Vas Népe, 1967. november (12. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-22 / 276. szám

XII. évfolyam, 276. szám Ára 50 fillér 1967. november 22. Szerda Otto Winter nyilatkozata Kiesinger bonni kancellár indiai látogatásának előesté­jén a „Patriot” című indiai lap nyilvánosságra hozta Otto Winzerrel, az NDK kül­ügyminiszterével készített in­terjúját. Az interjúban az NDK kül­ügyminisztere elítélte Bonn nemzetközi jogot sértő, agresz­­szív, kizárólagos képviseleti igényét és megállapította, hogy mindazok, akik ezt az igényt elismerik, vétenek a nemzetközi jog ellen és meg­sértik a békés egymás mel­lett élés alapelveit. Otto Winter külügyminisz­ter állást foglalt azzal a nyu­gatnémet javaslattal kapcso­latban, amely szerződés meg­kötését indítványozza az erő­szakról történő lemondásról az NSZK és valamennyi szo­cialista állam között, beleért­ve az NDK-t is. Otto Winter hangsúlyozta, hogy ez a ja­vaslat nem fogadható el, ha nem tartalmazza a fennálló határaik, így az NDK és az NSZK közötti határ elisme­rését is. NATO-közgyűlés A NA­TO-közgyűlés kedden — Brüsszelben — bizottságok­ra oszolva folytatta a vitát. A politikai bizottság meg­hallgatta Jakob Javíts ame­rikai republikánus szenátor je­lentését a szövetség politikai jövőjéről. Javíts szerint a szö­vetségnek új lendületet kell adni és fel kell egyensúlyozni kétféle feladatát, amelyek kö­zül az első a kelet-nyugati enyhülés, a második pedig a katonai elrettentés. A közgyű­lés katonai bizottsága John Sherman Cooper amerikai re­publikánus képviselő jelenté­sét hallgatja meg, amely ja­vasolja az izraeli arab hábo­rú hatásának tanulmányozá­sát és annak következményét, hogy „a Szovjetunió új sze­repre tett szert a közel-keleti térségben”. Megfontolásra ajánlja a jelentés a rakéta­­elhárít­ó rakéták megjelenésé­nek következményeit. A megyei tanács vb napirendjén : hogyan működnek a közös községi tanácsok? A megyei tanács végrehajtó bizottsága szokásos két­hetenkénti ülésének napirendjén tegnap a többi között a közös községi tanácsok munkájának értékelése, helyzete is szerepelt. A megyében összesen 44 közös községi tanács működik, közülük 31 rövid egyéves „múltra” tekinthet vissza. Elsősorban ezeknek a tapasztalataival foglalkozott a megyei tanács vb, amely elé az ügyben a Szombathe­lyi Tanácsakadémia, a Közal­kalmazottak Szakszervezeté­nek megyei munkabizottsága, valamint az igazgatási ál­landó bizottság terjesztett elismerést kiváltó jelentést. Mint dr. Kelemen Ferenc, a megyei tanács vb-elnökhe­­lyettese a napirend össze­foglalásaként megállapította: a közös községi tanácsok­­ban mind az államha­talmi tevékenység, mind az államigazgatási munka színvonala javult. Nőtt a tanácsok és az egyes tanácstagok aktivitása, s ami igen fontos, a lakosság ér­dekei sem szenvedtek csor­bát. A kis- és falugyűléseken ugyanis a lakosság az össze­vonás feltételeként jelölte meg az áruellátás színvonalá­nak tartását, s azt, hogy az alapvető hatósági feladatokat továbbra is helyben lássák el. A közös községi tanácsok ezeknek a jogos kéréseknek eleget tettek. Az áruellátás sehol sem rosszabbodott, a községfejlesztési hozzá­járulást abban a község­ben használják fel, ahol befizették, s a dolgozók, a lakosság napi ügyeit is helyben intézik. Mindezek azt bizonyítják, hogy a megyei tanács vb alaposan megfontolt döntése­ket hozott e kérdésben, a la­kosság véleményét minden­kor figyelembe véve. A megyei tanács vb az el­múlt években arra törekedett, hogy minden faluban legyen legalább klub, orvosi rende­lő, általános iskolai tanterem (legalább alsó tagozatos), jó út, és így tovább, ami a kulturált élet alapjait képezi, így