Vas Népe, 1970. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-12 / 85. szám

Két és fél ezer diák egy intézményben A pártszervezet a szakmunkásképzésért a megye és Szombathely egyik legnagyobb, népe­sebb és legjelentősebb intézménye a 405. számú Ipari Szakmunkásképző In­tézet. Szembetűnően jelzi ezt — a régebbi mellett — most már a modern, új, húsz tantermes iskola, a diákotthon, a két és fél ezer­nél jóval több tanulói lét­szám, a majd száz főnyi ve­zető, tanár, nevelő és szak­oktatói testület. Nem látvá­nyos ugyan, de munkája érezhető, elsősorban az is­kolai oktató-nevelő munká­ban, a közéletben az inté­zet pártszervezetének is. Több esztendeje működik a pártszervezet, amely — megannyihoz hasonlóan — végigszenvedte a gyengeség és formalizmus betegségeit. Nehezen alakította ki har­moniikusan jó munkakapcso­latát az iskola vezetésével s nem egy könnyen vált kez­deményező politikai erővé az iskola életében. Mindez többnyire már a múlté, aho­gyan a szombathelyi városi párt-végrehaj­tó bizottság is értékelte tevékenységüket. A vezető városi párttestület arra a következtetésre jut­hatott minapi ülésén, hogy a szakmunkásképző párt­­szervezete tekintélyes poli­tikai erő, jó összhangban működik együtt az iskolai vezetéssel, jól látja az iskolai tennivalókat, az oktatás-ne­velés időszerű feladatait, kezdeményez és tevékenyen munkálkodik azok megoldá­sán. Az Intézet pártszervezeté­hez ma már húsz tanár és tizenhárom szakoktató tarto­zik, önmagában is tekinté­lyes e szám. Persze, az inté­zet jellegéhez és jelentősé­géhez mérten az sem lenne túlzott, ha máris több kom­munista szakoktató foglal­kozna a jövő munkásosztá­lya szakmára, hivatásra ké­szülő csoportjaival. Az meg egyenesen kívánatos lenne, hogy a szakoktatók nagy többsége — szemben a jelen­legivel! — legalább egy fo­kozattal magasabb szakmai képzettséggel rendelkezne, mint amire maga is oktat. A pártszervezet törekvései között egyébként ezek is szerepelnek. Hiszen állandó­­an kezdeményeznek, napi­renden tartanak minden lé­nyeges iskolai feladatot Be­számoltatják az igazgatót, az otthon vezetőt, az osztály­főnököket tanárokat és szakoktatókat. Értékelik az iskolai munka hatékonysá­gát, intézkedéseket javasol­nak. Külön tanulmányozták a szakmunkástanuló-otthon­­­ban élő állami gondozottak helyzetét s jó néhány gaz­dasági intézkedést sürgettek annak javítására. Különös figyelmet fordítanak az is­kolai ifjúsági szervezet mun­kájának segítésére. Tanul­mányozták a diákparlamen­ten elhangzottakat, feldol­ ■ gozták az intézeti tapaszta­latokat a tanár, oktató és diák viszonyában. Szorgal­mazzák e viszony valóban szocialistává fejlesztését Példásan foglalkozik ez a pártszervezet a fizikai dolgozók gyermekeivel, — hiszen nagy többségében ilye­nekkel van dolguk —, a hátrányos helyzetű tanulók­kal. Ez utóbbiak közül — ezt is pontosan tudják? — 117 itteni diák helyzete sú­lyosan hátrányos. 