Vas Népe, 1968. november (13. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-22 / 274. szám

XIII. évfolyam, 274. szám Ára 70 fillér 1968. november 22. Péntek „Köszönteni jöttünk, téged, párt!“ Jubileumi pártbizottsági ülés Szombathelyen a KMP megalakulásának 50. évfordulóján Felejthetetlenül szép ünnepség színhelye volt tegnap délután Szombathelyen a megyei pártszékház díszterme. A Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megalakulásának 50. év­fordulója alkalmából jubileumi ünnepi ülést tartott az MSZMP Vas megyei Bizottsága. A részt vevő pb-tagok és meghívott vendégek ünnepi külsőségek közepette idézték fel a magyar kommunista mozgalom félévszáza­dos küzdelmét, történetét. Az 50 év egy vil­lanás csupán a történelemben, de ez az emberöltönyi idő alapjaiban változtatta meg hazánkban is a dolgozók életét. A jubileumi ülés részvevőit Németh István, a megyei pártbizottság titkára kö­szöntötte. A félévszázados kommunista moz­galmat méltató bevezetője után szívmelegítő pillanatok következtek. Úttörők és KISZ- fiatalok sereglettek a feldíszített terembe, vi­rágcsokrokat és zászlókat lobogtatva sora­koztak fel, hogy köszöntsék a megye ve­zető kommunista kollektíváját, a pártbizott­ság tagjait e jeles évforduló alkalmából. „Köszönteni jöttünk, téged, párt” —­ harsant az ifjak hangján. Majakovszkij vers­­sorai zengték be a termet, s az ünnepi fű­töttségtől meghomályosodtak a szemek. „Átvesszük a harcot egy nemzedék nevében” — zúgták az ifjak kipirultan, s „... zász­lónkra esküszünk, ha kell, meghalunk érted...” Tapsvihar követte a bejelentést, hogy a vasi kommunista ifjúság vörös zászlót adomá­nyoz a megyei pártbizottságnak a KMP meg­alakulásának ötvenedik évfordulója alkal­mából. Kovács Antal elvtárs, a megyei párt­­bizottság első titkára megilletődve vette át a zászlót, mely sokáig őrzi majd e nagy­szerű évforduló emlékét is. A harcos múlt tanulságai kötelesnek Az ifjúság meghatóan szép köszöntője után Kovács Antal elvtárs lépett mikrofon elé, hogy megtartsa ünnepi beszé­dét. — ötven év telt el azóta, hogy a társadalmi fejlődés ob­jektív folyamata hazánkban is olyan történelmi feladatok megoldását tűzte napirendre, amelynek vezetésére csak egy új típusú, valóban forradalmi párt tudott vállalkozni — mondotta bevezetőül. — A szocialista forradalom korsza­kához érkezett az emberiség, s ez a nagy sorsforduló mér­legre tette a társadalmi vi-­­szonyokat, az osztályokat, a működő társadalmi szerveze­teket, pártokat és történelmi ítéletet mondott munkájukról, programjukról. Az ítélet vi­lágos volt: a társadalom ak­kori uralkodó osztályainak ideje lejárt, csődbe jutottak. Az új történelmi feladatok megoldásához új társadalmi osztály hatalmára — a prole­tariátus hatalmára — volt szükség. