Vas Népe, 1966. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-30 / 307. szám
Filág proletárjai, egyrmüljetek XL évfolyam, 307. szám AratO fillér 1966. december 30. Péntek „Mi tehetünk sokat a megye állattenyésztéséért... “ Munkaértekezlet Szombathelyen Tegnap délelőtt sok okos gondolatra, érvelő szóra, meggyőző számokra és összefüggésekre figyeltek a Mesterséges Termékenyítő Főállomás dolgozói Herényben, a kultúrotthonban. Az éves munkaértekezlet, melyen a Megyei Pártbizottság munkatársai, a Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági osztályának vezetői, állattenyésztő és más mezőgazdasági szakemberek is megjelentek, alaposan, részletesen értékelte a különféle munkaterületeken — a főállomás fennhatósága alatt — dolgozók egész évi munkáját Máthé Sándor igazgató nagy figyelemmel kísért élénk előadása érintette a főállomás munkaterületeinek összességét, szakszerű alapossággal mérlegelte az év során végzett munka egyes részleteit és az eredmények alapján levonta a következtetést: éppen a Mesterséges Termékenyítő Főállomás dolgozói, valamint a tsz-ekben dolgozó szakemberek azok, akik az országban sajátosan állattenyésztő jelleggel kiemelkedő megye eredményeinek minőségi és mennyiségi növelésével a legtöbbet tehetnek. Ez jelenti azt, hogy továbbra is tartják jó eredményeiket — így például elérik, hogy a bikatartás költsége, mely az országos átlaghoz képest nálunk egyharmadrész összeggel kevesebb — a továbbiakban sem emelkedik, tovább fokozzák kiváló termésüket a növénytermesztésben, de fokozottan ügyelnek arra is, hogy az istállók higiéniai feltételei megfeleljenek az ideálisnak. Elégedettek a főállomás laboratóriumának munkájával,amely dr. Tarnárné kifogástalan vezetésével működik. Sokat segít tápanyag elemző tevékenységével, tervezéssel, tudományos munkájával mind az állomásnak, mind a tsz-eknek. Fontos tennivalóként hangsúlyozták, hogy a tsz-eket fel kell világosítani róla: tsz-ék számára a Tápanyag elemzését anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik. Dr. Diós Jenő főálattenyésztő munkaköri fejtegetései igyekeztek megvilágítani azt, hogy megyénkben — bár a világszínvonalat is felülmúlja néhány eredmény — még van tennivaló. S ez a tennivaló főleg az inszeminátorok dolga. Tanulniuk, fejlődniük kell, a rend és tisztaság megkövetelése elemi feladatuk kell hogy legyen. Az értekezlet hozzászólói sokoldalúan és alaposan megtárgyalták a kimerítő igényű előadást, elmondták egyéni gondjaikat és terveiket is. " A kőszegi városi tanács ülése Tegnap a kőszegi városi tanács ülést tartott. Az ülés napirendjén a tanács négyéves munkájának értékelése, továbbá a tanács, illetőleg a tanács végrehajtó bizottsága 1967. évimunkatervének jóváhagyása szerepelt. A tanácsi munkáról szóló beszámolót Péczely László, a városi tanács vb elnöke terjesztette a tanácsülés elé. A jelentésben foglaltak és a jelentést követő vita alapján a résztvevők megállapították: a városi tanács eredményes munkát végzett a néhány hét múlva lezáruló ciklus ideje alatt. Kőszeg ipara, kereskedelmi, vendéglátóipari hálózata, különösen jelentős fejlődésen ment át. Az ipar fejlesztésére 28 millió forint beruházási és 21 millió forint felújítási öszszeget fordítottak, s ezekből az összegekből elsősorban a LATEX, a Kenyérgyár, illetve a Ruházati Ktsz részesedett jelentős összegekkel. A lakóépületek felújítása 35 millió forintba került. Lakás 179 épült, ebből 90 állami erőből, míg a többi OTP hitelből, és egyéni építkezés során készült. A négy év alatt végzett társadalmi munka értéke két és fél millió forint volt. A községfejlesztés számtalan eredménye közül a vár helyreállításával kapcsolatos 1963. évi városszépítés, majd a járda-, útépítés, a villamoshálózat egy részének korszerűsítése emelkedik ki többek között. Megnőtt a város idegenforgalma, korszerűsítették a vendéglátóipari egységeket, turistaszálló épült. A helyreállított vár a város művelődési centrumává lett. Fejlődött az iskolahálózat, egyebek mellett négy tanteremmel bővítették az egyik általános iskolát. Elkezdték a város ivóvízhálózatának bővítését, új vízmű készül, igen jelentős beruházással oldják meg a város vízproblémáját. A felszólalásokra adott válasz után a jelentést