Vas Népe, 1965. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-25 / 278. szám
A mérleg: negatív! Az utóbbi hetekben, napokban a különböző sportágak legjobbjai vetélkedtek, mérkőztek egymással a magasabb osztályba jutásért. Bár még minden sportágban nem fejeződtek be az osztályozó küzdelmek, máris megállapíthatjuk, hogy megyénk minőségi sportjának idei mérlege — negatív! Miről is akarunk beszélni? Arról, hogy azokban a sportágakban, amelyekben a feljebb — illetve a magasabbb osztályba — jutás sorsa osztályozókon dőlt el, azokban a vasi csapatok számára eddig még nem termett babér. Lezajlott a kosárlabda, a kézilabda, a röplabda és a teke osztályozó. Eredmény Vas megyei szempontból — semmi! Még egy sportágban, az ökölvívásban reménykedhetünk, hátha sikerül... E reménykedés közben térjünk vissza az elmúlt osztályozók eseményeire, s mondjuk meg nyíltan: megyénkben a tömegsport az idei évben vrgásszerűen fejlődött, a minőségi sportban azonban nem mutatkozott egyenletes fejlődés. NB-s csapataink közül az 1965-ös évben egy sem tudott előbbre lépni, alacsonyabb osztályba került viszont a Haladás férfi röplabda-csapata, valamint a Vasas labdarúgó-együttese. Helyüket osztályozókkal megyénkből egy csapat sem töltötte be. Amibe még reménykedhetünk, az a szombathelyi Dózsa ökölvívóinak a várható szereplése. Ők még kiverekedhetni azt, amit a többi sportág „legjobb” megyei képviselői közül egy sem tudott: — az NB II-et! A tényeket tudomásul kell vennünk, de nagyon helyes volna, ha az érdekelt szakvezetők, sportágii vezetők, szakszövetségi képviselők a nyilvánosság előtt mondanák el véleményüket arról, hogy miben látják a minőségi sport fejlődésének akadályait, miért nem tudunk NB-s szinten felfejlődni a magas sportkultúrával rendelkező megyék mellé. Várjuk a megfontolt, tárgyilagos véleményeket, hozzászólásokat. Szabó Jenő A magyar labdarúgók Buenos Airesben Az AFP jelentése szerint a magyar labdarúgók Brazíliából Buenos Airesbe érkeztek. Első mérkőzésüket magyar idő szerint csütörtök hajnalban a Boca Juniors ellen játsszák az argentin fővárosban. A magyar játékosok fáradtságról és akklimatizálódási nehézségekről panaszkodnak. Baróti Lajos szövetségi kapitány ennek ellenére kijelentette: Remélem a csapat játéka megnyeri az argentin labdarúgó szurkolók tetszését. Szeretnénk jó benyomásokat hagyni magunk után, hiszen válogatott szinten először szerepelünk Argentínában. Évek óta szilárdan tartja helyét az NB I-ben az Sz. Pedagógus női asztalitenisz-csapata. Az igazság kedvéért arról sem szabad azonban megfeledkeznünk, hogy a népszerű szombathelyi együttes ereje, képessége nem jutott tovább a kiesés elleni harcnál. Ez azonban mit sem von le a csapat teljesítményének értékéből. Nagyon erős, nehéz mezőnyben őrzi a helyét, s ez már siker. E siker részesei között első helyen kell említeni a Gáspárné—Nagy páros teljesítményét. Gáspárné és Nagy nemcsak az egyéni számokban erőssége csapatának, hanem a párosban is. Sok siker fűződik egyéni és páros szereplésükhöz, s eredményeiket remélhetőleg a jövőben még fokozzák. Képünk a kitűnő szombathelyi párost ábrázolja — játék közben. 