1706 a fi­zikai dolgozók gyermeke. Sajnos, a tanulmányi ered­mény nem a legjobb az in­tézetben. Pontosan annyi, mint az országos átlag, azaz alig haladja meg a közepest. Ezen belül az elméleti tár­gyak átlaga négy tizeddel még ennél is szerényebb. Az első negyedév tapaszta­latai szerint a fizikai dol­gozók gyermekeinek több mint negyven százaléka egy vagy több tárgyból bukásra állt. Különösem magas volt a bukás kilátása menny­bár­tanból és anyagismeretből. A pártszervezet idejében felfigyelt e jelenségekre, s december eleji taggyűlése napirendjére tűzte a tapasz­talatok tanulmányozását Itt nemcsak megállapításokra, hanem fontos elhatározások­ra jutottak a kommunista pedagógusok. Szorgalmazták az eredményesebb, hatéko­nyabb oktatási módszerek alkalmazását. Kérték az osz­tályfőnököket tanulóik kö­rülményeinek tanulmányozá­sára, alapos megismerésére, a tanulmányi eredmények rendszeres ellenőrzésére. A taggyűlésen kilenc kommu­nista pedagógus vállalt rend­szeres korrepetálásit társa­dalmi munkában. Ami­kor a tantestület egésze tájékozó­dott a pártszervezet határo­zatairól, mindjárt csatlako­zott is a kezdeményezéshez. A párton kívüliek közül is tizenegyen vállaltak közre­­­ patakiét. Mindezek hatására­­ észrevehetően javult a tanul­mányi eredmény, kevesebb lett a bukás már az első időszakban. Jogos viszont az a megjegyzés, ha külön kor­rup­tálósval a tanú­tők át tudják sajátítani az anyagot, ak­kor miért nem növelik a hivatalos óraszámot?! A pártszervezet tagjai az Intézetben elsők között is­merték m­eg az új szakmun­kásképzésre vonatkozó tör­vény dokumentumait is. Máris alapos tervük van a törvény és a végrehajtási utasítás széles körű ismer­tetésére, egységes értelmezé­sének elérésére. Foglalkoz­tak ezzel a tanácsi és vál­lalati munkaügyiek, a kis­iparosok körében, a tantes­tületben és diá­kaktí­van s több ízben taggyűlésen. Ta­pasztalataikat feldolgozzák és továbbítják az illetéke­sekhez. Iiiosi terveik is hapo­nálóak. Nagyszerű bizo­nyítékai , hogy a szakmun­kásképző intézet kommunis­ta kollektívája kezdeménye­ző politikai erő az iskola egész életében. Déssi Mátyás 1970. április 12. Vasárnap Egyenletek és emberek Az életet, a gondolkodást is megszépítheti AZ IDÉN TÍZEZER egye­temi hallgató közül hétezer tanul matematikát. Ez a tantárgy szerepel a műszaki egyetemek, a közgazdasági egyetem, s a különféle felső­fokú technikumok felvételi vizsgáin is, sőt, még annak is jól kell tudnia, aki or­vosnak készül. Ezért dön­tött úgy a Szakszervezeteik Vas megyei Tanácsa, hogy az általános- és középisko­lákban továbbtanulásra elő­készítő szakkörök anyagi támogatásán kívül éppen matematikából és fizikából rendez egy kiemelt, bentla­kásos előkészítő tanfolyamot Erre nemcsak a legtehetsé­gesebbek közül is a legjob­bakat hívják be, hanem el­sősorban azokat, akiknek szülei kétkezi, nehéz fizikai munkávál nevelte, neveli ma is gyermekét. A megye középiskoláiból 31 érettségi előtt álló diák élvezi ezt a figyelm­et és támogatást. A téli szünetben hat napot, a tavaszi vakációban öt napot s majd közvetlenül a nagy erőpróba, a felvételi előtt még három napot i s­ütöttek, illetve töltenek Szombathe­lyen, az SZMT első ízben megrendezett előkészítő tan­folyamán. Napi nyolc órá­ban matematikát és fizikát tanulnak az Úttörő utcai Általános Iskolában, a fára­dalmakat