Vas Népe, 1966. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-02 / 284. szám

­­ilág proletárjai egy­esüljetek ! AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. évfolyam, 284. szám Ara­tO fillér 1966. december 2. Péntek Tanácskozik a IX. pártkongresszus Folytatódott a vita az első négy napirendről Gáspár Sándor elvtárs felszólalása . A szerda délutáni ülésen elsőiként Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára szólalt fel. Elöljáróban kijelentette, hogy a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa a­­Központi Bi­zottság beszámolójával, a ha­tározati javaslattal, tehát helyzetünk elemzésével és a megjelölt feladatokkal egyet­ért. Ezután társadalmunk szo­cialista vonásainak erősödé­séről, a munkásosztály vezető szerepének érvényesüléséről beszélt. Gáspár Sándor ezután a szakszervezetek feladatairól szólva rámutatott: " Hazánkban az elmúlt két évtizedben a szakszervezetek munkájának főbb vonásai a munkáshatalom erősítésében, a dolgozók érdekeinek védel­mében kialakultak. A szak­szervezetek szocialista jellege a maga sokoldalúságában azonban csak most bontako­zik ki, minden gondjával és nagyszerűségével együtt . A párt és a szakszerve­zetek viszonyában fontos elem, hogy a párt, mint esz­mei, politikai vezető erő, a célok meghatározásánál­­ is igényli a szakszervezeti moz­galomban tömörített osztály­erők véleményét. A szakszervezeti és az ál­lamigazgatási szervek viszo­nyát meghatározó érv, hogy a bérből és fizetésből élők életkörülményeit érintő min­den rendelkezés előtt a kor­mánynak, a tárcáknak, a fő­hatóságoknak ki kell kérniök a szakszervezeti tanács, illet­ve az iparági szakszervezetek véleményét. A szakszerveze­tek önálló elemzése és állás­­foglalása alapján konstruktív javaslatokkal segítik az egyé­­ni-, szakmai- és csoportérdek, valamint a társadalmi érdek összehangoltabb érvényesíté­sét. Helyes gyakorlati lépés erre a kormány és a szak­­szervezeti tanács közös mun­katerve, az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos törvények, rendeletek kidolgo­zása, az együttműködés he­lyesebb módszereinek kialakí­tása Miről van szó, am­ikor a szaks­z­rvezeti jogok bővíté­séről beszélünk? Valójában a szocialista demokrácia fejlesz­téséről, a dolgozók jogainak bővíté­séről van szó. A szerve­zett munkások, a szakszerve­zeti tagok régi kérésének ele­get téve elhatároztuk, hogy a soron következő alapszervi választásokon nem választjuk újjá az üzemi tanácsokat. Az üzem­­­tan­ácsok törvényben biztosított joga az üzemi szak­­szervezetek hatáskörébe ke­rül. " A tervezett gazd­as­ági rá­nyi­tási reform kapcsán megnö­vekedik az üzemi, gazdasági vezemők hatásköre, és felelős.­Ezzel a szakszervezetek egyetértenek. A minisztériu­mok most dolgoznak a vál­lalati jogszabályzat­on, amely rögzíti az igazgató felelőssé­gét és jogkörét. A szakszerve­zetek a vállalati kollektív szerződések kidolgozásán mun­kálkodnak. Természetesen a kettő között megfelelő össz­hangnak kell lennie, mert e két okmány tartalmazza a vállalatvezetők és a szakszer­vezetek együttes és külön-kü­­lön jogait és felelősségét. A szakszervezeti szervek ön­állóságát növeli, hogy a kér­dések meghatározott körében a vállalatvezetők csak a szak­­szervezetekkel egyetértésben dönthetnek. A kérdések másik körében ki kell kérniök a szakszervezetek véleményét. Kulturális, egészségügyi és szociális kérdésekben pedig a szakszervezeteknek döntési jo­guk lesz. Az üzemi demokráciát fej­leszti, a dolgozók jogait nö­veli az az intézkedés is, hogy a gazdasági vezetők megíté­lésénél, kinevezésénél, felmen­tésénél a dolgozók vélemé­nyét a szakszervezetek képvi­selik, érvényesítik. A szakszervezetek jogköré­nek bővülésével együtt növek­­szik társadalmi felelősségük és kötelezettségük is. Szerve­zeti