4 Mozaik a labdarúgás archívumából Egy kis labdarúgó-történelem a játékvezetés őskorából, amely arról számol be, miképpen alakult ki a mai játékvezetői rendszer a játékvezetői hármas, élén a játékvezetővel és a két partjelzővel. Angliában — a labdarúgás hazájában —, 1872 előtt, a labdarúgó-mérkőzésben két bíró működött a játéktér egyik, illetve másik felén. Sok vita volt közöttük, nem is tudtak sok esetben közös nevezőre jutni. . Egykori krónikások feljegyzései szerint, a sportszervek hamarosan rájöttek ennek a gyakorlatnak a fonákságára, s úgy döntöttek, hogy a két bíró fölé egy úgynevezett „főbírót” állítanak, akinek döntenie kell, ha a két „vezetőbíró” nem tud megegyezni ... Egy idő után már ezt a gyakorlatot sem tartották elegendőnek. Ekkor úgy határoztak, hogy „főbíróból” játékvezető, a két „vezetőbíróból” pedig partjelző lesz. Ez a rendszer aztán annyira bevált, hogy elnyerte az egész világon egységesen alkalmazott gyakorlati formáját. No persze, — azért hibák még így is akadnak... Élt 30 évet — de jól... Azok a fiatal játékosok, akik azt hiszik, hogy mindig 20 évesek maradnak, gondoljanak a tücsök példájára és gondoljanak arra, hogy eljön majd az idő, amikor keservesen emlékeznek vissza az elfecsérelt szép évekre... Cseh N. László, vagy ahogy még többen ismerték, Cseh Matyi, a tömegek bálványa volt a maga idejében. Könynyelmű bohém volt, aki szerette az italt és szeretett kora hajnalban lefeküdni. Akkor intették őt, hogy gondoljon a jövőre. Fölényesen legyintett, és így válaszolt: — Nem érdekel!... Harminc éves koromban úgyis főbelövöm magam és a sírkövemre ezt vésik majd: Itt nyugszik Cseh Mátyás! Élt 30 évet — de jól! A hetyke ígéret beváltására persze nem került sor, de bőséges tanulságul szolgálhat a mai fiatalok részére: jobb lett volna másra is gyűjteni, mint ötletes sírfeliratra! Az első magyar női futballbíró Kevesen tudják, hogy az első magyar női labdarúgó-játékvezető, Németh Vilmosné „civilben” rendőr volt, és 1947-ben az Ajtay—Fenyves- Vámos „szabály tudósok agytröstje” előtt tett sikeres játékvezetői vizsgát. Némethnének elsőként a derék vizsgabiztosok gratuláltak kitűnő vizsgaeredményéhez, és a következő szavak kíséretében bocsájtották a játékvezetők „rögös” útjára: — Meg vagyunk arról győződve, hogy önt, mint a gyengébb nem képviselőjét, nem fogják a pályán megverni! Legfeljebb ilyenféléket kiabálnak majd be: Bíró néni, a mérkőzés után megvárjuk majd a kiskapuban...! (Folytatjuk) összeállította: Somos István SAKK AZ ELŐZŐ FELADVÁNYOK MEGFEJTÉSE: S6. sz. feladvány (G. Latzel) L Hg6! 66. sz. feladvány (J. amnov) L Fa2! 67. sz. feladvány. PAUL BERKELUND. Világos: Ka7, Bc8, Fg8, Hb4, Hc5 (5) Sötét: Kb5, Ba4, Be1, Fa3, Hc2, gyalogok: a5, a6 (7) Világos indul és a második lépésben mattot ad. 68. sz. feladvány. TADEUSZ CZAHNECKI Világos: Kc2, Vh5, Hbb, HdS, gyalog: é3 (5) Sötét: Kc4, Bd7, Fh8, Hc7, gyalogok: é7, f3, h7 (7) Világos indul és a második lépésben mattot ad. 68. sz. játszma. Spanyol megnyitás. NOVINSZKY IÁSZLÓ—ROBERT FLUCHE (NDK.) Nemzetközi levelezési verseny, 1965. 1. e4, e5 2. Hf3, Hc6 3. Fb5, a6 4. Fa4, Hf6 5. O—O, Fe7 6. Bel, b6 7. Fb3, 0—0 8. a4, Fb7 9. d3, HaS 10. Fa2, d6 6. Hc3, b4 12. He2, C5 13. Hg3, Fc8 14. Hd2, Fe6 15. Hc4, Bb8 16. H:a5, V:a5 17. Hf5 Bfc8 18. Fg5, F:a2 19. B:a2, b3? 20. c:b3, B:b3 21. Be3, Vb4 22. H:e7+ B:e7 23. F:f6, g:16 24. Bg3+ Kf8 25. Ve1, Bb7 26. Vh6+ Kc7 27. h3, Vel+ 28. Kh2, V:f2 29. Bf3, Vd4 30. V:f6+ Kd7!7 31. a50 — sötét feladta. 69. sz. játszma, Grünfeld védelem. PÁLMAS MIKLÓS—DR. PRUGBERGER EMIL Dr. Szombathy Sándor emlékverseny, Szombathely, 1965. szeptember 22. 