Vas Népe, 1970. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-28 / 123. szám

AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 123. szám Ara­tO fillér 1970. május 28. Csík­törtök árvíz­helyzet Az árhullám Tiszafürednél szerdán délelőtt tetőzött, Szolnoknál pedig délután ér­te el a maximumot, a 894 centimétert. Szegednél szer­da reggel a 923 centiméteres vízszint ugyancsak az eddigi maximumnak felel meg. A Tisza árhullámának levonu­lása továbbra is igen lassú. A tiszavölgyi védekezési munkákon szerdán 38 ezer ember dolgozott. Munkájukat kétezer földmunkagép és egyéb berendezés, valamint 2600 szállítóeszköz segíti. A Maros balparti töltését átázás és csúszásveszély miatt több helyen kővel és homokzsák­kal terhelik. A Szamos völ­gyében az elöntött terület kiterjedése tovább csökkent: jelenleg 23 ezer hold. Ezide­­ig a Szamos völgye 31 köz­ségének visszatelepülését en­gedélyezték, így rövidesen mintegy 30 ezer ember tér­het vissza otthonába. A kormány vezetőinek tanicskozása a SZOT titkárságával A kormány Tájékoztatási Hivatala közti. Május 25-én a kormány vezetői és a SZOT titkársá­ga Fock Jenőnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének és Gás­pár Sándornak, a SZOT fő­titkárának vezetésével meg­tartották szokásos tanácsko­zásukat az Országházban. A tanácskozás résztvevői tájékoztatták egymást arról, hogyan alakult a kor­mány vezetői és a SZOT Elnöksége közötti 1969. december 16.-i megbe­szélésen tárgyalt kérdé­sek megoldása. A munkaügyi szabályozók módosítása közrejátszott ab­ban, hogy növekedett a munka termelékenysége, a vállalatok érdekeltsége az ésszerűbb munkaerőgazd­ál­­kodásban és a nagyobb tel­jesítményekre ösztönző bére­zési gyakorlat kialakításá­ban. Intenzívebbé vált a mi­nisztériumok irányító tevé­kenysége. A vállalatok nagy része korábbi elképzeléseit módosítva, konkrét intézke­déseket tett a létszámnöve­lés mérséklésére, a termelé­kenység emelésének jobb megalapozására. Mindezek hatására a termelés és a termelé­kenység növekedése is meggyorsult. A kormán­y vezetői tájé­koztatták a SZOT titkársá­gát a következő évekre ter­vezett munkaügyi, szociál­politikai és bérpolitikai in­tézkedésekről. Áttekintették a nők hely­zetének javítása, az ifjúság­­politika és a lakásgazdálko­dás terén az MSZMP KB határozatai nyomán adódó közös feladatokat és megál­lapodtak a határozatok vég­rehajtása érdekében szüksé­ges további intézkedésekben. Egyúttal felhívják a válla­latok vezetői és szakszerve­zeti szerveinek figyelmét: körültekintően tárják fel a helyi lehetősége­ket és tegyenek intézke­déseket a jelenleg éjsza­kai műszakban dolgozó nők munkakörülményei­nek javítására, különös tekintettel a gyer­meküket egyedül nevelő anyák és a többgyermekes anyák helyzetére. A kormány és a SZOT vezetői megtárgyalták a Tisza-menti árvíz okozta helyzetet. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az árvíz súj­totta lakosság megsegítésére kibontakozó országos moz­galomnak, melynek kereté­ben az egész társadalom, vállalatok, szövetkezetek jut­tatnak pénzbeli és termé­szetbeni segélyt az árvízi károsultaknak Megállapítot­ták, hogy a nagy károk helyreállításában a legna­gyobb segítséget mind a ká­rosultaknak, mind az egész országnak azt jelenti, hogy a dolgozók összefogásával a termelő üzemek, vállalatok, szövetkezetek munkájuk javításával a nemzeti jövedelem tervezettnél nagyobb nö­velését érnék el. A kormány és a SZOT ve­zetői felhívják a vállalatok, üzemek, szövetkezetek veze­tőit, társadalmi szerveit, a szocialista brigádokat és minden dolgozót, hogy erői­ket összpontosítsák a cél elérésére. Minőséget és termelékenységet javító vállalások kellenek! Az SZMT elnökségi ülésén jegyeztük fel A Minisztertanács és a SZOT 1967-ben hozott 1031-es számú határozatára épült az a jelentés, amelyet tegnap tárgyalt elnökségi ülésen a Szakszervezeteik Megyei Ta­nácsa. A munkaverseny szervezésére hozott határozat végrehajtásának tapasztala­tait beszélték meg, és érté­kelték a jubileumi munka­verseny eredményeit. A brigádverseny és a mun­­kaverseny keretében me­gyénk dolgozóinak ötven— hatvan százaléka tett fel­ajánlásokat, örvendetesnek ítélte az SZMT elnöksége, hogy a munkabrigádokban dol­gozók 30 százaléka 30 éven aluli. Több hozzászóló is hang­súlyozta: a munkaverseny szervezését sok helyütt még mindig csupán szakszerve­zeti feladatnak tartják. A határozat is kimondja, hogy a verseny irányításáért és szervezéséért a gazdasági és szakszervezeti szervek együt­tesen és külön kiülön is fe­lelősek. A reform kezdetekor a gazdasági vezetők közül többen csak az új gazdasági mechanizmust helyezték előtérbe, nem látták a ver­senyben rejlő lehetőségeket. Különösen a középszintű­ ve­zetőkre állt ez a tétel. A jubileumi munkaverseny — hangzott az értékelés — már e téren is számos