Vas Népe, 1966. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-02 / 284. szám
ilág proletárjai egyesüljetek ! AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. évfolyam, 284. szám AratO fillér 1966. december 2. Péntek Tanácskozik a IX. pártkongresszus Folytatódott a vita az első négy napirendről Gáspár Sándor elvtárs felszólalása . A szerda délutáni ülésen elsőiként Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára szólalt fel. Elöljáróban kijelentette, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa aKözponti Bizottság beszámolójával, a határozati javaslattal, tehát helyzetünk elemzésével és a megjelölt feladatokkal egyetért. Ezután társadalmunk szocialista vonásainak erősödéséről, a munkásosztály vezető szerepének érvényesüléséről beszélt. Gáspár Sándor ezután a szakszervezetek feladatairól szólva rámutatott: " Hazánkban az elmúlt két évtizedben a szakszervezetek munkájának főbb vonásai a munkáshatalom erősítésében, a dolgozók érdekeinek védelmében kialakultak. A szakszervezetek szocialista jellege a maga sokoldalúságában azonban csak most bontakozik ki, minden gondjával és nagyszerűségével együtt . A párt és a szakszervezetek viszonyában fontos elem, hogy a párt, mint eszmei, politikai vezető erő, a célok meghatározásánál is igényli a szakszervezeti mozgalomban tömörített osztályerők véleményét. A szakszervezeti és az államigazgatási szervek viszonyát meghatározó érv, hogy a bérből és fizetésből élők életkörülményeit érintő minden rendelkezés előtt a kormánynak, a tárcáknak, a főhatóságoknak ki kell kérniök a szakszervezeti tanács, illetve az iparági szakszervezetek véleményét. A szakszervezetek önálló elemzése és állásfoglalása alapján konstruktív javaslatokkal segítik az egyéni-, szakmai- és csoportérdek, valamint a társadalmi érdek összehangoltabb érvényesítését. Helyes gyakorlati lépés erre a kormány és a szakszervezeti tanács közös munkaterve, az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos törvények, rendeletek kidolgozása, az együttműködés helyesebb módszereinek kialakítása Miről van szó, amikor a szakszrvezeti jogok bővítéséről beszélünk? Valójában a szocialista demokrácia fejlesztéséről, a dolgozók jogainak bővítéséről van szó. A szervezett munkások, a szakszervezeti tagok régi kérésének eleget téve elhatároztuk, hogy a soron következő alapszervi választásokon nem választjuk újjá az üzemi tanácsokat. Az üzemtanácsok törvényben biztosított joga az üzemi szakszervezetek hatáskörébe kerül. " A tervezett gazdasági rányitási reform kapcsán megnövekedik az üzemi, gazdasági vezemők hatásköre, és felelős.Ezzel a szakszervezetek egyetértenek. A minisztériumok most dolgoznak a vállalati jogszabályzaton, amely rögzíti az igazgató felelősségét és jogkörét. A szakszervezetek a vállalati kollektív szerződések kidolgozásán munkálkodnak. Természetesen a kettő között megfelelő összhangnak kell lennie, mert e két okmány tartalmazza a vállalatvezetők és a szakszervezetek együttes és külön-külön jogait és felelősségét. A szakszervezeti szervek önállóságát növeli, hogy a kérdések meghatározott körében a vállalatvezetők csak a szakszervezetekkel egyetértésben dönthetnek. A kérdések másik körében ki kell kérniök a szakszervezetek véleményét. Kulturális, egészségügyi és szociális kérdésekben pedig a szakszervezeteknek döntési joguk lesz. Az üzemi demokráciát fejleszti, a dolgozók jogait növeli az az intézkedés is, hogy a gazdasági vezetők megítélésénél, kinevezésénél, felmentésénél a dolgozók véleményét a szakszervezetek képviselik, érvényesítik. A szakszervezetek jogkörének bővülésével együtt növekszik társadalmi felelősségük és kötelezettségük is. Szervezeti erejüket, politikai