Vas Népe, 1967. november (12. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-25 / 279. szám
A szombathelyi általános iskolás sporttanács a városi sakkszövetség rendezésében október 29-én kezdődött el a sakk úttörőolimpia városi döntője. A három vasárnap megtartott úttörőolimpia versenyeinek megrendezéséhez a Magyar László Úttörőház adott megfelelő helyiséget, kellemes otthont. A verseny iránti nagy érdeklődésre jellemző, hogy a város 8 iskolájából 60 fiú és 11 leánytanuló küzdött az úttörőolimpia városi egyéni bajnoka és bajnokcsapat címért. Megyes János, a versenybíróság elnökének véleménye szerint fiúknál a tavalyinál jóval magasabb volt a színvonal. A leányoknál már lényegesen gyengébb volt a versenyzők tudása és előreláthatólag a vidékiek szerepelnek majd eredményesebben a megyei döntőn. Az úttörőolimpia megyei döntőjét december 3- án és 10-én az Úttörő Házban rendezik meg. Az úttörőolimpia végeredménye, fiú egyéni: 1. Varga Gábor (Petőfi), 2. Jelencsics György (Dózsa), 3. Rövid Attila (Dózsa), 4. Horváth Zoltán (Dózsa), 5. Varasdy Zoltán (Fürst). Csapatban: 1. Dózsa (Jelencsics, Rövid, Horváth, Dreszler) 70 százalék, 2. Petőfi 46 százalék, 3. Tolbuhin 43 százalék. Leányok, egyéni: 1. Pungor Zsuzsa (Petőfi), 2. Milisits Éva (Petőfi), 3. Szálai Edit (Petőfi), 4. Németh Katalin (Dózsa), 5. Barcsánits Edit (Petőfi). Csapatban: 1. Petőfi (Barcsánits, Milisits, Pungor, Szálai) 26 pont, 2. Dózsa 14 pont, 3. Petőfi 11. 10 pont. K. Dr. Varga Gábor és Pongor Zsuzsa a sakk áttéri olimpia győztese Varga Gábor, a Petőfi Sándor utcai Általános Iskola tanulója. Pungor Zsuzsa, a Petőfi Sándor utcai Általános iskola tanulója. X Élmezitéyben végzett a Cipőgyár Talán egy jellemző megállapítással kezdjük. Az NB III nyugati csoportjából az elmúlt esztendőben három labdarúgócsapat került fel az NB II-be. Az akkori csoportot aj néd, Fűzfő az idén már búcsút is mondott csoportjának, a Szombathelyi Cipőgyár viszont, amely csoportharmadikként került fel, most az előkelő ötödik helyen végzett. A Cipőgyár csapata a vártnál lényegesen jobb teljesítményt nyújtva érte el ikítűmő helyezését. Szereplésével elégedettek a szurkolók, a cipőgyári gazdasági- és szakvezetőik egyaránt. A tavaszi idény végén a hatodik helyen álltunk 16 ponttal, — mondja Nikss Ferenc elnökségi tag —, ehhez ősszel további 17 pontot szerezve végeztünk az ötödik helyen. Újonc csapattól úgy hiszem nagyon örvendetes eredmény és ezt mi is így értékeljük. Miként vélekedik Velekei Ferenc, a csapat edzője, aki a tragikus körülmények között elhunyt Kulcsár Ferenc szerepkörét vette át a 20. forduló után? "— Két tényezőt szeretnék kiragadni, melyek a jó szereplés alapkövetelményei voltak, — mondja az edző. — Az egyik a csapatfegyelem, a másik a játékosok küzdőszelleme. Úgy láttam, hogy játékosaink, — egy-két mérkőzéstől eltekintve —, rendelkeztek ezekkel a tulajdonságokkal. Sajnos, a rutinhiány kiütközött a csapaton, főleg a vidéki mérkőzéseken. Ugyanakkor kis létszámú játékosgárdával rendelkeztünk, ami váratlan formahanyatlás, sérülés esetén komoly gondot okozott a szakvezetésnek. Csak két példa: Mursits védte végig az egész bajnokságot, mert tartalék kapusunk nincsen. (!) Kilenc játékos minden mérkőzésen játszott, az év folyamán csak 14 játékost szerepeltethettünk, örömünk a szép helyezés mellett: csoportunkban a cipőgyári csatársor rúgta a legtöbb gólt (57), a