Vas Népe, 1967. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-10 / 8. szám

Még több gép könnyíti a munkát Adalékok a Szombathelyi Állami Gazdaság ötéves tervéből Az utóbbi években sokolda­lú fejlődés jellemzi a Szom­bathelyi Állami Gazdaságot. A 12 ezer 600 holdas nagyüzem ■— bár őrségi típusú talajom gazdálkodik —, az elmúlt hat évben tervszerűen növelte termésátlagait, s a legtöbbször az előirányzatom felül is je­len­tősen segítette a közellátást. Szarvasmarha-állománya a megye, sőt az ország határain kívül is jól ismert. Olasz, ném­et svájci kereskedők az eU minden szakában felkeresik a nagyüzem vezetőit hízott­marha-vásárlás céljából. A gazdaság évente háromezer gő­­bölyt értékesít extrém minő­ségben, jórészt nyugati piacon. Két és fél év alatt hatszáz­ról ezerre növelte tehénállo­mányát egyedenként három­ezer literes tejtermeléssel. A megnövekedett tehénlétszám még­ inkább kidomborítja majd az üzem szarvasmarha-te­nyésztő jellegét Többet az előirányzottnál Fennállása óta először — a többi állami gazdasághoz ha­sonlóan —, elkészítette ötéves tervét, figyelembe véve az ez­zel kapcsolatos mezőgazdaság­­fejlesztési tervet is. Mint­ is­meretes, 1970-ig országosan 13 —15 százalékkal kell növel­ni a mezőgazdasági termelés hozamát. A szombathelyiek­­ a második ötéves terv ide vo­natkozó átlagszámaihoz viszo­nyítva 20,2 százalékos növeke­dést tűztek ki célul. Ez nagyjából azt jelenti majd, hogy 1970-ig búzából 100, kukoricából 78, cukorré­pából 240 vagonnal termelnek többet azonos területen. A nagyobb átlagterméseik feltételeit a rendszeres szer­ves- és műtrágyázással a leg­jobb fajták termésbevételével és nagyszabású belvízrendezés­sel teremtik meg. Tavaly hol­danként 228 kiló műtrágyát használtak fel egy holdra, 1970-ben már 360 kilót. Az ősszel — kíséreti intézetektől kapott —, nyolc búza faj­tát ve­tettek, a legbővebben termő és a klímának legjobban meg­felelő szovjet, francia és olasz fajtákból. Azok lesznek majd a gazdaság búzái, amelyek több év átlagában és legkisebb ráfordítással a legnagyobb ho­zamot adják. A több évre szóló belvízren­dezés a gazdaság egész terüle­tére kiterjed. Legelőször sok ki­­lométer hosszúságban az árok­rendszert építik ki, s ezzel megvetik alapját a nagy hord­erejű munkának. Egy héttel rövidül az aratási idő A gazdasá­g ötéves tervének kiemelkedő pontja lesz a gé­pesítés. Az aratás lerövidítésé­hez és egyben a munka meg­gy­orsításához öt kombi­jnt már vásároltak. Ezek munkába ál­lításával a korábbi három hét helyett kettő alatt learatnak. Így a gépkezelők is keveseb­bet szenvednek a tikkasztó melegtől, a termés is előbb biztonságba kerül, a gépeket az egyéb soron levő munkák­hoz lehet csoportosítani. Az aratás cséplés, szárítás és szállítás összes munkáját gépesítik, s egyetlen nehéz zsá­kot nem kell embernek emel­nie. önjáró tisztító és szállító­­berendezések lesznek a kom­bájnszerűkön. Növelik a je­lenlegi szemesterm­ényszárítók kapacitását s újabbakat is épí­tenek. Gépesítik a kukorica- és a cukorrépabetakarítás munká­latait is. A törésihez — átala­kítással —­ a gabonakombáj­nokat is felhasználják. E fon­tos abraktakarmány betakarí­tása szalagrendszerűen törté­nik. Géppel törik, morzsolják, szárítják és tárolják a kuko­ricát. Ezzel több, — korábban sok emberi erőt igénylő —, munkafolyamatot, mint pél­dául a törést, a górézást a szárvágást és a válogatást ki­iktathatják. Gépsor a cukorrépánál A cukorrépa termesztéséhez és betakarításához teljes gép­sort alkalmaznak. Szemenként vető­géppel vetik, sornyűvelő kultivátorral kapálják a ré­pát. A fejelést vontatott vagy önjáró gép végzi, amely a le­vágott csírát azonnal pótko­csira rakja. Utána a talajkopí­­rozóval