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a hatalom elhivat­­tot új várományosa, a mun­kásosztály akkor még nem rendelkezett forradalmi élcsa­pattal. A legfontosabb feladat tehát az volt, hogy ez megte­remtődjék. Emlékeztetett arra, hogy a nagy orosz példa, a bolsevik párt léte, harcainak sikere buzdítólag hatott. A KMP, amely a bolsevik párt után az elsők közt alakult meg, teljesítette történelmi hivatását, a magyar munkás­osztály forradalmi élcsapata, marxista-leninista vezérkara lett. Felidézte a szociáldemok­rata párt tevékenységét, amely a revizionizmus, az opportu­nizmus mocsarába süllyedt, s nem volt méltó arra a tör­ténelmi küldetésre, amely for­radalmi osztályharcosságot kö­vetelt. Mint mondotta: a KMP a marxilleniai eszmék jegyé­ben született meg, abban az időszakban, amikor a magyar proletariátus előtt megnyílt a lehetőség arra, hogy a polgá­ri demokratikus forradalom vívmányainak talaján tovább fejlessze a forradalmat és lét­rehozza a szocialista köztár­saságot, a munkások és pa­rasztok hatalmát.­­ A történelem gőzmozdo­nya 1918 őszén mérföldes tem­póval röpítette előre az ese­ményeket, több történt né­hány hónap alatt, mint a korábbi évtizedekben együtt­véve — emelte ki a szónok. A KMP megalakulása pedig fordulópontot jelentett a ma­gyar munkásmozgalom fejlő­désében. Jelentős szerepet töl­tött be hazánk további sor­sának alakulásában. Ugyan­akkor nemcsak a ma­gyar munkásmozgalom­nak, ha­nem a nemzetközi munkás­­mozgalomnak is szülöttje, an­nak egyszer s mindenkori szer­ves része is volt. Alapítói hangoztatták: a Kommunisták Magyarországi Pártja a világ­­kommunista párt része. Ehhez az elvhez cselekedeteiben mindvégig hű maradt, s Uj módon létrejötte a nemzet­közi munkásmozgalom nagy eseménye is volt. Kovács elvtárs a továbbiak­­ban arról szólt, hogy az öt­ven év alatt pártunknak bo­nyolult, nehezen áttekinthető helyzetekben kellett megtalál­nia a helyes utat, s választ adni a történelem által fel­vetett súlyos kérdésekre. A fiatal kommunista párt a le­vert forradalom után járta ki az osztályharc iskolájának felsőbb osztályait, s eközben gazdagodott tapasztalatokban. A kegyetlen ellenforradalmi terror fékezte és tizedelte ugyan a pártot, de eltiporni sohasem tudta. — Most, a jubileumi évfor­duló alkalmából meghajtjuk a hála és a tisztelet zászlaját mindazok előtt, akik életüket áldozták a kommunizmus győ­zelméért — folytatta. — Sze­retettel köszöntöm körünkben a veterán elvtársákat, a ma­gyar forradalmi munkásmoz­galom nagy öregjeit, akik mindannyiunk örömére­­ köz­tünk lehetnek e nevezetes ju­bileumi ünnepen. Köszönetet mondunk nekik azért az áldo­zatos munkáért, amit nehéz körülmények között fejtettek ki pártunk politikájának meg­valósításáért. A továbbiakban az ötven­éves párt történelmi harcai­nak fontos tapasztalataira irá­nyította a hallgatóság figyel­­mét. Ilyen nagy történelmi ta­nulság, hogy a magyar nem­zet sorskérdéseinek követke­zetes megoldására csak egyet­len erő: a munkásosztály ké­pes. Ez az osztály tudott és tud csak olyan programot ad­ni, amelyben saját osztály­ér­dekeivel egyidőben kifejező­dik a társadalom nagy több­ségének valódi érdeke is. Eb­ből következik a másik fon­tos tanulság, hogy a mun­kásosztály csak a kommu­nista párt vezető szerepének következetes érvényesülésével képes megvívni a szocializmu­sért vívott harcát. A párt el­mélete minden időben, a leg­nehezebbekben is iránytű volt az eligazodáshoz. A marxiz­mus a leninizmus alkotó alkal­mazásának kimagasló példáját nyújtotta például 1945-ben és az azt követő években. Az öt évtized tanulsága az is, hogy a munkásosztály ak­kor