Vas Népe, 1966. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-12 / 111. szám

AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. évfolyam, 111. szám Ara­tD fillér " _____________ mi­tt­er Tizenkettedszer élüzem a Mezőgazdasági Gépgyár ée Ünnepség a száztíz éves üzemben Tegnap délután a Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár szombathelyi gyár­egységének kultúrtermében családias légkörben ünnepel­ték a vállalat 1965. évben végzett munkája alapján ti­zenkettedik alkalommal el­nyert élüzem címet. A gyár egyben birtokosa lett a kohó- és gépipari miniszter, vala­mint a Vas- és Fémipari Dol­gozók Szakszervezete Közpon­ti Vezetősége által adomá­nyozott vándorzászlónak is. Az avatóünnep elnökségi asztalánál helyet foglaltak: Mester Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Rózsási Ferenc, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára, Molnár József, a Kohó- és Gépipari Minisztérium kép­viselője, Rónyai Lőrinc, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének központi kiküldött munkatársa, Gölön­csér Gábor, a Mosonmagyar­óvári Mezőgazdasági Gépgyár igazgatója, és a szombathelyi gyáregység vezetője, Kiss Já­nos. Az üzem szocialista brigád­­vezetőin és kiváló dolgozóin kívül jelen voltak a testvér­vállalat — a szentgotthárdi Kaszagyár — képviselői, va­lamint több szombathelyi vál­lalattól meghívott vendégek. Kedves meglepetéssel aján­dékozta meg az ünnepség részvevőit a szombathelyi Dó­zsa György utcai Általános Iskolának tizenkét úttörője: dalcsokorral köszöntötte a leánykórus a gyár vezetőit és dolgozóit. Borsits Béla szb-titkár meg­nyitó üdvözlése után Kiss János, a gyáregység vezetője ünnepi beszédében rámuta­tott: az összeforrott kollektí­vának köszönhető az, hogy 1964 évhez hasonlóan 1965- ben is az erős versenytársa­kat le tudták győzni. A párt és a szakszervezet, valamint a központi vezetőség segítsé­ge is sokban hozzájárult az eredmények megvalósításá­hoz, de nem utolsósorban említhető a kooperáló part­nerekkel — vasas vállalatok­kal — fennálló jó kapcsola­tuk. Az elmúlt évi teljesítmé­nyek alapján a termelési ta­nácskozásokon a dolgozók 21 jelvényes és 33 okleveles ki­váló dolgozó kitüntetésre ér­demes munkatársukat vá­lasztották meg, egy dolgozó pedig a Gépipar Kiváló dol­gozója kitüntetésben része­­­sült. Kétszeresre nőtt egy év alatt a szocialista brigádok száma. Az 1965. évi tervfeladatokat teljesítve, nyereségrészesedés­ként 18 napi fizetésnek meg­felelő öszeget — 632 750 forin­tot — fizettek ki, jutalom cí­mén 105 317 forintot juttattak a dolgozóknak és a Kiváló dol­gozó címet elnyerteknek 41 085 forintot adtak át. Kiss János beszámolójában megemlékezett a gyár 110 éves fennállásáról is: ismertette a felszabadulás után következő évek fejlődésben gazdag út­ját. Mester Sándor elvtárs elis­merően nyilatkozott felszóla­lásában a gyár szakembereiről és azokról, akiket itt képez­tek, neveltek a patinás falak között. A továbbiakban beje­lentette, hogy a központi párt­szervek jóváhagyták már azt a tervet, amely szerint a gyár­egység elavult épületei helyett a város egy más pontján új mezőgazdasági gépeket gyártó üzem létesül. Előreláthatólag az építkezési munkák 1968. év első hónapjaiban kezdődnek meg. Gölöncsér Gábor köszöntötte a kollektívát és egyben jókí­vánságait fejezte ki a gyár­egység valamennyi dolgozójá­nak. Méltatta az elmúlt évi munkájukat és felszólalásában kitért az idei feladatokra, hang­súlyozva a IX. pártkongresszus tiszteletére indított munka­verseny jelentőségét. Az ünnepség végén jutal­makat és kitüntetéseket adtak át, — ha — Kiss János gyáregységvezető átadja az Április 4. szocialista brigád oklevelét. Úttörők köszöntik az élüzem dolgozóit. 