Vas Népe, 1968. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-16 / 140. szám

Amit rontott és amit javított az idő — Könnyű dolga lesz a kombájnoknak? — Az osztályvezető optimizmusa Hol, milyen gabonatermésre számítanak? Sárgul, érik a kalász. A celli járás néhány tszében aratják vagy a napokban kezdik aratni az őszi árpát. Sok helyen renden vagy magtárban, a repce, a bíbor. A napokban, hetekben megyeszerte végkép kiderül, mennyit ártott a hosszantartó szárazság, illetve mennyit használtak a június eleji esők a mezőnek. Erről hallgattunk meg néhány véleményt: „A búza fele elveszett" Tarr Kálmán, mezőgazdász, Pápóc. — A hét közepe óta aratjuk a repcét. Két menetben, mint a gabonát szoktuk. A tavaszi szárazság rengeteget elvitt a termésből. Elég, ha azt mondom: nem számítunk többre 3 mázsás holdanként átlagnál. — Kavicsos, szárazságra hajló talajainkon a búza is sokat szenvedett, bár így is több lesz, mint egy hónappal ezelőtt vártuk. Ez a több azonban azt jelenti: a 12 mázsa helyett csak hatra számíthatunk. A búza fele elveszett. A rozs hét mázsa körül adhat. Most arra törekszünk, hogy az amúgy is sokkal kevesebb gabonát a lehető legkisebb veszteséggel takarítsuk be. A kombájnokat kijavítottuk, kezelőik jó szakemberek, ami megnyugtató. Pillanatnyilag úgy látjuk: a rozs érik be először és jóval a Péter—Pál napja előtt aratunk. „Többet várunk a tervezettnél” Lőre Antal tsz-elnök, Rum. — Nálunk és a környéken nincs komoly hiba. Egyik-másik terményünk talán nem éri el a tervezett átlagot, másokból többet várunk az előirányzottnál. — Az őszi mélyszántott talajaink példátlanul viselték a májusi osztályt. Néhány táblánkon akkor lett volna baj, ha alaposan megázik. Megdőlt volna a gabona. Így repcéből nem lesz kisebb termésünk a nálunk ismert rekordnál: 14—15 mázsa között várunk holdanként. — Búzából 14 mássá volt a holdankénti tervünk és 15- re számítunk. Dolgozhatnak a kombájnok és a kombájnosok. A tavaszi árpa lesz kevesebb, becslésem szerint 1— 1,5 mázsával a tervezettnél. — Az esők után játszva végezzük a talajmunkát, és a másodvetést. Ezt erősen szorgalmazzuk, mert az első kaszálási takarmány kevesebb lett a vártnál. Vörösheréből például csak hat mázsát tudtunk betakarítani holdanként. Most meg a réti szénát hordjuk be, s huszadika után a repce aratását befejezve megkezdjük a gabonabetakarítást. „Hétről hétre optimistább vagyok" Takács Ernő, szombathelyi járási osztályvezető: — Egy hónap óta minden héten végigmegyek a járáson, s hétről-hétre optimistább vagyok. Nem alaptalanul. Négy héttel ezelőtt a tsz-vezetők és szakemberek véleményére is alapozva búzából 11 mázsára becsültem a járási átlagot. A május végi és a júniusi esők legalább három mázsát javítottak. Nagymértékben lendíti a várható átlagot, hogy a tavalyinál 10—15 százalékkal sűrűbb a növényállomány. Jó volt a kalászfelrakodás, illetve a szemképződés is. Néhány tsz-ben egyik-másik tábláról joggal várnak 25, vagy ennél is több mázsát holdanként. Tavaly országosan is a legjobbak között volt a járás búzaátlaga a 15,8 mázsával. Egy május eleji esővel az idén sem lett volna kevesebb. Árpából 10—10,5 mázsára