Vas Népe, 1969. augusztus (14. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-27 / 197. szám

ti állam támogatja — de meddig? A SÁRVÁRI JÁRÁSBAN már csak egy olyan terme­lőszövetkezet van — a nyő­­géri —, amely állami támo­gatásban — évi 2,4 millió forintos dotációban — ré­szesül. A támogatás úgy emberi, mint gazdasági vonatkozásá­ban, általában azt jelenti, hogy a támogatott helyzeté­nél, adottságánál fogva rá­szorul a segítségre. A három község: Sótány, Nyőgér, Bej­agyertyános ter­melőszövetkezeteinek egye­sülésével létrejött 5000 hol­das gazdaság adottságai is­meretesek: tarmoföldjeik nagy része a Hegyhát erdő­­irtásos, kavicsos, mumuszban szegény területére esik. A föld aranykorona-értéke 20­17-ig váltakozik, de átlagosan nem éri el a 8-at. Ez van. A nyögén tsz gazdái erről nem tehetnek, az állami támogatást vi­szont röstellik, pedig nincs semmi szégyelleni valójuk, hiszen, ha az eredményei­ket összehasonlítjuk a jövő körülmények között gazdál­kodó tsz-etkével, talán di­cséretesebbek is, mint az úgynevezett jók. Erre az ál­lításra egyetlen példa is ele­gendő: amikor a Rába völ­gyében — s általában a me­gye legjobb földjein — 16— 20 mázsás búziaátlagot ter­melnek, a gazdaságok a nyő­­géri tsz-ben — olyan tala­­jon, ahol azelőtt a 4—5 má­zsás rozs, ha megtermett — 15,5 mázsás átlagot takarí­tottak be az idén is. Többször feltettem már a kérdést, de újból kérdem­: vajon a jó vagy a rossz adottságok között termelő tsz-gazdaságok jutottak-e di­cséretesebben előbbre? De most nem az a felada­tom, hogy ezt vitassam. Az értékelést — tsz és tsz kö­zött — reálisabb alapokról kell ezután elvégezni. Én inkább arra szeretnék választ kapni a nyögéri ter­melőszövetkezet vezetőitől van-e reményük konkrét el­képzelésük arra, hogy eldob­hatják a „mankót” és a gazdaságosság szempontjából is besorolnak az „egyenes­ben” levő termelőszövetke­zeteikhez. A központi irodán először három, — lényegében ez év­ben kezdett — fiatal szak­emberrel találkoztam. Schön­berger László agrármérnök és Nagy János gépésztech­nikus helyi születésű, Simo­nics Pál kertésztechnikus szombathelyi. De fiatal em­ber a főkönyvelő: Rácz Jó­zsef, az erdészeti techniku­mot végzett Karáth István, Papp Imre főállattenyésztő, Berkes Tibor, a gépészeti rész vezetője és a tsz főmező­­gazdásza, Németh János is. Azt hiszem, kevés olyan tsz van a megyében, ahol eny­­nyi fiatal szakember dolgo­zik. DÉLUTÁNTÓL az estébe nyúló beszélgetésből kide­rült: a gazdasági műszaki vezetői négy jelentős fel­adat megoldásával látják biz­tosítottnak azt, hogy a tsz nem lesz rászorulva az álla­mi segítségre. 1. A szántó­földi hozamok további eme­lése érdekében az eddiginél is rendszeresebbé kell tenni a talajerő-utánpótlás (me­­szezést, szerves és műtrá­­gyafelhasználást stb.) 2. A nyolcszáz holdnyi rét és le­gelő területének legalább a felét — az ismert techno­lógiák bevezetésével — in­tenzív termelésbe fogni. 