Vas Népe, 1967. november (12. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-25 / 279. szám

A szombathelyi általános is­kolás sporttanács a városi sakkszövetség rendezésében október 29-én kezdődött el a sakk úttörőolimpia városi döntője. A három vasárnap megtartott úttörőolimpia ver­senyeinek megrendezéséhez a Magyar László Úttörőház adott megfelelő helyiséget, kellemes otthont. A verseny iránti nagy érdeklődésre jel­lemző, hogy a város 8 isko­lájából 60 fiú és 11 leányta­nuló küzdött az úttörőolim­­pia városi egyéni bajnoka és bajnokcsapat címért. Megy­es János, a versenybí­róság elnökének véleménye szerint fiúknál a tavalyinál jóval magasabb volt a szín­vonal. A leányoknál már lé­nyegesen gyengébb volt a ver­senyzők tudása és előrelátha­tólag a vidékiek szerepelnek majd eredményesebben a me­gyei döntőn. Az úttörőolimpia megyei döntőjét december 3- án és 10-én az Úttörő Házban rendezik meg. Az úttörőolimpia végered­ménye, fiú egyéni: 1. Varga Gábor (Petőfi), 2. Jelencsics György (Dózsa), 3. Rövid At­tila (Dózsa), 4. Horváth Zoltán (Dózsa), 5. Varasdy Zoltán (Fürst). Csapatban: 1. Dózsa (Jelen­csics, Rövid, Horváth, Dresz­­ler) 70 százalék, 2. Petőfi 46 százalék, 3. Tolbuhin 43 szá­zalék. Leányok, egyéni: 1. Pungor Zsuzsa (Petőfi), 2. Milisits Éva (Petőfi), 3. Szálai Edit (Petőfi), 4. Németh Katalin (Dózsa), 5. Barcsánits Edit (Petőfi). Csapatban: 1. Petőfi (Bar­csánits, Milisits, Pungor, Szá­lai) 26 pont, 2. Dózsa 14 pont, 3. Petőfi 11. 10 pont. K. Dr. Varga Gábor és Pongor Zsuzsa a sakk áttéri olimpia győztese Varga­ Gábor, a Petőfi Sándor utcai Általános Iskola tanulója. Pungor Zsuzsa, a Petőfi Sán­dor utcai Általános iskola tanulója. X Élmezitéyben végzett a Cipőgyár Talán egy jellemző megál­lapítással kezdjük. Az NB III nyugati csoportjából az el­múlt esztendőben három lab­darúgó­csapat került fel az NB II-be. Az akkori csoport­ot aj néd, Fűzfő az idén már búcsút is mondott csoportjá­­­nak­, a Szombathelyi Cipő­gyár viszont, amely csoport­harmadikként került fel,­­ most az előkelő ötödik helyen végzett. A Cipőgyár csapata a vártnál lényegesen jobb teljesítményt nyújtva érte el ikítűmő helyezését. Szereplé­sével elégedettek a szurkolók, a cipőgyári gazdasági- és szak­vezetőik egyaránt.­­ A tavaszi idény végén a hatodik helyen álltunk 16 ponttal, — mondja Nikss Fe­renc elnökségi tag —, ehhez ősszel további 17 pontot­ sze­rezve végeztünk az ötödik helyen. Újonc­ csapattól úgy hiszem nagyon örvendetes eredmény és ezt mi is így értékeljük. Miként vélekedik Velekei Ferenc, a csapat edzője, aki a tragikus körülmények kö­zött elhunyt Kulcsár Ferenc szerepkörét vette át a 20. forduló után? "— Két tényezőt szeretnék kiragadni, melyek a jó sze­replés alapkövetelményei vol­tak, — mondja az edző. — Az egyik a csapatfegyelem, a másik a játékosok küzdőszel­leme. Úgy láttam, hogy já­tékosaink, — egy-két mérkő­zéstől eltekintve —, rendel­keztek ezekkel a tulajdonsá­gokkal. Sajnos, a rutinhiány kiütközött a csapaton, főleg a vidéki mérkőzéseken. Ugyan­akkor kis létszámú játékos­­gárdával rendelkeztünk, ami váratlan formahanyatlás, sé­rülés esetén komoly gondot okozott a szakvezetésnek. Csak két példa: Mursits védte vé­­­gig az egész bajnokságot, mert tartalék­ kapusunk nin­csen. (!) Kilenc játékos min­den mérkőzésen játszott, az év folyamán csak 14 játékost szerepeltethettünk, örömünk a szép helyezés mellett: cso­portunkban a cipőgyári csa­társor rúgta a legtöbb gólt (57), a bajnok Dózsa