Vas Népe, 1969. augusztus (14. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-03 / 178. szám

Herényietek az egészség ellen Megdöbbentő adatok: megyénkben 1965-ben 109 étel­mérgezés fordult elő, a következő évben ez a szám több, mint a kétszeresére, 253-ra emelkedett. 1967-ben 361, ta­valy pedig 620 (!) esetről tud a KÖJÁL statisztikája. A grafikon meredeken emelkedik tovább. Idén ötszáznál több ételmérgezés volt eddig, és még csak augusztus ele­jén tartunk... A fogyasztók egészsége ellen elkövetett súlyos me­rényletekről dr. Pintér Györggyel, a KÖJÁL közegészsége ügyi felügyelőjével beszélgettünk. F­agylaltos-tan­folyam — Szerencsére ritkán hal­lunk mostanában fagylalt­­mérgezésekről. Vajon ez a véletlen, vagy pedig valami határozott intézkedés köve­t­­kezménye? — Komoly előrehaladás mutatkozik a fagylalt-higé­­niában. A MÉSZÖV már hat év óta minden tavasszal megrendezi a fagylaltosok számára a tanfolyamokat. Idén a Vendéglátóipar is csatlakozott a kezdeménye­zésihez, és ezért javult a fagylalt minősége minden­ütt. Ennek ellenére előfordul szabálytalanság, így például ellenőrünk éppen mostaná­ban járt a Romkertben, ahol bejelentése szerint plusz 10 fokos hőmérsékleten tárolták a fagylaltot. De ez nem ne­vezhető egyedülálló esetnek. Nemrég az egyik mintában 180 millió szennyező bakté­riumot és 3 millió 400 ezer rothasztó baktériumot fe­deztünk fel. Ezek a csilla­gászati számok nem sokat mondanak a kívülállónak. A szakértő viszont megállapít­hatja: ez a mennyiség a ké­szítmény emberi fogyasztás­ra teljesen alkalmatlanná te­szi. Piszok, rendetlenség. — Milyen rendellenessége­­ket tapasztaltak az utóbbi időben a vendéglátóipar­ban? — A Romkertben a tíz fo­kos fagylalton kívül még jó­­néhány tűrhetetlen „furcsa­ságot” tapasztaltunk. Többek között: a raktárak fala át­ázott egy régóta eldugult szennyvízcsatornától és a dohos, büdös levegő bizony nem teszi jót az élelmisze­reknek. 28-án két napos kré­mest találtunk náluk. A vendéglátóipar nem tart lépést a korszerű igényekkel. Ez a korszerűség egyben hi­giéniai követelményeket is jelent A Gyöngyös kiskony­hája például teljesen elégte­len a meglehetősen nagymé­retű vendéglő ellátására. A Halászcsárda számára már öt éve kiutalták a szomszé­dos lakást, amelyből kiköl­töztek a lakók, ennek elle­nére nem veszik át inkább az udvaron pikkelyezik a halat A Vadász konyhája is — magyarán mondva — ócska sufni, náluk a húst dolgozzák fel az udvaron. Munkaruhát pedig nem tud­nak (?) a dolgozóknak biz­tosítani. Büntetés hitbizományban ? — Észrevételeikre hogyan reagálnak a vendéglátóipar­ban? — Itt egy július 24-én kelt levél, amelyet az igazgatótól kaptam. „A közegészségügyi szabályok betartására való ösztönzés terén vállalaton be­lüli felelősségre vonástól megnyugtató eredmény nem várható...”, és a KÖJÁL büntesse meg a felelőtlene­ket. A mi hatáskörünk vi­szont csak odáig terjed, hogy a higiénia ellen vétő dolgo­zót ellenőreink meg tudják büntetni, de az állandó hi­bákra a vállalatnak a saját portáján kell ügyelni. A higiéniát nem a KÖJÁL csi­nálja, hanem maga a vállal­­at Magatartás­uk aggasztó . A túrómérgezés során a tejüzemben feltártak né­hány anomáliát. Azóta el­múlt néhány hónap. — Az idő