3. Az állattenyésztést gépesíte­ni. 4. A gyümölcstermesz­téshez korszerű manipuláló hűtő­tárolót építeni, a meg­levő gyümölcsös mellé olyan fajtákat telepíteni, melyek keresettek a piacon. Merész terv, nagyszerű program, de mi valósulhat meg mindebből a következő esztendőben. A nagyobb ütemű mesze­­zésnek — mivel ez a mun­ka kevés saját beruházást igénylő állami támogatással történik — semmi akadá­lya, csupán jobban meg kell szervezni, kihasználni a tsz szállító eszközeit. A szállító eszközök, pótkocsik üzemel­tetésével azonban baj van. A szervesitrágyát illetőleg eddig is vásároltak fel a háztáji gazdaságból, de a to­vábbiakban ezeket a lehető­ségeket jobban kihasznál­ják. A gazdaság az elmúlt évben — az össz­területre vetítve — 3 mázsa vegyes műtrágyát használt fel hol­danként. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például kukoricánál 5—6 mázsa, ka­lászosoknál 4—5 mázsát hol­danként. Ennek a további fokozását már nem is any­­nyira a műtrágya beszerzé­se, és a pénz határozza meg, hanem a termelés leg­újabb technológiája, de en­nek alkalmazását a szak­emberek úgyis szorgalmaz­zák . A vetőmagokat illetően eddig is a legjobbakat hasz­nálták és erre ezután sem sajnálják majd a pénzt. Ami az abraktakarmányt illeti, a tsz vezetősége már két éve, de ezután még inkább, a kukoricára „esküszik”, mely­nek egyes hibrid­ fajtái itt is beváltak és termesztésük 100 százalékosan gépesített. A LEGTÖBB TEENDŐ a rét- és legelőgazdálkodás vonalán mutatkozik. A nyolc­száz holdas óriási terület a Rába partján van, de pél­dául öntözni — mivel csak 3 kis teljesítményű gépük van — csak a legelőket tud­ják. A kaszálók nagy része víz- és tereprendezést kí­ván, valamint nagyobb be­ruházást, ami a tsz jelenle­gi erejéből lehetetlen. Ad­dig viszont, amíg a terep és vízrendezés meg nem tör­ténik, a nagyobb műtrágya­­dózis alkalmazása nem kifi­zetődő. A tsz jószágállománya szép, de lehetne gazdagabb és főleg kevesebb ráfordí­tással többet termelő. Je­lenleg 280 darabos a tehén-, 54 darabos az anyakoca-ál­lomány. (Ezenkívül 210 üsző és 140 darab borjú van). Ezek szaporulatából a gazdaság évente 210—220 da­rab hízott bikát, és 700 da­rab hússertést értékesít. Az egy tehénre eső évi tejter­melés 2250 liter. (Két évvel ezelőtt csak 1200 liter volt). Az állattenyésztés szakosítá­sa most folyik, a gépesítése pedig éppen csak hogy el­kezdődött. De ez év végére egyik tehénistállóban gépi fejes lesz. A továbbiakban megoldják a sertéstenyésztés és a hizlalás gépesítését is. Mindehhez természetesen pénz, sok pénz kell, de a gazdaság vezetői remélik, hogy államunk a halasztha­tatlan beruházásokhoz je­lentős hiteleket biztosít. A KÖZÖS GAZDASÁG 220 holdas új telepítésű gyü­mölcsössel is rendelkezik, amely éppen az idén fordult termőre, és a termés — bár­milyen furcsán is hangzik — máris gond. Gond, mert nemcsak­ itt, hanem az ország számos területén több tíz­ezer hold új telepítésű gyü­mölcsös fordult termőre és a termés értékesítése csak úgy kifizetődő, ha nagyobb részét exportálni tudják, de ehhez manipuláló és hűtő­tároló berendezés szükséges. A gazdaság már megvásárolt egy 100 vagonos hűtőház tervet, és ennek kivitelezé­se a jövő évben el is kez­dődik, de máris felvetődik a kérdés, hogy kielégítő-e egy 100 vagonos hűtőház, amikor olyan terve is van — és helyes hogy van — a gazdaságnak, hogy lépcsőze­tesen újabb gyümölcsöst te­lepít? A végén — de nem utolsó sorban — a tsz-nek 620 hol­das erdeje is jól jövedelmező forrás lenne, ha a kiterme­lést gazdaságosabban végez­nék. Nem elég csak a gat­­terfűrész felállítása — mond­ja a tsz ifjú erdésztechni­kusa —, hanem