Vas Népe, 1969. június (14. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-29 / 148. szám
Nyereségtöbblet — alacsony termelékenységgel? A termelékenység alakulása úgyszólván legfontosabb ipari problémánkká lett. Az új mechanizmus első esztendejében országos átlagban is mindössze 1,3 százalék volt a termelékenység növekedése, az idei első félévben enynyi sem várható, sőt a gyárak egy részében csökkenés mutatkozik. Árak és tartalékok Ismert, hogy országos átlagban az ipari üzemek által tervezett nyereség mintegy 20 százalékkal nagyobb lett. Megyénkben is többé- kevésbé az országos átlag k körül .Halkult az ipari üzemek számos mutatója. Nemcsak közgazdászok és vezető szervek, de laikusok is fölteszik a kérdést, hogyan lehetséges ilyen nyereségtöbblet mellett minimális termelékenységnövekedés, esetenként csökkenés? A nyereséget (és a többletet) alapvetően az úgynevezett induló árak befolyásolták, amelyekben nagy volt a nyereségtartalom. Jórészt ez okozta azt is, hogy mivel „jött a pénz”, az üzemek egy részében nem fordítottak különösebb figyelmet a belső tartalékok felhasználására, a munka hatékonyságára. Vegyük példának megyénk tanácsi iparát Tavaly hozzávetőleg annyi nyereségtöbblet képződött, mint amennyi állami dotációt a tanácsi ipar kapott. A nyereségtöbblet és dotáció „belső képlete” már nem ilyen egyszerű. A nagyobb nyereség nem mindig ott jött létre, ahol dotálni kellett, tehát gyakorlatilag a dotáció szükségessége megmaradt Az árképzésiben azonban a dotált és száját lábukon álló üzemek között egyre éleződik a helyzet Az árakban a dotáció eleve benne foglaltatik. A nyereségtöbbletet felmutató dotációs üzemek könnyebben adnak (és nagyobb) árengedményt, s ez a fogyasztói piacon további feszültséget teremt létszámgazdálkodás, ipartelepítés Megyénkben az országos átlagnál jóval magasabb volt az ipari létszámnövekedés. Ezt kétségtelenül befolyásolja az is, hogy megyénk jelenleg is iparosodik. Sárváron épül a győri vagongyár telepe, Körmenden tápanyaggyár létesül, Őriszentpéteren a cipőgyár épít részleget Szombathelyre a REMIX további egysége költözik, Jánosházára iroda-bútorgyár települ, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ez a létszámnövekedés nem nevezhető károsnak, sőt indokolatlannak sem. Tulajdonképpen ez az útja megyénkben a foglalkoztatás megoldásának. De nemcsak ilyen létszámmozgás jelentkezik az iparban. Igen nagy — a béremelést általában meghaladó mértékű — az évközi létszámnövekedés is. Ennek a mozgásnak sajnos az a következménye, hogy nő az alacsony keresetűek tábora. S mert általában közülük kerül ki a vándorlók jó része, jelentős az a munkaerő mozgás is, amelynek nyomában termeléskiesés, a munka hatékonyságának csökkenése jár. Az iparkitelepítés országos megállapítások szerint általában rontotta a vidék termelékenységét A kitelepítések egy része a központok számára már tarthatatlanul magas önköltséggel, létszámmal és más termelési tényezőkkel dolgozó részlegekkel kezdődött. Ez a tendencia akkor is érvényes, ha megyénkben a „kitelepített” ipari üzemek zöme igen jól dolgozik és különösebb problémát nem jelent a megye ipari vezetése számára Élő és holt munka aránya A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1968- ban az úgynevezett minisztériumi iparban az összes munkások 39,2 százaléka dolgozott gépek, gépi berendezések mellett. (Ez az arány például az NDK-ban már évekkel ezelőtt 50 százalék volt.) A termelékenység fontos tényezője a gépesítettség. Mind a fő, mind a kisegítő munkafolyamatokban. Ugyancsak a Statisztikai Hivatal számai szerint nálunk négy év alatt 3,8 százalékos javulás volt csak e téren. Ha ehhez még hozzászámítjuk, hogy az iparágak egy részében a meglevő gépi berendezések is elavultak, használatuk gazdaságtalan, jórészt megtaláljuk a magyarázatát a termelékenység jelenlegi alakulásának. Mostanában, többen is felfedezni