tudott tartós győzelmeket aratni, a győzelem eredmé­nyeit megszilárdítani, ha az osztályharcban szövetségese­ket keresett és talált magá­nak. Ezt bizonyította a mun­kás—paraszt szövetség meg­teremtésével, állandó és rend­szeres erősítésével valamint azzal, hogy pártunk mindig is törekedett és törekezik a for­radalmi értelmiséggel, más osz­tályokkal, illetve rétegekkel való együttműködésre, érde­keik képviseletére. Hangsú­lyozta Kovács elvtárs, nagyon lényeges tanulság az is, hogy a kapitalizmusból a szocializ­musba csak a proletariátus diktatúráján keresztül vezet az út. Ezt követően arról beszélt a megyei pártbizottság első titkára, hogy szűkebb hazánk­ban, Vasban is a kommunis­ta mozgalom fél évszázados tapasztalatainak felhasználá­sával értünk el minden ered­ményt. Büszkék lehetünk ezek­re, a kommunisták emelt fő­­­vel állhatnak a megye lakos­sága elé. Végezetül arról szólt, hogy a magyar kommunista mozga­lom 1918-ban a nemzetközi munkásmozgalom elválasztha­tatlan részeként jött létre, s azóta egyre erősödő, eltéphe­­tetlen szálak fűzik hozzá. — E harci egység arra az érdekazonosságra épül — mondotta —, amely a világ munkásait a tőke elleni harc­ban egyesíti. A magyar nép legjobbjai mindent megtettek és megtesznek más népek szabadságáért, a mi harcunk pedig állandó segítséget ka­pott és kap más népek mun­kásmozgalmától. Kiemelte a Szovjetunió ön­zetlen, testvéri támogatását, amelyet a magyar nép soha nem feledhet el, azt, hogy sza­badságáért, nemzeti felemel­kedéséért szovjet katonák tíz­ezrei hullatták vérüket. A pro­­letár-internacionalizmus alap­vető követelményének, tekint­jük a Szovjetunióhoz való elvtársias, testvéri viszonyt, s továbbra is valljuk: „szovjet­­ellenes kommunizmus nincs, nem volt és nem is lehetsé­ges!” A kommunista pártok­nak alapvető kötelességük, hogy ne csak elhatárol­ják ma­gukat a szovjetellenességtől, hanem aktívan harcoljanak is ellene. Hangsúlyozta az ünnepi szó­nok, hogy a proletár nemzet­köziség talaján állva, a kom­munisták kérlelhetetlen har­cot folytatnak a nacionalizmus ellen. Hiszen a proletárinter­­nacionalizmus és az igazi ha­­zafiság egymástól elválasztha­tatlan, szorosan összetartozó fogalmak. A szocialista haza­­fiság lényegében a haza terü­letén élő nép szocialista fel­­emelkedéséért való küzdelem és mélyen internacionalista. A nemzeti elzárkózás, a nemzeti érdek tértől és időtől függet­len hangsúlyozása, a nemzeti érdekeknek a szocialista nagy közösség érdekei fölé helye­zése árnyékot vet a proletár internacionalizmus magasztos eszméjére. A szocialista orszá­­gok népeinek csakis a szilárd szövetség nyújthat biztonsá­got közös nagy ügyük elérésé­hez.­ (Folytatás a 3. oldalon) | MAI SZÁMÚNKBÓL: | | | | Agrárszakemberek közgyűlése § § SWVVVO/WWWl § S § § Hatvan éve alakult a Galilei Kör § ^M/VVWWW § § § | Lakni szeret, fizetni nem § § ’ § Ma érkezik a Forradalom Lángja Szombathelyre Jánoshái átteret fogadják a megyehatáron Ma fél 11-kor, a jánosházi úttörőcsapat pajtásai ünnepi díszben fogadják azt a 30 pionírt, akik társaikkal együtt — összesen 200-an — hazánk­ba érkeztek a jubileumi ün­nepségekre. A szovjet pioní­rok részt vesznek a Forradal­mi Lángot köszöntő