Vas Népe, 1969. augusztus (14. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-20 / 192. szám
A nyár nagy ünnepe A nyár legszebb, legnagyobb ünnepét, augusztus 20-át köszöntjük, ezt a hagyományokban, jelentésekben gazdag, kedves napot. Augusztus 20 a mi hazánkban a jókedv, a jóhangulat, a felszabadult vidámság napja, de a felelős számvetésé is, hiszen túl az esztendő felén, már látnunk kell, mit végeztünk, mivel maradtunk adósak, mit kell az esztendő végéig letörleszteni. Különösen falun van ez így, ahol már végéhez ér az aratás, a kenyérnek való betakarítása. Már a magtárakban, a padláson van az élet, az ünnepre új lisztből sütöttek kalácsot, kenyeret. Szép jelkép, hogy hazánk felszabadulása óta augusztus 20-án az új kenyeret is megünnepeljük. A kenyeret, amely a mezei szorgalmat, a kitartó munkát dicséri, s melynek bősége mindannyiunk számára az életet jelképezi. A bensőséges nap azonban nem csupán az új kenyér illatát, jóízét idézi, hanem első nagy királyunknak, állami létünk megalapítójának emlékét is. István király vezetői bölcsességét, amellyel helyettünket felmérve, helyet, rangot és becsületet akart népének teremteni Európa szívében. Nem akarta, hogy békétlen idegenekként, más népek ostoraiként, állandó viszályokba merülten éljünk az új hazában. Békességet, nyugalmat, megbízható állandóságot akart. Megértést a szomszédokkal, kardcsörtetés helyett építő, alkotó munkát, amely biztosítja a nép megélhetését. Elképzelései, tettei kiállták az idők próbáját, bár az utódok hosszú évszázadokon át csak nevét írták a nemzeti zászlóra, szellemével, útmutatásaival nem sokat törődtek. Földünket gyakran szántotta fel a viszályok, a háborúk pusztítása. A szomszédokkal való pörölés, a kardcsörtetés lármája sokszor elnyomta a munka teremtő hangját. A gazdag föld pedig csak néhány hatalmasnak termett; a dolgozó görnyedő sokaság a morzsákból tengette életét. Sok évszázadnak kellett eltelnie, hogy a történelem igazságot tegyen, hogy a felszabadult nép ezer év után, az új honfoglalás révén, magáénak vallhasson mindent,, amit ebben a hazában a munka megteremtett. Ennek az új honfoglalásnak a betetőzését jelentette az új Alkotmány, történelmünk során első, írott Alkotmányunk megszületése 20 évvel ezelőtt, 1949. augusztus 20-án. Az átfogó, nagy törvény, amely az elért eredmények alapján szabta meg állami létünk rendjét, jelölte meg jogainkat és kötelességeinket. Az is szép jelkép, hogy Alkotmányunknak éppen az államalapító királyra emlékeztető ünnep lett a születésnapja. Augusztus 20 tehát újabb tartalommal bővült. A törvényt is ünnepeljük, amely jogunkká és kötelességünkké tette a munkát, a békés alkotást, az ország gazdájává tette a dolgozó embert, megbecsülni kötelezi a jóbarátot, a jószomszédokat, összefogást parancsol a világ jobb, békésebb rendjének megteremtéséért, a szocialista társadalom felépítéséért. A mi Alkotmányunk igazságai nem merev tézisekből, nem holt betűkből halmozódnak fel. Élő, formálódó, fejlődő törvény ez, amely lépést tart életünkkel és újabb tettekre kötelez. Nem megváltoztathatatlan paragrafusok sokasága, hanem maga is változik, híven követve a fejlődést. Így kap a negyedszázad határkövénél különös értelmet és jelentőséget a mai ünnep. Hiszen mintegy lezárja azt a korszakot, amelyben történelmünk során népünk a legtöbbet tette, a legtöbbet küzdött, dolgozott. Reményt és buzdítást ad a nyár ünnepe a jövőhöz, amely — ugyan már a kitaposott úton —, de csak újabb nagy küzdelmek árán, további szép sikerekkel biztat. E. Gy. Alkotmányunk ünnepén Iparitanuló-iskolát, művelődési házat avatunk Nagygyűlések, baráti találkozók megyeszerte Alkotmányunk ünnepén, ma avatják fel Szombathelyen az új iparitanuló-iskolát, s ugyancsak ma munkás-paraszt találkozót rendez a Mezőgépgyár a szombathelyi Pannónia Tsz tagjaival. Kenyériben művelődési házat avatunk, amelyet Pápóc, Csönge, Ostffyasszonyfa, Kemenesmagasi, Szergény s a celldömölki gépállomás dolgozóinak részvételével naggyűléssel ünnepelnek. A gyűlés ünnepi szónoka dr. Gosztonyi János, országgyűlési képviselő, a Népszabadság főszerkesztője. Az egésznapos program során munkás-paraszt találkozót is rendeznek a községek és a gépállomás dolgozóinak részvételével, a kultúrműsorban fellépnek a szombathelyi és soproni szereplők is. Sárváron a várparkban rendeznek ünnepi megemlékezést, köszöntőt mond Kiss Sándor, a városi tanács vb elnöke. Városfejlesztési kiállítás, egésznapos kultúr- és sportműsor, utcabál és tűzijáték zárja Sárvár kettős ünnepének programját. Répcelakon és Gércén együtt ünnepük Alkotmányunkkal a tsz fennállásának 20. évfordulóját, Őriszentpéteren nagygyűlést rendeznek, s lerakják az építendő cipőgyár alapkövét, Jánosházán, és Egyházashetyen központi ünnepséget rendeznek hat község bevonásával. Minden községben nyilvános ünnepi tanácsülést tartanak vagy a helyi tömegszervezetek emlékeznek meg a 20 éves Alkotmányról. Losonczi Pál: Autolinikr/uliS szilien!