felszerelt gép szedi, tisztítja és pótkocsira rakja a répát, s az átvevőhelyen ra­kodóelevátorról kerül a vagon­ba. Az idén már így, emberi kéz beavatkozása nélkül tör­ténik a cukorrépatermelés a gazdaságban. A szedést, rakást és szállítást végző gépsor na­ponta 80—90 ember munkáját végzi. A szállításoknál mind jelen­tősebb szerepet töltenek be a tehergépkocsik, amelyek gyor­sabbak a vontatóknál. Ennek figyelembevételével úgyneve­­zett tehergépkocsi-lépcsőt ala­kítanak ki. Ez azt jelenti hogy a féltonnás teherbírású autók­tól a tíz tonnásig a legjobban hasznosítható kocsikkal látják el magukat. Az emberek kímélése céljá­ból rövidesen egyetlen kabin nélküli traktoruk sem lesz. A szántóföldeken is mind na­gyobb munkaszélességű és kap­csolt gépeket használnak, hoogy a traktorokban szunnyadó erő­­ből a lehető legkevesebb ma­radjon kihasználatlan. Naponta ezer gumikerék szalad A gazdaság pillanatnyilag is jól gépesített. Naponta több mint ezer gumikerék szalad a 12 ezer 600 holdas területen. Érthetően éjszakai szervizszol­gálatuk van, s bővítik gumija­­vító részlegüket is. Hogyan alakul a munkások keresete, helyzete? A múlt év harmadik negye­dében 11,2 százalékkal többet kerestek az előző év azonos időszakához képest. Ösztönző munkafeltételeikkel a jövőben is növekszik a bérük. Az idén négy üzemegységben újabb szociális létesítményt adnak át: pihenőt, fürdőt, öltözőszobákat. Három régi majort az utóbbi években felszámoltak a gaz­daságban, s kedvezőbb lakás­hoz és munkafeltételekhez jut­tatták a dolgozókat. A közös konyhás­ lakásokat is megszün­tették, s központi keretből 22 új lakást építettek. A la­kásgondokat nehezíti, hogy 60 szolgálati lakásukban nem gazdasági dolgozó lakik. A jobb közlekedéshez több kilométer hosszú szilárd bur­kolatú utat építettek, aminek folytatása következik. összességében szép terveket valósít meg a következő évek­ben a gazdaság. Dolgozóinak igyekezete, szorgalma, az egész népgazdaság javát szolgálja... JU) Építőipari sikerek Az Építésügyi Minisztérium forint értékű munkával az­­építőipari főigazgatósága ér­ velték az ÉM építőipari ér­­tekelte az ÉM építőipar 1966. pacitását,­­ évi munkáját. Az értékelés A múlt évi feladatok sake­­statisztikai adataiból megár­ rés túlteljesítéséhez külön a­­lapítható, hogy az építési­­sen nagy támogatást nyújtót­­szerelési tevékenység évi nő­­tak a bérügyi intézkedések. sar­r set t** »—• nyezte, hogy az előző évihez csökkent a munkáshiány és a képest 1966-ban 1,2 milliárd munkaerővándorlás. Izgalmas hőcsata a tízórai nagyszünetben. Kár, hogy nem esett legalább egy héttel előbb a hó! «* Örömben—gondban A GYEREKKOR élménye néha egy életen át elkíséri az embert, így vagyok én a szikár, magas emberekkel. Valahogyan mindig a sanya­rú földdel,­ a szegény tájjal kötődnek össze emlékezetem­ben. Amikor először láttam Mester Lászlót — a szent­gotthárdi járási tanács elnök­­helyettesét — megint csak erre gondoltam. Ez a nagy darab, csontos ember szi­kár, akár ez a nehézműveletű, szegényen fizető őrségi táj. De mondom, ez csak élmény. Hogy a valóságban is találko­zik Mester László sorsával, az csak véletlen­ Vasváron, ahonnan 22 esztendővel ez­előtt Szentgotthárdb­a került, sem könnyebb a földműves­­nép élete. Ott a Hegyhát, itt az őrség teszi próbára egy életen át e tájak népét. De aki elkötelezte magát az esz­mének, az nem válogathatja meg, hol­­dolgozik. Mester Lászlót is 22 esztendeje Szent­­gotthárdra szólította a köte­lesség. Ma már „bennszülött­ként” tartják számon. Hét esztendeje, a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­­­­sének idején, a szentgotthárdi­­ községi tanács vb-elnöke volt. Egy agitációs csoport vezető­­jeként dolgozott