után vi­szont védelmünk kapta a leg­kevesebbet (35). A gólkirály címein a pécsi Vincze és kö­­­­zépcsatárunk, Gaál osztozott, a második helyen Bíró vég­zett. A játékosok most pihenőre térnek, a vezetők feladata vi­szont az, hogy néhány új já­tékost igazoljunk, lehetőleg olyanokat, akik „azonnal be­dobhatók a mélyvízbe”. S nem szabad megfeledkezni az utánpótlás nevelésről sem. A Cipőgyár csapata újonc létére jól megállta helyét az RB II-ben. Az idei év ta­pasztalatait felhaszn­ál­va a szakvezetés minden bizony­­nyal tovább kovácsolja az együttest. Reméljük, a jövő évben továb­b növekszik a csapat játékereje, egysége­ és vele a szurkolók tábora is.­­ Gáspár Dezső A Vas megyei Labdarúgó Szö­vetség edzőbizottsága a megye labdarúgó edzői részére 3 napos tovb­­képzést tartott a héten Kőszegen. A továbbképzés célja egy­részt, hogy az edzők a jelenlegi követelményekkel járó felada­tok megoldásához megkapják a szükséges segítséget, másrészt, hogy szakmai ismereteik elő­adásokon, konzultációkon és gyakorlati foglalkozásokon gya­rapodjanak. Sajnos, a megjelenés még mindig nem kielégítő, hiszen a meghívott 55 edzőből csak 32 vett részt a továbbképzésen. Ennek oka esetenként a mun­kahelyi elfoglaltság, de a fő ok az, hogy néhány edző még mindig nem érzi a továbbkép­zés fontosságát. Tájékoztatást kaptak az ed­zők­ a szakmai feladatok mel­lett időszerű sportpolitikai kér­désekről is. Egyöntetű véle­mény volt, hogy a jelenlegi bé­rezést megállapító normatívák nem ösztönzik kellően az edző­­ket minőségileg jobb munkára. A januárban megjelenő új norma­tíváktól sokat várnak ezen a téren. Egyetértés volt abban is, hogy az edzőknek a szakmai A hét vége sportműsora SZOMBAT Asztalitenisz: Bp. Petőfi—Szom­bathely, Budapesten, NB I-es női mérkőzés. Kosárlabda: Savaria teremben 1­3 óra, Savaria—KÖZTIM női mér­kőzés. Kőszegen 17 órakor Kő­szeg—Körmend férfi mérkőzés. Sakk: Vas megye 1967. évi egyéni villámbajnoksága, Szom­bathely, Vasas Klub délután 5 órától. V.II.UM­AP Asztalitenisz: Vasúttervező-Szombathely, Budapesten, NB I-es női mérkőzés. Úttörő olimpia szombathelyi városi döntője, Fürst Sándor utcai Általános Iskola tornaterme, 8 óra. Birkózás: Úttörő olimpia Vas megyei-- dönt­ő­je. ..Szombathely, Dózsa György utcai Általános Is­kola tornaterme, 8 óra. Kosárlabda: Tanítóképző torna­terme, Tanító ili—Kőszeg női mérkőzés, 9 óra. (Hétfőn NLG- teremben SZSE IK­—KÖZTIM női mérkőzés, 15 óra.) Sakk: Szombathelyi városi sakk csapatbajnokság. B. csoport Spar­tacus II—MÉSZÖV, REMIX I— Vasas III., NLG—Téglagyár. Va­­lamennyi mérkőzés délelőtt 9 órakor kezdődik. ITSK—Elekt­romos. Úttörő olimpia szombat­­helyi járási döntője, Magyar László Úttörőház, reggel 8 óra. Röplabda: Szombathelyi Spar­tacus—DEAC, Szombathely, Mű­velődési és Sportház, 10 óra. NB I-es női mérkőzés. Labdarúgás: Szombathely—Fe­rencváros, Szombathely, Rohonci úti sporttelep, 13 óra (Müncz) NB I-es mérkőzés. Szombathely —FTC, Szombathely, Rohonci út, 11 óra 15, NB I tartalék­­csoport, feladatok mellett nagy szere­pük van a sportolók nevelésé­ben, jellemük formálásában. A jövőben az edzők munkájának értékelésénél a szakmai munka mellett nevelői tevékenységük is fokmérő lesz. A szerződések jóváhagyásánál döntő szerepet játszik majd, hogy az illető edző részt vett-e a szakmai to­vábbképzésen. Továbbra is szorgalmazni kell az oktatóképzést. Többet kell tenni a fiatal oktatók elhelye­zéséért. Az edzőbizottságnak jobban kell az edzők munkáját