1. c4, Hf6 2. d4, S6 3. Hc3, d5 4. f3 Hc6 5. c:d, H:d5 6. e4, H:c3 7. b:c, Fg7 8. Fd3, 0—0 9. He2, Ha5 10. Fg5, c5 11. Fc2. c:d 12. c:d, Hc6 13. e5, Fe6 14. O—O. a6 15. Vd2, Be8 16. Badl, Vb6 17. Bbl, Va7 18. Fe3, Bad8 19. Fe4, Fd5 20. F:d5, B:d5 21. Ve1, Bb8 22. Bfdl, Bed8 23. f4, e6 24. Vc4, He7 25. Hc3, B5d7 26. He4, bS 27. Vb3, Hd5 28. Kf2, Ff8 29. h4, h5 30. g4. h:g 31. Bg1, Fe7 32. B:g4, H:e3 33. K:e3, B:d4 34. Hf2, Fc5 35. Kf3, Vb7+ 36. Kg3, Bd2 37. B:g6- Kh7 — világos feladta: T. G. A megyei csapatbajnokság november 28-i fordulójának mérkőzései: Szentgotthárd—Sz. Cipőgyár, Vasvár—Sárvári Kinizsi, Sz. Vakok Szövetsége—Sz. Vasas. A megyei n. o. nagytehe - bajnokság állása: 1. Haladás II 2. Cipőgyár II 3. SZSE II 4. K. Spart. II 5. Dózsa II 6. HVDSZ II 7. Építők II 8. VM öntöde II 9. Vendéglátó 17 39.768 105 18 40.712 95.5 18 41.288 90 18 40.188 78 18 40.125 76.5 17 38.075 73 17 36.349 60 18 38.874 58 16 33.463 30 A Vasas újabb két győzelme Szudánban A Vasas Szudánban vendégszereplő labdarúgó-csapata lejátszotta második és harmadik mérkőzését is — mindkettőt Karthumban. November 19-én 20 ezer néző előtt a Vad-Medanivahli ellen 7:2-re, november 21-én pedig 30 ezer néző előtt a Heillal ellen 5:1-re nyertek a piros kékek. Filmklubok és filmesztétika „A film — századunk népművészete” — írja Balázs Béla, a filmesztétika egyik legtöbbször idézett mestere, majd hozzáteszi: fejlődéséért „a közönség felelős”. Írásaival ennek a felelősségnek a súlyára igyekezett rádöbbenteni, s szavainak az utóbbi évtizedben széles körű visszhangja támadt, az alkotók és a közönség soraiban egyaránt. Az elmúlt években rendre megalakultak a filmbarát körök. A Filmtudományi Intézet és a TIT törődött, gondoskodott programjukról és kiépítette szervezeti formáit. Kezdetben leginkább egy-két régebbi, a mozik műsorain nem szereplő filminyencség vonzotta a nézőket. Ezt a „tiltott gyümölcsnek” kijáró kíváncsiságot azonban hamarosan felváltotta egy mélyebb, sokoldalúbb érdeklődés: a filmművészet értékeihez igyekeztek közel férkőzni. A nyolc-tíz éves útkeresés mérlege: országszerte 60 filmkör működik, s tagjainak száma túl van a huszonötezren. E szép eredmények ellenére világosan látni kell: csupán kísérletről volt eddig szó. Most érett meg a mozgalom arra, hogy igazán átfogó fóruma legyen a filmművészetnek, a filmkultúrának. Kialakulóban van egy, a közízlés szempontjából felbecsülhetetlenül fontos réteg, amely egy-egy filmet nemcsak a „másfél órás szórakozás, kikapcsolódás” kedvéért néz meg, hanem mert felismerte, hogy a filmművészet is az általános műveltség szerves, elválaszthatatlan része. Gondot okoz egyik-másik nehezebben érthető film. Befogadásukhoz olykor olyan ismeretanyag szükséges (kozismeret, világnézeti tájékozódás, stb.), amely csak bizonyos előtanulmányok, hozzáolvasások árán érhető el. A filmkörök ezt a fontos, felvilágosító, tudatosító munkát, a filmesztétika alapvető kérdéseit is felvetik. Segítenek egy-egy film helyes megítélésében. Mindezt természetesen sok-sok ötlettel, oldóanyaggal, s elsősorban a szóbanforgó filmekkel. Az egyik városban például „Bukott filmek” címmel új sorozatot indítottak. Újból vetítenek néhány, a moziforgalmazás során megbukott játékfilmet. A vetítések után pedig arra a kérdésre keresik a választ: igazságos, vagy igazságtalan volt-e a közönség ítélete? A mozik üzemeltetése sajnos, kevés szabad időt enged, s egy-egy kör munkáját ehhez kell igazítani, így furcsa időpontok születnek. Az egyik helyen például éveken át vasárnap reggel 9-kor, másutt vasárnap déli 2-kor, megint másutt