Vas Népe, 1969. december (14. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-25 / 299. szám

BÉKESSÉGBEN! Betlehemben nincsenek fenyőfák. A mindenki karácsony­fáin a cédrusra emlékeztető, Csontváry-színeket idéző Meg­hajtó Fa, a városka főterén Az idei karácsonyfa is megkapta ünnepi öltözékét. Ha azonban földöntúli fény helyett a hét­köznapok világosságánál tekintünk körül, a környékén tűz­­párbajok és fegyveres összetűzések rajzolódtak ki, szinte kéz- ' felfogható a feszültség sűrűsödése. A karácsonyi kívánság­ „A békesség a földön. . .” kevés helyen hangzik annyira bizony­talanul, mint éppen a Közel-Keleten. Ezért korántsem ellentmondásos, hogy a karácsonyi han­gulat az 1970-es esztendő küszöbén, a világhelyzet józan és reális felmérésére, elemzésére biztat. Milyen is volt az 1969-es év, amelyet nemsokára zárunk? Javult-e a nemzetközi helyzet, vagy ellenkezőleg: rosszabbo­dott? Az időszak, amelyet magunkénak mondhatunk, sokkalta bonyolultabbb, hogy egyetlen szóval felelhetnénk. Egyszerre­­ javult is, romlott is , szoros párhuzamosságban léteznek a reményt keltő és aggodalmat okozó tényezők. Biztatóak lehetnek az elmúlt hónapok, ha azt vizsgáljuk, mint tágabb pátriánkban, az európai kontinensen zajlott A zá­ruló esztendő a nagy európai kezdeményezések évenként ke­rülhet a történelemkönyvekbe. Az évkezdetkor még úgy tűnt, hogy földrészünk annyira lényeges biztonsági kérdései hosszú Csipkerózsika álmot alszanak. De a varsói hatalmak csúcsérte­kezletének budapesti felhívása, a finn kormány memorandu­ma, a gyakorlati javaslatokat előterjesztő prágai nyilatkozat, végül a további elvi súlyt biztosító moszkvai értekezlet — egyenes ívben átfogták az esztendőt E kezdeményezések olyan hatást gyakoroltak a másik félre, hogy nyíltan senki sem vethette el az össze­urópai értekezlet összehívására tett javaslatot. Valószínűleg nem lesz könnyű az út az európai konferencia tényleges realizálásáig, de a start jól sikerült, a kezdet nem volt rossz. Elégedetten állapíthatjuk meg azt is, hogy ebben az esz­tendőben olyan fontos tárgyalások kezdődtek, amelyeknek leg­kisebb eredményei is kedvezően befolyásolhatják az egész helyzetet. Helsinkiben a stratégiai fegyverek korlátozásáról folynak a szovjet—amerikai megbeszélések. Sikerük lelassít­­g­­atná a fegyverkezési hajszát. Pekingben szovjet—kínai pár-­­ beszédre került sor. Ezek a tárgyalások sem ígérnek kön­ö­ö­nyű és gyors sikert, de a megbeszélések puszta ténye is né­­­­mileg mérsékelte a feszültséget, amely a két nagy ország­­ határain robbanásveszéllyel fenyegetett. A nyugatnémetor­­s­­zági változások jobb feltételeket teremtettek arra, hogy Moszkva és Bonn között tárgyalási érintkezés jöjjön létre. Erőfeszítések történtek tehát a legsúlyosabb problémák meg­oldására, s a Szovjetuniót — lenini békepolitiká­jához híven — ott találjuk minden esetben a türelmes, megegyezésre tö­rekvő tárgyaló partnerek között. Kedvező esztendő zárul a nemzetközi munkásmozgalom­ban is. A moszkvai nagy tanácskozás egy folyamat kezdete­­ volt , s ennek a folyamatnak célja, hogy új alapokra he­­­­lyezze, még hatékonyabbá tegye a kommunista pártok, min- i­den antiimperialista erő egységét. Olyan sokoldalú és egész-­í­séges mozgás van tehát kibontakozóban, amely tovább növeli­­ erőnket, tovább módosítja javunkra az erőviszonyokat.­­ Egyoldalú lenne a kép, ha csupán erről beszélnénk. Dél-­­ kelet-Ázsiában folytatódik a háború: 1969. újabb véres esz-­­ tendőt hozott Vietnamban. Egyelőre változatlanul nincs jele­­ annak, hogy az új amerikai elnök — aki lassan már nem is ,­­ annyira új —, levonná a tanulságokat és felhagyna a vietnami­­ó agresszióval. A párizsi tárgyalások hiába közelednek az öt-­­­venedik üléshez, eddig egy tapodtat sem haladtak előre. Ha­sonlóan egy helyben topog a Közel-Keleten a politikai ren­dezés ügye: a biblikus hangzású városnevek — nemcsak Bet­lehem, de Jeruzsálem, Jerikó, s a többiek — válságjelentések­ szereplői. A nigériai polgárháborúban ezrek halnak éhen, Rhodesiában és Dél-Afrikában tombol a faji elnyomás, Por­tugália három gyarmatán vív kolonialista háborút — s a sort lehet folytatni. „Békesség a földön...