segítenie, ellenőriznie. Ez azért is fontos feladat, mivel a jövő­ben edzői bérek megállapításá­nál az edzőbizottság véleménye döntő lesz. Ehhez pedig az ed­zők tevékenységének többolda­lú ismerete szükséges. A tapasztalatokat összegezve megállapíthatjuk, hogy a to­vábbképzés hasznos volt, el­érte célját. A megjelenés te­kintetében remélhetőleg a jövő­­ben javulás várható, mivel a továbbképzésen való részvétel egyik feltétele lesz az edzői szerződés jóváhagyásának. A tanfolyam megrendezéséért az edző­bi­zot­tság dicséretet érde­mel. Németh László Az edzőtovábbképzés néhány tapasztalata VAS NÉPE A Legfelsőbb Bíróságon dőlt el Az öntözőtelep, az előleg és a szalma Az egyik vízügyi igazgató­ság egy mezőgazdasági terme­lőszövetkezettel kötött szerző­désben vállalkozott arra, hogy elkészíti egy 500 katasztrális hold területű öntözőtelep ki­viteli terveit. Kikötötték, hogy az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet szak­­véleményének beszerzéséről a tsz köteles gondoskodni. Erre a szakvéleményre azért volt szükség, hogy elbírálhassák, vajon a telep helyéül kijelölt terület alkalmas-e az öntözés­re. Ennek ellenére sem tör­tént meg a talaj mi­nőségi vizs­gálat, az igazgatóság a tervet mégis elkészítette, sőt két és negyedmillió forintos költség­­gel maga vállalkozott a kivi­telezésre is. Mennyi lesz a kötbér? Az öntözőtelep elkészült, de csakhamar kiderült, hogy használhatatlan. Ezek után a tsz pert indított, amelyben arra kérte a bíróságot: köte­lezze az igazgatóságot a ja­­vítási munkálatok elvégzésé­re, és hibás terveit készítése miatt kötbér fizetésére. Az igazgatóság azzal védekezett, hogy a történtekért a tsz fe­lelős, mert az altalaj-vizsgá­latokat nem végeztette el. Az első fokon eljárt megyei bí­róság szakértőt hallgatott meg. Eszerint a talaj átereszti a vizet. A telephiba ugyan kijavítható, de az érintett te­rület legnagyobb részén nem javasolható a felületi öntö­zés. A megyei bíróság ítéle­tében kimondta: az igazgató­ság záros határidőn belül kö­­teles a telepet kijavítani, és minőségi kötbért fizetni. _ A Vízügyi Igazgatóság fellebbe­zésére a Legfelsőbb Bíróság a következő álláspontot fog­lalta el: Talajtechnikai adatok beszerzéséről minden esetben a tervező köteles gondoskod­ni." 111" az­­ igazgatóság felelős­­ségét még fokozza, hogy nem­csak a terveket készítette, ha­nem a kivitelezést is végezte, így a munkálatoknál észre kellett vennie, hogy a talaj a vizet átereszti.­ Ezért a befe­jezés előtt módja lett volna részletes talajtani vizsgálato­­­kat végeztetni és megfelelő­en módosítani a­­ terveket. Mindezekből következik, hogy mint tervező megszegte, mint kivitelező pedig, megsértette a polgári törvénykönyvnek azt a rendelkezését, amely­­­zerint a megrendelőt minden olyan körülményről haladé­ttalanul értesíteni kell, ami a vállal­kozás eredményességét veszé­lyezteti, vagy gátolja. A ja­vítások megkezdése előtt azonban tisztázni kell, hogy az műszakilag egyáltalán megoldható és gazdaságilag célszerű-e. Ha nem, ak­ikor a szövetkezet megfelelő szava­tossági jogokat érvényesíthet. Tisztázni kell még az igaz­­gatóság által fizetendő minő­ségi kötbér összegét is. