Vas Népe, 1965. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-25 / 278. szám

A mérleg: negatív! Az utóbbi hetekben, napok­ban a különböző sportágak legjobbjai vetélkedtek, mér­kőztek egymással a magasabb osztályba jutásért. Bár még minden sportágban nem feje­ződtek be az osztályozó küz­delmek, máris megállapíthat­juk, hogy megyénk minőségi sportjának idei mérlege — negatív! Miről is akarunk beszélni? Arról, hogy azokban a sport­ágakban, amelyekben a fel­jebb — illetve a magasabbb osztályba — jutás sorsa osz­tályozókon dőlt el, azokban a vasi csapatok számára eddig még nem termett babér. Le­zajlott a kosárlabda, a kézi­labda, a röplabda és a teke osztályozó. Eredmény Vas me­gyei szempontból — semmi! Még egy sportágban, az ököl­vívásban reménykedhetünk, hátha sikerül... E reménykedés közben tér­jünk vissza az elmúlt osztá­lyozók eseményeire, s mond­juk meg nyíltan: megyénk­ben a tömegsport az idei év­ben vrgásszerűen fejlődött, a minőségi sportban azonban nem mutatkozott egyenletes fejlődés. NB-s csapataink kö­zül az 1965-ös évben egy sem tudott előbbre lépni, alacso­nyabb osztályba került viszont a Haladás férfi röplabda-csa­pata, valamint a Vasas labda­rúgó-együttese. Helyüket osz­­tályozókkal megyénkből egy csapat sem töltötte be. Amibe még reménykedhe­tünk, az a szombathelyi Dózsa ökölvívóinak a várható sze­replése. Ők még kiverekedhe­tni azt, amit a többi sport­ág „legjobb” megyei képvise­lői közül egy sem tudott: — az NB II-et! A tényeket tudomásul kell vennünk,­­ de nagyon helyes volna, ha az érdekelt szak­vezetők, sportágii vezetők, szakszövetségi képviselők a nyilvánosság előtt mondanák el véleményüket arról, hogy miben látják a minőségi sport fejlődésének akadályait, mi­ért nem tudunk NB-s szinten felfejlődni a magas sportkul­túrával rendelkező megyék mellé. Várjuk a megfontolt, tárgyilagos véleményeket, hoz­zászólásokat. Szabó Jenő A magyar labdarúgók Buenos Airesben Az AFP jelentése szerint a magyar labdarúgók Brazíliá­ból Buenos Airesbe érkeztek. Első mérkőzésüket magyar idő szerint csütörtök hajnal­ban a Boca Juniors ellen játsszák az argentin főváros­ban. A magyar játékosok fáradt­ságról és akklimatizálódási ne­hézségekről panaszkodnak. Baróti Lajos szövetségi kapi­tány ennek ellenére kijelen­tette: Remélem a csapat játéka megnyeri az argentin labda­rúgó szurkolók tetszését. Sze­retnénk jó benyomásokat hagy­ni magunk után, hiszen vá­logatott szinten először sze­repelünk Argentínában. Évek óta szilárdan tartja helyét az NB I-ben az Sz. Pedagógus női asztalitenisz-csapata. Az igazság kedvéért arról sem szabad azonban megfeledkeznünk, hogy a népszerű szombathelyi együttes ereje, képessége nem jutott tovább a kiesés elleni harcnál. Ez azonban mit sem von le a csapat teljesítményének értékéből. Nagyon erős, nehéz mezőnyben őrzi a helyét, s ez már siker. E siker részesei között első helyen kell említeni a Gáspárné—Nagy páros teljesítményét. Gáspárné és Nagy nemcsak az egyéni számokban erőssége csapatának, hanem a párosban is. Sok siker fűződik egyéni és páros szereplésükhöz, s eredményeiket remélhetőleg a jövőben még fokozzák. Képünk a kitűnő szombathelyi párost ábrázolja — játék közben. 