** — mondjuk , sőtt eljutottunk odáig, hogy nemcsak a Földön kívánjuk ezt. Az idén ember lépett a Holdba, szerelt és hegesztett a világűrben. Békesség a koz­­­­mikus térségekben­: a világűr atommentesítése már meg is­­ valósult. . A betlehemi csillag már atommentes övezetben­­ van, de nekünk a csillagok alatt, e jelképek nélküli hús,vér , világunkban akad még tennivalónk jócskán, hogy a békesség is valóra váljék, ne csak az égen, hanem itt a Földön... AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS NAPI* XIV. évfolyam, 299. szám Ara: 1­20 forint 1969. december 25. Csütörtök Célunkból nem engedünk, felépítjük a szocialista társadalmat Kádár elvtárs beszéde Lapunk szerdai számá­ban már beszámoltunk róla, hogy Kádár elv­társ — aki a főváros 39. sz. választókerületé­nek képviselője az or­szággyűlésben — kedden délután Budapesten kép­viselői beszámolót tar­tott a Láng Gépgyárban. Az alábbiakban részle­teket közlünk Kádár Já­nos elvtárs beszédéből. Kádár elvtárs bevezetőben köszönetet mondott angyal­földi házigazdáinak, a Xlli. kerület vezetőinek, a Ken­der Autagyár és a Láng Gépgyár dolgozóinak az azna­pi programért. Majd a ke­rület helyzetét elemezve át­tekintette Angyalföld és fő­­vámsonk kerületeinek fej­lődését ezután hazánk ügyei­nek ismeretesére tért át Kiemelte: a közelmúltban hazánkban két fontos ese­mény zajlott le. Szegeden hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára készülve ünnepi külsőségek között emlékeztünk meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakításáról. A másik megemlékezés ha­sonló keretek között Debre­­cenben volt az ideiglenes nemzetgyűlés és az ideigle­nes nemzeti kormány meg­alakulása alkalmából . Az ünnepi megemlékezések egyben történelmi számveté­sek is — folytatta Kádár elvtárs. — Joggal mondhat­juk — még ha vannak is hiányosságok hogy a fő csatát megnyertük, óriási lépéseket tettünk előre. Hazánkat, a Magyar Nép­­köztársaságot — amely mun­kásosztályunk, dolgozó né­pünk legnagyobb vívmánya — ma már mindenki elis­meri. Fejlődésünk elsőrendű tényezője az hogy a nép saját kezébe vette sorsát; a párt vezetésével, a munkás­osztály áldozatkészségével, minden becsületes és haza­fias erő­ tömörítésével to­vább vitte a demokratikus haladásért folytatott harcot, szocialista forradalmat haj­tott végre. A magyar nép ebben a harcában mindvé­gig élvezte felszabadítónk, a Szovjetunió sokoldalú, ön­zetlen támogatását, így ju­tottunk el a jelenig: az országban mindenütt szocialista építőmunka folyik. Szűk és széles körben egy­aránt kifejezésre jut az az elhatározottság hogy célunk­ból nem engedünk: felépít­jük a szocialista társadal­mat. A magyar munkásosz­tály, a parasztság, az értel­miség, az egész nép becsü­lettel munkálkodik a IX. kongresszuson meghatáro­zott feladatok megoldásán, a Hazafias Népfront válasz­tási programjának valóra­­váltásán. Kádár elvtárs ezután an­nak a véleményének adott kifejezést, hogy tovább szi­lárdult a munkásosztály po­litikai hatalma erősödött a párt vezető szerep­e, s fo­kozódott a párt politikájá­nak támogatása a tömegek részéről. Majd a legnagyobb eredményeink között emlí­tette azt a tényt, hogy a Magyar Népköztársaság al­kotmányos rendje szilárd. (Folytatás a 2 oldalom Ezüst esztendő 1969. ezüst esztendő volt Baranyában: több, mint 16 ezer ezüstpénz került elő a hajdan elrejtett kincsekből. Az ezüstből vert dénárok és tallérok a pécsi Janus Pan­nonius Múzeum kincstárába kerültek, s egy részüket az 1970-ben megnyíló új régé­szeti kiállításon mutatták be a közönségnek. Az ezüst­pénzek valósággal végigkí­sérik a magyar történelem fordulatokban gazdag fél év­ezredét, I. László király ko­rától a mohácsi vész idején át Habsburg Ferdinánd ural­kodásáig. A megelőző évti­zed során ötödennyi ezüst­érmét sem találtak a megye területén. Ez a földmunkák nagyobb kiterjedettségének, s a kincsre bukkanó embe­rek fokozottabb gondosságá­nak köszönhető. 