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a me­gyei bíróságot új tárgyalásra és új határozat hozatalára uta­­sította, a vagyoni közösség fennállása alatt kötött ügyletét úgy kell tekinteni, mint amelyik a másik házastárs hozzájárulá­sával jött létre. Kivételt je­lent az az eset, ha az ügylet­kötő tudott arról, hogy a meg­állapodáshoz a másik házas­társ nem járult hozzá. A csa­ládjogi törvény értelmében a házastárs felelőssége a közös vagyonból ráeső rész erejéig áll fenn. Ebből következik, hogy az egyik házastárs által kötött baromfihizlalási és ne­velési szerződésben vállalt kötelezettségekért harmadik személlyel szemben a másik házastárs is felelősséggel tar­tozik. Természetesen felel a kikötött kötbérért is. Tehát a férjnek fizetni kell. Kinek a hibájából romlik? Egy mezőgazdasági termelő­­szövetkezet 300 ezer forintért szalmát adott el egy földmű­­vesszövetkezetnek. Ugyanak­kor vállalta, hogy az árut az elszállításig — saját veszélyé­re — tárolja, gondozza és min­den romlás ellen megóvja. A földművesszövetkezet az egész mennyiséget a megállapított, határideig nem vitette el. Ami­kor később a még visszama­radt áruért jelentkezett, a szö­vetkezet vezetői kijelentették: a szerződéses határidő eltel­tére tekintettel a még el nem szállított szalma minőségéért és mennyiségéért felelősséget nem vállalnak. Az FMSZ 170 ezer forint értékű szalma el­len minőségi kifogást emelt, az árut a szövetkezetnél hagy­ta, majd — tekintve, hogy a vételárat előre kifizette — en­nek az összegnek visszatérí­téséért a tsz ellen pert indí­tott. A járásbíróság és a me­gyei bíróság azzal utasította el, hogy szállítási késedelem­­be esett, és így a­kár a föld­­m­ű­v­ess­zöve­­tkeze­tét terhel­i. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült. — Kétségtelen, hogy a föld­művesszövetkezet az elszállí­tással késedelmeskedett és ez­zel szerződésszegést követet el — hangzik a határozat. Az FMSZ azonban arra hivatko­zott, hogy a szerződési határ­időig a szalmát azért nem­ szállította el, mert az a tsz hi­bájából minőségileg nem volt megfelelő. Ezt a körülményt azonban az alsófokú bírósá­gok nem tisztázták, pedig döntő jelentőségű. Ugyanis ha a minőségi romlás a szer­ződés lejárta után következett be, a tsz csak akkor felelős, ha az őrzési szabályoknak nem tett eleget. Amennyiben a mi­nőségromlás rajta kívülálló okokból, különösen, ha a föld­­művesszövetkezet késedelmes­­sége miatt keletkezett, vagy esetleg azért, mert az egyes részletszállítások alkalmával a szalmakazlakat megbontották és megfelelően nem állítottak helyre, az ebből eredő káro­kért a tsz-t nem lehet felelős­sé tenni. Tehát a földműves­szövetkezetre hárul annak bi­zonyítása, hogy a tárolási szerződés megkötésekor a szal­ma a kikötött minőségnek megfelelt, továbbá, hogy az esetleges minőségromlás a szövetkezet hibájából követ­kezett be. Abban az esetben, ha a tsz szerződési kötelezett­sége és felelőssége alól teljes mértékben szabadulna, akkor is tisztázni kell, hogy a visz­­szamaradt, ipari célra már fel nem használható, de alom­szalmának/­ még nyilván al­kalmas szalmának mi lett a sorsa. Amennyiben a tsz hasz­nálta fel, ellenértékét a föld­­művesszövetkezetnek megtérí­teni tartozik. A Legfelsőbb Bíróság a já­rásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítot­ta. Hajdú Endre Felel-e a férj a feleségért? Egy kubikos felesége az egyik földművesszövetkezettel bar­omfi h­izl­alási és nevelési szerződést kötött. Tízezer fo­rint előleget és 1750 kilo­gramm szemes tengeri átvéte­­lére jogosító utalványt ka­pott. Az asszony azonban csak részben tett eleget feöte­­lezttségének, ezért a bíróság 4240 forint előleg és 3300 fo­rint kötbér megfizetésére kö­telezte. Az összeget azonban nem sikerült behajtani rajta, mi­re a földművesszövetkezet