4 Mozaik a labdarúgás archívumából Egy kis labdarúgó-történe­lem a játékvezetés őskorából, amely arról számol be, mi­képpen alakult ki a mai já­tékvezetői rendszer a játék­vezetői hármas, élén a játék­vezetővel és a két partjel­zővel. Angliában — a labdarúgás hazájában —, 1872 előtt, a labdarúgó-mérkőzésben két bíró működött a játéktér egyik, illetve másik felén. Sok vita volt közöttük, nem is tudtak sok esetben közös ne­vezőre jutni. . Egykori krónikások feljegy­zései szerint, a sportszervek hamarosan rájöttek ennek a gyakorlatnak a fonákságára, s úgy döntöttek, hogy a két bíró fölé egy úgynevezett „fő­bírót” állítanak, akinek dön­tenie kell, ha a két „vezető­­bíró” nem tud megegyezni ... Egy idő után már ezt a gyakorlatot sem tartották ele­gendőnek. Ekkor úgy hatá­roztak, hogy „főbíróból” já­tékvezető, a két „vezetőbíró­­ból” pedig partjelző lesz. Ez a rendszer aztán annyira bevált, hogy elnyerte az egész világon egységesen alkalma­zott gyakorlati formáját. No persze, — azért hibák még így is akadnak... Élt 30 évet — de jól... Azok a fiatal játékosok, akik azt hiszik, hogy mindig 20 évesek maradnak, gondol­janak a tücsök példájára és gondoljanak arra, hogy eljön majd az idő, amikor keserve­sen emlékeznek vissza az el­fecsérelt szép évekre... Cseh N­. László, vagy ahogy még többen ismerték, Cseh Matyi, a tömegek bálványa volt a maga idejében. Köny­­nyelmű bohém volt, aki sze­rette az italt és szeretett kora hajnalban lefeküdni. Akkor intették őt, hogy gondoljon a jövőre. Fölényesen legyintett, és így válaszolt: — Nem érdekel!... Har­minc éves koromban úgyis főbelövöm magam és a sír­kövemre ezt vésik majd: Itt nyugszik Cseh Mátyás! Élt 30 évet — de jól! A hetyke ígéret beváltására persze nem került sor, de bő­séges tanulságul szolgálhat a mai fiatalok részére: jobb lett volna másra is gyűjteni, mint ötletes sírfeliratra! Az első magyar női futballbíró Kevesen tudják, hogy az el­ső magyar női labdarúgó-já­tékvezető, Németh Vilmosné „civilben” rendőr volt, és 1947-ben az Ajtay—Fenyves- Vámos „szabály tudósok agy­­tröstje” előtt tett sikeres já­tékvezetői vizsgát. Némethnének elsőként a de­rék vizsgabiztosok gratuláltak kitűnő vizsgaeredményéhez, és a következő szavak kíséreté­ben bocsájtották a játékveze­tők „rögös” útjára: — Meg vagyunk arról győ­ződve, hogy önt, mint a gyengébb nem képviselőjét, nem fogják a pályán megver­ni! Legfeljebb ilyenféléket kia­bálnak majd be: Bíró néni, a mérkőzés után megvárjuk majd a kiskapuban...! (Folytatjuk) összeállította: Somos István S­AKK AZ ELŐZŐ FELADVÁNYOK MEGFEJTÉSE: S6. sz. feladvány (G. Latzel) L Hg6! 66. sz. feladvány (J. amnov) L Fa2! 67. sz. feladvány. PAUL BER­­KELUND. Világos: Ka7, Bc8, Fg8, Hb4, Hc5 (5) Sötét: Kb5, Ba4, Be1, Fa3, Hc2, gyalogok: a5, a6 (7) Világos indul és a második lépésben mattot ad. 68. sz. feladvány. TADEUSZ CZAHNECKI Világos: Kc2, Vh5, Hbb, HdS, gyalog: é3 (5) Sötét: Kc4, Bd7, Fh8, Hc7, gya­logok: é7, f3, h7 (7) Világos indul és a második lé­pésben mattot ad. 68. sz. játszma. Spanyol megnyitás. NO­VIN­SZKY I­ÁSZLÓ—ROBERT FLUCHE (NDK.) Nemzetközi levelezési verseny, 1965. 1. e4, e5 2. Hf3, Hc6 3. Fb5, a6 4. Fa4, Hf6 5. O—O, Fe7 6. Bel, b6 7. Fb3, 0—0 8. a4, Fb7 9. d3, HaS 10. Fa2, d6 6. Hc3, b4 12. He2, C5 13. Hg3, Fc8 14. Hd2, Fe6 15. Hc4, Bb8 16. H:a5, V:a5 17. Hf5 Bfc8 18. Fg5, F:a2 19. B:a2, b3? 20. c:b3, B:b3 21. Be3, Vb4 22. H:e7+­ B:e7 23. F:f6, g:16 24. Bg3+ Kf8 25. Ve1, Bb7 26. Vh6+ Kc7 27. h3, Vel+ 28. Kh2, V:f2 29. Bf3, Vd4 30. V:f6+ Kd7!7 31. a50 — sötét feladta. 69. sz. játszma, Grü­nfeld védelem. PÁLMAS MIKLÓS—DR. PRUG­­BERGER EMIL Dr. Szombathy Sándor emlék­­verseny, Szombathely, 1965. szep­tember 22. 