múlik, a hibák nem. A rekeszek, amelyek­ben a túrót és a tejfölt tart­ják, az udvaron állnak. Az ablakokon nincs rovarháló. És még lehetne sorolni, ki­fogásainknak a felét sem szívlelték meg. — Milyen hiányosságokat tapasztalnak a kereskede­lemben? ■— Sajnos, ellenőreinknek most már álszakállt kéne ragasztani, hogy ne ismerjék fel őket. Épp ezért nagyon nehéz a helyzetet reálisan felmérni, mire az ellenőrzés­re kerül a sor, már minden rendben folyik. Legutóbb a Köztársaság téri kis Cseme­géről készült jelentés. Ez a bolt annyira kisméretű, hogy gyorsa­n romló árut szinte egyáltalán nem lenne sza­bad benne tartani, erre a szemközti odalon levő üzlet alkalmasabb. A raktározási nehézségeket teljesen oda nem illő árucikkekkel növe­lik, még herendi porcelánt is tartanak. Óriási zöldség­mennyiség van az utcán, mi­közben a szomszédban ott a zöldségbolt. Sok a panasz a Derkovits­­telep ellátására. Most külö­nös módon a kereskedelem azzal kezdi a hiányosságok pótlását, hogy szeszes italt árusító bódékat állít fel." Berúgni csak pohár nélkül, egyenesen az üvegből lehet Valahogy nem ezekre a sza­badtéri döntésekre volt most a legégetőbb szükség. Furcsa, hogy Vas megyé­ben eddig egyetlen strandon sem lehetett tejet kapni. Most is csak a Tófürdőn ál­lították fel a tejivót. A többi strandon — így a gyógyfür­dőkben is! — csak üdítő- és szeszes ital kapható. A mellébeszélés nem, elfogadható . Nagyon sok rossz tapasztalatról számolhatnék még be az elhangzottakon kívül. Főként az illetékesek reagálá­sa, nemtörődömsége döbbent meg minduntalan. Ha az üz­eti érdek és a higiénia szembekerül egymással, rendsze­rint az előbbit részesítik előnyben. A múltkor valamelyik vállalat vezetője szememre vetette, hogy senkinek semmi baja nem lett attól az élelmiszertől, amelyet mi fogyasz­­ásra alkalmatlannak ítéltünk. Ekkor a közlekedést hoz­tam fel példának: a szabálytalan előzés sem jár mindig balesettel. Az ételmérgezések növekvő száma pedig arra figyelmeztet minket, hogy szigorúan kell vigyáznunk a fogyasztók egészségére és a mellébeszélést nem fogadtat­hatjuk el. Bogárdi Iván 1969. augusztus 3. Vasárnap Szombathely ma és holnap A Kőszegi és a bevásárló utca A Kőszegi utca — legfel­jebb a nevét változtatták — hosszú évtizedek óta áll jelenlegi formájában. Az utóbbi — a bevásárló utca — csak két éven belül ala­kul ki, de már beszélhetünk róla. Vegyük hát sorra a tör­ténteket, egyben önmagun­kat is kiigazítva. Mert már a Kőszegi utca sem olyan, mint például hónapokkal ezelőtt volt. Bontják idejét­múlt épületeit. Átalakításá­val közel 50 régi, egészség­tele­n, a múlt rendszertől örökölt lakást számoltak fe. Volt lakóik azóta már rész­ben új, részben azoknál sokkal kulturáltabb lakásokba költöztek. Mindössze egy család nem akarta elfogadni a városi tanács által felkí­nált lakást, de csütörtökön az is elköltözött, s így sem­mi akadálya a már lebon­tott épületmaradványok mie­lőbbi eltakarításának! Még valamit erről: a há­zaikat a városi tanács igen jutányosan a kislakásépítők­­nek adta el, így is segítve munkájukat. Szerződéssel szabályozták a lebontott há­zak maradványainak elhor­­dását. Néhány vevő enne­k megfelelően látott munká­hoz, többen viszont késlé­­kodnak a