a férj ellen indított pert és rajta követelte a bíróság ál­tal megítélt összeget. Az al­sófokú bíróságok ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — Bármelyik házastársinak 17 ezer új előfizető várt íz a telefont Vidéken ez év október 1-én 126 ezer 724 távbeszélőállomás volt üzemben. Megyeszékhelyeken, nagyobb városokban, járási székhelye­ken és üdülőtelepeken 95 ezer távbeszélőállomást működtet­nek. A kisebb kézikapcsolású helyek állomásainak száma 31 ezer 695. A vidéki telefonállo­mások 75 százalékáról éjjel­nappal lehet beszélni. A városokban egész nap­­ működnek a telefonok, a köz­ségekben munkanapokon 8 és 16, ünnepnapon 8 és 10 óra között, és egyes helyeken, ahol ez szükséges 7-től 21 óráig. Városainkban — nem szá­mítva Budapestet — még mindig 16 ezer 886 igénylő várja a telefon bekapcsolá­sát. Miskolcon már ebben az évben 400, Kecskeméten 350, Tatabányán 400, Székesfehér­várott 264, Lentiben 240, Aszó­főn 30 és Selypen 25 állo­mást befogadó központot sze­reltek fel és bővítették a du­naújvárosi, badacsonyi, zala­­szentgróti, kazincbarcikai, pécs-uránvárosi, kiskőrösi, ba­lassagyarmati, és a kiskun­­majsai központokat is. Ez év őszén 1200 állomás befogadóképességgel bővült a győri gépi kapcsolású központ, s az év végéig 500 új állo­mással bővítik a békéscsabai központot. Székesfehérvárott ugyanakkor még 300, Zala­egerszegen pedig 3000 állomás befogadóképességű központot helyeznek üzembe. A jövő évben a nagykani­zsai gépkapcsolású központot 1600, a székesfehérvárit 2000, és a szombathelyi központot 2000 új állomással bővítik. A Miskolc központjai is 4000 ál­lomással többet szolgálnak ki a jövő esztendőben, mint az idén. Noha majd minden nagyvá­ros hálózatát bővítik, óriási igény mutatkozik a nyilvános állomások iránt is. Vidéken a postánál, utcákon és közü­­leteknél 661 nyilvános tele­fon működik, de ez még min­dig kevés. Azokban a községekben, ahol a telefon­szolgálat nem működik egész nap, elsősor­ban a segélykérés problémá­ját kell megoldani, azt kell biztosítani, hogy veszély ese­­tén is meglegyen az összeköt­tetés a külvilággal. Itt a pos­tai záróra után egy-egy fo­lyamatosan dolgozó üzem, vagy közület telefonját állan­dóan bekapcsolva tartják. A posta a jövő esztendőben biztosítja a legkisebb helyi­ség segélykérés telefonszolgál­tatását is, legtöbb esetben úgy, hogy a postahivatal előtt az utcán távbeszélőállomást szerel fel, s azt a posta zá­rása után átkapcsolja vala­melyik éjjel-nappal működő távbeszélőközponthoz. Ezeken a mentők, a rendőrség, a tűz­oltóság hívását lehet végezni, valamint a hívott fél költsé­gére kért úgynevezett R. be­szélgetést lehet kezdeményez­ni. Még ebben az évben fel­szerelik ezeket a fontos ké­szülékeket, és az év végéig 160 ilyen telefon működik az ország különböző részein. Az eddig üzembehelyezett készü­lékeken havonként átlagban csak 5—10 segélyt kérő beszél­­get­és történt. Jelenleg a postahivatallal nem rendelkező községekben és külterületi helyeken 577 községi és 146 tanyai tele­­fon működik. Ma még 460 olyan külterületi lakott hely is van, amely nem rendelke­zik telefonállomással, és ezek bekapcsolása a nagy távolsá­gok miatt rendkívül költséges, hiszen egy-egy állomás léte­sítése több tízezer forintba ke­rül. Ezért a Posta azzal a tervvel foglalkozik, hogy a közvilágításba bekapcsolt erős­áramú oszlopokra távbeszélő áramkört létesít — kellő biz­tonsági berendezések alkalma­zásával. Zs I. 1967. november 25. Szombat

Next