az évenként kitermelt fának nagy részét — a tsz fafeldolgozó mel­léküzemében — végtermék­ként kellene feldolgozni. Ez nmcsak több hasznot hoz­na a gazdaságnak, hanem több munkalehetőséget, kere­setet, jelentene — a téli hó­napokban is — a tsz-tagok­­nak. (A fafeldolgozó mellék­üzemet azonban fel kell építeni, amihez megint csak pénz kell). Hát ennyit a nagyszerű tervek, — a gazdaságnak a „mankótól” való megszaba­dulásának — realizálhatósá­­gáról. De van még tennivaló az emberi vonatkozásokat ille­tően is. A tsz-gazdák odáig eljutottak, — bár a múlt éven méig „csak” 27,5 fo­rintot ért egy munkaegység, hogy nagyobb részük ősszel már nem szívesen jelentke­zik a sárvári cukorgyárba idénymunkára. (Otthon is megtalálják a számításukat). De a nagy kiterjedésű zárt kertek (szőlők, gyümölcsö­sök) még mindig sok em­bert vonnak el a közösből, éppen amikor a tsz-ben a legszorgosabb például a szénabetakarítás. Néhány tsz-tag nehezen érti meg, hogy egy-egy dűlőben ered­ményesebben lehet például kukoricát termelni, mint burgonyát. A TÉNYEK AZONBAN meg fogják győzni a ta­­máskodókat is, arról, hogy ezen a mostoha természeti adottságú földön is lehet az eddigi eredményeket felül­múlva nyereségesen termel­ni. És akikor nem lesz szükség az állam támogatására. Dávid József 4 „Rend“ a szombathelyi temetőben Levél érkezett szerkesztő­ségünkhöz a Jáki úti új te­mető „közönségétől”. Pa­naszt emeltek a gondnok, Némethné magatartása ellen. Állításaik szerint nem végzi el pontosan és szakszerűen a feladatát. Nem gondoztat­ja a sírokat, elhanyagolt ál­lapotban vannak a kutak, modora sértő és durva. Fel­tételezik mivel nő, kiváltsá­gos helyzetben van a válla­lat vezetőinél. Kérik, tegyék vissza a régi gondnokot. ★ A Temetkezési Vállalat ve­zetőinek merőben más a vé­leménye Némethné munká­járól és nem azért, mert nő! Két éve van ebben a beosz­tásban. Soha nem érkezett ellene panasz­ból, nagyon szeretik és mindig dicsérő megjegyzést tettek az embe­rek. Most valóban felfordu­lás jellemzi a temető képét. Villamosvezetéket helyeznek el, javítják a kutakat, szál­lítják az utakhoz a kavicsot. Mindez nem a gondnok hi­bája — ellenkezőleg — a vállalatot dicséri. A régi gondnokot nem helyezhetik vissza, mert kilépett augusz­tus 1-el. .fl? OLVASÓK FÓRUMA* Botlások... Régi babona szerint ha az ember valahol megbotlik, azon a helyen ásson, mert ott bizonnyal kincs van el­rejtve. Ez jutott eszembe a mi­nap, mikor alkonyat fájt a Savaria út váratlan oldalán mentem, a Wesselényi és a Vörösmarty utca között Lépteimet szaporázva értem a Baromfikeltető Állomás kapuja elé, mikor váratla­nul belebotlottam a járda közepén egy 5—6 centimé­ter magasságban elfűrészelt vascsőbe, minek következté­ben egyensúlyomat vesztve a kezemben levő táska le­esett, magam pedig bukdá­csoltam, egyensúlyomat tart­va egy darabig, a járóke­lők élénk figyelme mellett Tovább menve ,.botláso­mon” morfondíroztam és erősen gondolkoztam azon, hogy meg kellene fúrni az asztfaltot hátha ott van a kincs elásva. Eleget halla­ni mostanában a kidből elő­került arany és ezüst ér­mékről. Vagy talán a váro­si útkarbantartóknak kel­lene megfúrniuk a járdát? Hátha ők találnák meg a kincset, egyúttal a csövet is kivennék! — fe — Az ablakok zárva tartanilak K. Antalné — Szombathely, Rákóczi