további bontással, s a házak helyét sem igye­keznek megtisztítani az ott levő tégla, épületfa és tör­melék garmadájától. Pedig a szerződésben előírt határ­idő lejárt. A tanács jóhisze­műen és türelmesen várt, de már nem tud tovább várni. Most felszólítja az ér­dekelteidet kötelességük mie­lőbbi teljesítésére. Aki ennek sem tesz eleget, arra kény­szeríti a várost, hogy a költ­ségére legyen kénytelen el­­takaríttatni a leendő építke­zések helyét. Milyen lesz a Kőszegi utca? A Köztársaság téri torko­latától a Mártírok teréig hú­zódó keleti oldala nagyon gyorsan átalakul. A városi és járási rendőrkapitányság épülete, s a mellette levő ház is e­ mint műemléki épület — érintetlenül marad. A 6-os számú ház helyére — volt Belker kölcsönző — az OTP építtet három eme­letes házat, összesen 12 la­kással. Mivel a telekhatárok kissé ferdén dőlnek az utca végére, fűrészfogas elhelye­zésben lesznek az épületek. A „fogak” közét viszont log­giák töltik majd ki. A 8-as számú ház — a mostani Kedves Cukrászda épülete — szintén marad, s udvari földszintes lakásai később kerülnek szanálásra. A szomszédos 10-es házra két emeletet építenek, majd e mellé kerül — egészen a Mártírok tené­i kihúzódva — az új 1 600 férőhelyes mozi. Helyén egyelőre még épü­letek vannak, köztük a fod­rász klsz műhelye is, mely­nek elhelyezéséről rövidesen gondoskodnak. Az új film­színház lesz a legszebb, leg­érdekesebb épülete az utca­résznek. 19 millió forintos beruházással épül. Berende­zése egyedülálló lesz az or­szágban. A modern, légkon­dicionált épület főbejáratát a Mártírok tere fedői tervez­ték. Előtetőkkel kapcsolódik majd a szomszédos épületek­hez, s a tető alatt elárusító pavilonok elhelyezésére lesz mód. 1971. augusztus 20-ra készül el. A VASÉP építi, tervezője Mátdi Lajos, a VASITERV mérnöke. Kör­nyékén 1100 négyzetméter alapterületű út és 1400 négy­zetméter járdafelület épül. Ezeken kívül a térkivilágí­tás, a parkolóhelyek, a köz­műcserék­ és bővítések együttes költsége meghalad­ja a 3 millió forintot. A mozi mellett — a Már­tírok tere felől, a volt Állat­­forgalmi Vállalat helyén — egy 50 lakásos OTP ház épül, melynek földszintjén ezer adagos önkiszolgáló étterem nyílik. Az önkiszol­gáló étterem e­zső épülete lesz annak az új bevásárló ut­cának, melynek egyik vége a Mártírok terét érinti, a másik a nemsokára elké­szülő Gyöngyös Áruház alatt, a Köztársaság térre torkol­lik. A mozinak és a leendő 50 lakásos épületnek közös kazánháza lesz, ezért a két létesítménynek egyidőben kell elkészülnie. (Csak a ka­­zánház több mint három­millió forintba kerül). A leendő bevásárló utcá­ban harisnya-, kalap-, eser­nyő-, virág-, könyv-, óra- és ékszerbolt kap helyet. Eze­ken kívül kozmetikai drink­bárt és több szolgáltató vagy kereskedelmi egységet talál­hat majd az érdeklődő. A boltok elhelyezése már beil­leszkedik az elkészült távlati kereskedelmi hálózatfejles­tői tervbe. Az Országos Ta­karékpénztár a Kőszegi ut­­cában még az idén megkez­di az építkezést. A Mártírok tere felől jövőre kezd épít­kezni és 1971-ben fejezi be. Az új épületek megváltoz­tatják majd mind az utca, mind a város képét, hiszen egybefüggően illeszkednek a már meglevő több emeletes épülettömbök, utcasorok