Vas Népe, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-26 / 226. szám
Tűzszünet Jordániában (Folytatás az 1. oldalról) fenállási szervezetek központi bizottságának néhány tagja terjesztett elő és azt a határozattervezetként fogjuk kezelni a válság megoldására irányuló tárgyalásokon, amennyiben az arab államfők és királyok is jóváhagyják". A tűzszüneti parancsot végül Madzsali tábornagy, katonai főkormányzó is megismételte az ammani rádióban. Ugyancsak az ammani rádió közölte, hogy a jordániai kormánycsapatok egységei pénteken délelőtt kiszabadítottak a gerillák fogságából 15 utas túszt. Közülük nyolc angol, öt svájci és kettő nyugatnémet. Kiszabadításuk hírét később Nagy-Britannia ammani nagykövetsége is megerősítette. Madzsali tábornagy közölte, mindent el fognak követni, hogy ezek a külföldi állampolgárok mielőbb visszatérhessenek hazájukba. A gerillák összesen 54 túszt tartottak fogva. Az amerikai kormány békéről beszél és háborút csinál Harriman, leleplezései Averell Harriman, a veterán amerikai diplomata, aki legutoljára a párizsi Vietnam-tárgyalásokon volt az amerikai delegáció vezetője, Washingtonban sajtóértekezleten ismertette azt a munkaokmányt, amelyet a Demokrata Párt tanácsának nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottsága állított össze a legfontosabb világpolitikai kérdésekről. Harriman, a bizottság elnökeként ismét kétségbe vonta, hogy a Nixon-kormány valóban az indokínai helyzet tárgyalásos rendezésére törekszik. „Az intézkedések legnagyobb részének az volt a célja — mondotta Harriman —, hogy erősítsen egy korrupt és elnyomó vietnami kormányt. Ezt a folyamtot vietnamizálásnak nevezik. Hatása az, hogy a Thieukormánynak lehetőséget ad a háború meghosszabbítására”. Hozzáfűzte: „a vietnami háború kambodzsai háborúvá terebélyesedett, a Nixonféle kezdeményezések következtében. Vajon béketerv-e a háborúnak ez a kiterjesztése? A kormány azt kéri, hogy ne szavai, hanem tettei alapján ítéljük meg. A kormány békéről beszél és háborút csinál". A washingtoni kormány — fűzte hozzá Harriman — semmi olyan javaslatot nem terjesztett elő, amely az ellenségeskedések befejezésének irányában hathat, és még csak meg sem próbálkozott a tárgyalásokkal. A demokrata párti ellenzék a munkaokmányban a közel-keleti helyzetet illetően azért támadja a kormányt, mert ,,nem tett hathatós lépéseket a Szovjetunió felé” és „nem vette rá Moszkvát”, hogy „igazítsa ki” a szuezi tűzszünet állítólagos megsértésével kialakult helyzetet. Harrimanék szerint ebből az származott, hogy Izrael bizalma megrendült az Egyesült Államokban és Washington állítólag aláásta saját béketervét is. Európával kapcsolatban a Harriman által ismertetett munkaokmány azt sürgeti, hogy Washington támogassa a bonni kormánynak a Szovjetunióval és a kelet-európai szocialista országokkal kapcsolatos politikáját. Indokolatlannak nevezi a bizottság azt a habozást is, amelyet a Nixonkormány mutat az európai biztonsági értekezlet iránt. (Reuter, AP, AFP) Arafat aláírása Úgy tűnik, valamivel több esély van arra, hogy Jordániában elhallgassanak a fegyverek. Bár az eddigi tapasztalatok alapján nyilván számos megfigyelő szkeptikusan, vagy egyenesen gúnyos ajábiggyesztéssel fogadja az Ammanból keltezett legújabb tűzszünet hitét, a reménykedők ezúttal talán nem csalatkoznak. Igen, túlságosan sok ellentmondó hír érkezett az utóbbi időben Ammanból és a király által aláírt fegyverszünet is törékenynek bizonyult. Akkor azonban az okmány palesztin oldalán a nemzetközi közvélemény számára ismeretlen nevek szerepeltek, ráadásul olyan nevek, amelyek viselői gyakorlatilag a királyi csapatok fogságában írták alá a megállapodást Most azonban a tűzszüneti megállapodásra a királyén kívül rákerült a másik legfontosabb név is: Jasszer Arafaté. A legismertebb és legtekintélyesebb palesztin vezető, a legnagyobb gerilla-erők parancsnoka kalandregénybe illő körülmények között találkozott Nimeri vezérőrnagy, szudáni elnökkel, az összarab békéltető bizottság vezetőjével, aki példamutató személyes bátorsággal közvetített az ammani vérfürdőben. Arafat aláírása — hangsúlyozzák: az eddigi állapothoz képest — kétségtelenül valami pluszt jelent. A korábbi, ugyancsak Huszszein által aláírt, egyezményhez a palesztin vezető már csak tekintélyi okokból sem járulhatott hozzá — ezzel átengedte volna a döntést egy sorsdöntő kérdésben. Olyan kérdésben, amely felemelheti, de le is taszíthatja azt, aki az egész palesztin mozgalom egyértelmű és kizárólagos vezetésére törekszik. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy Arafat, aki a korábbi, az ő aláírása nélkül napvilágot látott, egyezményt „az utolsó emberig harcolunk!” kiáltással kommentálta, ezt az okmányt több okból is alighanem komolyan veszi. Az egyik ok személyes tekintélyének jövője, a másik a mozgalomé, amely most drámai keresztúthoz érkezett: el kell döntenie, mennyire képes alkalmazkodni a Közel-Kelet és a világ realitásaihoz. Sok mindent hozhat a közeljövő, de Arafat aláírása jó esetben valamiféle kibontakozás kezdete lehet. Komócsin Zoltán és a Ceyloni Kommunista Párt elnökének megbeszélése Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken találkozott dr. S. A. Wickremasinghe-vel, a Ceyloni Kommunista Párt elnökével. A szívélyes légkörben lefolyt találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, véleménycserét folytattak a kommunista és munkásmozgalom, valamint az imperializmus elleni küzdelem előterében álló problémáiról. A találkozó során ismételten megnyilvánult a két testvérpártinak a marxizmus—leninizmus, a proletárinternacionalizmus elvein alapuló nézetazonossága. Douglas-Home sajtóértekezlete Az európai biztonságról NEW YORK Sir Alec Douglas-Home brit külügyminiszter pénteken sajtóértekezletet tartott az ENSZ-ben. A Közel-Keletről szólva megelégedéssel állapította meg, hogy Jordániában enyhült a feszültség, egyidejűleg állást foglalt Jarring ENSZ- közvetítő tevékenységének felújítása mellett. Szükségesnek tartja, hogy a lehető legrészletesebb tervet dolgozzák ki a közel-keleti helyzet rendezése során a palesztínai menekültek letelepítésére is. Az új konzervatív angol kormány nem ellenzi az európai biztonsági értekezlet megtartását, de még kedvezőbben tekintene a tervezett értekezlet elé, ha — a brit külügyminiszter fogalmazásában — „tűrhetőbbé tennék a berlini (értsd: nyugat-berlini lakosok életét”) és ha kidolgoznák az értekezlet pontos napirendjét. Végezetül a brit külügyminiszter bejelentette hogy kormánya továbbra is tanulmányozza a délafrikai fegyverszállítmányok felújításának kérdését és állást foglalt a rhodesiai fehértelepes rendszerrel folytatott tárgyalások mellett. Nixon elnök Belgrádba látogat BELGRÁD Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke feleségével szeptember 30-án hivatalos látogatásra Belgrádba érkezik — jelentették be pénteken délután a jugoszláv fővárosban. Nixon kíséretében lesz Rogers külügyminiszter, valamint az elnök több tanácsadója. Az amerikai elnök megbeszéléseket folytat majd Tito jugoszláv elnökkel látogatást tesz Zágrábban, és saját kérésére megtekinti Joszip Broz Tito szülőházát a horvátországi Kumrovecben. Az Egyesült Államok elnöke október 2-án utazik el Jugoszláviából. Régi kastélyok-új lakók (5) ...és mi lesz a jövője? A körmendi Batthyány várkastély múltja és viszonylag rendezett jelene késztet arra, hogy feltegyük a kérdést: no és mi lesz a jövője? A gazdag, de egyben terhes örökség (a felszabaduláskor ránk maradt kastélyokra, úri rezidenciákra, értékes műemlékekre gondolok) tekintélyes része, értékes darabja ez a négytornyú, monstrum épület. Évszázadokon át összeforrt Körmend nevével. A nagyközség (hajdan mezőváros!) minden valamire való ismertetője említést tesz róla. A település történelme, sorsa nagyrészt azonos a várkastélyéval, s ha valahol, itt igazán elmondható, hogy a gyönyörű barokk építmény mindig is nevezetes tájképi elem volt és fontos művészettörténeti, művelődéstörténeti jelentőséggel bírt. Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiája a község legkiválóbb épületeként említi a herceg Batthyány- Stattmann-család kastélyát, amelyhez nagy angolkert, gazdag fegyvertár tartozik. Ez utóbbi 1380-tól fogva gyűjti az ismert fegyvernemeket. Akad itt aztán ritka értékű nyereggyűjtemény a török világból, török sátorok, ágyúminták, remekszép könyvek egészítik ki értékeit Ugyanez a forrás sorolja Ide Luther német bibliáját, ritka és értékes képtárát, meglepő egyházi gyűjteményt emleget. Állítólag a katolikus egyházban létezett összes szerzetesrend ruházatát bemutatta. Levéltára, múzeuma az Árpádházig visszamenőleg gyűjtötte az okmányokat, köztük Imre király levelét a szentgotthárdi apátság ügyében, Valamint II. Endre kézírásával egy oklevelet és I Ferdinánd kiáltványát a magyar néphez 1527-ből. Volt itt továbbá három ciril betűs okmány is, amely Mátyás királytól származott és Batthyány Boldizsárnak szólt. Az egyik, ma is jó állapotban levő oldalépület — jelenleg művelődési objektum — adott helyet annak a híres lovardának, amely párját ritkította, s az ország minden vidékéről eljöttek megcsodálni. A vele szemben levő oldal épületben pedig valaha szemklinika működött. (Most a Savaria Cipőgyár leányüzeme.) Az egész kastélyrendszert észak-dél irányban szinte lándzsára tűzi a tölggyel és nyárfával tűzdelt egyenes út S avár eredete visszanyúlik az Árpád korig, egy 1244-ből származó privilégium említi először. A középkorban többször gazdát cserélt, leégett, a Rákóczi szabadságharc idején felrobbantották. A régi vár lerombolódott, de anyagát felhasználták a melléképületekhez, így került elő az 1967—68-as években a restaurálás során a középkori vár kőanyaga. Vályi András 1796-ban ezt írja: „Nevezetesíti, sőt ujj fénnyel eleveníti a mezővárost a megujjittatott vár, melyben hertzegi szobák és igen jeles festések készültek legközelebb”. E tudósítás alapján tudjuk a kastélyépítés valószínű időpontját. A saroktornyos, erődítmény szerű vár helyén ekkor épült a" barokkos kastély, amely oszlopaival a klasszicizmust is idézi. A főépület rekonstrukciója közel tíz évvel ezelőtt kezdődött. A háborús évek a várkastélyt is megviselték. Előbb katonai célokat szolalt, majd különböző üzemek lerakatnak, raktáraknak használták. Mostani rendeltetése 1961-ben kezdődött, az akkor még mezőgazdasági technikum, mas fokú technikum — diákotthonnak rendezte be. A felújítás során, mintegy 24 —25 millió forintot költöttek rá, s a főépület visszanyerte eredeti szépségét. Kiemelkedik a déli homlok VAS NÉPE Bartók-ünnepségek a fővárosban és New Yorkban A Bartók Béla Emlékbizottság pénteken a Magyar Tudományos Akadémia olvasótermében ünnepi emlékülésen rótta le kegyeletét a magyar zeneköltő és népzenetudós halálának 25. évfordulója alkalmából. Az emlékülésen megjelent dr. Ajtay Miklós, a Politikai Bizottság póttagja, a kormány elnökhelyettese, Aczél György, a Központi Bizottság titkára. Ugyancsak tegnap a fővárosban koszorút helyeztek el Bartók Béla egykori lakóhelyén levő márványtáblán. Pénteken egy New York közelében levő temetőben megkoszorúzták a zeneszerző sírját. Ma a New York-i Carnnegie Hall-ban emlékhangversenyt rendeznek. Az amerikai szimfonikus zenekar Sándor György zongoraművész közreműködésével és Gregory Millier vezényletével a zeneszerző 1., 2. és 3. zongoraversenyét adja elő. Világesemények sorokban Jacob Beam, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete pénteken a Kremlben látogatást tett Alekszej Sagyikovnál, az Interparlamentáris Unió szovjet csoportjának elnökénél. Reginald Maudliog brit belügyminiszter az angol diákok országos szövetsége előtt kijelentette, fontolóra veszi Rudi Dutschke nyugatnémet diákvezér angliai tartózkodásának meghoszszabbítását. A brit hatóságok úgy tervezték, hogy kiutasítják Rudi Dutschkét. Erre öt nap múlva kerülne sor. Északraja Vesztfáliában és Baden-Württembergben pénteken 50 000 dolgozó vett részt a fémfeldolgozó, valamint a vas- és acéliparban rendezett sztrájkokban. Mohammed Zahir sah, Afganisztán királya négynapos hivatalos csehszlovákiai látogatásának befejeztével pénteken gyógykezelésre Karlovy Varyba utazott. Ezzel egyidőben Umanna afgán királyné Prágából Rómába repült. Feltételezések szerint mintegy 100 munkás vesztette életét bányaomlás következtében a zambiai Muftiba rézbányájában. A szerencsétlenség pénteken történt. Mentőosztagokat irányítottak a helyszínre, öt nagy aranyrögöt találtak egyetlen napon a Szovjetunióban levő, a Sarkkörön túl fekvő bilibinót dúsítómű aranymezőin. A legnagyobb aranyrög súlya 1868 gramm. Nazar Matcsamovot választották pénteken az Üzbég SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökévé. Jadgar Naszriggyinova asszony, az eddigi üzbég államfő korábban a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke lett. Matcsamov ezt megelőzően Üzbegisztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkára volt 1970. szept. 26. Szombat