségi talajok javítására —* Szentgotthárd, Vasvár, Körmend területeinek egy részén — 266 millió forintot bocsátott rendelkezésre. Ezt a munkát 4—5 év alatt kell elvégezni, s a közben felmerülő, költségek 20 százalékát a terme-lőszövetkezetek vállalják. E terv megvalósítása érdekében minden községben vízrendezési társulatokat kell létrehozni. A párt- és tömegszervezetek, a községi tanácsok segítsék e munkák szervezését, magyarázzák és értessék meg fontosságát és jelentőségét. Az elmúlt 2—3 év tapasztalatai igazolták, hogy helyes volt a málnatermesztő szakcsoportok létrehozása. Ebben az évben már 11 vagon málnát adtak át a felvásárló szerveknek, s ebből 5 vagont exportáltak. A sivár, eddig füvet sem igen termő domboldalakon Felsőszölnökön, Apátistvánfalván ma már szépen terem a málna. Ez év őszén a szakcsoportok egyenként 3—4 ezer málnasarjat fognak értékesíteni, ami 2 és fél, 3 ezer forintos többletjövedelemhez juttat egy-egy tagot Több szakcsoport közgyűlése határozatot hozott saját erőből történő gépvásárlásra. A szakcsoportokban jó a hangulat, az emberek többsége elismerően nyilatkozik az eredményekről. A mezőgazdasági termelésben számottevő eredményeket ért el a Szentgotthárdi Állami Gazdaság. Sokat tettek a talaj javítása, a talajerő visszapótlása, új növényi kultúrák meghonosítása, gyümölcsösök telepítése, az állattenyésztés fellendítése érdekében. Több mint 450 munkaerőt foglalkoztatnak, ami nagymértékben enyhítette a munkaerő elhelyezésével kapcsolatos korábbi problémákat is. Kérte a pártbizottság, hogy az állami gazdaság továbbra is küzdjön az új termelési eljárások alkalmazásáért, meghonosításáért, s még hatékonyabban segítse a járás termelőszövetkezeteit. Fontos szerepe van a járás mezőgazdaságának fejlesztésében a gépállomásnak is, amely az előirányzott talajjavítások nagy részét is lebonyolítja. A beszámoló ezután a járás iparának helyzetével, eredményeivel, problémáival foglalkozott. Többek között megállapította: az elmúlt 3 évben jelentősen bővült iparunk, elkészült a selyemgyár új előkészítője, új szerelőcsarnokot kapott a kaszagyár, korszerűsítették gépeiket, növelték gyártmányaik számát és minőségét. A további feladat, hogy szüzeinek dolgozói, kommunistái még nagyobb erőfeszítéssel tevékenykedjenek a termelékenység növelésén. A gazdasági és politikai fejlődés elengedhetetlen feltétele a tömegek nevelése, általános műveltségének gyarapítása — folytatta Éles elvtárs a beszámolót. Elemezte a járás közoktatásának fejlődését, értékelte a pedagógusok munkáját. Megállapította: a járás pedagógusainak nagy többségeelsajátította és magáévá tette "a marxizmus—leninizmus alapvető tanítását. Ezt a meggyőződésüket mindenapi oktató-nevelő munkájukban érvényre is juttatják. Még mindig probléma mutatkozik azonban a világnézeti nevelés területén. E munkájukban jobban kell támaszkodniuk a pedagógusoknak a szülői munkaközösségekre. A pedagógusok fejlődését az is igazolja, hogy közülük egyre többen kérik felvételüket a pártba. A beszámolási időszak alatt 22-ről 38-ra emelkedett a pedagógus párttagok száma. Számottevő fejlődésről szólt a beszámoló az iskolán kívüli népművelési munkában is. Különösen örvendetes az öntevékeny művészeti csoportok számának, tartalmi munkájának állandó fejlődése. Két évvel ezelőtt még csak 8 község szerepelt a Béke és Barátság kulturális szemlén, 66 művészeti csoporttal. Az is örvendetes, hogy a művészeti csoportok tagjainak 20—30 százaléka idősebb dolgozó. Számot adott a beszámoló a művelődési otthonok fejlődéséről, a filmek látogatottságának emelkedéséről, a könyvek iránti érdeklődés növekedéséről. A fejlődés abban is érezhető, hogy a dolgozók jobban, kulturáltabban élnek, csínosabban öltözködnek. Ma már nincs különbség a szentgotthárdi, a kútvölgyi vagy az orfalusi vásárlók között, mert egyformán nehéz kielégíteni őket 600 forintos kardigánnal és szinte sehol sem vásárolják meg a 90 forintosat. A kereskedelem forgalma 3 év alatt 10 millió forintal növekedett. Ez alatt az idő alatt 22 magánszemélygépkocsit vásároltak a járás területén, 400 új lakóházat építettek, 236 házat átalakítottak, korszerűsítettek. Ennek ellenére gyataáb-leehet még találkozni nehézségekkel, problémákkal is. Panaszkodnak még az üzemben vagy hivatalban talélhető bürokratizmusra, az emberekkel való lelketlen bánásmódra. Itt-ott probléma mutatkozik még a közellátásban is. Egészségügyi téren is jelentős a fejlődés. 3 év alatt kilenccel gyarapodott az orvosi tanácsadók és rendelőhelyiségek számy. •A járási •• székhelyen új korszerű orvosi szakrendelő épült.•Javult a közrend és a "közbiztonság," szilárdult a törvényesség. Dicséret és elismerés illeti ezért a rendőrség, s különösen a munkásőrség tagjait, s az önkéntes rendőröket. A beszámoló részletesen foglalkozott a párt belső életével, értékelte a pártszervezetek, a kommunisták munkáját és magatartását. Megállapította, hogy mindenütt nőtt a pártszervezetek tekintélye, befolyása, javult a párttagok és a pártonkívüliek kapcsolata, hatékonyabbá vált a pártszervek vezető és irányító tevékenysége. Eredményesen foglalkoznak a pártépítéssel, a tagok és tagjelöltek pártmegbizatással való ellátásával. A megnövekedett feladatok azonban erősebb pártszervezeteket követelnek. Ennél érdekében még nagyobb figyelmet kell fordítani a kommunisták példamutató munkájára, magatartására. Sok még a tennivaló a párt ideológiai egységének kovácsolásában, megszilárdításában. Befejezésül a beszámoló a tömegszervezetek és tömegmozgalmak munkáját értékelte, s hangsúlyozta ezek pártirányításának további , erősítését. Majd befejezésül hangsúlyozta: a gazdasági és politikai nehézségek ellenére a fejlődés számottevő. Járásúnk lakossága jobban él, mint bármikor. Az eredmények mellett még fellelhetők fogyatékosságok gazdasági és társadalmi életünkben egyaránt. Ezért is nagyok a jövő feladatai. A járás minden kommunistájának, minden becsületes pártonkívüli dolgozójának azon kell fáradoznia, munkálkodnia, hogy mielőbb befejezhessük a szocializmus építését, amely dolgozó népünknek az eddiginél is nagyobb anyagi és szellemi felemelkedést nyújt.•Folytatód a 31 orc&Zeli . rrendezik Szombathelyen a Perint patak medrét. A kövek feletti részen jövőre parkosított sétányt építenek. (Képriport a 6. oldalon)