Vas Népe, 1967. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-19 / 247. szám

Felsőcsatári kőbányászok. (Riport az 5. oldalon.) Szombathelyen is megalakult az Igazgatók Klubja A kezdeményezés az MTESZ titkárságának debreceni orszá­gos értekezletén indult el, s ma már csaknem valamennyi me­­gyeszékhelyen megalakult az Igazgatók Klubja. Megyénk­­ vállalatainak, üzemeinek igaz­gatói is a napokban alakították meg klubjukat, amely hason­lóan a többihez, azt a célt tűzte maga elé, hogy az igazgatók, a termelést irányító vezetők a rendszeres klubnapokon kö­tetlen formában cserélhessék ki tapasztalataikat. Különösen nagy jelentősége van ennek a most induló új gazdasá­girányítási ren­dszerben. A programban a többi között olyan fontos kérdések közös megvitatása szerepel, mint az­­ új Munkatörvénykönyv, annak­­ egyes rendelkezéseinek meg­vitatása, illetve értelmezése.­­ Bérezési problémák megbeszé­­­­lése az új termelésirányítás,­ piackutatás, tapasztalatainak­ kicserélése. Már az első ala­kuló összejövetelen élénk vita alakult ki a részt vevő igaz­gatók között. A klub következő összejövetelét november 13-án 15 órakor a cipőgyárban tartja. Petőfi emlékszoba készül Ostffyasszonyfán Ostffy­asszonyfán emléktábla jelzi azt a házat, ahol Petőfi Sándor 1839 nyarát töltötte. A hagyomány szerint a ház végé­ben álló malom egyik kövén ülve több verset írt itt a falu­ban. Újabb avatásra készülnek az ostffyasszonyfaiak. A járási ta­nács megrendelésére Berecz Ferenc szobrászművész elké­szítette a költő mellszobrát, melyet a Kemenesaljai Napok alkalmából 1968 nyarán adnak át az időközben berendezésre kerülő Petőfi emlékszobával együtt. Páratlan a maga nemében az a terv, hogy az emlékszoba mellett könyvtárat is beren­deznek a költő műveinek fel­lelhető legrégibb kiadásaiból és a legújabbakból. Itt helyezik el Petőfi életrajzíróinak munkáit is. • AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA « XII. évfolyam, 24. szám_____________________________h­u SO fillér 1967. október 19. Csütörtök al Venus-4 leszállt a Venusra 12. oldal) Verseny ez, a javából (3. oldal) Csendet a városnak...! 14. oldal) Pénzes növény lett a búza (1. oldal) Új módszerek a szakszervezeti munkában A szakszervezeti munka kö­zéppontjában az utóbbi idő­szakban az új gazdasági me­chanizmus bevezetésének elő­készületei állnak — tájékoz­tatták a SzOT-ban az MTI munkatársát. A szakszerve­zeti élet különböző fórumain elemzik a gazdaságirányítás reformjával összefüggő intéz­kedések hatását a mozgalom tevékenységére. Újszerű feladatot jelent pél­dául, hogy a tervezőmunka az eddiginél lényegesen széle­sebb véleménycserére alapul majd. A harmadik ötéves tervben az ipari, mezőgazda­­sági lakásépítési tervek meg­valósítására előirányzott be­ruházási összeg mintegy 250— 260 milliárd forint. A terve­zési szabályzat előírja, hogy az ötéves terv egyes szaka­szaiban az általános elgondo­lást és a helyi fejlesztési ja­vaslatokat a tervező szervek­nek meg kell vitatniuk a Szakszervezetek Országos Ta­nácsával. A tervezés megvál­tozott rendszerében például az Építők Szakszervezetének fontos feladata lesz, hogy az ágazati, távlati és középtávú tervek előkészítésében közre­működjék. A szakszervezetek természetesen mindig a dolgo­zók érdekeit szem előtt tart­va vizsgálják majd a tervek összefüggéseit. A vasas szakmában a szak­­szervezeti szervek biztosítani akarják, hogy a tervfeladatok ne kizárólag a vállalati szak­emberek és a tervosztályok számításain alapuljanak, ha­nem már a tervezési munka első fázisában ki fogják kér­ni a dolgozók véleményét az előzetes elképzelésekről. A vasutasoknál elkészült az együttműködési megállapodás a minisztérium és a szakszer­­vezet között és a továbbiak­ban kidolgozzák a középszer­­vek és az igazgatóságok, a szolgálati vezetőségek és a szakszervezeti bizottságok együttműködési rendszerét. A vegyiparban továbbfej­lesztik a munkásvédelmi őr­ség-mozgalmat, s a munkás­­­védelmi heteket és hónapokat is felhasználják arra, hogy „ dolgozók , minél nagyobb számban vegyenek részt az életük és testi épségük védel­mét szolgáló rendszabályok, rendelkezések megtartásában, a veszélyforrások feltárásá­ban. Nagy figyelmet szentel­nek a szociális jellegű kérdé­seknek is. Az új beruházá­sokat és felújításokat a szak­szervezet részéről például csak akkor fogják engedé­lyezni, ha azok a szociális ellátás követelményeinek is megfelelnek. 