1966. május 12. Csütörtök Koszigin kairói tárgyalásai (2. oldal) úti ifti ígéretes szólam (3. oldal) ■■■■ ■■■■ IMS Sporthírek (4. oldal) mmmm ■•n* JEGYZETFÜZET (5. oldal) Tanácskozott a megye pártapparátusa Egész napos tanácskozást tar­tottak tegnap Bogáton a me­gyei pártiskolán a megye párt­­apparátu­sának munkatársai, az üzemi pártbizottságok tit­kárai és a tömegszervezeti vezetők. Mester Sándor elv­társnak, a megyei pártbizott­ság titkárának megnyitó sza­vai után Horváth Miklós elv­társ, a megyei pártbizottság titkára tartott tájékozatót a pártmunka időszerű kérdései­ről, az MSZMP IX. kong­resszusára való felkészülés feladatairól. A tájékoztatót részletes elemző vita követte. Taskentben folyik­­ a helyreállítás Az 1 073 000 lakosú Taskent utcáin egyetlen pillanatra sem halkul el a bulldózerek, út­­gyaluk, emelődaruk és tankok zaja, amelyek az április 26-i földrengés következtében ösz­­szedőlt vagy megrongálódott épületeket bontják. A földrengés következmé­nyeinek felszámolására ala­kult kormánybizottságban a TASZSZ tudósítójának elmon­dották, hogy 2188 fedél nélkül maradt család már új laká­sokba költözött. 1100-at pedig ideiglenesen átalakított köz­épületekben és más családok többszobás lakásaiban helyez­tek el. A sátorvárosokban je­lenleg 12 000 család lakik. A városban újabb 80 egészség­ügyi állomást nyitottak és kö­rülbelül 40 mozgó poliklínikát, gyógyszertárat szerveztek. A városba egymás után ér­keznek a legjobb tervező-szak­emberek, mérnökök, építészek. Üzbekisztáni kollégáikkal ki­dolgozzák a város lerombolt negyedeinek helyreállítási és újabb lakónegyedek építési terveit. Folyamatosan szállít­ják a városba az építőanyagot, műszaki felszereléseket, köz­lekedési eszközöket, egyszóval mindazt, ami a normális élet visszaállításához szükséges. A 15 napja tartó földalatti „vihar” még hallat­ magáról, a tudósok véleménye szerint azonban fokozatosan elül. „Papírfa“ Olaszországba, fenyő Ausztriába Plüss 7 százalék a féléves tervteljesítési eredmény A közelmúltban értékelték féléves tervük teljesítését a Szombathelyi Állami Erdőgaz­daság dolgozói, vezetői. A szá­mok összesítésekor elégedet­ten vették tudomásul, hogy féléves tervfeladatukat gazda­sági szinten 7 százalékkal túl­teljesítették. Fél év alatt kis híján eleget tette­k egész éves csemete­kiemelési tervüknek, amit nagymértékben elősegí­tett a korai kitavaszodás és a mintaszerűen szervezett mun­ka. Az egész évi 158 ezer 500 köbméteres fakitermelési ter­vük esedékes részét is jelen­tősen túlteljesítették. Tavaly október­­ óta — a gazdasági év kezedete óta — 102 ezer 318 köbméter fát termeltek ki. Éves fásítási tervüknek is teljes mértékben eleget tet­tek, s a famozgatási előirány­zatukat is tervszerűen telje­sítik. A fakitermelésnél új tech­nológia alkalmazásával kísér­leteznek. Lényege, hogy a ki­­döntött fát, illetve annak tör­zsét csörlők segítségével egész­ben rakják kocsikra, vonta­tókra, úgy szállítják a MÁV- rakodókra, ahol a fatestek rendeltetésszerű darabolására kerül sor. Ez az eljárás azért is jó, mert a fa kevesebb ide­ig van az erdőben és kevésbé van kitéve az esetleges rom­lásnak, szállítási nehézségek­nek. Egyelőre a bögötei és a szajki rakodóknál alkalmaz­zák az új eljárást. Amennyi­ben mind az önköltség csök­kentése, mind egyéb szem­pontból beválik a módszer, több erdészetnél eszerint vég­zik a munkát. A gazdaságban egyik fontos feladat az export-papírfa ki­termelésének és elszállításá­nak maradéktalan teljesítése. A „papírfenyőt” jelenleg is fokozatosan gépkocsikon