Vas Népe, 1970. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-26 / 121. szám

Karaj, fehér kenyér és politika Jól emlékszünk még rá. Amikor drágább lett a karaj és olcsóbb a szalonnat­er­­mék, sok helyen menten zsírosabb lett a hús. Amikor jöt­tek az ünnepség-sorozatok, sok élelmiszerboltunkból hamar kifogyott az olcsó sör. A gyárak, illetve kereskedelmi irá­nyítók — saját kifejezésükkel mondva — betáplálták a bolti sör egy részét is a vendéglátóiparba, ahol drágábbért el lehetett adni. Ilyen, vagy olyan jogcímen hol ezt, hol azt az árut adták drágábban, mint kellett, azaz szabad lett volna. A közfogyasztási cikkek nagy hányadának persze nem emelkedett az ára. De volt annyi oktalan áremelkedés, hogy a párt központi és megyei szervei is meglehetősen élesen reflektáltak rá. Határozott intézkedésekre kötelezve a gazdasági vezetőket és felügyeleti állami szerveiket, az egyes minisztériumokat. A közvélemény nagy helyesléssel fogadta ezeket az intézkedéseket. Amelyek odáig is elha­tottak, hogy bizonyos vállaltoktól jogtalan nyereségszerzés miatt az Országos Kereskedelmi Felügyelőség már tavaly mintegy hétmillió forintot vont el. Más intézkedések több jó és megfizethető áru „bevezetését” eredményezték. De mindezzel némely vállalatok kapzsisága nem ért véget tel sem jóllehet az efféle kapzsiság ma már elég kock­ázatos, a reform mejen természetes, hogy van úgy­nevezett makro és mikro érdek, azaz egyéni, vállalati (cso­portos) és országos erdeit, s közöttük adódnak ellentmondá­sok. Vegyük csak példának most a kenyeret. Mi történt vele az emmlt evencen, s nagyon sok négyen mi történik ma is? (A helytelen tendencia már a reform bevezetése előtt megindult.) A fővárosban 1960-ben az összes kisütött kenyérből 24,7 százalék volt az úgynevezett finom fener kenyér, mos­­tanában azonban már 69 százalékt. Vas megye sütőipari vonatasai 1965-ben mintegy 346,7 vagon kenyeret sütöttek, s ennek 13,4 százaléka volt finom fenér kenyér. Az elmúlt esztendőben azonban már finom fehér kenyér volt a ter­mettek 76,6 százalék­a. Az egész ország sütőipari vállalatánál meg szembetű­őnő az arányváltozás: az összes kenyér 64,7 százaléka volt finom fehér az elmúlt évben, tizek ellen az arányok ellen már sok helyen, Vasban is történtek intézke­dések, mivel sokan az oncsóbb kenyeret vennék szívesebben nagyobb arányokban, (bokán jobban is szeretik az olcsób­bakat.) Az intézkedések nénál hoztak is eredményt, de még megközelítően sem eleget. Mi történt az arányokkal? Csupán tavaly majdnem 13 millió forinttal növelte a sütőipari vállalatok (országos adat) nyereséget az aranyok tavalyi, tehát egy esztendei eltolódása. A kenyerek és pék­sütemények arany-eltolódásai együttesen. Sütőipari vállala­taink — persze — így sincsenek valami nagy nyereséggel megáldva. De azért Vas megyében is nőtt tavaly a sütőipari átlagbér: tavalyelőtt átlagosan 23 266 forintot keresett ná­lunk egy-egy sütőipari dolgozó, tavaly pedig már 23 817-et; amellett, hogy 10 százalékkal nőtt a létszám, 21­ százalékkal a túlórák száma. Megyénkben a sütőipari vállalatok sok dicséretes fejlesztést is végeznek, sokat javult nálunk a ke­nyerek, péksütemények minősége, egyban-másban a válasz­ték is bővült. De azért itt is erősen érződött, hogy a drá­gább áruk aránya túlzottan m­egnőtt. (És — országos érté­kelés, elbírálás szerint — a Vas megyei 3. számú vállalat­nál nem volt meg a kenyerekben a szükséges liszt.) Mármost: Némely (nemcsak sütőipari) termelő vállalatok azt fele­lik az ilyesmire: a választék, az ellátás tulajdonképpen a kereskedelem dolga, és nem a gyártóké. Ők csak a kereske­delmi rendelésekhez igazodnak. A tévedés veszélye nélkül kimondhatjuk azonban, hogy nem mindig igazodnak jól a rendeléshez, az