vélik, hogy nálunk leggazdaságosabb befektetés az élőmunka, ez kerül a legkevesebbe, tehát a létszámot kell növelni. Összefügg ez a jelenleg érvényes ipari amortizációs rendszerrel is, amely esetenként lényegesen hosszabb idő alatt „téríti meg” a gépi berendezések értékét, mint ameddig a berendezések termelékenyen használhatók. A szabályozókról A központi szabályozók hatása esetenként negatív. Nemcsak az induló árakról van szó. Arról is, hogy vállalati méretekben, lényegesen drágább az átlagbérnövelés, mint a létszámnövelés. Kézenfekvő, hogy a vállalatok az olcsóbb megoldást választók. Az a furcsa helyzet is előáll, hogy amelyik vállalat termelését a termelékenység növelésével érte el, s ennek alapján jobban kényszerült emelni az átlagbéreket, rosszabbul jár, mint aza vállalat, amely a termelés bővítését létszámnöveléssel oldotta meg. A nyereséges osztás mostani rendje, illetve a bérszorzók nagysága is, negatívan hat a termelékenység alakulására. Ha ugyanis a vállalatok a termelékenység növelése érdekében nagyobb mértékben növelik állóalapjukat, vagy technikai felszereltségüket, kevesebbet tehetnek a részesedési alapba. Az elmúlt másfél év, a felgyűlt tapasztalatok arányán a szabályozó komlex továbbfejlesztése napirendre került. Ezek mostaninál jobb alakítása, s a termelőüzemek eyüttes erőfeszítései hozhatják csak meg a várt erőméreet, a termelékenység növekedését. Szartarti Anna 4 Kántor és Csupati együtt vizsgálgatta a húsz méter széles, felszántott földsíkon a talaj mélyedéseit. Csupati, mint már annyiszor, elhatározta, hogy a végleges döntést Kántorra bízza. Minden oka megvolt erre, hiszen csak tudta: ha a nyomok állati eredetűek, akkor Kántor vajmi kevés figyelemre méltatja őket. Pérszemmel, amíg a kerek pata alakú, kúpcsan bemélyedő nyomokat vizsgálta, Kántor orra gombját figyelte. Vajon nedvesen fényleni kezd-e kutyája cimpája, és parányi rándításokkal megmozdul-e ínye. Nem csalódott. Kántor reagálása nem maradt el, mert az első szippantás után orrát egyre nagyobb érdeklődéssel fúrta a kúpalakú gödröcskékbe. „Se nem róka, se nem nyúl” — dünnyögte magában Csupati és kedve lett volna a közismert dalocskát hangosan is dúdolni. Elégedetten gondolt arra, hogy lám, az arany váll-lap nem minden, összenézett Kántorral és a szemével kérdezte: ehhez mit szólsz, pajtás? Kántor, farka billegetésével határozottan jelezte gondozójának: ember ment itt át, s nem más lény. Csupati ekkor feltápászkodott, és ahogy a magasból visszanézett, észrevette, hogy saját térdeinek bemélyedése, mintha a két szélesebb nyomhoz hasonlítana. Homlokáról feje búbjára tolta pilotkáját és elmosolyodott: ravasz a fickó, és kerek arcán a mosoly fülig futó vigyorrá terült szét. Magabiztos és határozott lett. A sok magasrangú tiszt társaságában eddig megvolt kisebbségi érzése váratlanul elpárolgott Pofon-egyszerűnek látta már a trükköt, és a néhány lépéssel arrébb tanakodó tisztek csoportjához lépett: „Jelentem, a nyomok embertől erednek és nagyítóval még a ruhaszövet récéi is felfedezhetők.” Az egyik alezredes képtelenségnek minősítette Csupati állítását. Csupati sértődötten húzta össze szemöldökét. Bebizonyítom, hogy a határsértő térden és könyökön támaszkodva hatolt át a sávon. Imre... — és Csupati a nyomsáv közepén letérdelt és az eredeti nyomokkal párhuzamosan könyökére és térdére támaszkodva mászni kezdett. — Ez igen. Gratulálok — rázott vele kezet a határőrkerület parancsnoka. — Meg tudja-e kísérelni a nyomkövetést? — kérdezte. Csupati a fejét vakargatta: — Sajnos, kicsit későn kérték az, elvtársak a professzor úr segítségét, de talán sikerül neki A tisztek nevettek és a parancsnok megjegyezte: „Ha sikerül, mindkettőjüket kitüntetésre terjesztem fel”. Csupatinak az izgalomtól kiverte homlokát a veríték. Levette pilotkáját és végigtörölte keze fejével az arcát. Kántorra kacsintott: „Hallod ezt, Tyutyu?” Kántor