pedig a szomszé­dos Hevesi Ákos MÉM kol­légiumiban pihenhetik ki. Ez a tanfolyam nekik csak szellemileg kerül megeről­tetésbe, de az SZMT 30 ezer forintot költ rá. (Az iskolai felkészítő szakkörök támogatásával együtt össze­sen 80 ezer forintot szava­zott meg az idén a szak­­szervezet a tehetséges mun­kás-paraszt gyermekek to­vábbtanulásának elősegíté­sére.) ÖNMAGÁÉRT részéig számok és tények ezek, ér­tékelik is a diákok,, akik lelkesen, kitartó szorgalom­mal készülnek a választott hivatás, pálya első akadályá­nak, a felvételinek vételé­re. Szívós János megyei szakfelügyelő, a tanfolyam vezetője a „második forduló­ban”, a tavaszi szüneti na­pokban mérte le, mit is jelent szakmailag ez a se­gítségnyújtás: — Nem korrepetálunk! Az iskolák által kiválasztott ki­tűnő képességű gyermekeket tanítjuk gondolkodni. A té­mákat az előadókkal együtt úgy állítottuk össze, hogy a legnagyobb segítséget pró­báljuk nyújtani a felvételi sikeréhez. Ebben a munká­ban segítettek a gyerekek­nek Gyapjas Ferenc adjunk­tus, a budapesti Fáklya klub hasonló tanfolyamának elő­adója s a megye szaktaná­rai közül Hargitai Sándor, szakfelügyelő, Heigl István, a Nagy Lajos Gimnázium tanára és Sípos József, a megyei művelődésügyi osz­tály főelőadója... Ottjártunkkor éppen ő tartott foglalkozást, • el­mondta, hogy az iskolai elő­készítők és a mostani tanfo­lyam mellett még számos más — természtesem téríté­ses — segíti a továbbtanulni akarókat rész­ben a tanács, részben a TIT szervezésé­ben. Tóth Béla, az SZMT kultúrnevelési felelőse még azt is hozzáteszi, hogy a középiskolák harmadik osz­tályaiból az idén ől negy­ven gyereket küldenek — a tavalyi hússzal szemben — az ELTE budapesti előké­szítő tanfolyamára. S HOGY A MATEMATI­KA már mennyire nem „mumus”, hanem korunk egyik legfontosabb tantár­gya, azt a hallgatóság ösz­­szetétele is igazolja: 15 lány és 16 fiú került az élcsa­patba. A megyeszékhelytől a megye legkisebb telepü­léséig sorol­ha­tnán­k­ a neve­ket, ahonnét jöttek, s a szü­lők foglalkozása mellett ilyen megjelölések állnak: pályamunkás, állatgondozó, fogatas, lakatos, asztalos, hi­vatalsegéd, cipőgyári mun­kás, műtős­segéd, gépkocsi­­vezető, bolti eladó, stb. st­b. Riedl Zsuzsanna, aki kuta­­tó-vegyésszinek készül, az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetemen szeretne tanulni. A körmendi gimnáziumból jött: — Már korábban vegyipa­ri technikumban szerettem volna tovább tanulni az ál­talános után, d­e két másik testvérem is tanúit, énrám már anyagilag nem futotta... Horváth Katalin matema­tika-fizika tanárnak készül, s Szegedre kérte felvételét. Sebestyén Ilona ugyancsak szaktanár szeretne lenni, s az Eötvösön továbbtanulni, ő Kemenessömjénből röp­pent ide. Sebestyén Erzsébet öndömölkné jött, a papája pályamunkás, ó orvosnak készül. A tanárok egybe­hangzó véleménye­ikezh­nt a csoportban is az egyik leg­tehetségesebb. De minek egy orvosnak matematika? — Gondolkodni, jól gon­dolkodni tudni ott is kell, sőt! A matematika nemcsak segíti az embert, nemcsak előbbre viszi az életet, ha­nem meg is szépítheti. S ilyen szépen vall a ked­venc tantárgyi