igényekhez, jóllehet erős a törekvés az ilyen igazodásra is. Sokszor kell ma még a kereskedelemnek, a fogyasztónak igazodniuk a gyártó vállalat törekvéseihez, termékeihez. Ami­ pedig a gyártók azon nézetét illeti, hogy az ő dolguk csak a termelés, ami azon túl van, az a ke­reskedelemé, azt felelhetjük: teoretikusan (elméletileg) van benne bizonyos igazság. De miért nem hallunk ilyen néze­tet például városunk cipőgyárában, vagy lakástextil gyá­runkban? Mert ott nem keresnek a hibákat igazoló teóriá­kat és arra az alapigazságra építenek, hogy végső soron a gyár az emberekért létezik. Az nem vitás, hogy a helyi érdekek, egyéni és csoport­­érdekek nagyon fontosak. De túlzott hajhászásuk megenge­dése talán jó a söripari munkásoknak, ha csöppenik nekik a többletből? Neki is rossz lehet. Ha nem is nyesnénk a hajhászást, élne vele akárhány ipar! És mehetne a söripari munkás is drágított élelemért, ruháért vagy akármiért! A helyes egyéni és csoport­törekvéseket meggátolni a világért sem szabad, mert az teremtő erő. De ami azon túl van, az az országos érdekeket sérti. Amelyek pedig a legfontosab­bak valamennyiünknek. Néhányan a politikai veze­őket, pártbizottságokat, s a sajtót is „megvétóznák”, amikor azok dicsérik az egyéni, a csoportos és országos érdekek helyes egyeztetését, s kifo­gásolják, ha valahol az országos érdekek ellen vétenek. A nehezményezők rendszerint önállóságukra hivatkoznak. Az önállóság valóban fontos és tulajdonképpen a párt tűzte célul a gazdasági vezetők, a vállalatok nagyobb önállósá­gát. De­­ ne féljünk kimondani: mindaddig bármilyen ön­álló lehet valaki a posztján, amíg a párt a megszabott poli­tika koordinátái (keretei) között lép fel. De azon túl — ha közdolgainkért felelős — még egy párton kívüli vezető sem léphet fel. A párt ma nem nyúl át senki feje fölött, hogy konkrét állami, vállalati stb. ügyeket elintézzen. De az irányt, a politikát rendszeresen és hatékonyan megszabja. És a tendenciákon mérni tudja, hogy e politikának megfe­lelően haladnak-e dolgok. Tudjuk, hogy általában úgy ha­ladnak. Ahol és amiben pedig eltérnek tőle, ott és abban az ügyben a párt állást foglal, s állásfoglalásának megfelelő, előnyös változást eszközöltet. Eredményes haladásunknak ez ma is az egyik magya­rázata, de a követelménye is. Possgal Zoltán AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 121. szám Ara 10 fillér 1970. május 26. Kedd Sárvári Istvánt megválasztották képviselőnek Lezajlottak megyénkben az időszaki választások Vasárnap reggel 7 órától megyénk húszezernél több választópolgára vonult ur­nákhoz, hogy új képviselőt válasszanak a megüresedett 3. számú országgyűlési vá­lasztókerületben, tanácstago­­kot a sárvári és a celldö­­mölci járás néhány községi választókerületében. A Megyei Választási El­nökség tájékoztatása szerint mindenütt simán, zavarta­lanul zajlott a szavazás. A választók szinte teljes szám­ban megjelentek a szavaza­t A megválasztott Választásra képviselő neve jogosultak száma Sárvári István 21 120 A választás eredménye alapján a megválasztott kép­viselőnek a megbízólevelet taikat majdnem teljes arány­ban a jelöltekre adták. A szavazás már a kora délutá­ni órákban befejeződött s megkezdődhetett a számlá­lás. Az Országos Választási El­nökség közleményt adott ki a Vas megyei időszaki kép­viselőválasztásról : A választás a törvény elő­írásainak megfelelően, rend­ben folyt le. Az eredmények a követ­kezők: Leadott A Jelöltre A Jelöltre szavazatok leadott leadott szám­a szavazatok szavazatok száma százaléka 20 990 20 978 99,94 az illetékes választókerületi bizottság adja ki A kétszeres bajnok angol Johnson—Wade páros. (Tudósítás az 5. oldalon) (Fotó Várdai) Fock Jenő és Biszku Béla árvízi szemlén Fock Jenő, a Miniszter­tanács