erejüket, politikai befolyá­sukat az eddiginél jobban fel kell használniuk a dolgozóik szocialista tudatának f­emái­­lására. A szakszervezeteknek tehá­­ határozottan fel kell lépniök a munkásosztály soraiban is fellelhető, a szocializmustól idegen nézetek, jelenségek el­len, mint a nacionalizmus, az önzés, a fegyelmezetlenség, a közömbösség, a társadalmi tu­lajdonnal szemben. Gáspár Sándor eziután a szakszervezet tömegformáló szerepéről szólt, majd a dolgo­zók érdekvédelmével kapcso­latban kifejtette: A szakszervezetek a dolgo­zók egyéni érdekeit képvise­lik és védik a össztársadalmi érdek alapján. Mindenekelőtt védik a dolgozók törvényben biztosított jogait, fellépnek a helyenként még meglevő bü­rokratikus, lélektelen bánás­mód ellen. Ha valahol van ja­vítani való a szakszervezetek munkájában, akkor ezen a területen van. Társadalmunk­ban az egyéni és össztársadal­mi érdek alapvetően egybe­esik. Ugyanakkor objektíve lé­tezik kisebb-­n­agyobb érdek­­eltérés, érdekellentét is. Ilyen esetekben a szakszervezeti ér­dekvédelem a meglevő ellent­­mondások nyitr feltárásait cé­lozza és a meglevő feszült­ségek, ellentétek feloldásával erősíti a bizalmat szocialista rendszerünk iránt. Megítélésünk szerint a gaz­daságirányítási rendszer re­formjának bevezetésével a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége az eddiginél bo­nyolultabb, összetettebb és árnyaltabb lesz — ezt már most látjuk. Erre időben fel­készülünk. A harmadik ötéves terv időszaka alatt lép életbe gaz­daságirányítási rendszerünk reformja, amelynek legfőbb célja a dolgozó emberek élet­viszonyainak a munkatelje­sítményen, a társadalmi hasz­nosságon alapuló fejlesztése — folytatta ezután Gáspár Sán­dor. A szakszervezetek minden erejükkel azon lesznek — ez jogu­k és kötelességük —, hogy a reform céljai szocialista mó­don érvényesüljenek. A re­form tehát nem szűkíti, ha­nem bővíti a dolgozóikról való gondoskodás lehetőségeit. Gáspár Sándor ezután han­goztatta: Az életszínvonal emelésé­­nek legfontosabb tényezője természetesen a bérek alaku­lása. Ez fejezi ki leginkább a munka minőségét, pontossá­gát, az egyén munkájának társadalmi hasznosságát. A következő években a bérrend­szer továbbfejlesztésével ezt az elvet akarjuk még jobban érvényesíteni. Sok tényező ab­ban az irányban hat­­majd, hogy a végzett munka ered­ményessége alapján a jövede­lem differenciáltabb lesz. El­sődlegesen ezt az elvet kí­vánjuk gyakorlattá tenni, de nem feledkezhetünk meg ar­ról, hogy a szocialista meg­gondolás továbbra is érdek­képviseleti munkánk fontos tényezője. Társadalmi kötele­zettségeink vannak a csök­kent munkaképességűekkel, a munkában megrokkan­takkal, továbbá a sokgyermekes csa­ládokkal és a nyugdíjasokkal szemben. A kisgyermekes dol­gozó nők gyermekgondozási segélyének tervezett beveze­tése is erre utal. A következő években a vál­lalati­ önállóság növekedése, a nagyobb jövedelmezőségre va­ló törekvés, a piac, a keres­let-kínálat törvénye jobban fog érvényesülni. Ez a sza­badpiaci árak nagyobb moz­gását eredményezheti. Ennek szabályozására megfelelő tár­sadalmi garancia szükséges. A pártnak, a kormánynak és a szakszervezeteknek — kü­lönösen 1968. január elseje után — azon kell őrködniük, azt kell biztosítaniuk, hogy az árváltozások ne befolyásol­ják hátrányosan a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésére vonatkozó céljaink megvalósítását. Az ötéves terv reálbér programját teljesíteni kell. Gáspár Sándor beszélt a szociális ellátásról és szolgál­tatásról. Hangsúlyozta egye­bek között: A gazdaságirányítás új rend­szerének bevezetésével az üzemen belüli szolgáltatások — az üzemi étkeztetés, a mun­kásszállás, a munkásszállítás­­ fenntartása egyértelműen a vállalatok hatáskörébe tar­tozik majd. A szolgáltatások