rasckantott. Csupati újra a parancsnokhoz fordult: — Amit lehet, kitüntetés nélkül is megtesszük — mondta. Kántor öt kilométer hoszszan, a határvároska szélénél levő autóbusz-megállóig követte a nyomokat. Az autóbusz innen a közeli ipari városig közlekedik, naponta többször is. A felvilágosítás hallatán Csupati kijelentette: ha szerencséjük lesz, akkor a továbbiakban ott kell keresniük a határsértőt. A harcálláspontot nyomban a határtól tizenöt kilométerre levő ipari városba helyezték át. Csupati itt azonban egyelőre nem talált olyan nyomot, ahonnan a keresést Kántorral újra kezdhette volna. Éjszakára a sebes folyócska partján ácsorgó rádióskocsiban húzódtak meg. Reggel, öt órakor, szokásához híven, Kántor kinyitotta szemét a tábori ágy alatt és ásítva nyújtózott egyet. Zörgésére Csupati is felébredt: „Mi az?” — mortogta álmosan — „mehetnéked van?” Feltápászkodott, és kipillantott a rádióskocsi ablakán. Hangulalatos park szélén állt a kocsi, szemközt az Óvár bejáratával. Amíg a gazdi bámészkodott, Kántor türelmetlenül kaparászott a kilincs körül. „De sürgős”, dohogott Csupati és a pórázt karjára véve. Kántor után maga is lehuppant a földre. „Ha keresnének, járunk egyet a parkban” — szólt vissza a készüléke mellett bóbiskoló rádiósnak. Az ápolt ligetet a hegyi folyócska egyik ága szelte ketté. Kántor egy kandúrhátú fahíd felé kocogott. Besétáltak a városkapun és félórányi mászkálás után már visszafelé ballagtak, amikor a várfalon alagútszerűen átvezető gyalogoskapunál egy középkorú férfi szólította meg Csupátit. A botanikus park kertésze volt és ezt mondta: munkába jövet az egyik elhagyott folyóparti tűz alatt gyanúsan viselkedő fiatalembert látott, akit jöttére felkelt a padról és elsietett a Kis Duna felé. Talán az lesz, akit maguk keresnek, mondta fontoskodóan. A park kavicsos sétaútján nyom nem látszott, de a kertész határozottan állította, hogy az volt az a pad ahol a gyanús idegen ücsörgött. Amíg tanakodtak, Kántor körbe szimatolta a padot. Szagok keltek, és haltak el benne. Idegein gyűrűztek, mint a tóba dobott kő körhullámai. Csupati tanácstalanul toporgott kutyája körül és azon töprengett, micsoda rejtélyes utakon ismerheti fel Kántor az ismeretlenhez vezető utat, mert a kutya néhány percnyi vizsgálódás után intett gazdájának, hogy csatolja rá a nyomozó hámot. Előbb az ódon belvárosból a várkapun át a Lajta partján haladt Kántor, majd az Akadémia épülete mögött egy keskeny ösvényet, a Kis-Duna füzes partjának tartott. Az ösvény a város dunai strandjához vezetett. Alig haladtak egy kilométert, amikor Kántor szőre váratlanul felborzolódott Csupati előkapta revolverét és óvatosan az útját álló fűzfabokor mögé lopakodott. A bokron túl Kántor egy idősebb emberrel nézett farkasszemet, aki csattogó metszőollóval fűzvesszőket vagdalt. A hirtelen előtte termett, morgó kutya láttán a vesszőnyalábbal csapkodva igyekezett elriasztani Kántort. Csupati első gondolata az volt: Kántor a vesszőt szedegető ember szimatát kaphatta fel. De ha mégse ő a keresett? — vitatkozott önmagával. Az emberre szólt: „Lépjen félre, ne csapkodjon”. A megrémült ember nyomban a füzesbe húzódott, s a kutya, ahogy az ösvény szabaddá vált előtte, orrát nyomban a talaj fölé lógatta Csupati megkönnyebbülten sóhajtott, mégse a vesszőt szedő öreg nyomát követte Kántor. (Folytatjuk.) 