Vas Népe, 1967. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-15 / 165. szám

. iií iiSiiii..mRHKhIk...iiJS&I „Csapolás” előtt... (Képes tudósítás a 3, oldalon) • AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEG­YEI TANÁCS LAPJA 9 xn. évfolyam, 165. szám___________ Ara­dO fillér 1987. július 15. Szombat Kalózok és célpontjaik (2. oldal) Az MSZBT terveiből (3. oldali Nemzetközi vívóverseny Szombathelyen (1 oldal) ZSazdai ritmusok Jugoszláviában (5. oldal) A jubileumi munkaverseny sikerre vezet a Pamutiparnál A Szombathelyi Pamutipa­ri Vállalat dolgozói a jubi­leumi munka­verseny jegyében a gazdálkodás új mechaniz­musának sikeres indulását kívánják megalapozni. Éves feladatuk több mint 18 mil­lió négyzetméter pamutáru, a termelési előirányzat sok­kal nagyobb, mint a korábbi években volt. Még az év ele­jén 118 új szövőgép lépett üzembe, ehhez, 50 munkással emelték a létszámot. A fono­da, a kikészítő kapacitása egyébként bírja a nagyará­nyú növekedést, viszont jobb, szervezettebb munkát követel az ott dolgozóktól. Erre az üzemrészek szocialista szer­ződésben kötelezték magu­kat, s vállalták, hogy ha kell túlmunkával, vasárnapi mű­szakokkal is hozzájárulnak a kereskedelem, a lakosság fo­kozódó igényeinél, kielégíté­séhez. Az új gépek üzembe lépé­sével, meg a munkaintenzitás jelentős növekedésével az el­ső félévben 730 ezer négy­zetméter áruval többet gyár­tottak, mint a tervezett volt. Ünnepnapi műszakra csak a szövödében volt szükség. A fonoda, s a kikészítő megle­vő kapacitásával állta a sa­rat. Természetesen nem megy zavartalanul, egyszerűen min­den ebben az üzemben sem. Nem kielégítő a nyersanyag minősége, s így egyik fontos vállalásuk, az első osztályú áru 93 százalékos mennyisége nem érte el ezt a szintet, de gondos munkával így is töb­bet hoztak ki, mint az előre látható volt. A jubileum tiszteletére kö­tött üzemrészek közötti szo­cialista szerződések igen ered­ményesnek bizonyulnak. El­sősorban azért, mert ponto­san rögzítik a feladatokat. A biztos siker érdekében nyolc munkabrigád határozta el, hogy szocialista brigáddá ala­kul­ ma már 64 szocialista kollektíva a jubileumi­­ mun­kaverseny példamutató él­harcosa. A brigádok a jubileum tiszteletére nemcsak a terme­lési feladatokkal törődnek, hanem szervezetten foglalkoz­nak a Szovjetunió népeinek és történelmének megismeré­sével. Ezen kívül is számos új vo­nás tapasztalható az üzemré­szekben, a kisebb brigádok és a nagyobb kollektívák életé­ben egyaránt: a párt és a szakszervezet KISZ aktívái napi feladatuknak tekintik a munkaversennyel való fog­lalkozást. Élő, friss verseny­­nyilvánosság serkenti a bri­gádok és üzemrészeik vetél­kedőjét. Az üzem vezetősége értékes díjakkal ösztönzi a munkaversenyben részt vevő­ket. Az erőfeszítésre igen nagy szükség van, hiszen a gyár­nak erre az évre előirányzott tiszta nyeresége közel négy­millió forinttal több, mint 1966-ban volt. E nagy cél felé az első félévben több mérföldes lépést tettek a pamutiparnak. I —­cse — ­ nemes versengésben élen a REMIX fiatallal A KISZ VII. kongresszusá­nak tiszteletére versenyt hir­detett a megyei KISZ-bizott­­ság az üzemek fiataljai részé­re. A verseny feltételei között szerepelt a kongresszusi mun­kaversenyben való aktív rész­vétel, ezen belül egyhetes időtartamra akcióprogramot dolgoztak ki a résztvevőkkel. Ennek keretében munkaverse­­nyeket