ma már elérkeztünk olyan nagyobb tennivalókhoz, ame­lyek szükségképpen csak kör­zeti , nagyobb községekben jelentkeznek. Éppen ezért a megyei tanács vb a jövőben is indokoltnak tartja, hogy a nagyobb gazdasági egysé­geket — mint az egyesült termelőszövetkezetek — kö­vesse a közigazgatási közpon­tok kialakítása. Természete­sen ezután is — az eddigi gyakorlathoz hasonlóan — a lakosság véleményének meghallgatása után, s azo­kon a helyeken, ahol a gazdasági feltételek erre eleve megértek. A vb-ülés nagy figyelmet szentelt a közös községi ta­nácsok vezetőinek tovább­képzésére. A vb ugyancsak ezen az ülésen foglalkozott a Gelka szolgáltató tevékenységével is. Tudományos ülésszak Szombathelyen Az MSZMP Vas megyei Bizottságának Oktatása Igaz­gatósága és a Szombathelyi Tanítóképző Intézet novem­ber 27—29. között tudomá­nyos ülésszakot rendez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak tiszteletére. Hétfőn, az ülésszak első napján Kovács Antal, a me­gyei pártbizottság első titkára tart megnyitót s elnököt. A „Himnusz a forradalomról” című irodalmi összeállítás be­mutatása után Fülöp Lajos, az Oktatási Igazgatóság veze­tője tart előadást Lenin és a szocializmus építésének kér­dései címmel. A szocializmus építésének néhány közgazda­­sági problémája Vas megyé­ben címmel Kovács Tibor, a KSH megyei igazgatóságá­nak vezetője, A szovjet nép­művelés fél évszázadának leg­fontosabb alapelvei címmel pedig dr. Karsai Károly, a Népművelési Intézet főosz­tályvezetője tart előadást, korreferál Bodnár István, a Népművelési Intézet csoport­­vezetője. A keddi ülésszak elnöke dr. Gonda György, a megyei párt-végrehajtó bizottság tag­ja, a megyei tanács vb elnö­ke. Ezen a napon a marxiz­mus-leninizmus és a szaktu­dományok­ viszonyáról hangza­nak el előadások, korreferá­tumok a Pártfőiskola filozó­fiai tanszék vezetőjének és a Szombathelyi Tanítóképző Intézet tanárainak előterjesz­tésében. Szerdán Szalay László, a megyei párt-végrehajtó bi­zottság tagja, a Tanítóképző Intézet igazgatója elnököl. A pedagógusképzés helyzete és távlatai, A népművelő hi­vatáskép egyes kérdései és A Szombathelyi Tanítóképző Intézetben végzett tanítók és népművelő-könyvtárosok po­litikai, szakmai és társadalmi beilleszkedése — témák sze­repelnek napirenden. Előad­nak, illetve korreferálnak a Művelődésügyi Minisztérium, az ELTE, a KISZ KB, a Zala-, és Pest megyei tanács művelődésügyi osztályainak és a Tanítóképző Intézet tan­testületének képviselői. A háromnapos tudományos ülésszakra több száz vendé­get hívtak meg és várnak Szombathelyről, a megyéből, Budapestről és az ország több részéből. Az év végére kész Több mint kétéves nagy építkezésre tesznek pontot az év végéig a Sárvári Baromfi­­feldolgozó üzemben. Szinte naponta vesznek birtokba egy-egy új üzemrészt a bri­gádok. A mintegy 44 milliós beruházásból a napokban ké­szült el a legjelentősebb, a 30 vagonos új hűtőház. December 15-re számítják a tojásszezon legnagyobb meny­­nyiségű behozatalát: az osz­tályozásra és feldolgozásra itt 16 teljesen új technológiai el­járást alkalmaznak. Automa­ta gépsort kapott az üzem, amelynek szerelése az emlí­tett dátumra ugyancsak befe­jeződik. Szovjet megrendelésre készültek ezek az úgynevezett lebegtető szárítók, a Szombathelyi Élelmiszeripari Gépgyár kitűnő gyártmányai. A be­rendezéseket a konzervipar használja fel különféle aprómagok szárítására, amelyeket azután főként a gyógyszeripar hasznosít. Rendkívül értékes berendezések, egy-egy garnitúra ugyanis 650 ezer forintba kerül. Legutóbb három garni­túrát rendelt a szovjet kereskedelem, amelyek határidőre elkészültek, s hamarosan el is szállítják a szombathelyi