valamelyik hétköznap este, 9 után kezdhetik munkájukat! vagyis amikor a mozihelyiségek éppen rendelkezésükre állnak. A helységgondoknál csak valamivel kedvezőbb az előadó vita-vezetők helyzete. A TIT tavaly 35 vidéki irodalom szakos pedagógust részesített „átképzésben”. Közülük legalább 10 lett kitűnő „film-pedagógus”. Rájuk, de a többiekre is kettős feladat vár, vezetniök kell a filmköröket. Az új, jövőre életbelépő oktatási rendelet értelmében az iskolai filmoktatás sokrétű, felelősségteljes munkájában nagy teendők hárulnak rájuk. Az ő munkájukat, de általában a filmkörök tevékenységeit is könnyíteni fogja, hogy hamarosan új szervezeti formát ölt nálunk a film-ismeretterjesztő mozgalom. Megalakul a Magyar Filmklubok Szövetsége,s ennek megfelelően valamennyi szakkör klubbá alakul át. MIT VÁRHATUNK A FILMKLUBOKTÓL? Elsősorban azt, hogy kilépnek eddigi szűk, a továbbfejlődést mindenképpen akadályozó keretek közül. A Magyar Filmklub Szövetség megalakulása nemzetközi kapcsolatainkban ugrásszerű változást teremthet. A filmek fokozott cseréjével az archívkészlet alapos felfrissítésével újabb érdeklődőket vonhatnak be a film-ismeretterjesztés munkájába, s emellett a régi törzsközönséget sem kell elveszíteni. Jelenleg 120 filmből állítják össze a clmkörök sorozatait (Irányzatok a filmművészetben, Új utak a filmművészetben, A film történetéből, Nagy rendezők, stb.) Ez a tartalék pedig kevés. Az újjászerveződő filmklub-mozgalom a szélesedő választék mellett gondoskodni fog arról is, hogy keskenyfilmvetítő berendezésekkel és az ehhez szükséges film-kópiákkal, megfelelő számú előadókkal stb. ezreket és tízezreket „képezzen”. Akik nemcsak nézik, de értik is a filmeket. S mert értik, vitatkoznak is azokról. B. T. A strucc, a Miau, a Bohóciskola és a többiek Rövidfilmekről Valójában a televízió műfaja, de nem „az találta ki” Rendszerint a híradót előzik meg az öt-tíz perces apró filmek, de játsszák őket a filmszínházak akkor is, ha a nagy film rövidebb. Van, aki az ismeretterjesztő jellegűeket, más a színes rajzfilmeket szereti, de az bizonyos, hogy a közönség szereti ezeket a néhány perces, valamit bemutató, vagy mondó kis alkotásokat. A világ kisfilmtermelése egyre gazdagabb lesz: van mit cserélnünk, vagy eladnunk nekünk is. A fővárosban külön mozi áll rendelkezésükre, a Híradó Filmszínház. A vidék szegényebb — bár rebesgetik, hogy Szombathelyen is létesítenek egy hasonló jellegű filmszínházat. Mi valóban csak a nagy filmek előtt láthatjuk őket. Decemberben Például Szombathely két filmszínházában, a Békében és a Savariábam a következőket: Az „Eszi... nem esz?” Vas Judit méltán érdeklődésre számottartó ismeretterjesztő kisfilmje megszívlelendő és hasznos tanácsokat ad a gyermekek táplálkozásáról. A televízióban már láttuk, de bizonyára szívesen megnézzük mégegyszer Imre István és Foky Ottó színes, szellemes bábfilmjét, a „Bohóciskolát”, amely egy rossz tanuló kisfiúról szól. „A magyar Velence”, dr. Tildy Zoltán alkotása színes, magyar természetfilm, s a Velencei-tó változatos madárvilágát mutatja be. A Szovjetunió egyik legfestőibb vidékére kalauzolja el a nézőt az ,,Oko partján” című színes szovjet ismeretterjesztő alkotás. A „Miau” című színes NDK bábfilm egy buta kiskutya mulatságos története. Szintén a gyermekeknek okoz majd örömet a „Nyuszimese” című színes román bábfilm, amelyet a következő hónapban játszanak. A régi mese „szelídített” változata a „Modern Piroska” című