a járás fal­vaiban, beszélt a parasztem­berekkel a szövetkezeti jövő­ről. — Azt mondja Mester elv­­társ, hogy így együtt majd jobb lesz, könnyebb lesz? Le­het, hogy igaza van. De tud­ja mit? Ha olyan jó lesz, maradjon itt maga is! Ott maradt. A JÁRÁSI TANÁCSON lett elnökhelyettes és egy köz­ség helyett most már egy já­rás lakosságának minden gondja, baja, öröme az övé is. Talán könnyebb lett volna, ha a régi helyén marad, ta­lán kevesebb problémával nyitják rá az ajtót. De Mes­ter Lászlót id­eszóltototta a kö­telesség, és ő ment- Elvégezte a mezőgazdasági technikumot, és ma agrárvezető körökben úgy beszélnek róla, mint a mozgalom egyik veteránjáról. Élete, munkáin összeforrt az őrségi falvaik népének éle­tével , nem könnyű élet ez. A szentgotthárdi járás egy részén még egyénileg művelik a földet, a termelőszövetkeze­tek nagy részében­ is bakhá­zak tarkállnak a szántófölde­ken. Ha sok eső esik, „el­ázik” a föld, ha kevés, csont­tá szárad. Parasztember le­gyen a talpán, aki előre vi­szi itt az agrárkultúrát. Már­pedig ez a feladat. — Ha lassan megy is és nehezen, előre kell lépnünk a jelenleg még egyénileg gaz­dálkodó falukban is, — ma­gyarázta nekem, amikor nem­régiben szót váltottunk a szer­vezés alatt levő szakszövetke­zetekről. Valami olyasmire van szükség, amiben az egyé­ni észjárású parasztember is megkapaszkodhat, de egyúttal előre is léphet. A szakszövetkezetekről ma­gyaráz. Arról, hogy az élet korrigálta azt a régi elképze­lést, amely egyetlen kultúrá­ra próbálta alapozni az őr­ségi mezőgazdálkodást. És ezt a korrekciót — bizonygatja — most át kell vezetni nem­csak a termelésben, hanem a közgondolkodásban is. Ismeri e mostoha táj minden zegét­­zugát, dombját és völgyhaj­latát- Dolgos munkanapokon át pihenésre szánt estéken beszélget a parasztemberekkel arról, hogy hol, mit lehetne, kellene tenni a reménytelje­­sebb jövőért­ A „bennfente­sek”­­ biztonságával javasol, magyaráz. Tudja, melyik fa­luban hány esztendeje tele­pítettek fűzvesszőt, hol érte­nek a kosárfonáshoz és a há­ziipar sok más ágához, hol lehetne fellendíteni a sertés­­tenyésztést, ha a fölözött tej a faluban maradna, tudja, me- Portré helyett Mester Lászlóról lyik fafeldolgozót kellene szakszövetkezeti kezelésbe venni, hogy csökkenjen a fel­dolgozott fa költsége. Beszélgetésünk óta már le­zajlott az egyszeri hiteltör­lés. Akkor még úgy beszél­tünk róla, mint javaslatról. Mint olyan javaslatról, amely majd a gyorsabb fejlődés út­ját nyitja meg ezen a tájon is a termelőszövetkezetek előtt, ahol nehezebb ered­ményt felmutatni, tartalékra sz­ert tenni, mint gazdagabb földön. A TERM­ELŐSZÖ­VETKE­­­ZETEINK szépen haladnak előre. Az idén, megítélésem szerint, nem lesz mérleg­hiányunk. A kercaszomori cserépégető leégése ugyan ko­moly problémát jelent. Őri­­szentpéter valószínűleg kike­rül a gyenge ki tenorjából. A bajánsenyeiek változatlanul „jól tartják” magukat. — Az ember a hétköznapok egymásutánjában sok min­dennel nem tud foglalkozni, amivel szeretne és amivel kellene is. Ezt olyankor látja meg leginkább, amikor szusz­­szamásnyi ideje van- Decem­ber elején egyhetes tanfolya­mon voltam. Miniszterhelyet­tesek, főhatóságok vezetői vi­tatták meg a járások agrár­vezetőivel az új mechanizmus nyomán kibontakozó gazdál­kodási, termelési lehetősége­ket. Ha egy tucat brosúrát elolvasok, nem tudtam volna meg annyit az új gazdaság­­irányítási rendszerről, mint ez alatt a hét alatt A téma úgy tűnik, örök. Falu, mezőgazdasági termelés, paraszti sors. Innen indult el Mester László is, és szol­gálta bár sok helyen a pár­tot, ide tért meg. Csak most már egy járás parasztságának örömein, gondjain osztozik. Szanati Anna Bizon­yítvány­­osztással