és a többi hallgató is, a csupajeles Bokor István, aki villamos­mérnöknek készül, Meggyes Ferenc, aki a Körmendi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum gépészképző sza­kán felvételizik majd... s sorolhatnánk mind a har­mincegy nevet. Beszélgetünk az ösztöndíj lehetőségéről, a társadalom, az üzemelő és vállalatok további segítésé­ről. Nem zárkóznak el a szakszervezet kérésére ettől az anyagi segítéstől me­gyénk üzemei. A leendő ku­tatókat, tanárokat, mérnökö­ket még egyelőre az érett­ségi, a gyorsan közelgő fel­vételi, pillanatnyilag pedig egy-egy matematikai feladat megoldásának lehetősége foglalkoztatja. Nem a sze­rencsében bíznak — éppen tegnap számították ki a LOTTÓ-n nyerés „valószínű­ségét” — hanem magukban, a tudományban, a tudásuk­ban. Élményszerűen mesél­nék a foglal­kozásokről, s mikor azt kérdem, nem saj­nálják-e a kevéske szünidőt tanulással eltöl­teni, szinte egyszerre mondják: — DEHOGY, otthon is ezt csináltuk volna, csak egye­dül küszködve, segítség nél­kül... Szakály Éva Két kirakatot terjesztettek fel országos díjra Befejeződött a felszabadu­lási jubileum tiszteletére hirdetett kirakatverseny A megvéd tanács kereskedelmi osztálya, a KPVDSZ megyei bizottsága és a MESZÖV ér­tékelte a résztvevő „utca­ablakokat”. A legtöbb kira­­kat csak politikai, illetve csak gazdasági jellegű volt A zsűri a pontozásnál előny­­ben r­észesítette azokat a kirakatrendezőket, akik a két jelleget együtt alkal­mazták. Két kirakatot terjesztet­tek fel országos díjra. Az állami vállalatok közül a Vas megyei Iparcikk Kis­ke­­reskedelmi Vállalat 29-es számú Hangszer boltjának kirakatát, készítője Kiss Bá­la és Horváth Teszté (jutal­muk 3 ezer forint), a SZÖ­­VOSZ fődíjára pedig az ÁFÉSZ körmendi ABC áru­házának kirakatát, készítője Veszel­ Lajos (jutalma: Moszkva—Leningrád­i út). A megyén belül a legjobb élelmiszer káraikat a Vas megyei Élelmiszerkereske­­delmi Vállalat sárvári 109- es számú boltjának „ablaka’ a legjobb ruházati kirakat a Centrum Áruház 2 számú kirakata lett. A felszabadu­lási kirakat verseny országos és megyei díjait április 20-ig adják át. A nyertesek anya­gi és erkölcsi elismerésekor részesülnek. —tretber— VAS NÉPE A tények makacs dolgok­ A történelmi tények különösen azok. Lehet őket —■ ket is — magyarázni, belőlük következtetéseket levon­ni. Lehet őket apró részletességgel kibontani, egyéni vé­leményekkel körülvenni. A tények ettől nem változnak, mert a tények makacs dolg­ok. Csak egyet nem lehet ét nem svábod: a tényeket meg­másítani, elferdíteni. Nos, miért it­t tények melletti kiállás, kardoskodott Ezúttal ét kizárólag Nem earned vés érdekében Hazánkban itt hallgattak el végleg a náci fegyverek. Felszabadulása egyúttal Magyarország szabadságát is je­lentette, jelenti. Ezért a kit sasi község a felszabadulási évforduló alkalmából mindig a közérdeklődés kereszttü­zébe kerül Így volt ez kevüttkénű az idei április 4-én, a negyedszázados jubileumon. Cikkeztek róla lapok, ne­­mesmedvesi riport jelent meg a képernyőn. A harangláb­at Tomasics Rudi bácsi képe, bejárta a hazai sajtót. Kö­réjük szövődik az utolsónak