Szemből. A font­­­viharban (2. oldal) A béremelések forrása (3. oldal) Az olvasók fóruma (4. oldal) Anyakönyvi hírek (5. oldal) Érdekes gyártmányfejlesztési kísérletek A Szombathelyi Lakástextil Vállalat híven az új gazda­sági mechanizmus szabta fel­adatokhoz, szinte naponta ko­pogtat új gyártmányaival a kereskedelem ajtaján. Tovább­ra is sláger a hazai műszőr­me elterjesztése a lakáskultú­ra minden területén, most si­kerrel befejeződött az a kísérlet, amelynek célja volt, hogy a műszőrmét bútorok bevonására is alkalmazhassák. Igen tetszetős, hosszú szőrű műszőrmét sikerült a feltéte­leknek megfelelően erre a célra előállítani. Az új anyag­ból elkészült az úgynevezett null-széria. A további vizs­gálatok, a piackutatás és az árképzés van folyamatban. Ugyanebből az anyagból si­kerrel állítottak elő díszítő szőnyeget. Mint a nevében is benne van, főként a modern lakások díszítésére alkalmas, például ágyelőnek. Az új sző­nyeg 12 színben készült, amelyben leginkább a kelle­mes pasztellszínek az uralko­dók. , Új sikerek születtek a tű­zött takaró gyártásában is. Eddig a tűzési technológia miatt csupán egy színben ké­szülhettek a takarók az igen termelékeny tűzőgépen. Most viszont egy úgynevezett sza­kaszos fonalszínezési eljárás­sal megvalósították, hogy több színárnyalatú, spriccelt hatású takarókat is előállíthatnak a gépem­ ­— cse­m Haditanács Washngtonban Johnson elnök kedden dél­előtt folytatta a haditanácsot Westmoreland tábornokkal, a Vietnamban levő amerikai csapatok főparancsnokával és Bunkerrel, az Egyesült Álla­mok saigoni nagykövetével. A konferencián más magas ran­gú vezetők is részt vettek, közöttük Humphrey alelnöki Bush külügyminiszter, Mc­Namara hadügyminiszter, Wheeler, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnö­ke. Az AFP tudósítója szerint Washington és Saigon között már előzőleg megkezdődött az üzenetváltás a hagyományos év végi, átmeneti fegyver­nyugvásokról. A Reuter tudó­sítója szerint washingtoni kö­rökben elmondották, hogy Johnson — állítólag —, csak abba egyezik bele, hogy ka­rácsony, újév, és a „Tét” (vietnami újév) alkalmával egy-két napra szüneteltessék a szárazföldi harcokat és a VDK bombázását. Ilku Pál felszólalása az UNESCO konferencián Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter kedden délután felszó­lalt az európai UNESCO-tag­­államok miniszteri konferen­ciáján, amely Bécsben a fel­sőoktatás hozzáférhetőségének kérdéseivel foglalkozik. A mi­niszter sajnálkozásának adott kifejezést, hogy a tanácsko­záson nem vehet részt a fej­lett oktatásüggyel rendelkező NDK. Ilku Pál nagy érdeklődéssel kísért felszólalásában gyakor­lati adatokkal világította meg, hogy Magyarországon semmi­féle hátrányos megkülönböz­tetést nem alkalmaznak a fel­sőfokú oktatásban részesülni óhajtókkal szemben. Kilenc­­­­ven­két felsőfokú oktatási in­­t­ézményünkben kereken 90 000­­ hallgató tanul — nyolcszor s annyian, mint a második vi­­l­­ágháború előtti években. A felsőoktatás demokratizálása, valamennyi társadalmi réteg gyermekeinek az oktatásba való bevonása elképzelhetetlen az anyagilag rászorulók társa­dalmi, állami támogatása nél­kül. Magyarországon a maxi­mális tandíj a munkások és alkalmazottak átlagjövedelmé­nek 4 százalékát sem éri el. A hallgatók 92,4 százaléka ré­szesül valamilyen juttatásban. A demokratizálás fele a nő­hallgatók mind magasabb — jelenleg 43,3 százalékos —, aránya, valamint azoknak ma­gas száma, akik a munkájuk mellett jelentős kedvezménye­ket élveznek és úgy tanulnak. Az Ilku Pál vezette magyar küldöttség kedden este részt vett Klaus kancellárnak a konferencia tiszteletére rende­zett fogadásán.

Next