he­lyen hozott az anyagi ered­mények mellett tudati vál­tozást is. Kevesebb a sablonvállalás, de még most is akad! Ez a fajta polarizáció kezdi fel­mutatni a kötelesség és vál­lalás közti különbségeket. Kitűzött program alapján, a dolgozókkal karöltve hatá­rozták meg a feladatokat. Különösen jó programot dol­goztak ki a Pamutiparbam, a REMIX-ben, a Cipőgyár­ban és a 17-es AKÖV-nél. A szocialista brigádok a színvonalas versengés garan­ciái voltak, részvételük nél­kül (22 ezren dolgoznak szo­cialista brigádban) közel sem születtek volna a jubileumi verseny során olyan jó ered­mények, amilyenek. A szo­cialista brigádok helyzetét, jutalmazását szabályozó ha­tározatot némely helyen megelőzte a kollektív szerző­dés­módosítás, így annak té­teleit nem építették ebbe bele. Ez az üzemek feladata lesz s már ma is az. A hatá­rozat komoly feladatokat ró ezzel kapcsolatban a gaz­dasági és tömegszervezeti vezetőkre. Köztudott, hogy a határozat a szocialista kis kollektívák rangosabb meg­becsülését írja elő. Rangos munkával is kell megbízni őket, — hangzott az elnökség ál­lásfoglalása. Egyértelműen kimondták azt is, hogy az 1031-es kor­mány- és SZOT-határozat előrelendí­tette a verseny­mozgalmat, új tartalommal új formákkal töltötte fel azt A verseny mindjobban megtalálja helyét refor­munkban és hatása jelentő­sen visszahat a gazdaságra. „Ezt a lendületet kell to­vább vinni a X. Pártkong­resszus tiszteletére meghir­detett munkaversenyre is” — így az SZMT elnöksége. Hangsúlyozták, főként a mi­nőséget érintő, a termelé­kenységet és az önköltséget javító vállalásokra van szük­­ség.Határozatot fogadott el az SZMT elnöksége. Nem tisz­tázott ugyanis a Szocialista munka­vállalata cím helye és szerepe, s javasolják, dolgozza ki pontosan a SZOT a cím elnyerésé­nek feltételeit is. Meggondolás tárgyává tették továbbá hogy a kö­zeli jövőben összehívják-e a gazdasági és szakszervezeti vezetőket egy olyan tanács­kozásra, ahol a szocialista brigádmozgalomról s a mun­­kaversenyről lesz szó. Az SZMT elnöksége a to­vábbiakban meghallgatta az OTP tájékoztatóját a megyé­ben folyó magánlakás épít­kezésekről. 10 millió a vasi tanácsoktól Az árvízkárosultak javára kibontakozó társadalmi moz­­■ ív n­é­ven is tere­bélyesedik. A megyei tanács­ról ívo­­va információ alap­ján a tanácsok­­ (megyei, já­rási, városi, községi) együtte­sen saját eszközeikből 10 millió forintot ajánlottak fel pénzben az árvízkárosultak megsegítésére. Ebből az ösz­­szegből Szombathely város kétmillió, Sárvár 400 ezer, Kőszeg 250 ezer forintot adott A megyei tanács be­jelentette annak lehetőségét is, hogy egyszerre 130 gyer­meket tud üdültetni Velem­­ben, Apátistvánfalván és Kőszegen, s az üdültetés idő­tartamát az igényekhez iga­zítja. A tanács szervezésében műszaki brigád is alakul az építés-közlekedés-vízügyi osz­tály, a tanácsi építőipar, a tervezők és a VASÉP dolgo­zóiból. A vasi műszakiak a csengeti járás közel 1200 la­­kosú Csegöld községe újjá­­építésének tervezési és mű­szaki munkálatait végzik ki a tervosztály és a Beruházási Iroda irányításával. A köz­séget ért károkra utal, hogy 150 ház dőlt össze a 268-ből Egészségügyiek is bekap­csolódnak az élet újraindítá­sába. Két orvos, és 12 tagú állatorvosi csoport utazik a Felső-Tisza vidékére. A katasztrófa­ sú­jtotta terület­eken fokozottan szükséges a rendszeres egészségügyi ellenőrzés. Dr. Pataki Béláné egy nyírbátori kislányt vizsgált (MTI fotó) Nemzetiségi falvak fejlesztése A peresznyei új klubház­ban ülésezett tegnap a szom­­bathelyi járás nemzetiségi bizottsága. Kilenc — horvá­­tok, németek lakta — közsé­get érintő problémákról vett itt szó. Felsőcsatár, Horvátzsidány, Szentpéterfa, Pornóapáti, Horvátlövő, Vaskeresztes, Narda, Olmód és Peresznye, saját erőből jelentékeny fej­lődésre nem képes kis köz­ségek. Ezért határozott úgy a megyei tanács is, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani e falvak fejleszté­sére. A járási tanács tend csoportja elkészítette azt a negyedik ötéves tervre vo­natkozó programot, amelyet tegnap megtárgyalt és elfo­gadott a nemzetiségi bizott­ság. Törpevízmű, orvosi la­kás és rendelő, tornatermi, klubkönyvtárak építése, a közvilágítás korszerűsítése — mind szükségesek, de ön­állóan, állami támogatás nél­kül nem tudják megvalósí­tani ezek a községek. A fejlesztési tervet javas­latként tárja a nemzetiségi bizottság a járási tanács elé N. K. A legújabb rendelkezések értelmében személyi igazolványt kapnak a 14 éves fiatalok is. Kedden a szombathelyi Népfront utcai ál­talános iskolában adták át a városi rendű kapitányság megbízottai az igazolványokat a nyolcadikosok­nak. A Szovjetunió kormányának segítsége a magyar árvízkárosultaknak — Szovjet autók — a felnőttoktatásról — Ki tartsa el őket ? — Ketten még nem tudják — Pécsi győzelem

Next