rendeztek az üze­mekben, de sor került kul­turális és sportvetélkedőikre is - egye­­ek mellett. A fiatalok versengéséből a REMIX-esek kerültek ki győztesen, de — mint a me­gyei KISZ bizottságon el­mondták — az első négy he­lyezett között csak árnyalati különbségek voltak. Külön értékelték azt a tartalmi vál­tozást, amely a híradástechni­kaiak KISZ szervezetében az utóbbi hónapokban végbe­ment. A gyáregységben a kö­zelmúltban két vasárnap ren­deztek vietnami műszakot, amelyeken 450 fiatal vett részt, az általuk termelt ér­ték meghaladta a hetvenezer forintot. A kongresszusi hét során egyebek mellett egy kö­zös zsenyei kirándulást szer­veztek a határőrséggel. A ju­talom sem maradt el:­­ ok­levelet kaptak és húszan a fiatalok közül két napra Ba­dacsonyba utazhatnak. A Cipőgyár fiataljai végez­tek­ a második helyen, akik 1200 órát dolgoztak társadal­mi munkában a verseny ide­jén és öt ifjúsági kongresz­­szusi brigádot alakítottak, akik a jövő évtől kezdve ver­senybe indulnak a szocialista­­ címért. Az előlegezett biza­lom: az egyik brigád vezető­je egy hetet tölthet el rövi­desen az NDK-ban. Az út a KISZ Központi Bizottságának ajándéka. „Holtverseny” , alakult ki a harmadik helyen, a Jármű­javító és a Pamutipar fiatal­jai között. A vasutas fiata­lok — a kongresszus és a vasutasnap tiszteletére — kö­zel 280 ezer forintnyi mun­kát végeztek el, terven felül. A Pamutipar KISZ-szerve­­zete is kitett magáért. A kongresszusi héten tartották az ateista kör második évfo­lyamának megnyitóját, ame­lyen 85 fiatal vett részt. Ren­deztek egy közös vitadélutánt s a tanácsi építőik fiataljai­val. Egy hét alatt közel 300 óra társadalmi munkát vé­geztek, a munkában másfél százan vettek részt. A kongresszusi munkaver­­seny a megye hét legnagyobb üzemében több mint egymil­lió forintos többleteredményt hozott. Az „első félidő” siker­rel zárult — s a jutalom­ — 50 fiatal utazik a versenyben részt vevő üzemekből a Ba­latonra. De — mint elmond­ták — nem állnak meg, a versengés tovább folyik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfor­dulójának tiszteletére. Jock Jenő miniszterelnök, Darvas József író, Simon István költő és Sándor Ernő újságíró a tanácskozás szünetében. (MTI fotó: Pálfai Gábor felvétele) Az országgyűlés tegnap befejezte munkáját Az országgyűlés pénteken délelőtt Kállai Gyula elnök­letével folytatta tanácskozását. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock­ Jenő, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla és Nyers Rezső, az MSZMP Po­­­litikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai. A napirend szerint folytatták a Minisztertanács be­számolója feletti vitát. Az építési és városfejlesztési miniszter felszólalása A pénteki ülésen elsőként Trautmann Rezső építési és városfejlesztési miniszter szó­lalt fel. A gazdaságirányítási reform beveztéséig alig fél év van hátra. Ebben az aránylag rö­vid időszakban a népgazdaság valamennyi ágazatában foko­zott erőfeszítéseket kell ten­ni, részben a még hátra levő végrehajtási intézkedések ki­bocsátására, részben azért, hogy az átmenet ideje alatt ne csökkenjen a termelés üte­me, se mértéke. Ez utóbbi fel­adat az építőiparban az 1967. évi terv teljesítését, valamint az 1968. évre való zökkenő­­mentes átmenet feltételeinek körütekintő biztosítását jelen­ti.