úti lakos — levelé­ben a Gázgyárból áramló bűz­re panaszkodik. Nem tudják nyitva tartani az ablakokat, mert ellepi a lakást ez a kel­lemetlen szag. Tizenötéves fia — aki asztmás — sokat szenved az utcán időnként terjengő szennyezett levegő­től. Meddig tart ez még? — kérdezi. ★ A Gázgyártó és Szolgáltató­ Vállalat főmérnöke érdeklődé­sünkre elmondta, hogy a ve­zetékes gáz szagosítását vég­zik még a Rákóczi úton, a gáztárolótelep régen a Szől­­lősi útra költözött. A mester­séges szagosításra szükség van a gázmérgezés ere, gázömléseik megelőzése érde­kében. Sajnos, ez az anyag (etil-merkaptán) erősen átha­tó szagú. Az egyetlen tartályt, ami még a telepen található, kéthetenként töltik fel. Nem a gondatlan kezelés következ­ménye az ilyenkor terjedő bűz, ha kinyitják a tartályt már érezhető. Párolgási ideje 4—5 óra. Nem sokáig kell már szenvednie olvasónknak, két hónap múlva ezt a mű­veletet is a Szőllősi úti te­lepen végzik majd. VAS NÉPE Egy kiló karaj • Szerkesztői két font gorombaság üzenetek Úgy érzem, nemcsak a magam, hanem a többi asz­­szonytársam nevében is kö­telességem megírni a tör­ténteket. E hónap 14-én délután fél ötkor betértem a Lenin úti 60-as húsboltba, vettem 1 kiló 60 deka karajt. A hentes olyan kicsi papírba takarta be, hogy fele kima­radt. Itt követtem el a ..ret­tenetes tettet” — elvettem még egy darab papírt, hogy a húst rendesen becsoma­golhassam. Ekkor a hentes gorombán rendreutasított mondván, ha vásárolni me­gyek vigyek magammal pa­pírt. Mi lnne, ha minden­kinek dupla adag papírt adnának? Felajánlottam, hogy számítsa fel a húshoz Goromba modorával azt mondta: „persze én azt aka­rom hogy ő árdrágító le­gyen”. Mondanom sem kell, hogy majdnem elsüllyedtem szégyenemben. Kérem, honnan veszi a bátorságot Lukács János — az eladó — ahhoz, hogy ilyen minősíthetetlen modor­ral is szolgáljon az áru mel­lé? Kovács Jánosné Szombathely, Béke tér 2 sz. Szilasi Józsefné, KAM: a könyv készen van, átveheti a hét folyamán. Ifj. Fodor Sándor, Szombat­hely, Savaria út 22. sz.: Mivel a telek osztatlan közös tulaj­don, a társtulajdonosnak joga van a telek minden darabjához. Csak abban az esetben lehetne beszélni birtokháborításról, ha szülei és a társtulajdonos meg­osztották volna egymás között a telket. Ha az épület az Orszá­gos Építészeti Szabályzatnak megfelel, a társtulajdonos az épület lebontására nem kötelez­hető. W. O. Szentgotthárd: névtelen leveleket szerkesztőségünk nap, közöl. Sajnos, igaza volt . Szíves elnézésüket ké­rem, amiért nem mutatkozom be. Mint névtelen telefonáló, szeretném felhívni figyelmü­ket Szombathelyen, a Sem­melweis utcában levő áldat­lan állapotra. Néhány hónap­pal ezelőtt felbontották a járdáikat kábelfektetés, ja­vítás céljából. A kihányt földcsík azóta is aszfalto­­zatlan, s a föld és aszfalt törmelék egy része a járda­szélre, a virágágyak mellé került.