elnöke és Biszku Bé­la, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai vasárnap megtekintették a Tisza és Maros menti ár­­védekezést. Makón a véde­lem vezetői jelentették a vendégeknek, hogy a város fokozottabb védelmére kör­töltés épül, mintegy száz­ezer köbméter földből. A vendégek a levegőből vették szemügyre az árvízi terület­­eket. Fock Jenő és Biszku Béla az árvíz sújtotta köz­ségekben elbeszélgettek a károsultakkal. A kormányfő többek között hangsúlyozta: most kell kibontakoznia tel­jes mértékben a helyreállí­tási munkáknak. Ebben a munkában is számíthatnak a párt, a kormány és az or­szág valamennyi lakójának segítségére. Összetoltak a tsz-ek a bajbajutottak megsegítésére A tsz területi szövetségiek mindegyike megsegít egy­­egy károktól sújtott szabol­csi közös gazdaságot. Egy­­egy területi szövetséghez 40 —60 gazdaság tartozik és így a vállalások arányos elosztá­sával olyan anyagi és termé­szetbeni javakat teremthet­nek elő, amelyekkel segít­hetik a bajbajutottakat A nagyszabású akció szerdán indul. A területi szövetségek képviselői ezen a napon le­utaznak az árvízsújtotta vi­dékre, ahol ismertetik ve­lük, hogy melyik az a gaz­daság, amelyet kiszemeltek számukra. A szakemberek a helyszínen felmérik a ká­rokat és a szükségletnek megfelelően elkészítik a hely­reállítási tervet. Már az első napokban gyors­segélyt kül­denek, takarmányt palántát, étkezési búzát, és nem utol­só sorban: pénzt A továb­biakban sem hagyják ma­gukra a rászorulókat, figye­lemmel ideérik az újjáépí­tést és egészen addig pat­ronálják a gazdaságot, ameddig nem megy min­den a rendes kerékvágásba. Újabb árhullám Romániában Bukarest Vasárnap reggeltől az utóbbi 48 órában leesett nagymennyiségű csapadék következtében újabb árhul­lám vonult le Románia több folyóján. Nem teljes adatok szerint 27 helyiség került ismét víz alá, köztük Segesvár, Dicső, Meggyes. Brassó megyében 10, Vaslui és Konstanca megyében 5— 5 helységet árasztott el a víz. Segesvárnál a Nagykő­­köllő szombat estétől vasár­nap reggelig négy métert emelkedett. Délután már víz alá került az egész alsóvá­ros, ahol a lakónegyedeken kívül olyan fontos iparvál­lalatok találhatók, mint a textilkambinát. Hétfő reg­gelre újabb város, Balázsf­al­va vette fel a küzdelmet a pusztító elemmel. Egyes ne­­gyedekből ötezer embert köl­­tözítettek ki Tiszafürednél 767 centiméteres a vízszint A Maros egyelőre apad A Felső-Tiszán szombaton elindult kisebb árhullám hétfőn a Szamos torkolatá­nál tetőzött de a számítások szerint a következő napok­ban már nem várható lé­nyeges csapadék a vízgyűj­tő területen, s így ez a kis áradás a folyó középső sza­kaszán már nem emeli a vízszintet, legföljebb az apa­dást lassítja A korábban elindult nagy áradás hétfőn Tiszafürednél tetőzött 767 centiméteres vízszinttel, s 2 centiméterrel haladta meg a maximumot. A Tisza középső és alsó szakaszán is a maximu­mot túllépő áradásra készülnek fel. A Szamos jobb- és balpar­ti területeire kiáradt vízből az utóbbi egy nap alatt 25 millió köbméternyit vezettek vissza. A víz lecsapolásának meggyorsítására eddig 30 hordozható szivattyút helyez­tek üzembe az elöntött terü­letek mentén s másodper­cenként 20 köbméter vizet távolítanak el. Újabb intéz­kedésekre ebben a térségben 120 szivattyút vonnak össze, s így jelentősen növelhe­tik a vízlevezetés üte­mét. A számítások szerint egy hét alatt lecsapolják a jelen­leg víz alatt álló 35 000 holdnyi területet A tiszai árhullám levo­nulásának megfelelően foko­zatosan átcsoportosítják a védekezés erőit is a folyó középső és alsó szakaszára. Szocialista előretörés Ausztriában — Az NDK kész a német párbeszéd folytatására — Kiskapu az országhatáron — A kert pénzt hoz — Életmentők találkozója Erdőtűz

Next