1. c4, Hf6 2. d4, S6 3. Hc3, d5 4. f3 Hc6 5. c:d, H:d5 6. e4, H:c3 7. b:c, Fg7 8. Fd3, 0—0 9. He2, Ha5 10. Fg5, c5 11. Fc2. c:d 12. c:d, Hc6 13. e5, Fe6 14. O—O. a6 15. Vd2, Be8 16. Badl, Vb6 17. Bbl, Va7 18. Fe3, Bad8 19. Fe4, Fd5 20. F:d5, B:d5 21. Ve1, Bb8 22. Bfdl, Bed8 23. f4, e6 24. Vc4, He7 25. Hc3, B5d7 26. He4, bS 27. Vb3, Hd5 28. Kf2, Ff8 29. h4, h5 30. g4. h:g 31. Bg1, Fe7 32. B:g4, H:e3 33. K:e3, B:d4 34. Hf2, Fc5 35. Kf3, Vb7+ 36. Kg3, Bd2 37. B:g6-­ Kh7 — világos feladta: T. G. A megyei csapatbajnokság no­vember 28-i fordulójának mér­kőzései: Szentgotthárd—Sz. Cipő­gyár, Vasvár—Sárvári Kinizsi, Sz. Vakok Szövetsége—Sz. Vasas. A megyei n. o. nagytehe­ -­ bajnokság állása: 1. Haladás II 2. Cipőgyár II 3. SZSE II 4. K. Spart. II 5. Dózsa II 6. HVDSZ II 7. Építők II 8. VM öntöde II 9. Vendéglátó 17 39.768 105 18 40.712 95.5 18 41.288 90 18 40.188 78 18 40.125 76.5 17 38.075 73 17 36.349 60 18 38.874 58 16 33.463 30 A Vasas újabb két győzelme Szudánban A Vasas Szudánban ven­dégszereplő labdarúgó-csapata lejátszotta második és har­madik mérkőzését is — mind­kettőt Karthumban.­­ No­vember 19-én 20 ezer néző előtt a Vad-Medanivahli ellen 7:2-re, november 21-én pedig 30 ezer néző előtt a Heillal ellen 5:1-re nyertek a piros kékek. Filmklubok és filmesztétika „A film — századunk népművészete” — írja Balázs Béla, a filmesztétika egyik leg­többször idézett mestere, majd hozzáteszi: fejlődéséért „a közönség felelős”. Írásaival ennek a felelősségnek a súlyára igyekezett rádöbbenteni, s szavainak az utóbbi évtized­ben széles körű visszhangja támadt, az al­kotók és a közönség soraiban egyaránt. Az elmúlt években rendre megalakultak a filmbarát­ körök. A Filmtudományi Intézet és a TIT törődött, gondoskodott program­jukról és kiépítette szervezeti formáit. Kez­detben leginkább egy-két régebbi, a mozik műsorain nem szereplő film­inyencség von­zotta a nézőket. Ezt a „tiltott gyümölcsnek” kijáró kíváncsiságot azonban hamarosan felváltotta egy mélyebb, sokoldalúbb érdek­lődés: a filmművészet értékeihez igyekeztek közel férkőzni. A nyolc-tíz éves útkeresés mérlege: országszerte 60 filmkör működik, s tagjai­nak száma túl van a huszonötezren. E szép eredmények ellenére világosan látni kell: csupán kísérletről volt eddig szó. Most érett meg a mozgalom arra, hogy igazán átfogó fóruma legyen a filmművészetnek, a film­kultúrának. Kialakulóban van egy, a közízlés szem­pontjából felbecsülhetetlenül fontos réteg, amely egy-egy filmet nemcsak a „másfél órás szórakozás, kikapcsolódás” kedvéért néz meg, hanem mert felismerte, hogy a film­művészet is az általános műveltség szerves, elválaszthatatlan része. Gondot okoz egyik-másik nehezebben érthető film. Befogadásukhoz olykor olyan ismeret­anyag szükséges (kozismeret, világ­nézeti tájékozódás, stb.), amely csak bizonyos előtanulmányok, hozzá­olvasások árán érhe­tő el. A filmkörök ezt a fontos, felvilágosító, tudatosító munkát, a filmesztétika alapvető kérdéseit is felvetik. Segítenek egy-egy film helyes megítélésében. Mindezt természete­sen sok-sok ötlettel, oldó­anyaggal, s első­sorban a szóbanforgó filmekkel. Az egyik városban például „Bukott fil­mek” címmel új sorozatot indítottak. Újból vetítenek néhány, a moziforgalmazás során megbukott játékfilmet. A vetítések után pe­dig arra a kérdésre keresik a választ: igaz­ságos, vagy igazságtalan volt-e a közönség ítélete? A mozik üzemeltetése sajnos, kevés sza­bad időt enged, s egy-egy kör munkáját ehhez kell igazítani, így furcsa időpontok születnek. Az egyik helyen például éveken át vasárnap reggel 9-kor, másutt vasárnap déli 2-kor, megint másutt