­­ Egy-egy eső után a já­rókelők csúsznak-másznak a veszélyes helyen. Főleg a vi­gyázni nem tudó gyermekek és az idősebbek gyakran el­esnek, rendszerint a tócsák­ban levő tégla és aszfaltda­rabokban. Emiatt nemrégiben egy kisgyermekét ölbe vivő anyát kórházba is kellett szállítani. Nem tudni, hogy a sok száz arra járó közül mikor melyikünket éri bale­set. Ha meg kikerít-ninti a csúszós, sáros veszélyes gya­logjárdát, csak a gépjármű­vek útján közlekedhetnénk, ahol szintén veszélynek va­gyunk ,kitéve. — Tudjuk, hogy a városi tanácsnak, illetve a föld­alatti vezetékek karbantartó­jának elég sok dolga van. Lehet, hogy erről — a nagy elfoglaltság miatt — elfeled­keztek. Az utca lakóinak és az arra járók százainak ne­vében kérem a szerkesztősé­get, tegye szóvá ezt az ál­datlan állapotot, hogy ne so­káig kelljen a csúszós, la­tyakos sárban, helyenként bo­káig érő vízben gázolnunk. Mielőtt azonban megírnák az újságban, győződjenek meg pontozunk igazáról. ★ Meggyőződtünk róla. Saj­nos, a telefonálónak igaza volt Miért nincs elegendő magyar gyártmányú kerékpár? A községben sok ember van, aki magyar gyártmá­nyú kerékpárt szeretne vá­sárolni. Nincs! — csak ígé­ret van, a bolt vezetőjének feletteseitől és viszont a vá­sárlónak. Külföldi kerékpárt vehetnénk, de idegenkedünk ettől a lehetőségtől mivel úgy értesültünk, hogy az al­katrészellátás nem folyama­tos. Meggondolandó rendelé­seket felvenni abban, az eset­ben, ha nem tudja az illető nagykereskedelmi vállalat tel­jesíteni. Célszerűnek talál­nánk, ha közölnék a vásár­lókkal meddig várjanak az áhított járműre és van-e re­mény egyáltalán. Fehér Csaba Meszlen Majdnem minden fórum foglalkozott már ezzel a prob­lémával,­­ de a megoldás ké­sik. Késik, mert a kereslet rohamosan emelkedik, és a Csepeli Kerékpárgyár nem tudja kielégíteni. Nem érheti bírálat a Vas-Műszaki Nagy­kereskedelmi Vállalat szom­bathelyi lerakatainak vezetőit a megyében mutatkozó hiá­nyért, mert a lehetőségekhez mérten igyekszenek ellátni a megye üzleteit. Téves infor­mációt kapott olvasónk, mert a Nagyker raktárában mindig volt és van is import kerék­párokhoz alkatrész. Általános vélemény, hogy a szovjet járművek strapa­bíróak, kevés a reklamáció. A szombathelyi lerakat szeptember 30-ra várja har­madik negyedévi megrende­lésének leszállítását, a Csepeli Kerékpárgyártól. ★ Elhanyagolt útszakasz A Népfront útnak, Rumi út és Teherpályaudvar kö­zötti szakasza, évek óta tűr­hetetlen állapotban van. Naponta kétszer járok el ott kerékpáron, kislányomat viszem óvodába. Egyszer már leestem, szerencsére csak nekem történt kisebb sérülésem. Azóta a járdán járok. Tudom ez szabályta­lan, figyelmeztettek nem­egyszer. De inkább hajlan­dó vagyok fizetni, mint ösz­­szetömni magam és gyerme­kem. Többször felhívták az illetékesek figyelmét az út­szakasz állapotára, de úgy látszik falra hányt borsó. Molnár Tiborné Szombathely. Körösi Cs. S. u. 5. sz. ★ A városi tanács végrehaj­tó bizottsága által jóváha­gyott tervek szerint, 1970 tavaszán kezdik meg az em­lített útszakasz építését. Kel azért a húsz fillérért... .. .írom ezt a néhány sort, de bosszant. Ha a hegyfalui szövetkezet üzleteiben ve­szek egy doboz Plovdiv ci­garettát, húsz fillérrel drá­gább, mint más üzletekben, önként adódik bennem a kérdés: miért csak itt? Mi­ért kellett megemelni az árát? Igyekeztem elfogad­ható választ adni magam­nak. Nem régen olvastam, hogy az Amerikai Egyesült Államokban kis könyvecs­két adtak ki mely harminc módszert tartalmaz leszok­ni vágyó dohányosok szá­mára. Talán olvasták ezt mások is, és most próbálják ki hazai viszonyaink között a harmincegyediket? Molnár József Hegyfalu 1989. augusztus 37. Szerda

Next