számítunk. — örömmel mondhatom, hogy a járás tized az időbeni gépjavítással, munkavédelmi oktatással, kármegelőzéssel, alkatrészbeszerzéssel, a magtárak fertőtlenítésével és még sorolhatnám, készülnek az új termés fogadására. Külön dicséretes a szemveszteség állandó csökkentésére irányuló törekvés, ami az idén különösen fontos. Legtöbb helyen már kijelölték a vetőmagtermő táblákat, hogy azok termését ió külön kezelhessél. A kapásoknak időben jött az eső, s azokból igen jó termés ígérkezik. — D — „Mosókonyha" — 2000 méter magasban — Tavaly, október huszonötödikén volt az első felszállásom”. Látogatóként csöppentem ki a reptérre, otthon is csak annyit mondtam: kirándulni megyek, mama. Kezdett gyanússá válni, ahogy beállítottak a sorba. Minek ez nekem ... Mindenki megkapta feladatát. Én is... Utas lettem. Azóta ottragasztott a szenvedély. ... Amikor emelkedés közben hozzákezdek a kioldás műveletéhez — háromszor meg kell rántanom a fogantyút. Kicsit feszült hangulatban vagyok: rajtam áll — vélekedem — minden. Megszbadul-e a gép az immár veszedelmessé váló csörlőkötéltől, vagy sem...? A múltkor megmondták: a gépen plusz automata kioldó is létezik ... Eszerint még mindig kezdő vagyok... Szén Erzsike adminisztrátorként dolgozik, gyors- és gépírónak tanul. Ám a szombathelyi repülők között nem az egyetlen kislány. Klubtársnőjével, Horváth Böbével elválaszthatatlanok, Böbe is „mazsola”. Mindössze 1 óra 35 percet töltött a levegőben. Jó szokás nálunk, hogy az első alkalommal csupán annyit mondanak az érdeklődőnek: „Tessék beülni, egy iskolakörre". Magyarul anynyit jelent, hogy kanyarodunk egyet a repülőtér körül — persze a levegőben. Nézegetődtem fentről, egyszerre megpördült a világ. Forogni kezd a horizont, majd közeledik a föld ... Szédülök, de nem szólok... Ismét siklunk. „Ez egy dugóhúzó vol...” — hallom az oktatót. Nyelni próbálok, óvatosan. Sikerül... Azóta néha elégtételt veszek — elméletben. Ha vele repülök, mindig arra gondolok, amit mesélt: „Erdős terepen leszállóhelyet kerestem. Tisztást látok végre, megnyomom a gépet. Ahogy közeledek, csillogni kezd... Mit volt mit tennem, leszálltam egy hatalmas pocsolya közepébe. Még kikászálódni sem mertem a gépből... Csejtey Klári harmadiknak, néhány hete jelentkezett a pilóták közé. Egyelőre „szoktatórepülésre” jár. Talán a jövő nyáron egyedül is... — Téved. Kétszer is táborba szállunk a nyáron. Ha „könnyű” lesz a kezem, a harmincegynéhányadik felszállás után meglesz a nagy ,,első” ... Addig gyönyörködöm a siklásban, hallgatom a gép keltette, sebességgel változó zúgást, nézem a parányi házakat, a térképszerű vidéket, a játszótérnek látszó vonatokat, s a közelről ködre emlékeztető, mosókonyhának becézett felhőket, ahová a kabinablakon át bedughatom a kezem ... Mindez csodálatos. gP Termelőszövetkezetek ! Egyéni juhtartók ! Már nisl ’uhárlétesitési szerződést kötünk 1969. évre tejesbárányra expressz pecsenyebárányra pecsenyebárányra hízott ürüre, anyára hizlalási alapanyagra tenyész jerkebárányra és toklyóra valamint vegyes vágójuhra. Eddigi jó üzleti kapcsolatainkat továbbra is fent kívánjuk tartani. A vállalatunkkal szerződő termelőknek a LEGMAGASABB MIT ÉS FELÁRAT fizetjük. Szerződésben vállalt kötelezettségeinknek — ugyanúgy, mint eddig — a jövőben is mindenkor eleget teszünk. Megyei kirendeltségeinkkel már a gyapjúfelvásárlás alkalmával is megköthetik jövő évi juhértékesítési szerződéseiket. GYAPJÚ ÉS TEXTILNYERSfíHYAGI FORGALMI VALLALAT I 14 1968.