másik kö­rét az úgynevezett vállalaton kívüli szolgáltatások, lakás, közlekedés, villany, gáz stb. alkotják. A dolgozók jelenle­gi életszínvonala a szolgálta­tásokhoz juttatott magas ösz­­szegű állami dotáció mellett alakult ki. Véleményünk sze­rint e szolgál­tatások díjainak megváltoztatása, a dotáció megszüntetése vagy csökkenté­se, az értékarányos árak be­vezetése csak úgy és akkor valósítható meg, ha egyéb in­tézkedésekkel biztosítható, hogy a dolgozóik reálbére nem csökken. A lakásproblémát érintve kifejtette: segíteni és ösztönöz­ni kell a magánerőből és ál­lami kölcsönökkel történő építkezéseket. Támogatni kell azokat a törekvéseket, ame­lyek az új gazdasági mecha­nizmusban az üzemi lakás­építést lehetővé teszik. Oko­sabb és körültekintőbb lakás­elosztási rendszert kell kiala­kítani, olyat, amely jobban összhangban áll a dolgozók igazságérzetével és épít a köz­vélemény nyilvánosságára is. A munkaidő csökkentéssel kapcsolatban a sürgősebb ten­­nival­ókról szólt. Rámutatott amiről Kádár elvtárs szólott a beszámolójában, hogy min­t magyar nép — mondotta —, joggal lehet büszke a szo­cializmus építésében elért­­en egészségre ártalmas mun­kakörben be kell vezetni a munkaidő-csökkentést. Továb­bá, 48 órára kell csökkenteni a munkaidőt a népgazdaság néhány területén, ahol ez ma még magasabb. Radikálisan csökkentenün­k kell a munká­sok egészségét veszélyeztető, mértéktelen túlórázást. Tud­juk, hogy ez nem egyszerűen elhatározás, hanem elsősorban megfelelő munkaszervezés kér­dése. A gazdasági vezetők fi­gyelmét nyomatékosan fel­hívjuk arra, hogy teremtse­nek rendet ebben a kérdés­ben, — hangsúlyozta a szó­nok. Pártunk IX. kongresszusa hosszú távra meghatározza, megszabja jövőbeni fel­ada­tainkat társadalma, gazdasági és kulturális életünk terüle­teire agyazán. Törekvéseinket támogatják a magyar dolgozóik .Ha a cé­lokat, a tennivalókat világo­san határozzuk meg, ki tud­juk bontakoztatni társadalmi rendszerünk leglényegesebb mozgató erejét, a tömegak­ti­­vitást. A IX. kongresszus tisz­­teletére kibontakozott szocia­lista munkaverseny sikerei a munkásosztály magasfokú osz­tályöntudatáról tettek tanúsá­got. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy a IX. kongresz­­szu­s határozatait teljes mér­tékben, s minden vonatkozás­ban végrehajtsuk. A szerdai ülésen felszólalt még Domozi János, a Csepel Vas- és Fémművek hengeré­sze, Oláh György, a Heves megyei pártbizottság első tit­kára, Veras János, a nagybán­­hegyesi Zalka Máté Tsz el­nöke, Csepelyi Tamás, a nagykállói járási pártbizottság első titkára, Pál L­énárd, a Központi Fizikai Kutató Inté­zet igazgatóhelyettese. eredményeire, amelyek a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt politikájának helyességét bi­zonyítják, azt, hogy ez a po­litika a lakosság valamennyi rétegének támogatását élvezi. A továbbiakban hangsúlyoz­ta: Csehszlovákia Kommunista Pártja a jövőben is azon fog munkálkodni, hogy országaink politikai, gazdasági és kultu­rális együttműködése tovább fejlődjék, népeink barátsága tartós és megbonthatatlan le­gyen. Rámutatott arra, hogy pártjaink nézetei azonosak a nemzetközi élet problémáinak megoldását, valamint a kom­munista és munkásmozgalom egysége erősítésének módját illetően. A továbbiakban elítélte a nemzetközi kommunista moz­galom egységének megbontá­sára irányuló törekvéseket. Majd a következő szavakkal fejezte be felszólalását: Csehszlovákia Kommunista Pártja úgy véli, hogy érlelőd­nek a feltételek a kommunis­ta és munkáspártok nemzet­közi értekezletének összehívá­(Folytatás a 2. oldalon) Oldrich Cernik, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB Elnökségének tagja Kádár János a munkásmozgalom veteránjaival beszélget a kongresszus szűrében. (MTI fotó : Vigovszló ferv.)

Next