bajnok Dózsa után viszont védelmünk kapta a legkevesebbet (35). A gólkirály címein a pécsi Vincze és középcsatárunk, Gaál osztozott, a második helyen Bíró végzett. A játékosok most pihenőre térnek, a vezetők feladata viszont az, hogy néhány új játékost igazoljunk, lehetőleg olyanokat, akik „azonnal bedobhatók a mélyvízbe”. S nem szabad megfeledkezni az utánpótlás nevelésről sem. A Cipőgyár csapata újonc létére jól megállta helyét az RB II-ben. Az idei év tapasztalatait felhasználva a szakvezetés minden bizonynyal tovább kovácsolja az együttest. Reméljük, a jövő évben tovább növekszik a csapat játékereje, egysége és vele a szurkolók tábora is. Gáspár Dezső A Vas megyei Labdarúgó Szövetség edzőbizottsága a megye labdarúgó edzői részére 3 napos tovbképzést tartott a héten Kőszegen. A továbbképzés célja egyrészt, hogy az edzők a jelenlegi követelményekkel járó feladatok megoldásához megkapják a szükséges segítséget, másrészt, hogy szakmai ismereteik előadásokon, konzultációkon és gyakorlati foglalkozásokon gyarapodjanak. Sajnos, a megjelenés még mindig nem kielégítő, hiszen a meghívott 55 edzőből csak 32 vett részt a továbbképzésen. Ennek oka esetenként a munkahelyi elfoglaltság, de a fő ok az, hogy néhány edző még mindig nem érzi a továbbképzés fontosságát. Tájékoztatást kaptak az edzők a szakmai feladatok mellett időszerű sportpolitikai kérdésekről is. Egyöntetű vélemény volt, hogy a jelenlegi bérezést megállapító normatívák nem ösztönzik kellően az edzőket minőségileg jobb munkára. A januárban megjelenő új normatíváktól sokat várnak ezen a téren. Egyetértés volt abban is, hogy az edzőknek a szakmai A hét vége sportműsora SZOMBAT Asztalitenisz: Bp. Petőfi—Szombathely, Budapesten, NB I-es női mérkőzés. Kosárlabda: Savaria teremben 13 óra, Savaria—KÖZTIM női mérkőzés. Kőszegen 17 órakor Kőszeg—Körmend férfi mérkőzés. Sakk: Vas megye 1967. évi egyéni villámbajnoksága, Szombathely, Vasas Klub délután 5 órától. V.II.UMAP Asztalitenisz: Vasúttervező-Szombathely, Budapesten, NB I-es női mérkőzés. Úttörő olimpia szombathelyi városi döntője, Fürst Sándor utcai Általános Iskola tornaterme, 8 óra. Birkózás: Úttörő olimpia Vas megyei-- döntője. ..Szombathely, Dózsa György utcai Általános Iskola tornaterme, 8 óra. Kosárlabda: Tanítóképző tornaterme, Tanító ili—Kőszeg női mérkőzés, 9 óra. (Hétfőn NLG- teremben SZSE IK—KÖZTIM női mérkőzés, 15 óra.) Sakk: Szombathelyi városi sakk csapatbajnokság. B. csoport Spartacus II—MÉSZÖV, REMIX I— Vasas III., NLG—Téglagyár. Valamennyi mérkőzés délelőtt 9 órakor kezdődik. ITSK—Elektromos. Úttörő olimpia szombathelyi járási döntője, Magyar László Úttörőház, reggel 8 óra. Röplabda: Szombathelyi Spartacus—DEAC, Szombathely, Művelődési és Sportház, 10 óra. NB I-es női mérkőzés. Labdarúgás: Szombathely—Ferencváros, Szombathely, Rohonci úti sporttelep, 13 óra (Müncz) NB I-es mérkőzés. Szombathely —FTC, Szombathely, Rohonci út, 11 óra 15, NB I tartalékcsoport, feladatok mellett nagy szerepük van a sportolók nevelésében, jellemük formálásában. A jövőben az edzők munkájának értékelésénél a szakmai munka mellett nevelői tevékenységük is fokmérő lesz. A szerződések jóváhagyásánál döntő szerepet játszik majd, hogy az illető edző részt vett-e a szakmai továbbképzésen. Továbbra is szorgalmazni kell az oktatóképzést. Többet kell tenni a fiatal oktatók elhelyezéséért. Az edzőbizottságnak jobban