há­­zaiba. a Kőszegi utca ellen­kező oldala - a Vidám Erő­­terem felől — egyelőre érin­tetlen marad. Csupán arról omum gyalog­járók részére utcát nyitnak,­ ­ Gimnázium átvezetéssel.. Ennek Pontos helyéről még nem döntöttek véglegesen Az utcának a Mártírok te­­tejei a Petőfi Sándor utcai részéig húzódó épületei is maradnak - egyelem A házak tatarozásáról rendsze­resen gondoskodnak, hogy a terjedo kultúrá a városhoz méltó külsejük legyen. Az új építkezésekkel az úttest sajnos nem lesz szé-­­­,­­ mivel több épület is erednek helyén marad. Ha megszélesítenék, a gyalogo­soktól kellene elvenni köz­lekedési felületet, ami vi­szont megbosszulná magái. Az építkezés kezdődik, mi­helyt lebontják a még álló épületrészeket és befejezik a „romok” eltakarítását is. Ezt már valamennyien szí­vesen látnánk... Udvardi Gyula VAS NÉPE ­ nek kell lenni. Az ágy alá kell bújni. Adjátok azt a kölyköt, majd én... — Hozzá ne nyúlj! Mi csináljuk! Operálj ott, ahol akarsz! Te már felvágtad a Manyácska és Vera babáit is,­­és meghaltak. Manya azóta is folyton sír, mert a mamája szegény és nem tud másikat venni... Nagya mintha géppuská­ból sorozná vádjait. Misa elhatározza, hogy megcibál­­ja a haját, már emeli is a kezét, de idejében meggon­dolja magát: még fájdal­mai vannak. Hadd püföljék egy­mást. Jóleső látvány, ami­kor a gyerekek rosszalkod­ni kezdenek a műtét után. Persze azután véget kell vetni a huzakodásnak­, mert akadnak, a­kik mindent a feje tetejére állítanának. Itt azonban egy kisfiú nem játszik. A fal tövébe kuporodott és csak nézi szo­morú tekintettel a többie­ket. Kék az arca. Fallot­­elváltozása van. Bonyolult, kockázatos műtét előtt áll. Nem fogom szemügyre ven­ni- az ember ne közeled­jék a gyermekekhez operá­ció előt, inkább tartsa ma­gát tőlük támva. A hétfői vi­zitnél csak ránézek a mel­lére, meghallgatom a szí­vét. Az arcát igyekszem el­kerülni tekintetemmel. Per­sze a műtét után már más a helyzet. Akkor kockázat nélkül szerethetem a gye­rekeket Tovább megyek. A folyo­só végén levő néhány kór­termet üvegfal választja el. Ez a műtét utáni állomás. Marija Dimitrijevna biro­dalma. Ápolónővér ő, mé­gis korlátlan úr ezen a rész­legen. Harminc éves. Szi­kár és szigorú, röviden, sőt nyersen beszél. A gyerekek­nek sosem günyög és igen­igen sok szeretet ad nekik. Itt nehéz dolgozni. Két helyiségben hat-nyolc gye­rek fekszik az operációt kö­vető első napokban. Ami­kor állapotuk javul, átke­rülnek a közös kórtermek­be. Ezért Itt nincsenek is könnyű betegek. Két ápoló­­nővér egy segédnővér. A nap folyamán egy sereg bo­nyolult feladatot hajtanak végre. . Injekciót, vérátöm­lesztést adnak. Ezenkívül köpölyöznek, beöntést ad­nak, gyomormosást végez­nek, megfordítják a kis be­tegeket, megdörzsölikk, meg­etetik, és behintőporozzák vagy a röntgenosztályra, il­letve a kötözőbe szállítják át őket. És hát gyermekek, sírnak a lelkükre kell be­szélni. Ma itt viszonylag csend honol. Végigjárom az Ö67-­szes betegeket, üdvözlöm őket, elbeszélgetek velük. S természetesen megnézem a láztáblákat, a vizsgálatok eredményeit, az előírásokat. Jóleső vizit. Az összes gye­reket rendben találom. Valahol a tudatom alatt folyton csak a műtétre és Majácskára gondolok. Ezzel jár a félelem is. Elűzöm a gondolatokat. Van még idő. Egyelőre­­ itt vannak ezek a gyerekek. A négyéves Vologya. Ami­kor hozzálépek­, úgy tesz, mintha aludna Szemét be­hunyja, de szemhéja köny­­nyedén még­ megrebben. Mindig alvónak teteti ma­gát, ha orvos jön a közelé­be. Védekező reakció ez, megszokta: az alvó gyerme­ket lehetőleg nem szoktuk megzavarni. Vologya így reméli, hogy megszabadul az injekciótól. — Nyisd fel a szemed, Vologyácska, hisze­n nem al­szol! Semmi válasz.