szál­lítják a szomszédos Ausztriá­ba, s a napokban a „gyer­tyánpapír”-szállítmányokat is útba indítják Olaszországba. Mind a fenyőből, mind a gyer­tyánból jelentős készlete van a gazdaságnak. A vasi erdőkben jelenleg mintegy 2500 ember dolgo­zik. Rövidesen megkapják félévi eredményeik sikeres teljesítése után járó jutalmat, amit a gazdaság vezetősége tűzött ki a versenyben leg­jobb eredményt elért dolgo­zók között. A rövidesen ki­osztásra kerülő összeg 46 ezer 320 forint. —­u — Új bauxitbányákat nyitnak A magyar-szovjet alumíniumegyezmény végrehajtása Az Alumíniumipari Tervező Intézet idei munkaprogram­ját már csaknem teljesen a magyar—szovjet timföld-alu­mínium egyezmény végrehaj­tásához szükséges beruházá­sok megtervezése tölti ki. Az egyezmény végrehajtá­sához elsősorban a bauxitter­­melést kell növelni, hogy elő­állíthassák azt a timföldmeny­­nyiséget, amelyből a Szovjet­unió alumíniumot készít szá­munkra. Az Aluterv teljes erővel dolgozik a bauxitter­­melés fejlesztésében első he­lyen álló halimbai 3-as szá­mú bánya kiviteli tervein. A Bakonyi Halimba 3. lesz a legnagyobb és leggazdagabb magyar bauxitbánya. Érckész­lete hazánk jelenleg ismert bauxitérc-vagyonának több mint 25 százaléka. Beruházá­si költségelőirányzata megha­ladja a félmilliárd forintot. Ugyancsak az egyezmény végrehajtása érdekében tárják fel a Nyirád térségében levő lencsés településű, jó minő­ségű bauxitvagyont. Kiterme­lésére három bányát nyitnak, Nyirád-Szamajor 1. és 2., va­lamint Dűl­nyíres néven. Az első két üzem kiviteli tervein már dolgoznak, a harmadik­nak pedig a beruházási prog­ramját készítik el az idén. A Fejér megyei bauxitbányák területén a József 3. bánya nyitási tervei foglalkoztatják a szakembereket. A tervezés gyorsan halad, a bányát vi­szonylag rövid időn belül ter­melésbe állítják. Az idei ter­vezési program fontos része még a Rákhegy 2. és a Bitó 2. bányanyitás beruházási prog­ramjának kidolgozása. Kompromisszumos megegyezés a Közös Piac tárgyalásán Az Európai Gazdasági Kö­zösség Miniszteri Tanácsa csaknem 20 órás, igen kemény alkudozás után megállapodás­ra jutott a közös agrárpoliti­ka pénzügyi szabályzatának kérdésében. Szerdán, hajnali három óra tájban jött létre a kompromisszumos megegyezés, amely lényegében az alábbi­akban összegezhető: 1. 1968. július 1-én — tehát, a római szerződés előirány­zatánál korábbi időpontban — megszűnnek a vámilletékek mind az ipari termékekre, mind a mezőgazdasági termé­kekre vonatkozóan a közös­ség hat országa között. A még fennálló 20 százalé­kos vá­milleték eltörlésére vo­natkozóan megállapodtak ab­ban, hogy ebből öt százalékot 1967. július elsején, a fenn­maradó 15 százalékot pedig 1968 július elsejével megszün­tetik. 2. A közös agráralapból fe­dezendő, a tagállamoknak nyújtandó ártámogatási ösz­­szeg felső határát 285 millió dollárban állapították meg. Az olaszok az összeg felemelé­se mellett kardoskodtak és 325 millió dollár megállapítá­sát kívánták a vita során. 3. A legvitatottabb kérdés­ben, az egyes tagállamoknak a közös alaphoz való hozzá­járulása kérdésében az aláb­bi megegyezés született: a közös alap bevételeinek 32 százalékát Franciaország fe­dezi. Nyugat-Németországra 31,2 százalék, Olaszországra 20,3 százalék, Hollandiára 8,2 százalék, Belgiumra 8,1 szá­zalék és Luxemburgra 0,2 százalék hárul. A fő pontokban történt megállapodás értelmében ter­mészetesen számos részletkér­dés vár tisztázásra, de a szer­dai megállapodással a hatok túljutottak a hét hónapig tar­tó válságon és a holtponton. A megállapodást valameny­­nyi küldöttség, mint tisztes­séges kompromisszumot, ér­dekelte.

Next