kell az edzők munkáját segítenie, ellenőriznie. Ez azért is fontos feladat, mivel a jövőben edzői bérek megállapításánál az edzőbizottság véleménye döntő lesz. Ehhez pedig az edzők tevékenységének többoldalú ismerete szükséges. A tapasztalatokat összegezve megállapíthatjuk, hogy a továbbképzés hasznos volt, elérte célját. A megjelenés tekintetében remélhetőleg a jövőben javulás várható, mivel a továbbképzésen való részvétel egyik feltétele lesz az edzői szerződés jóváhagyásának. A tanfolyam megrendezéséért az edzőbizottság dicséretet érdemel. Németh László Az edzőtovábbképzés néhány tapasztalata VAS NÉPE A Legfelsőbb Bíróságon dőlt el Az öntözőtelep, az előleg és a szalma Az egyik vízügyi igazgatóság egy mezőgazdasági termelőszövetkezettel kötött szerződésben vállalkozott arra, hogy elkészíti egy 500 katasztrális hold területű öntözőtelep kiviteli terveit. Kikötötték, hogy az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet szakvéleményének beszerzéséről a tsz köteles gondoskodni. Erre a szakvéleményre azért volt szükség, hogy elbírálhassák, vajon a telep helyéül kijelölt terület alkalmas-e az öntözésre. Ennek ellenére sem történt meg a talaj minőségi vizsgálat, az igazgatóság a tervet mégis elkészítette, sőt két és negyedmillió forintos költséggel maga vállalkozott a kivitelezésre is. Mennyi lesz a kötbér? Az öntözőtelep elkészült, de csakhamar kiderült, hogy használhatatlan. Ezek után a tsz pert indított, amelyben arra kérte a bíróságot: kötelezze az igazgatóságot a javítási munkálatok elvégzésére, és hibás terveit készítése miatt kötbér fizetésére. Az igazgatóság azzal védekezett, hogy a történtekért a tsz felelős, mert az altalaj-vizsgálatokat nem végeztette el. Az első fokon eljárt megyei bíróság szakértőt hallgatott meg. Eszerint a talaj átereszti a vizet. A telephiba ugyan kijavítható, de az érintett terület legnagyobb részén nem javasolható a felületi öntözés. A megyei bíróság ítéletében kimondta: az igazgatóság záros határidőn belül köteles a telepet kijavítani, és minőségi kötbért fizetni. _ A Vízügyi Igazgatóság fellebbezésére a Legfelsőbb Bíróság a következő álláspontot foglalta el: Talajtechnikai adatok beszerzéséről minden esetben a tervező köteles gondoskodni." 111" az igazgatóság felelősségét még fokozza, hogy nemcsak a terveket készítette, hanem a kivitelezést is végezte, így a munkálatoknál észre kellett vennie, hogy a talaj a vizet átereszti. Ezért a befejezés előtt módja lett volna részletes talajtani vizsgálatokat végeztetni és megfelelően módosítani a terveket. Mindezekből következik, hogy mint tervező megszegte, mint kivitelező pedig, megsértette a polgári törvénykönyvnek azt a rendelkezését, amelyzerint a megrendelőt minden olyan körülményről haladéttalanul értesíteni kell, ami a vállalkozás eredményességét veszélyezteti, vagy gátolja. A javítások megkezdése előtt azonban tisztázni kell, hogy az műszakilag egyáltalán megoldható és gazdaságilag célszerű-e. Ha nem, akikor a szövetkezet megfelelő szavatossági jogokat érvényesíthet. Tisztázni kell még az igazgatóság által fizetendő minőségi kötbér összegét is. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróságot új tárgyalásra és új határozat hozatalára utasította, a vagyoni közösség fennállása alatt kötött ügyletét úgy kell tekinteni, mint amelyik a másik házastárs hozzájárulásával jött létre. Kivételt jelent az az eset, ha az ügyletkötő tudott arról, hogy a megállapodáshoz a másik házastárs nem járult hozzá. A családjogi törvény értelmében a házastárs felelőssége a közös vagyonból ráeső rész erejéig áll fenn. Ebből következik, hogy az egyik házastárs által kötött baromfihizlalási és nevelési szerződésben vállalt kötelezettségekért harmadik személlyel szemben a másik házastárs is felelősséggel tartozik. Természetesen felel a kikötött kötbérért is. Tehát a férjnek fizetni kell. Kinek a hibájából romlik? Egy mezőgazdasági termelőszövetkezet 300 ezer forintért szalmát adott el egy földművesszövetkezetnek. Ugyanakkor vállalta, hogy az árut az elszállításig — saját veszélyére — tárolja, gondozza és minden romlás ellen megóvja. A földművesszövetkezet az egész mennyiséget a megállapított, határideig nem vitette el. Amikor később a még visszamaradt áruért jelentkezett, a szövetkezet vezetői kijelentették: a szerződéses határidő elteltére tekintettel a még el nem szállított szalma minőségéért és mennyiségéért felelősséget nem vállalnak. Az FMSZ 170 ezer forint értékű szalma ellen minőségi kifogást emelt, az árut a szövetkezetnél hagyta, majd — tekintve, hogy a vételárat előre kifizette — ennek az összegnek visszatérítéséért a tsz ellen pert indított. A járásbíróság és a megyei bíróság azzal utasította el, hogy szállítási késedelembe esett, és így akár a földművesszövetkezetét terheli. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került. — Kétségtelen, hogy a földművesszövetkezet az elszállítással késedelmeskedett és ezzel szerződésszegést követet el — hangzik a határozat. Az FMSZ azonban arra hivatkozott, hogy a szerződési határidőig a szalmát azért nem szállította el, mert az a tsz hibájából minőségileg nem volt megfelelő. Ezt a körülményt azonban az alsófokú bíróságok nem tisztázták, pedig döntő jelentőségű. Ugyanis ha a minőségi romlás a szerződés lejárta után következett be, a tsz csak akkor felelős, ha az őrzési szabályoknak nem tett eleget. Amennyiben a minőségromlás rajta kívülálló okokból, különösen, ha a földművesszövetkezet késedelmessége miatt keletkezett, vagy esetleg azért, mert az egyes részletszállítások alkalmával a szalmakazlakat megbontották és megfelelően nem állítottak helyre, az ebből eredő károkért a tsz-t nem lehet felelőssé tenni. Tehát a földművesszövetkezetre hárul annak bizonyítása, hogy a tárolási szerződés megkötésekor a szalma a kikötött minőségnek megfelelt, továbbá, hogy az esetleges minőségromlás a szövetkezet hibájából következett be. Abban az esetben, ha a tsz szerződési kötelezettsége és felelőssége alól teljes mértékben szabadulna, akkor is tisztázni kell, hogy a viszszamaradt, ipari célra már fel nem használható, de alomszalmának/ még nyilván alkalmas szalmának mi lett a sorsa. Amennyiben a tsz használta fel, ellenértékét a földművesszövetkezetnek megtéríteni tartozik. A Legfelsőbb Bíróság a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Hajdú Endre Felel-e a férj a feleségért? Egy kubikos felesége az egyik földművesszövetkezettel baromfi hizlalási és nevelési szerződést kötött. Tízezer forint előleget és 1750 kilogramm szemes tengeri átvételére jogosító utalványt kapott. Az asszony azonban csak részben tett eleget feötelezttségének, ezért a bíróság 4240 forint előleg és 3300 forint kötbér megfizetésére kötelezte. Az összeget azonban nem sikerült behajtani rajta, mire a földművesszövetkezet a férj ellen indított pert és rajta követelte a bíróság által megítélt összeget. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — Bármelyik házastársinak 17 ezer új előfizető várt íz a telefont Vidéken ez év október 1-én 126 ezer 724 távbeszélőállomás volt üzemben. Megyeszékhelyeken, nagyobb városokban, járási székhelyeken és üdülőtelepeken 95 ezer távbeszélőállomást működtetnek. A kisebb kézikapcsolású helyek állomásainak száma 31 ezer 695. A vidéki telefonállomások 75 százalékáról éjjelnappal lehet beszélni. A városokban egész nap működnek a telefonok, a községekben munkanapokon 8 és 16, ünnepnapon 8 és 10 óra között, és egyes helyeken, ahol ez szükséges 7-től 21 óráig. Városainkban — nem számítva Budapestet — még mindig 16 ezer 886 igénylő várja a telefon bekapcsolását. Miskolcon már ebben az évben 400, Kecskeméten 350, Tatabányán 400, Székesfehérvárott 264, Lentiben 240, Aszófőn 30 és Selypen 25 állomást befogadó központot szereltek fel és bővítették a dunaújvárosi, badacsonyi, zalaszentgróti, kazincbarcikai, pécs-uránvárosi, kiskőrösi, balassagyarmati, és a kiskunmajsai központokat is. Ez év őszén 1200 állomás befogadóképességgel bővült a győri gépi kapcsolású központ, s az év végéig 500 új állomással bővítik a békéscsabai központot. Székesfehérvárott ugyanakkor még 300, Zalaegerszegen pedig 3000 állomás befogadóképességű központot helyeznek üzembe. A jövő évben a nagykanizsai gépkapcsolású központot 1600, a székesfehérvárit 2000, és a szombathelyi központot 2000 új állomással bővítik. A Miskolc központjai is 4000 állomással többet szolgálnak ki a jövő esztendőben, mint az idén. Noha majd minden nagyváros hálózatát bővítik, óriási igény mutatkozik a nyilvános állomások iránt is. Vidéken a postánál, utcákon és közületeknél 661 nyilvános telefon működik, de ez még mindig kevés. Azokban a községekben, ahol a telefonszolgálat nem működik egész nap, elsősorban a segélykérés problémáját kell megoldani, azt kell biztosítani, hogy veszély esetén is meglegyen az összeköttetés a külvilággal. Itt a postai záróra után egy-egy folyamatosan dolgozó üzem, vagy közület telefonját állandóan bekapcsolva tartják. A posta a jövő esztendőben biztosítja a legkisebb helyiség segélykérés telefonszolgáltatását is, legtöbb esetben úgy, hogy a postahivatal előtt az utcán távbeszélőállomást szerel fel, s azt a posta zárása után átkapcsolja valamelyik éjjel-nappal működő távbeszélőközponthoz. Ezeken a mentők, a rendőrség, a tűzoltóság hívását lehet végezni, valamint a hívott fél költségére kért úgynevezett R. beszélgetést lehet kezdeményezni. Még ebben az évben felszerelik ezeket a fontos készülékeket, és az év végéig 160 ilyen telefon működik az ország különböző részein. Az eddig üzembehelyezett készülékeken havonként átlagban csak 5—10 segélyt kérő beszélgetés történt. Jelenleg a postahivatallal nem rendelkező községekben és külterületi helyeken 577 községi és 146 tanyai telefon működik. Ma még 460 olyan külterületi lakott hely is van, amely nem rendelkezik telefonállomással, és ezek bekapcsolása a nagy távolságok miatt rendkívül költséges, hiszen egy-egy állomás létesítése több tízezer forintba kerül. Ezért a Posta azzal a tervvel foglalkozik, hogy a közvilágításba bekapcsolt erősáramú oszlopokra távbeszélő áramkört létesít — kellő biztonsági berendezések alkalmazásával. Zs I. 1967. november 25. Szombat