a tanácsülés egyhangúlag elfogadta. Ezután jóváhagyták a tanács, illetve a tanács végrehajtó bizottsága 1967 évi munkatervét. Az ezzel kapcsolatos javaslatot Kovács József, a városi tanács vb-titkára terjesztette a tanácsülés elé. Munkával teltek az ünnepek a Sárvári Cukorgyárban A kitűnő répatermés példátlan idényt hozott a Sárvári Cukorgyárnak is. A merészebb számítások szerint is 25 ezer vagon répa feldolgozására készültek. Már biztos, hogy ez a szám 3 ezer vagonnal több lesz. Nem érte azonban meglepetés a sárváriakat, ugyanis nemcsak jó karbantartással készültek fel, hanem a kongresszusi munkaverseny lendületét felhasználva, olyan szintre emelték a répa napi feldolgozásának mennyiségét, amelyre ugyancsak nem volt példa. Általában naponta 220 —230 vagon répából lesz cukor szemben a korábbi évek napi 200—210 vagonos teljesítményével. Feldolgoztak eddig: 22 539 vagon répát, s mint elégedetten jelentették alig néhány vagon hiányzik az éves tervteljesítéséből. Az idei karácsony is, mint annyi éven át, a gyárban találta a törzsgárdát csak úgy, mint a zömében törzsgárdának számítható idénymunkásokat A munkalendület semmivel sem volt kisebb, mint a megszokott hétköznapokon. A híres István és János napok sem zavarták a munkafegyelmet, amint a sárváriaktól megszoktuk, rendben akadálymentesen folyt a munka. Külön dicséretet érdemel a vasút, a nagy ünnepi csúcsforgalom mellett is zavarmentesen biztosította a sárváriak nem kicsi szállítási igényét. Mint számítja, a kiemelkedő szezon január 24—26-a között ér véget. Felvétel a Holdról A Luna 13 jelzésű szovjet automata űrállomás felvétele a Hold felületéről. Ez a kép december 26-án érkezett a Földre. A Luna—13 kiváló minőségű fényképei nagy léptekkel vitték előre a Hold meghódításának lehetőségét. " (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a kormány elnökhelyettese beszámolt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 20. ülésszakáról és végrehajtó bizottságának 27. üléséről. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány felhatalmazta a belkereskedelmi és a pénzügyminisztert, hogy az eddigi szigorú megkötöttségek enyhítésével újra szabályozzák a körületeknek (beleértve a vállalatokat és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket) a kereskedelemnél történő vásárlásait. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a kormány, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1967. első félévi munkatervét. (MTI) Akikről a jelentés szól A kongresszus idején kezdődött és tartott egész decemberben. Hol egyik, hol a másik gyár, vállalat, vagy más termelőhely jelentette, éves tervünket befejeztük. A terveik, amelyeket egy esztendővel ezelőtt emelt törvénnyé a népgazdaság, gépekről szóltak és bútorokról, húsáruról és konzervekről, termelőeszközökről és fogyasztási cikkekről. Egyszóval mindarról, ami életünkhöz, munkánkhoz, jövőnkhöz szükséges. És esztendő elején nemcsak a megtermelésre váró mennyiséget határozzálk meg, de nagyjából a módszereket, a technikai és technológiai eljárásokat is, amelyekkel termelni kell. És mert a fejlődés szakadatlanul tart, egy esztendő alatt is változnak, könnyebbé, gyorsabbá válnak a termelés bizonyos eljárásai. De ez még nem lenne magyarázat arra, hogy immáron esztendők óta rendszeresen túlteljesítik az üzemek és termelőhelyek éves terveiket, többet adnak annál, amit a népgazdaság igénye kötelezően előírt számukra, és előbb adják. Miben van hát a magyarázata ezeknek az év végi jelentéseknek? Azt hiszem, nem térünk el nagyon sem a lényegtől, sem az igazságtól, ha kimondjuk, hogy alapvetően a munkásemberek szorgalmában, igyekezetében. Az idei esztendőt például a kongresszus jegyében dolgoztuk végig. Más éveiben más mozgalmaink vannak. Felszabadulási munkaverseny, emlékezés a történelem nagy eseményeire, vagy alakjaira, és helyenként még számos, az általános jelzővel pontosan nem illethető esemény mozgósítja az embereket egy kicsit többre, egy kicsit jobbra. De én most mégsem az általános szorgalomról, a verseny tömegeket mozgató lázáról, a nagy tettekről szeretnék szólni. Inkább, a munkáshétköznapoknak azokról a szorgalmas százairól és ezreiről akiknek éven át nem az újság, de talán az üzemi