291 millió forint az idei beruházási program a MÁV Szombathelyi Igazgatósága területén Az ország vasúthálózatának korszerűsítésében az egyik leg­nagyobb munka a szombat­­helyi igazgatóság területén fo­lyik. A többi területen ugyanis már jóval előbbre vannak a re­konstrukciós munkákban. Az igazgatóság idei beruházási programja 291 millió forint. A cél a közismert dieselesítés mielőbbi megvalósítása. Ter­mészetesen több évi munká­ról szól s így a teljes beruhá­zási összeg sok százmillió. Mint értesültünk róla, még ebben az évben, de legkésőbb a jövő év elején megérkeznek a szovjet gyártmányú, nagy teljesítmé­nyű Diesel-mozdonyok, hogyha először részben is, de végső soron teljes egészében ezen a területen is kiszorítsák a költ­ségesen üzemelő gőzmozdonyo­kat. A korszerű dieselvontatás teszi szükségessé a vágányhá­lózat nagyszabású rekostruk­­cióját, az állomások felújítását, modern biztosító berendezések létesítését. A nagy munkából érdemes felfigyelni néhány egészen kiemelkedőre, előre­­bocsátva, hogy a munka igen jó ütemben halad: a többi kö­zött ebben az évben befejező­dik a Győr-Sopron közötti vo­nal rekonstrukciója erre már csupán 3 millió forintot költe­­nek. A legnagyobb munka a Porpác—Hegyeshalom közötti vonal nagy rekontsrukciója: teljes beruházási összege 230 millió forint. Ebből ebben az évben 43 millió forintot hasz­nálnak fel. A vonal rendkívül fontos, hiszen folytatása a Nagykanizsa—Szombathely kö­zötti hálózatnak, amelynek re­konstrukciója már befejező­dött, s e vonalon bonyolódik le észak—dél tranzitforgalma. A részmunkákból különösen je­lentős a közeli Porpác állomás vágányhálózatának felújítása, bővítése, amely mintegy 15 millió forintba kerül. A ta­polcai vonal rekonstrukciójára az idén 80 millió forintot köl­tenek. A területen számos ál­lomást is felújítanak, sőt né­hány egészen új is épül. Ajkán az országban elsőnek épül meg az úgynevezett tolatóvágány­utas biztosító berendezés, amely szovjet rendszerű. Az új típusú berendezés nagy üzembiztonságával, azon kívül, hogy jelentősen megkönnyíti az állomás dolgozóinak mun­káját, nagymértékben növeli az állomás átbocsátóképessé­gét. A jövő évben kezdik el a Székesfehérvár — Celldömölk közötti vonal önműködő tér­közbiztosító berendezésének lé­tesítését. A tervezők a munka utolsó részletein dolgoznak, egyébként a munka méreteire jellemző, hogy az új biztosító berendezés a jóváhagyott be­ruházási program szerint 143 millió forintba kerül. A vasútépítők a tervnek, az üzemnek megfelelő tempóban dolgoznak. A biztosított 291 milliós beruházási hitelkeret­ből szeptember végéig már 180 millió forintot felhasználtak. Cs. E. Építők —­ fent és lent Közel a Rába-parthoz, su­hogó makkfák szomszédságá­ban dolgoznak a toronyépítők. Kattan a fényképezőgép, meg­örökíti a torony tetején nyüzs­gő építőket. A képen majd semmi nem látszik, optikai csalódás, hogy emberek mo­zognak, hangyaszorgalommal rakják a tornyot, így bizony, hangyaszorga­lommal — mondja mögöttem valaki. — Egy hónappal ez­előtt itt még alig látszott va­lami. Most meg már a mesz­­sziről érkezőnek is szemébe tűnik a víztorony. A sárváriak nem kis örö­mére, megnyugodására készül ez a fontos létesítmény. Kö­­zeleg a­ megépítés­i határidő, de annál jóval előbb elkészül­nek. Új módon, az úgyneve­zett csúszózsalusi megoldással építik. A talajviszonyok miatt vasbeton cölöpökre építik, ösz­­szesen 107 ilyen óriás „ceru­zát” vertek a földbe. Az alap­ban nem kevesebb, mint 100 mázsa vas és 200 köbméter beton adja azt a szilárd pil­lért, amelyen immár majd­nem kész állapotban áll a víztorony. A Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat víztoronyépítő rész­lege készíti Musolin Béla ve­zetésével. S ha az építők a fényképen nem is látszanak — a nagy magasság, a csúszó­zsalu eltakarja őket —, mű­vük annál inkább szembetű­nő. Sajátos jellegzetessége immár a tájnak. Dobásnyira a toronytól. A part mentén ugyancsak épí­tők serénykednek Őket neri szédíti a magasság: utat épí­tenek. A Sport utca gidres­­gödrös állapotát szünteti meg, ők is új módszerrel dol­goznak, az úgynevezett térí­téses módszerrel. A 150—16­ Celsius fokra felhevített bi­tumenkeveréket a hengerelt útfelületen eltérítik, majd új­ra rámegy a henger. Erre a durvább rétegre borítanak egy úgynevezett finomabb, nemes réteget, s jöhetnek az autók, kerékpárok. Sárvár egyik legforgalma­sabb útja lesz ez, hiszen ez vezet a termálfürdőhöz. Né­hány hét — ámbár, ha az útépítők akarják csak néhány nap — aztán átadják az utat. Az építők­ lent és fent egy­aránt olyan műveket alkot­nak, amelyek sokáig őrzik majd kezük nyomát, hangta­­lan beszéddel vallanak alko­tóikról. (postai) A víztorony máról holnapra emelkedett ki a földből. Ma már Sárvár jellegzetessége. , A Sport utcába Jánosházáról hordják a bitumen kev­erékét.

Next