1969 leg­fontosabb — országosan is egyedülálló — pénzleleten a mohácsi ezüstkincs volt, amelyet útépítés közben ta­láltak meg a munkások. A csaknem negyedmázsányi dé­­nár a mohácsi vész előtti időkből származik. Hazánk­ban még soha nem került elő egyszerre egy helyről ennyi ezüstpénz. Keiles mepektt kumok! Csaknem 160 millió forint a hétfői és a keddi békekölcsönsorsolsokon Az Országos Takarékpénz­tár december 29 én és 30-án Budapesten, a Fürst Sándor utcai zeneiskolában rendezi az év utoló államkölcsön­­sorsolásait, a II., a III és a IV. Békekölcsön 1969 máso­dik félévi húzásait A sor­solások mindkét napon dél­el­őtt fél 10 órakor kezdőd­ Hétfőn a II. Békekölcsönt sorsolják. 130 200 kötvényre 35 261 300 forintot A keddi húzáson először a III. Béke­kölcsön 570 350 kötvényére 77 075 800 forint, majd a IV. Békekölcsön 349 500 köt­vényére 47 279 800 forint jut nyeremény és törlesztés for­májában a kötvénytulajdo­nosoknak. A két nap alatt a három békekölcsön 1 050 050 kötvé­nyére összesen csaknem 160 millió forintot, ponto­san 159 616 900 forintot sor­solnak ki. A kötvények be­váltása 1970. január 12-én kezdődik. A számozott utak járhatók Hol lesz ünnepi inspekció? Karácsonyra a vártnál is jobban megindult a megye vérkeringése. Szerdán már a KPM veze­tője azt közölte, hogy a me­gye összes számozott útja járható. Keddről szerdára sok mellékutat is ki­bon­tottak s a munkát az ün­nepiben is folytatják. Mátyás Károly sorkifaludó hómarós Sárvár térségében egy szülőasszonyt szállító kocsinak tisztította meg az utat, s ugyanazokban a per­cekben az ő feleségét egy másik hómarós segítette — hasonló módon — a zavar­talan szüléshez. A MÁV Igazgatóság egész területén közlekednek a vo­natok. A személyszállítás­ban gyakori a zsúfoltság. A MÁV kéri: változatlanul csak azok utazzanak, akik­nek feltétlenül muszáj. Viszonylag kielégítő ütem­ben bonyolódik a teherszál­­lí­tás, így tüzelő érkezik a telepekre, s a Sárvári Cukor­gyárnak sem kellett leállnia. Az ÁFOR-nál nem meg­nyugtató a helyzet A várt gázolaj szállítmányok nem érkeztek meg, s a vállalat tartalékából csak Kőszeg és a szombathelyi lakosság igé­nyét tudta kielégíteni. Ha a vállalat székesfehérvári köz­pontja nem intézkedik,­ to­vábbi nehézséggel lehet szá­molni. A vállalat töltőállo­másai karácsonykor inspek­ciót tartanak. A gáz- és vízszolgáltatás megnyugtatónak látszik az ünnepekre. Kenyérből is ele­gendő mennyiséget sütöttek és szerdán már a körmen­di és a vasvári üzemek is szállítottak körzetükbe. Szombathelyen — mint biz­tonsági tartalékot — 25 má­zsával többet sütöttek, mint amennyire a vállalat rende­lést kapott. Karácsony más­napján is munkába állnak a parkok és a szombathelyi sü­tőipari szakboltokban 27-én ismét lehet vásárolni. Tegnap már 15 kocsirako­mányra való élelmiszert in­dított útnak a Fűszert válla­lat A „cég” az ünnepeikben is inspekciót tart szombat­­helyi raktárában. Illetékesek intézkedtek, hogy a Fűszert szállítmányait a helyi ÁFÉSZ-boltok karácsonykor is fogadják. Az Állatforgalmi­ és Hús­ipari Vállalat kedden már­­ élő állatokat tudott be­száll­ítani és tegnap — s részben kedden délután —, már hús- és húskészítmé­nyeket szállított a járási székhelyeikre. Tegnap Szom­bathelyen a többi között 40 mázsa friss sertéshúst is ki­mérhettek. Jánosházára mar­hahúst is küldött a vállalat, azonban a földműves­szövet­kezet nem vette át a szállít­mányt, amiért az operativ bizottság elmarasztalta az illetékeseket Udvar és Gy. I» HlfcM* — Letilitóslvtott «ragot mikulások — 1é millió a takarékban Vasváron — Felhívás a meggye lakossága­­iróz — A vörös folyó fázisai — A Merkúr válasza a Vas Népének

Next