valamelyik hét­köznap este, 9 után kezdhetik munkájukat! vagyis amikor a mozihelyiségek éppen ren­delkezésükre állnak. A helység­gondoknál csak valamivel ked­vezőbb az előadó vita-vezetők helyzete. A TIT tavaly 35 vidéki irodalom szakos peda­gógust részesített „átképzésben”. Közülük legalább 10 lett kitűnő „film-pedagógus”. Rájuk, de a többiekre is kettős feladat vár, vezetni­ök kell a filmköröket. Az új, jövőre életbelépő oktatási rendelet értelmében az iskolai film­oktatás sokrétű, felelősségtel­jes munkájában nagy teendők hárulnak rájuk. Az ő munkájukat, de általában a film­körök tevékenységeit is könnyíteni fogja, hogy hamarosan új szervezeti formát ölt nálunk a film-ismeretterjesztő mozgalom. Megalakul a Magyar Filmklubok Szövetsége,­s ennek megfelelően valamennyi szakkör klubbá alakul át. MIT VÁRHATUNK A FILMKLUBOKTÓL? Elsősorban azt, hogy kilépnek eddigi szűk, a továbbfejlődést mindenképpen aka­dályozó keretek közül. A Magyar Filmklub Szövetség megalakulása nemzetközi kapcso­latainkban ugrás­szerű változást teremt­het. A filmek fokozott cseréjével az archív­­készlet alapos felfrissítésével újabb érdek­lődőket vonhatnak be a film-ismeretterjesz­tés munkájába, s emellett a régi törzs­kö­zönséget sem kell elveszíteni. Jelenleg 120 filmből állítják össze a clmkörök sorozatait (Irányzatok a filmművészetben, Új utak a filmművészetben, A film történetéből, Nagy rendezők, stb.) Ez a tartalék pedig kevés. Az újjászerveződő filmklub-mozgalom a szélesedő választék mellett gondoskodni fog arról is, hogy keskenyfilmvetítő berende­zésekkel és az ehhez szükséges film-kópiák­kal, megfelelő számú előadókkal stb. ezre­ket és tízezreket „képezzen”. Akik nemcsak nézik, de értik is a filmeket. S mert értik, vitatkoznak is azokról. B. T. A strucc, a Miau, a Bohóciskola és a többiek Rövidfilmekről Valójában a televízió műfaja, de nem „az találta ki” Rend­szerint a híradót előzik meg az öt-tíz perces apró filmek, de játsszák őket a filmszínházak ak­kor is, ha a nagy film rövidebb. Van, aki az ismeretterjesztő jel­legűeket, más a színes rajzfilme­ket szereti, de az bizonyos, hogy a közönség szereti ezeket a néhány perces, valamit bemu­tató, vagy mondó kis alkotáso­kat. A világ kisfilmtermelése egy­re gazdagabb lesz: van mit cserélnünk, vagy eladnunk ne­künk is. A fővárosban külön mozi áll rendelkezésükre, a Híradó Filmszínház. A vidék szegényebb — bár rebesgetik, hogy Szombathelyen is létesíte­nek egy hasonló jellegű film­színházat. Mi valóban csak a nagy filmek előtt láthatjuk őket. Decemberben Például Szom­bathely két filmszínházában, a Békében és a Savariábam a kö­vetkezőket: Az „Eszi... nem esz?” Vas Judit méltán érdeklődésre szá­­mottartó ismeretterjesztő kis­­filmje megszívlelendő és hasz­nos tanácsokat ad a gyermekek táplálkozásáról. A televízióban már láttuk, de bizonyára szíve­sen megnézzük mégegyszer Imre István és Foky Ottó szí­nes, szellemes bábfilmjét, a „Bohóciskolát”, amely egy rossz tanuló kisfiúról szól. „A magyar Velence”, dr. Tildy Zoltán al­kotása színes, magyar termé­szetfilm, s a Velencei-tó válto­zatos madárvilágát mutatja be. A Szovjetunió egyik legfes­­tőibb vidékére kalauzolja el a nézőt az ,,Oko partján” című színes szovjet ismeretterjesztő alkotás. A „Miau” című színes NDK bábfilm egy buta kisku­tya mulatságos története. Szin­tén a­ gyermekeknek okoz majd örömet a „Nyuszimese” című színes román bábfilm, amelyet a következő hónapban játszanak. A régi mese „szelídített” vál­tozata a „Modern