megkezdődött a második félév A tél az idén is alaposan Remélhetőleg ma már minden megtréfálta a gyerekeket. A a megszokott kerékvágásban szünidő utolsó napjaira meg­­megy, jött a hó, befagyott a víz. Tegnap, az újrakezdés egyik most lenne igazán alkalom hó- de f­őbb eseményeként ki­­csutakra, szánkózásra es kor- £ „bizonyítványokat”, csolyazasra. De hát, mit lehet ^ kézhez k­ák tani. a ^^m­20( lak az ellenőrző könyvecskebe folytatni kell a tanulást. Teg- . érdemjegyeket A félév nap mep-enk valamennyi ah sommá a ^„,f£.kil£k örö-S Ä ÄÄ "«*­• de úgy gondoljuk, sokak­­ba­n rafrissült tanútokkal nak bosszúságot is okozhatott. rtf1 kk * uvtif No de sebaj, javításra van m­ ott kisebb-nagyobb zokke- id_; második félévben be nőket okozott a füles, a tan- lehet foltoani a lyukakat, termeket, amelyek a majd há­romhetes szünetben meglelte­ Az idei első tanítási napon tűsen kihűltek, csak délutánra a szombathelyi Antal János ,lehetett igazán bemelegíteni, utcai Általános Iskolába láto­gattunk el. A tanulók nagy­zgalommal nézegették a bizo­nyítványt, őszintén szólva iga­zából ez tartotta bennük a lelket. A szünet után ugyanis még nem lendültek bele a munkába. Az egyik ötödik osz­tályban szavazásra tettük fel a kérdést: ki szeretné meg­hosszabbítani a szünetet? Ti­zenegy ellenében tizenketten a szünidőre szavaztak... (A szavazás nyíltan történt nem titkosan!) Is megkérdeztük az igazgatót, Kászonyi Lászlót, hogyan kezdték a második félévet Minden a legnagyobb rendben történt. Egyik legnagyobb örö­me: a nagy létszámú ötödik osztályt sikerült ketté bonta­ni, így két ötödik osztályuk van. Ezekben a kis létszámú osztályokban könyebb a taní­tás, viszont a tanulók is köny­­nyebben „mennek át” az alsó tagozatból a felsőbe. Az iskola úttörőcsapata ne­vezetes eseményre készül. Már­cius 6-án Szombathelyen sze­repel a budapesti MÁV Szk­ro­­fonikus Zenekar Antal István zongoraművész közreműködé­sével. A művész testvéröccse az iskola névadójának, a már­­tírhalált halt Antal Jánosnak. Ez alkalomból vendégül hív­ták a művészt, valamint a mártír Budapesten élő özve­gyét. Antal Jánosné rendszeres kapcsolatot tart az iskolával, egy ízben már személyesen is találkozott a tanulókkal illet­­­ve a tantestülettel. Az újabb találkozóra már most készül az iskola. A tél örömeit — szünidei pótlásként —, igyekeznek ki­használni. Ennek azonban van egy kis akadálya: többszöri sürgetésre sem cserélték ki a Bádogos Ktsz dolgozói a kor­csolyapálya víztelenítő csap­ját. Emiatt sajnos, nem tud­nak korcsolyázni a négy szü­netben, illetve délutánonként. (postai) Fotó: Jákfalvi Megkezdik a kongresszus anyósának pártoktatási feldolgozását Propagandisták tanácskozása Szombathelyen A jövő héttől kezdődően — összesen öt témában — vala­mennyi pártoktatási formán feldolgozzák az MSZMP IX. kongresszusának az anyagát­ Az első témát nyilvános párt­­napon tárgyalják meg, bevon­va a szemináriumi hallgatók mellé a dolgozók széles körét. A szombathelyi városi párt­bizottság ehhez a munkához igyekszik minél több segítsé­get adni a propagandisták­nak. Ezért, január 11 és 12- én, szerdán és csütörtökön előkészítő t­anfolyamot tarta­nak a propagandistáknak. A másfél napos tanfolyamon a következő öt témában hang­zik el tájékoztató előadás: A nemzetközi helyzet, pártunk és a nemzetközi munkásmoz­galom; A társadalom osztály­­szerkezetének alakulása és a szocialista nemzeti egység erő­sítése; A népgazdaság fejlődé­se és feladataink; Ideológiai és­ kulturális életünk fejlődé­se; A pártélet kérdései. A tanfolyam mindkét napi előadásait a városi pártbizott­ság (Ifjúság Háza) nagyter­mében tartják. l­967. január 10. Kedd _______________________ VAS NLPE _____________3

Next