---------------------------- -----------is 16. Vasárnap VAS NÉPE Lepergett negyven év... Jubileum a Bútorszövetgyárban Azt tartják, hogy az emlékezés olyan, mint egy optimista cenzúra: a szépet megőrzi, élesebb, nagyobb kontúrokat von köré, a szomorú gondteli napokat, fájdalmakat pedig homályba burkolja, eltörli. Amikor a LATEX kőszegi bútorszövet gyáránál igazgatói irodájában ültem — kezemben forgatva a kettőt évforduló ünnepségére szólt meghívót —, s hallgattam az üzem „narrátorainak” megelevenítő elbeszélését, úgy éreztem, hogy negyven év még nem olyan hosszú idő, mely alatt az emlékezés tárából kihullhatnának a komor, rider események. — Őszintén szólva, szívesebben venném át a KISZ jelvényt, most, a gyár alapításának 40 és államosításának 20. évfordulóján. Azt hiszem, így vélekedünk mind a tizennyolcan, akik 30-34 éve már itt dolgozunk. De taln még nagyobb az az öröm, hogy nemcsak szemlélői, hanem tevékeny részesei lehettünk üzemünk fejlődésének. 1928-ban egy csődbe jutott gőzmalom falai között, 12 szövőgéppel, s néhány kiszolgáló csévélővel kezdődött a termelés... — hangzik a gyár önéletrajzának bevezetője. Takáts Géza tervosztályvezető tolmácsolásában, majd az első fejezetet Pintér Gyula szövődei főművezető mondja el. Az első években 120 munkást foglalkoztattak Czeke Gusztáv és Hochenberg Rudolf „nagyságos urak”, az osztrák tulajdonosok. Traviáta fantázia néven futott az első termék, a paraszt ágygarnitúra, melynek ma már tradíciója van. Szentes név alatt évenként még mindig 70—75 ezer négyzetmétert gyártunk belő le. Két milszdkha.n ri.nlanszt'im.lf Tizenegy órás volt a munkaidőnk. A harmincas évek derekán újabb gépek léptek be. Fonalfestédével, új szövőcsarnokkal bővült a gyár és ebben az időben már bútorszövetet is készítettünk. Egészségtelen környezetben, alacsony bérért dolgoztatott a tőkés, és a tűrhetetlen állapot 1937. augusztusában sztrájkot robbantott ki. Erről az eseményről Lovagi József, a szakszervezeti bizottság elnöke ad hű képet: — Délutánosok voltunk akkor ... Simon Józseffel, a szakszervezet vezetőjével (jelenleg a helyi földművesszövetkezet igazgatója) meghirdettük a sztrájkot, mert a tulajdonosok be akarták vezetni a bedo-rendszert. Bevártuk a reggeli műszakba jövőket, és a belső udvarban gyülekeztünk. Aztán kihívtuk a gyár tulajdonosait, s megmondtuk követelésünket: kétfilléres darabbéremelést, és a kétgépes rendszer eltörlését kértük. Hallani sem akartak róla. Három hét és két nap tartott a sztrájk s a végén mégis csak kompromisszumra kényszerültek. Volt egy sztrájktörő is. Kikötöttük, hogy csak akkor állunk újból a gépek mellé, ha elbocsátják. Nem tehettek mást, meghajoltak az akaratunk előtt. Az elbeszélés fonala viszszakerül Takáts Gézához. A háborús időszak nyomasztó terheit említi, amikor annyira siralmas volt az anyagellátás, hogy az