Piroska” cí­mű színes lengyel rajzfilm, s még­ egy lengyel rajzfilmet lát­hatunk majd, a Fotel című szatirikus alkotást, amely a he­lyezkedést, a karrireizmust gú­nyolja. Ugyancsak ebbe a mű­fajba tartozik a „Libuska hor­gászik” című, lengyel nemzeti­ségű rajzfilm is. A „Napló” című színes román rajzfilm a hivatali lógást gú­nyolja, szép természetfilmnek ígérkezik a „Balkán-középhegy­ség”, a „Párizsi pillanatképek” és a „Látogatás Zakopánéban”. Filmösszeállítást láthatunk majd a sport köréből is „Universiade 1965” címmel, s ugyancsak ide tartozik a „Sport, szépség, me­lódia” című alkotás. Ezeken kívül vetítik majd „Az első napok”, a „Rozsdaszerelem”, a „Strucc” és a „Valóban csoda” című kisfilmeket. Örvendetes, hogy a pesti Hí­radó Mozival egyidejűleg játsz­­szák nálunk a legújabb kisfil­­meket, melyeket de jó volna mielőbb egy csokorban, egy műsorban látni! — Igé­n * Új könyv az Isis szentélyről „Savaria romkertjei” címmel új sorozat indult a Vas megyei Múzeumok gondozásában. Első kötetként Szentléleky Tihamér tanulmánya. A szombathelyi Isis szentély jelent meg magyar és német nyelven. Ez a szép külsejű könyvecske nagyjából hármas tagolásban ismerteti a vasi megyeszékhelyen feltárt Iseumot, az Isis-kultusz kialakulását és a feltárás során előkerült régészeti emlékeket. Az 1963 nyarán ünnepélyes külsőségek kö­zött megnyitott római kori műemlék rövid idő alatt magára vonta a környék sőt a távoli országrészek lakosságának figyel­mét, s mind többen látogatnak a helyreállított szentélybe kül­földi vendégek is. A sokoldalú érdeklődés egyre sürgetőbbé tette egy tájékoztató kiadását, amely egyszerre szól a nagykö­zönségnek és a szakembereknek, népművelőknek, régészet iránt érdeklődőknek és idegenvezetőknek. Szentléleky Tihamér tanulmánya kielégíti ezt a sokféle igényt. Közvetlen nyelven szól témájáról s egyúttal szigorúan ügyel a tudományos pontosságra és a történelmi hitelességre. Műve első részében áttekinti az egyiptomi Isis-kultusz kelet­kezését, nyomon követi elterjedését a görög, majd a római birodalom területén. Részletesebben foglalkozik a pannoniad Isis-tisztelet kialakulásával, majd a régészeti kutatások lénye­ivel szemünk elé varázsolja a rómaiak által épített templomot díszes oszlopaival, csarnokaival, márvány domborműveivel, szob­raival. Külön nyeresége a kötetnek az a tömör tájékoztató, amely a helyreállított szentély melletti múzeum tárgyait ismerteti. Ebből tudjuk meg azt is, hogy a vitrinek mellett található már­vány oltártöredék — Ti. Barbius nevével —­ a savariai Isis­­kultusz régebbi hagyományait bizonyítja. Ezt a töredéket az Iseum központi szentélyépületének homlokzata előtti területen találták meg, s bebizonyíthatóan az I. század végén, tehát ke­reken egy évszázaddal az Isis szentély építése előtt emelték az egyiptomi istennő tiszteletére. A határainkon túlról érkező látogató számára a tanulmány szövegének német nyelvű fordítása nyújt eligazítást az Iseumra. Az Akadémiai Nyomdában készült kiadvány tíz képen szemlél­teti az ásatásoknál feltárt emlékeket, bemutatja a helyreállított épületet, közli a rekonstruálható építmény alaprajzát, s össze­hasonlításul mellékeli az Isis-szertartást ábrázoló herculaneurid falfestményt. Az ízléses kiállítású kötet borítólapján a párkány­fríz márvány domborművesből láthatunk kettőt, a címlapon a Shotis kutya hátán lovagló istennőt. A most megkezdett sorozat következő kötete a Paulovits István Romkertet ismerteti. (B. L.) VAS NÉPE 1965. nov. 25. Csütörtök

Next