2. Szombathely ma és holnap Bontsák le a Petőfi Sándor u. 43/a-t Ahhoz a vitához szeretnék hozzászólni, hogy mi legyen a magas ház közelségében meghúzódó Petőfi Sándor utca 43/a számú ház sorsa. A Petőfi Sándor utcában lakom, szinte a magas ház szomszédságában. Naponta nézem, mennyit nő az épület. Látom, hogy az előtte megállókat és beszélgetőket is lelkesíti a félig kész „felhőkarcoló” és az a leendő utcarész, ami a Vas Népe szerint lezárja majd a Petőfi utca keleti részét. Ha figyelembe veszem az ott kialakuló, nagyon jó ízléssel megtervezett ház környékét, úgy látom, tér kialakítását nem zavarja a 43/a szám alatti 9 lakásos épület. A kilenc család között sem rokonom, sem ismerősöm nincs. Nem fűz tehát érdek, vagy szubjektív érzés, hogy pártoljak ott valakit. A városszépítésben viszont szubjektív vagyok. Ezzel ki is mondtam, hogy véleményem szerint le kellene bontani a kérdéses épületet. Igaz, egyelőre sok ilyen régi, rossz, szűkre szabott házban laknak még. Állaga miatt ez a ház is meglenne egy darabig. De ha a magas házzal és környékével kialakul a nagyon szép városrész, a jóízlést nagyon bántja majd a 9 lakásos ház. Ugyanis körülötte mind modern, magas épületek állnak, közéjük számítva az iskolát, a gimnáziumot és az épülettel szemben lévő modern bérházakat is. Ez önmagában is alapos indok a szanálásra. Indokolja a lebontást az is, hogy a ház szomszédságában lévő iskolák tanulói igen szűk udvarra vannak zsúfolva, kevés a mozgási lehetőségük. Mindez nem lenne panasz, ha a 43.a számú házat felszámolnák. Szerintem ezt a magas ház és környéke kialakulásával egyidőben kellene elvégezni. Megragadom az alkalmat, hogy elmondjam egy másik észrevételemet. Mivel a Petőfi utca k T keleti részét lezáró új házsor beljebb épül, mint a mostani házak állnak, lehetőség kínálkozik mind a forgalmi út, mind a gyalogjárda szélesítésére, ugyanúgy, mint ez az Ady Endre téren látható. Javaslom, hogy erre is gondoljanak a város közlekedésének vezetői. Frilön János Petőfi Sándor u. 49. Ma a megmaradt területen szoronganak az óraközi szünetekben és a szabadban lefolytatott testnevelési órákon az iskolások, a délután tanító osztályok napközis tanulói és az óvodások. Ilyen körülmények között a pajtások mozgási lehetősége nem biztosított, ami nemcsak szellemi, hanem testi fejlődésüket is károsan befolyásolhatja. Sürgős szükségünk volna tehát arra, hogy iskolaudvarunk kibővüljön. A tanulók számára oly sok örömet nyújtó sportpályát használjuk fel iskolai és úttörőrendezvényeink megtartására is a helyhiány miatt. Ha a fent említett épület lebontásra kerül, az minden érdekelt fél számára hasznos és előnyös lesz. Iskolaudvarunk ez esetben legalább részben visszanyerné az oly szükséges területet, ez pedig mindenféle szempontból rendkívül fontos. Nem utolsó sorban kell megemlítenünk a városrendezési szempontot. A portánkkal szomszédos komor, szürke tűzfal nem fejleszti tanulóink szépérzékét. Menynyivel imponálóbb lenne egy szépen gondozott iskolaudvar, illetve napközis játszótér. Kérjük tehát a város lakosságát, elsősorban az érdekelt szülőket, szavazzák meg a Petőfi Sándor utcai 43/a szám alatti épület lebontását, mert az ebből származó előnyökből elsősorban saját gyermekeik részesülnek. 1000 gyermek nevében a Hámán Kató utcai Állami Általános Iskola tantestülete . VAS NÉPE Az iskola indoka A folyó hó 15-i (vasárnapi) számban megjelent újságcikkből értesültünk arról, hogy a Petőfi Sándor utca 43/a szám alatti ház jövőjének sorsa még eldöntetlen: lebontásra kerül -e az épület, vagy továbbra is megmarad. Mint érdekelt fél, a Hámán Kató utcai Általános Iskola igazgatósága, nevelőtestülete és tanulóifjúsága a következő érvekkel szeretné a döntést elősegíteni azok számára, akik a kérdésben nem érdekeltek, illetve nem ismerik a körülményeket Iskolánk tanulólétszáma közel ezer. A 8 napközis csoport 320 tanulója egész napját az iskola területén tölti. Az iskola 2 csoportban működő óvodája ugyancsak körülbelül száz gyermeknek nyújt otthont. A szomszédos Entzbruder Dezső Gimnázium építésekor iskolánk udvarának körülbelül felét beépítettték. Azó Vásároljon az OTP-től balatoni üdülőtelket, Vonyarcvashegyen, az északi part egyik legszebb helyén, Keszthelytől 15 km távolságra. Eladási ár négyszögölenként 250,5 Ft. Bővebb felvilágosítást nyújt az Országos Takarékpénztár Veszprém megyei és keszthelyi járási fiókja. (4664) 1969. június 29. Vasárnap