átíratja közösségi életünket Kedden Győr-Sopron megyébe érkezett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Rövid győri tartózkodás után az Elnöki Tanács elnöke a megye vezetőinek kíséretében Mosonmagyaróvárra utazott. Délután a Május 1. parkban nagygyűlést rendeztek, ahol szigetközi népviseletbe öltözött lányok régi magyar szokás szerint újbúzából sütött kenyeret nyújtottak át Losonczi Pálnak, a nagygyűlés szónokának. Az új termésből készített kenyér átvétele után Losonczi Pál beszédet mondott. Losonczi Pál az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a forradalmi munkás-paraszt kormány üdvözletét tolmácsolta a város és a megye lakosságának, majd így folytatta beszédét: — Augusztus 20. a magyar államiságnak, a szocialista hatalom kivívásának és továbbfejlődésének állít emléket. Az ünnep tartalmát két régi hagyomány adja. Ez a nap, évszázadokon át névnapja volt államalapító első királyunknak, akinek alakjához korszakváltó történelmi esemény fűződik: végetért Magyarország elmaradottsága, szervezetlensége és elszigeteltsége, létrejött és megerősödött a központi hatalom, s hazánk elindulhatott az akkor legkorszerűbb állami fejlődés útján. Ugyanakkor augusztus 20. évtizedek óta az újbúzából sütött kenyér ünnepe is. Az Alkotmány kemény harcokat vitt végső győzelemre, alapvető szocialista jogokat és kötelezettségeket szentesített, s azóta is oltalmazza a szabad hazánkat, szabad életünket Alkotmányunk legfontosabb mondatai szállóigévé váltak, szelleme áthatja közösségi és egyéni életünket. —iiwi ií—nwinmi—w— mm min AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam 192. szám Ara 1 forint 1969. augusztus 20. Szerda MAI SZÁMUNKBÓL! Prágai nagygyűlés Hatérszerencsétlenség Sárvár ünnepi tanácsülése Keresztvíz nélkül „Psc“ vagy „Psc“ A Savaria Történelmi Karnevál útvonala, rendje A Savaria Történelmi Karnevál Intéző Bizottsága az idén augusztus 24-én, délelőtt 11 órakor rendezi meg a hagyományos felvonulást, a főpróbát augusztus 22-én, délután 5 órai kezdettel tartják. A szereplők a Majakovszkij térről indulnak el a Bejczy utcán, a Köztársaság tér déli útvonalán, a Bajcsy- Zsilinszky s a Petőfi Sándor utcán át az Alkotmány utcán keresztül a Berzsenyi térre. A főpróba és a felvonulás napján, augusztus 22-én és 24-én a szereplők, a fogatok, a járművek és lovasok gyülekezése miatt a fent megjelölt útvonalon a gépkocsik parkírozása tilos: a főpróba napján délután 3 órától este 7 óráig, a felvonulás napján reggel 7 órától délután 1-ig. A Berzsenyi téren augusztus 21-én reggel 7 órától tilos parkírozni. A karnevál napján az ülő- és térállóhelyekre a Széchenyi utcai, a Hefele Menyhért utcai és a Hollán Ernő utcai kapukon át lehet bejutni, az utcai térállóhelyekre az Alkotmány utcai kapun át érhető el a játéktér. A karnevál napján reggel 9 órától a Berzsenyi teret a fent megjelölt pénztári bejárókkal lezárják, s csak érvényes belépőjeggyel lehet a térre bejutni és ott tartózkodni. A Villamosvasút és az Autóközlekedési Vállalat vezetősége felhívja az utazóközönség figyelmét, hogy a karnevál próbái, főpróbája és a felvonulás idejére ideiglenes közlekedési korlátokat vezet be. A villamosjáratok a főpróba napján délután 4 és este a fél nyolc között, a karnevál napján reggel 9 és délután 1 óra között a vasútállomástól a MÁV Igazgatóságig, a Cipőgyártól a Ziray úti végállomásig közlekednek. A szombathelyi helyi autóbuszjáratok a Berzsenyi téri, a Hámán Kató utcai és a Március 15 téri megállóhelyeket az alábbi napokon és időben nem érintik: 21- én, csütörtökön 10—12 óra, valamint 15.30—19 óra között, 22-én, pénteken 10—12 óra, valamint 16—19.30 között és 24-én, vasárnap 9—13 óra között. A karnevál belépőjegyei a Központi Jegyelővételi Irodában előre is megválthatók. Felavatták az új szombathelyi nyomdát Mint ismeretes, Szombathelyen a nyomda részlegei egy idő óta már a korszerű, új nyomdahelyiségben működnek. A nyomda azonban egy ideig még nem volt teljesen kész. Tegnap azonban már ünnepélyesen átadhatták. Az avató ünnepségen részt vett Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Czirák Ferenc, a metyei pártbizottság titkára, dr. Gonda György, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke is. Czirák Ferenc, miután elmondotta avatóbeszédét, ünnepélyesen átadta az új nyomdáér,illetet Hofmann Miklósnak, a Vas megyei Nyomdaipari Vállalat igazgatójának.