­­ Örömmel jelenthetem a Tisztelt Országgyűlésnek, hogy az építőipar tevékenysége az első fél évben az előirányzott­nál kedvezőbben alakult. Eb­ből következik, hogy az épí­tőipar 1967. évi feladatát vár­hatóan teljesíti, illetve összes­ségében túlteljesíti. Az előző évinél kedvezőbb termelési eredmények elérését túlnyomórészt a termelékeny­ség növekedése tette lehetővé. Javult az építőipari munkások foglalkoztatottsága és ennek megfelelően emelkedett keres­tük is. Az építőanyag- és szerkezet­gyártó ipar termelési erőfeszí­tései, valamint a tetőfedő- és falazóanyagok gyorsított fej­lesztési programja ellenére azonban ezek az iparágak — az építőipar gyors ütemű fej­lődése és a lakosság megnöve­kedett igényei miatt —, elő­reláthatólag még néhány évig nem képesek a keresletet ma­radéktalanul kielégíteni. összefoglalva megállapítha­tó, hogy az építőipar és épí­tőanyagipar első fél évi fejlő­dése lényegében a tervezett fő célkitűzéseknek megfelelően alakult. Trautmann Rezső ezután vá­zolta, hogyan készült, illetve készül fel az építőipar az új gazdasági mechanizmus beve­zetésére. * A Minisztertanács beszámo­lója feletti vitában felszólalt még Csik­esz Józsefné buda­pesti, dr. Szilágyi Gábor Haj­­dú-Bihar megyei, Nagypataki Im­re Fejér megyei, dr. Nosz­­kay Árnél budapesti dr. Bog­nár József budapesti, dr. Hornung Mátyás Szabolcs me­gyei, Varga Károly Somogy megyei és Varga B. István Győr-Sopron megyei képvise­lő. * Szünet után az elnöklő Be­­resztóczy Miklós bejelentett®, hogy a Minisztertanács beszá­molójához Péter János kül­ügyminiszteren kívül két kép­viselő kíván hozzászólni. Ja­vasolta, hogy a hozzászólások mes­hallgatása után az ország­­gyűlés a Minisztertanács be­számolója feletti vitát zárja le, s a kormány elnökének zárszava után térjen át a tárgysorozat második pontjá­ra, a külügyi bizottság hatá­rozati javaslatainak megtár­gyalására. Az országgyűlés az indítványt elfogadta. Péter János külügyminiszter beszá­moló­ja. Ezután Péter János külügy­miniszter emelkedett szólásra. Bevezetőben hangoztatta: " A nemzetközi élet, a vá­ratlan események és fordula­tok sorozata egyre növekvő erővel, új arányokban veti fel a háború és béke kérdését, új meg új döntéseket követel a kormányoktól, felelősségtel­jes állásfoglalásokat a nének­­től Fock elvtárs a kormány be­számolójában felvázolta a nemzetközi helyzet fő voná­sait, s kifejtette álláspontun­kat a legfőbb eseményekkel kapcsolatban, ismertette kor­mányunk külpolitikai tevé­kenységének alapelveit. Az országgyűlés tagjai kö­zül sokan szóltak a kormány beszámolójának külpolitikai szakaszaihoz és támogatásuk­ról biztosították a kormányt külpolitikai tevékenységében is. Ennek figyelembe vételével abban látom mostani felada­tunkat, hogy a nemzetközi élet váratlan fordulataiban keressük, milyen mértékig változik most a háború és bé­ke esélyeinek aránya, s mi­lyen új utakat kell törnünk a béke megerősítésére. Ezután részletesen elemezte a legutóbbi nemzetközi ese­ményeket, majd így folytatta: Érthető módon mélyen fog­lalkoztatott bennünket a kö­zel-keleti válság minden moz­zanata. A feszültségek gyors növekedése, a meglepetéssze­rű agresszió és a miniatűr villámháború. Nemcsak fog­lalkoztatott, hanem ma is foglalkoztat. Ez is érthető, mert a közel-keleti válság minden kérdése ma is lénye­gében nyitott kérdés. A fegy­verszünet ellenére — amely a szó igazi értelmében nem (Folytatás a 2. oldalon)

Next