ágygarnitúrákat papírfonallal gyártották. Ekkor jelent meg — szállását a gyár területén felütve —, Wesermayer, Hitler teljhatalmú megbízottja. Ettől kezdve az udvaron szinte nyüzsögtek a nyilas tisztek: Beregffy és társai, Gömbös Ernő, Szálasi segédtisztje is gyakran megfordult náluk. Mint mikor a gomolygó felhőkön áttör a napsugár, új fényt kap a narrátori szöveg: 1945. dátumához érünk. A 40 gép már a munkások megélhetéséért dolgozik. Kalóriavilág: teherautókon Somogyból hozzák a cukrot, lisztet, a mézet, a zsírt, melyet a gyár saját termékéért cserélt. Aztán konszolidálódik a helyzet. Az új világ rohamos léptekkel haladó eseménysorozatát Szapor Kálmán igazgató ismerteti: — Az államosítás óta, 20 év alatt 60 millió forintos beruházással korszerűsítettük az üzemet. Három műszakban száznál több gépünk működik, ezek között sok az automata szövőgép. A levegőtlen, szellőzőtlen helyiségeket felváltotta az egészséges környezet, bővítettük a szövődét, önálló cérnázónk van. Új festődét, hideg-meleg tüzes fürdőket, öltözőket építtettünk. Egyszóval teljes rekonstrukcióról beszélhetünk. Közel ezer dolgozónk ma már nyolcszorosát termeli annak az árumennyiségnek, melyet a felszabadulás éveiben állítottunk elő. Éves tervünk 2 millió 200 ezer négyzetméter. A gyártmányféleségek száma két évtized alatt húszról hetvenre emelkedett, ezen belül 3-3 100 a szín és mintaváltozat. A garnitúrák fajvédők, a bútorszövetek Európában, Ázsiában és a tengeren tött is ismertek. Valóságra váltjuk a számokat: végighaladva az üzemen megelevenednek az igazgató szavai. A szövődében a 38 éves itt dolgozó Kiss Ernő sodrót látjuk, aki a Lefogyott szál végeket az új henger fonalaival „köti” össze. Egy-egy szövőgépnél 2304 szálat sodor öszsze. Évekkel ezelőtt másfélkétórás kézimunka volt ez. Most pedig a doboz alakú kis géppel 20 perc alatt végzi a műveletet. A sodrógép Szapor Kálmán igazgató találmánya. Az előkészítőben Nádor Máriával találkozunk. 1935-ben lépte át először a gyár kapuját. Lánccsévélő volt Egyszer majdnem felmondtak neki, mert egy reggel úgy fésülte a haját, ahogy a gyártulajdonos felesége. Most üzemi irnok, de tíz évig a csévélő brigád vezetője is volt. Amikor megkérdeztem több dolgozótól, hogy mit tart a 40. és 20. évforduló legnagyobb eseményének, a 44 órás munkahetet említették. Július 1- től a kőszegi gyárban is bevezetik a kéthetenkénti szabad szombatokat. Garancia rá a szocialista brigádmozgalom közel ötszázas tábora, és az összeforrott üzemi kollektíva első félévi eredménye. A csarnokokban megszakítás nélkül futnak a szálak, halkan zúgnak a csóvárok, csattogó zajjal kísérve omlanak, lebegnek a szövetek... És közben „észrevétlenül” lepergett negyven év... Horváth Anita ★ A LATEX kőszegi Bútorszövetgyárának kettős jubileumi ünnerpségét ma délelőtt 10 órai kezdettel rendezik meg a Jurisich vár lovagtermében. Kovács László vezérigazgató méltatja az évfordulók jelentőségét. Az ünnepséget a művészeti együttesek műsora zárja le. Fintér Gyula főművezető a javított szövőgépet ellenőrzi. A tanulólány folytathatja a munkát, a gép szálhiba nélkül működik. Nádor Mária is a „tizennyolcak közé” tartozik. -j£.