befolyásukat az eddiginél jobban fel kell használniuk a dolgozóik szocialista tudatának femáilására. A szakszervezeteknek tehá határozottan fel kell lépniök a munkásosztály soraiban is fellelhető, a szocializmustól idegen nézetek, jelenségek ellen, mint a nacionalizmus, az önzés, a fegyelmezetlenség, a közömbösség, a társadalmi tulajdonnal szemben. Gáspár Sándor eziután a szakszervezet tömegformáló szerepéről szólt, majd a dolgozók érdekvédelmével kapcsolatban kifejtette: A szakszervezetek a dolgozók egyéni érdekeit képviselik és védik a össztársadalmi érdek alapján. Mindenekelőtt védik a dolgozók törvényben biztosított jogait, fellépnek a helyenként még meglevő bürokratikus, lélektelen bánásmód ellen. Ha valahol van javítani való a szakszervezetek munkájában, akkor ezen a területen van. Társadalmunkban az egyéni és össztársadalmi érdek alapvetően egybeesik. Ugyanakkor objektíve létezik kisebb-nagyobb érdekeltérés, érdekellentét is. Ilyen esetekben a szakszervezeti érdekvédelem a meglevő ellentmondások nyitr feltárásait célozza és a meglevő feszültségek, ellentétek feloldásával erősíti a bizalmat szocialista rendszerünk iránt. Megítélésünk szerint a gazdaságirányítási rendszer reformjának bevezetésével a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége az eddiginél bonyolultabb, összetettebb és árnyaltabb lesz — ezt már most látjuk. Erre időben felkészülünk. A harmadik ötéves terv időszaka alatt lép életbe gazdaságirányítási rendszerünk reformja, amelynek legfőbb célja a dolgozó emberek életviszonyainak a munkateljesítményen, a társadalmi hasznosságon alapuló fejlesztése — folytatta ezután Gáspár Sándor. A szakszervezetek minden erejükkel azon lesznek — ez joguk és kötelességük —, hogy a reform céljai szocialista módon érvényesüljenek. A reform tehát nem szűkíti, hanem bővíti a dolgozóikról való gondoskodás lehetőségeit. Gáspár Sándor ezután hangoztatta: Az életszínvonal emelésének legfontosabb tényezője természetesen a bérek alakulása. Ez fejezi ki leginkább a munka minőségét, pontosságát, az egyén munkájának társadalmi hasznosságát. A következő években a bérrendszer továbbfejlesztésével ezt az elvet akarjuk még jobban érvényesíteni. Sok tényező abban az irányban hatmajd, hogy a végzett munka eredményessége alapján a jövedelem differenciáltabb lesz. Elsődlegesen ezt az elvet kívánjuk gyakorlattá tenni, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy a szocialista meggondolás továbbra is érdekképviseleti munkánk fontos tényezője. Társadalmi kötelezettségeink vannak a csökkent munkaképességűekkel, a munkában megrokkantakkal, továbbá a sokgyermekes családokkal és a nyugdíjasokkal szemben. A kisgyermekes dolgozó nők gyermekgondozási segélyének tervezett bevezetése is erre utal. A következő években a vállalati önállóság növekedése, a nagyobb jövedelmezőségre való törekvés, a piac, a kereslet-kínálat törvénye jobban fog érvényesülni. Ez a szabadpiaci árak nagyobb mozgását eredményezheti. Ennek szabályozására megfelelő társadalmi garancia szükséges. A pártnak, a kormánynak és a szakszervezeteknek — különösen 1968. január elseje után — azon kell őrködniük, azt kell biztosítaniuk, hogy az árváltozások ne befolyásolják hátrányosan a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésére vonatkozó céljaink megvalósítását. Az ötéves terv reálbér programját teljesíteni kell. Gáspár Sándor beszélt a szociális ellátásról és szolgáltatásról. Hangsúlyozta egyebek között: A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével az üzemen belüli szolgáltatások — az üzemi étkeztetés, a munkásszállás, a munkásszállítás fenntartása egyértelműen a vállalatok hatáskörébe tartozik majd. A szolgáltatások másik körét az