színes lengyel rajzfilm, s még egy lengyel rajzfilmet láthatunk majd, a Fotel című szatirikus alkotást, amely a helyezkedést, a karrireizmust gúnyolja. Ugyancsak ebbe a műfajba tartozik a „Libuska horgászik” című, lengyel nemzetiségű rajzfilm is. A „Napló” című színes román rajzfilm a hivatali lógást gúnyolja, szép természetfilmnek ígérkezik a „Balkán-középhegység”, a „Párizsi pillanatképek” és a „Látogatás Zakopánéban”. Filmösszeállítást láthatunk majd a sport köréből is „Universiade 1965” címmel, s ugyancsak ide tartozik a „Sport, szépség, melódia” című alkotás. Ezeken kívül vetítik majd „Az első napok”, a „Rozsdaszerelem”, a „Strucc” és a „Valóban csoda” című kisfilmeket. Örvendetes, hogy a pesti Híradó Mozival egyidejűleg játszszák nálunk a legújabb kisfilmeket, melyeket de jó volna mielőbb egy csokorban, egy műsorban látni! — Igén * Új könyv az Isis szentélyről „Savaria romkertjei” címmel új sorozat indult a Vas megyei Múzeumok gondozásában. Első kötetként Szentléleky Tihamér tanulmánya. A szombathelyi Isis szentély jelent meg magyar és német nyelven. Ez a szép külsejű könyvecske nagyjából hármas tagolásban ismerteti a vasi megyeszékhelyen feltárt Iseumot, az Isis-kultusz kialakulását és a feltárás során előkerült régészeti emlékeket. Az 1963 nyarán ünnepélyes külsőségek között megnyitott római kori műemlék rövid idő alatt magára vonta a környék sőt a távoli országrészek lakosságának figyelmét, s mind többen látogatnak a helyreállított szentélybe külföldi vendégek is. A sokoldalú érdeklődés egyre sürgetőbbé tette egy tájékoztató kiadását, amely egyszerre szól a nagyközönségnek és a szakembereknek, népművelőknek, régészet iránt érdeklődőknek és idegenvezetőknek. Szentléleky Tihamér tanulmánya kielégíti ezt a sokféle igényt. Közvetlen nyelven szól témájáról s egyúttal szigorúan ügyel a tudományos pontosságra és a történelmi hitelességre. Műve első részében áttekinti az egyiptomi Isis-kultusz keletkezését, nyomon követi elterjedését a görög, majd a római birodalom területén. Részletesebben foglalkozik a pannoniad Isis-tisztelet kialakulásával, majd a régészeti kutatások lényeivel szemünk elé varázsolja a rómaiak által épített templomot díszes oszlopaival, csarnokaival, márvány domborműveivel, szobraival. Külön nyeresége a kötetnek az a tömör tájékoztató, amely a helyreállított szentély melletti múzeum tárgyait ismerteti. Ebből tudjuk meg azt is, hogy a vitrinek mellett található márvány oltártöredék — Ti. Barbius nevével — a savariai Isiskultusz régebbi hagyományait bizonyítja. Ezt a töredéket az Iseum központi szentélyépületének homlokzata előtti területen találták meg, s bebizonyíthatóan az I. század végén, tehát kereken egy évszázaddal az Isis szentély építése előtt emelték az egyiptomi istennő tiszteletére. A határainkon túlról érkező látogató számára a tanulmány szövegének német nyelvű fordítása nyújt eligazítást az Iseumra. Az Akadémiai Nyomdában készült kiadvány tíz képen szemlélteti az ásatásoknál feltárt emlékeket, bemutatja a helyreállított épületet, közli a rekonstruálható építmény alaprajzát, s összehasonlításul mellékeli az Isis-szertartást ábrázoló herculaneurid falfestményt. Az ízléses kiállítású kötet borítólapján a párkányfríz márvány domborművesből láthatunk kettőt, a címlapon a Shotis kutya hátán lovagló istennőt. A most megkezdett sorozat következő kötete a Paulovits István Romkertet ismerteti. (B. L.) VAS NÉPE 1965. nov. 25. Csütörtök