híradó, a munkaversenytábla sem hozza a nevét, teljesítményét, cselekedeteit. A termelésnek, a terveik programszerű teljesítésének bonyolult formái, módozatai alakulnak ki. A legmodernebb és tudományos üzemszervezés mellett is előfordulhat anyagtorlódás, jelentkezhet határidő előtti szállítási igény, kérhetnek — és hányszor kérnek! — városok, kollektívák, üzemek olyasmit is, ami tervben sem volt mégis nagyon kellene. Hányszor, de hányszor rendelnél el túlórát, áramszünet, vagy egyéb okok miatt vasárnapi műszakot és hányszor kell éven át egy kicsit „rávenni” a teljesítményre, hogy annak a normája is meglegyen, akit a betegség tart távol a munkapadtól. S kik túlóráznak, ha kell a határidős szállítások érdekében, kik „szorítanak” kicsit, ha szorít a kooperáló vállalat igénye, kik helyettesítik a társaikat, ha úgy hozza a sors? Asszonyok, akiket a harmadik műszak, a család, gyerek, lakás gondja vár, ha már termelési feladataiknak eleget tettek. Fiatalok, akik szabad idejükben randevúzni szerettek volna, vagy befejezni a könyvet, ami rém izgalmas volt, vagy egyszerűen csak „igénybe venni” a szabad időt, ami a munka után jár. Apák és férjek, akik gyakran csak alva látják már viszont a családot. Munkásemberek, akiknek keze nyomán születik és válik valóra minden érték, akiknek munkájából épülnek a holnapok. A híradás, amely az éves terveik teljesítéséről szól, mint minden egyszerű, hétköznapi történet, szűkszavú, talán sablonos is. Hírül adja, hogy itt, vagy ott, száz vagy annál több százalékra teljesítették az éves tervet, hogy öt, vagy tíz nappal hamarabb tettek eleget kötelezettségüknek. Számok, számok és megint csak számok. Néha az is, hogy a nagyszerű eredményekhez az évközben bevezetett újítások, technológiai eljárások is hozzájárultak. Igen, mindez együtt a munkásfelelősséggel, a jobbra való törekvéssel hozza létre azokat a nagyszerű eredményeket, amelyeket lakonikus rövidséggel így foglalunk öszsze: határidő előtt teljesítettük az éves tervet. Szanati Anna Kibővített ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt a járási és városi titkárok részvételével kibővített végrehajtó bizottsági ülést tartott a KISZ Vas megyei bizottsága. Napirendi pontként a jövő évi feladatokkal kapcsolatosan a vb meghallgatta Vinkovits János első titkár tájékoztatóját a decemberi KISZ KB- ülésről, Nagy Imre megyei titkár előterjesztését az 1967 első félévi megyebizottsági munka- és üléstervről. Nagy elvtárs ezek után ismertette azt a segédanyagot, amelynek alapján a KISZ-alapszervezetek elkészítik jövő évi akcióprogramjukat. Egy háztájiból 3,5 mázsa libamáj A hízott liba, de főként a libamáj a világpiacon olyan keresett cikk, amelynek exportlehetőségei szinte korlátlanok. Nem csoda hát, ha a földművesszövetkezetek igyekeznek kihasználni ezeket a lehetőségeket, főként a háztáji gazdaságokban, mindent megtesznek, hogy ösztönözzék a falvak dolgozóit a libahizlalásra. Megyénkben szép számmal foglalkoznak ezzel a jelentős népgazdasági hasznot hozó munkával. A földművesszövetkezetek ebben az évben több mint 16 000 hízott libát vásároltak fel, ami 3000-rel több a tavalyinál. A megyei hízottliba-tenyésztők közül magasan kiemelkedik a halogyi Pintér Sándorné aki 1000 darab hízott libára kötött szerződést s ezt maradéktalanul le is szállította. Még ennél is érdekesebb, hogy a libák átlagsúlya elérte a hét kilót. Az értékes máj súlya maga 0,35 kilogramm volt, így ebből az egy háztáji gazdaságból 3,5 mázsa libamáj jutott a már említett jól jövedelmező exportpiacra. Érdemes megjegyezni, hogy a nagy libatenyésztési kedvre való tekintettel a földművesszövetkezetek az ez évi 16 000 darab liba helyett jövőre 20 000 darab fevásárlását tervezik szerződéses alapon a háztáji gazdaságokban. Pintérné is úgy tervezi, hogy 500 darabbal emeli a szerződéses libahizlalási kötelezettségét. A földművesszövetkezetek a háztájiak mellett elsődleges feladatnak tekintik a már népszerű libahizlaló szakcsoportok megalakítását Az eddigi szakcsoportok ebben az évben 3000 darab hízott libát adtak át a földművesszövetkezeteknek, jövőre főként a málnatermelő szövetkezetekben melléküzemágként tenyésztenek hízott libát s így ez a szám jelentősen növekszik majd. — case —