úgynevezett vállalaton kívüli szolgáltatások, lakás, közlekedés, villany, gáz stb. alkotják. A dolgozók jelenlegi életszínvonala a szolgáltatásokhoz juttatott magas öszszegű állami dotáció mellett alakult ki. Véleményünk szerint e szolgáltatások díjainak megváltoztatása, a dotáció megszüntetése vagy csökkentése, az értékarányos árak bevezetése csak úgy és akkor valósítható meg, ha egyéb intézkedésekkel biztosítható, hogy a dolgozóik reálbére nem csökken. A lakásproblémát érintve kifejtette: segíteni és ösztönözni kell a magánerőből és állami kölcsönökkel történő építkezéseket. Támogatni kell azokat a törekvéseket, amelyek az új gazdasági mechanizmusban az üzemi lakásépítést lehetővé teszik. Okosabb és körültekintőbb lakáselosztási rendszert kell kialakítani, olyat, amely jobban összhangban áll a dolgozók igazságérzetével és épít a közvélemény nyilvánosságára is. A munkaidő csökkentéssel kapcsolatban a sürgősebb tennivalókról szólt. Rámutatott amiről Kádár elvtárs szólott a beszámolójában, hogy mint magyar nép — mondotta —, joggal lehet büszke a szocializmus építésében elérten egészségre ártalmas munkakörben be kell vezetni a munkaidő-csökkentést. Továbbá, 48 órára kell csökkenteni a munkaidőt a népgazdaság néhány területén, ahol ez ma még magasabb. Radikálisan csökkentenünk kell a munkások egészségét veszélyeztető, mértéktelen túlórázást. Tudjuk, hogy ez nem egyszerűen elhatározás, hanem elsősorban megfelelő munkaszervezés kérdése. A gazdasági vezetők figyelmét nyomatékosan felhívjuk arra, hogy teremtsenek rendet ebben a kérdésben, — hangsúlyozta a szónok. Pártunk IX. kongresszusa hosszú távra meghatározza, megszabja jövőbeni feladatainkat társadalma, gazdasági és kulturális életünk területeire agyazán. Törekvéseinket támogatják a magyar dolgozóik .Ha a célokat, a tennivalókat világosan határozzuk meg, ki tudjuk bontakoztatni társadalmi rendszerünk leglényegesebb mozgató erejét, a tömegaktivitást. A IX. kongresszus tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny sikerei a munkásosztály magasfokú osztályöntudatáról tettek tanúságot. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy a IX. kongreszszus határozatait teljes mértékben, s minden vonatkozásban végrehajtsuk. A szerdai ülésen felszólalt még Domozi János, a Csepel Vas- és Fémművek hengerésze, Oláh György, a Heves megyei pártbizottság első titkára, Veras János, a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz elnöke, Csepelyi Tamás, a nagykállói járási pártbizottság első titkára, Pál Lénárd, a Központi Fizikai Kutató Intézet igazgatóhelyettese. eredményeire, amelyek a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának helyességét bizonyítják, azt, hogy ez a politika a lakosság valamennyi rétegének támogatását élvezi. A továbbiakban hangsúlyozta: Csehszlovákia Kommunista Pártja a jövőben is azon fog munkálkodni, hogy országaink politikai, gazdasági és kulturális együttműködése tovább fejlődjék, népeink barátsága tartós és megbonthatatlan legyen. Rámutatott arra, hogy pártjaink nézetei azonosak a nemzetközi élet problémáinak megoldását, valamint a kommunista és munkásmozgalom egysége erősítésének módját illetően. A továbbiakban elítélte a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megbontására irányuló törekvéseket. Majd a következő szavakkal fejezte be felszólalását: Csehszlovákia Kommunista Pártja úgy véli, hogy érlelődnek a feltételek a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletének összehívá(Folytatás a 2. oldalon) Oldrich Cernik, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB Elnökségének tagja Kádár János a munkásmozgalom veteránjaival beszélget a kongresszus szűrében. (MTI fotó : Vigovszló ferv.)