felszabadított kis község , napjai történetének legroma­n­ikusabb epizódja, az 1945. április 4-i harangszó. A legfájdalmasabb pedig az ember­­áldozat: két kisgyermek, egy fiatalasszony és egy nagy­mama halála — már a felszabadító harcok befejeztével­ Ez utóbbiak tények, olyannyira, hogy az anyakönyvekben is utánuk lehet nézni Mert ezek a tragikus esetek nem akkor történtek, mint többek között az ifjúsági lap is írja, április 3-án! A Pummer család (a 29 éves anya, 4 éves kisfia,­­ a nagymama) április 5-én halt meg, golyó­tól találva; a négyéves Geh­ardt Gizella a polgári anya­könyv szerint április 4-én, délután 3 órakor, az egyházi anyakönyv szerint április 6-án. A náci utóvédegységek ugyanis bevetették magukat a határmenti dombokon levő bunkerekbe, s onnét lőtték a falut, miután az már fel­szabadult. A szovjet parancsnokság éppen ezért április 10-én arra kérte a lakosságot húzódjon el az erdő védelme alatt a szomszédot V­assz­e­ntmihályra, vagy Gasztony­­ba. A polgári lakosságot így biztonságba tudva füstölték ki határon túli állásaikból a fasisztákat. A halottakat áp­rilis 14-én siratta el a kis harang. Közös sírba került a három Pummer, koporsó nélkül, abban a ruhában, amely­ben meghaltak. Külön sírba, de szintén koporsó nélkül tü­ntették el a Gehardt-kislányt. Ezek egykorú feljegyzéseken alapuló tények. S ha ma, huszonöt év múltán, majd a későbbiekben Nemesmed­ves­ről szólnak a riportok, ezek a helytörténeti dokumentu­mok sokkal hitelesebb képet festenek azokról a nagy és nehéz napokról, mint a gyér ülő emlékezet. De leginkább a harangoz­ás ragadja el a riporteri fan­táziát. Az M. 1. írja: „1945. április 4-én reggel öt óra tájt harangszóval tudatta a néppel, hogy véget ért a há­ború Magyarországon”. Az akkor 43 éves Tomasics Ru­dolf — némelyek emlékezete szerint is­­— harangozott Ám azt semmiképp sem tudhatta, hogyan állnak a har­cok. Posta, rádió már több napja nem volt, de még vonat sem járt a környéken. A TASZSZ röpítette világgá a történelmi eseményt hogy­­hazánk április 4-én felszaba­dult, így csak legfeljebb szimbolizálja a nemesmedvési harangszó hazánk felszabadulását. A sajtóközlemények az utókor számára bizonyos mér­tékig forrásmunkává válnak. Ezért emelünk hát szót Ne­­mesmedves történeti, helytörténeti adatainak hiteléért, Ne­­mesmedvesért, amely már községi jogállású volt az 1784— 87-ben megtartott népszámlálás idején is. S ma is önálló község, hazánk legkisebb községe, nem mint a Tanácsok Lapja állítja, hogy sohasem tartották nyilván mint önálló községeié. _ ___ Markovits Ilona A REMIX RÁDIÓTECHNIKAI VÁLLALAT­­elvitelre keres 16 éves kori és női munkaerőt, kondenzátor-tekercset és munkakörbe. Betanulás után egyéni bérezés. 7.20—7.40-es órán­kénti kategóriás bérrel. Jelentkezni lehet a Vállalat Üzemgazdasági Osztályán. (2421) ­ A Szombathelyi Pamutipar fiatalkor­úakat felvesz ■in ■■■>!!■ m i m mni mammmjssism 14 évtől fiúkat és leányokat 4—-6 órás elfoglaltsággal a fonodába és a szövődébe besegí­tenek. Jelentkezés a vállalat Személyzeti osztályán naponta 7 órától 14 óráig. Szombathely, Szövő u. 82-86. (2451)

Next