­­ No, csak nyisd ki. Nincs injekció. Azt hiszem, egé­szen abbahagyjuk a szur­kál­ást. Szemhéja óvatosan fel­nyílik. Látja: békés világ veszi körül, még sztetosz­kóp sincs a kezemben. És nem áll mellettem Marija Dimitri­jevna. Mosolyog, üd­vözlésre nyújtja a kezét — Igazán abbahagyod a szurkálást? — Abbahagyhatom hát, talán már holnap. Elégedetlen. Minden gyerek kedves ne­künk. Amit irántuk érzünk, az tisztán biológiai jellegű. Karunkra veszünk egyet és olyasmi valamit érzünk, amit szóval nem­­ lehet ki­fejezni. Eddig még nem ta­lálták ki a megfelelő kife­jezést. De különösen drága a szívünknek az a gyerek, amelyik már szenvedett. És nemcsak a szüleinek ked­ves, hanem a sebésznek is, aki belehelyezte lelkének egy részét. Ezt a Vologyát négy nap­pal ezelőtt mesterséges vér­keringés alkalmazásával operáltuk meg. Szívkamra­­közi nyílása volt, tüdejé­ben az ebből eredő meg­lehetősen nagy másodlagos el­változáso­kkal. Feltártuk mellkasüregét, átmetszettük szívburkát. Szívverése kezdett kihagy­ni. Sietnünk kellett. A mo­tor előkészítése és bekap­csolása még be sem fejező­dött, midőn fibrilláció kö­vetkezett be, a szív össze­húzódásainak helyébe rit­mus nélküli rángások lép­tek. Megrémültünk. Egy ilyen kisfiúnál! Szívmasz­­százs. Nem segít! Ek­kor szörnyű sietségben csövet dugtunk a jobboldali szív­pitvarba és egy fémkan ült — L alakú tűt — a femo­­rális verőérbe. A motor ké­szen áll. Indíts. Megköny­­nyebbülés. Szabadabban lé­­legzünk. Maga a műtét nem volt különösebben nehéz. A szív­sövény nyílását befoltozás nélkül sikerült elzárni. A pitvar falát bevarrtuk. A motort megállítottuk A szív jól működött. Mégis egész idő alatt ez a kérdés kín­zott: nem halt-e közben el az agya? A nagy kapkodás­ban senki sem tudta, meny­nyi idő telt el a masszázs abbahagyása és a motor el­indítása között. Ha több, mint öt perc, akkor az agy elhalt. Szembogara széttá­gult: ez rossz jel. Igaz vi­szont, hogy hamar össze is húzódott. A műtét néma csendben ért véget. Dimitrij Alekszandrovics, az érzéstelenítő orvos és a vele dolgozó műtősnő külön­féle szerekkel próbálja az összes vérmutatókat normá­lisra állítani. Sikerül. A fiú azonban nem ébred fel. Három órán át ülünk mel­lette. Szíve jól működik. Lé­legzik, az ajka rózsaszínű. És mégsem ébred fel. Már elveszítjük a reményünket. Kimegyek, hogy rágyújtsák. Szobámba valósággal be­robban Tamara, az érzéste­lenítő nővér. — Mihail Ivanovics! Fel­nyitotta a szemét. Hanyatt-homlok futóik le­felé a műtét utáni helyiség­be. Igen, valóság, néz! Bár tekintete zavaros, szeme ál­mos! — Vologya. Vologya, ked­veském ! Felém fordítja a fejét. Mehetünk. Odalent bizo­nyára félholtan várakozik az anyja. Minden jól van, egyelőre. Hála istennek, fel­ébredt. (Folytatjuk)

Next