Vas me­gyei úttörők ünnepségein. A Forradalmi Lángot hoz­zák, a fél évszázada diadal­mas forradalom lángját. A déli órákig Szombathelyre ér­keznek, a megyeszékhely út­törői mennek eléjük, s együtt vonulnak be gépkocsikon, vö­rös selyemzászlókkal a szőllő­­si vasútállomástól a megye­­székhely központjába. A Lenin szobornál, egy óra körül jelentéstétel hangzik el. Itt az úttörők díszőrsége ad tiszteletet a Forradalmi Láng­nak. A Hámán, a Fürst és a Petőfi iskolák pajtásai vált­ják egymást a szobornál. Köz­ben megérkeznek a Március 15. térre a Magyar Úttörők Szövetsége járási elnökségei­nek küldöttei is. Miután le­zajlik az emlékdáng-gyújtás ünnepélyes aktusa, a résztve­vők a Derkovits-telepi isko­­­lához indulnak, ahol ünnepé­­lyes csapatösszejövetelen vesz­nek részt. Délután staféta viszi a Forradalmi Lángot a járási székhelyekre. A staféták elindítása után az MHSZ repülő-modellezés bemutatót tart Szombathe­lyen. * Új intézkedések az áruk minőségének védelmére A Kereskedelmi Minőség­­ellenőrző Intézet még 1952-ben a népgazdasági tanács ala­pította. Azóta egyrészt az NT határozatai elavultak, más­részt az­ új gazdaságirányítási rendszer olyan változásokat hozott a kereskedelem munká­jában, a minisztérium szer­vezetében, a minőségvédelem mechanizmusában, amely szükségessé tette a KERMX működésének szabályozását. A belkereskedelmi miniszter, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben, a forgalomba kerülő áruk minőségének vé­delme és tervszerű, hatósági ellenőrzése érdekében hozott rendeletet a Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézet tevé­kenységéről. A miniszteri rendelet a megváltozott követelmények­nek megfelelően módosította — részben csökkentette, más­részt bővítette — az intézet feladatait, hatáskörét. A ko­rábbi feladatok közül elma­radt például az, hogy az in­tézet köteles valamennyi for­galomba kerülő terméket elő­zőleg megvizsgálni. Most csak a vizsgálatra kijelölt új gyárt­mányok és importáruk mi­nőségét ellenőrzik. Egész sor olyan feladatot kapott vi­szont a KERMI, amelynek korábban a minisztérium fő­­igazgatóságainak, főosztályai­nak hatáskörébe tartoztak. Így például képviseli a kereske­delmet a szabványosítási ügyekben, továbbá alapvető feladatává vált az előzetes vizsgálatokon kívül a forga­lomban levő áruk minőségé­nek és a minőségvédelmet biztosító árukezelés és tárolás ellenőrzése. Az intézet köz­reműködik a fogyasztói ár­színvonal országos szintű vizsgálatainál, a vásárlók tá­jékoztatásában a forgalomba kerülő áruk minőségét össze­hasonlító vizsgálatok eredmé­nyeinek közzétételénél. A KERMI tevékenyen vesz részt a megkülönböztető jelzések, — a márka, a védjegy, a „ki­váló áruk fóruma” stb. — odaítélésében, s segítenie kell a kereskedelmi dolgozók mi­nőségellenőrzéssel és minőség­védelemmel kapcsolatos szak­mai továbbképzését Cipőgyáriak a Fü­rst-háznál Holnap a Szombathelyi Ci­pőgyár dolgozói megemléke­ző látogatást tesznek Rumba, Fürst Sándor szülőházánál. Autóklub-tagok által rendel­kezésre bocsátott 20 gépkocsin indul a karaván 10 órakor. Koszorút helyeznek el a már­tír emléktáblájára. A menet­­hez útközben az érintett út­vonal kistesei is csatlakoz­nak.

Next