Vas Népe, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-18 / 219. szám

lilaTM proletár /at, egyesül­etek! AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 219. szám Ara 80 fillér 1910. szeptember 18. Péntek Tegnap Répcelakon ülésesett a képviselőcsoport Megtekintették a helyi üzemeket is tál, Fegyveres István képvi­selők. A vita lezárásaképpen megbeszélték az országgyű­lés soron következő ülésével kapcsolatos feladatokat. Ezután a képviselők meg­látogatták a Szénsavtermelő Vállalatot, a Sajtgyárat, a nicki gátnál folyó vízkísér­leti munkálatokat és meg­ismerkedtek a Nagymező Termelőszövetkezet eredmé­nyeivel. Galambos Imre, a Szén­sav termelő Vállalat igazga­tója elmondotta, hogy a rob­banás óta keletkezett ter­meléskiesést kezdik pótolni. Tavaly 52 millió forintos, az idén pedig 73 millió forintos költséggel fejlesztették az üzemet. A IV. ötéves terv­ben 300—400 millió forintos beruházással kell számolni, hogy kielégíthessék a nö­vekvő igényeket. A vállalat minden tekin­tetben még nem tudta túl­haladni a robbanás előtti kapacitást, de például szi­fonpatronból tavaly 23 mil­lió dobozzal termeltek, az idén pedig már elérik a 36— 38 milliót. A múlt hónap végéig már 26 millió do­bozzal adtak át a kereskede­lemnek. A képviselők behatóan ta­nulmányozták az üzemet, elbeszélgettek a dolgozók­kal, érdeklődtek a gazda­ságosság, valamint a mun­kakörülmények iránt. F­is­­kási elvtárs például külön megkérdezte, hnnv van e az üzemben foglalkozási árta­Tegnap Rujsz Lászlóné el­nökletével Répcelakon tar­totta ülését a Vas megyei képviselőcsoport. A megyé­ben élő és dolgozó képvise­lőkön kívül részt vett Kis­házi Ödön, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese is. A csoportelnök ismertette a IV. ötéves tervről szóló törvényjavaslatot, valamint a választójogi törvény mó­dosításának a tervezetét Ezekről tanácskozik legkö­zelebbi ülésén az ország­­gyűlés is és ezeket vitatta meg a Vas megyei képvise­lőcsoport. A hosszantartó és elemző vitában felszólaltak Kisházi Ödön, Kovács Antal, dr. Gonda György, Hargitai Katalin, Sárváry István, Lehel Ferenc, Rádóczi An­tom, illetve iparági sajátos megbetegedés. A vezetők válaszukban el­mondták, hogy speciális be­tegségek nem tapasztalha­tók, de más üzemekhez ha­sonló zajártalom és egyéb megbetegedés előfordul. A következő ütemben, a sajtgyárban Horacsek Pál igazgató ismertette a fejlesz­tésre vonatkozó adatokat. Az állattenyésztés fejlődé­sének köszönhető, hogy ma már tejfelvásárlási problé­mákkal nem küzdenek. A gyártmányokat állandóan bővítik. Amíg 1965-ben még csak 12 féle sajtot készítet­tek, addig ma már 32 félét. Tárgyalások folynak köz­vetlen budapesti értékesí­tésről is. A nagyközség fejlődéséről Kondor Imre, a tanács vb elnöke adott mindenre ki­terjedő tájékoztatót. Egyik legfőbb gondjuk a növekvő lakásigények kielégítése és az iskolában a délutáni ok­tatás megszüntetése. A 12 tanulócsoporthoz mindössze nyolc tantermük van, így délután is kell a diákoknak iskolába járni. A Nagymező Tsz eredmé­nyeit Horváth Károly elnök ismertette a képviselőkkel Többek között elmondotta, hogy a búza holdanként, termésátlagát 17 mázsáról 19 mázsára, a kukoricáét 19 mázsáról 25 mázsára emel­­ték. A meg­élő-fszemászi tevé­kenységük értéke évi három­millió fordt-ól húszmillió forintra emelkedett. A képviselőknek ritka él­ményben volt részük a nicki gátnál tett látogatásuk so­rán, mert egy soproni hor­gász éppen akkor emelt ki a vízből egy tízkilós hal­ Kádár János és Fock Jenő fogadták Jan Markót Kádár János, az MSZMP Fock Jenő, a Miniszter­ Központi Bizottságának első tanács­elnöke ugyancsak Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta Jan Markót, a CSKP Köz­ponti Bizottságának tagját, csehszlovák külügyminisz­tert. A látogatásnál jelen volt Péter János külügymi­niszter, Vince József, ha­zánk prágai nagykövete és Frantisek Dvorsky, Csehszlo­vákia budapesti nagykövete. A szívélyes légkörben le­zajlott találkozó során a két pártot kölcsönösen érdeklő kérdésekről folytattak esz­mecserét, csütörtökön fogadta hivata­lában Jan Markót. A láto­gatásnál jelen volt Péter János külügyminiszter, Vince József, hazánk prá­gai nagykövete és Frantisek Dvorsky Csehszlovákia bu­dapesti nagykövete. A szívélyes baráti eszme­csere során a két ország kapcsolatait érintő kérdése­ket és az időszerű nemzet­közi problémákat tekintet­ték át Sztrájk a General Motors-nál Sztrájkoló amerikai autógyári munkások béremelést köve­telő­­tünetére a General Mo­­rs autógyár egyik detroiti üzeme előtt. A tüntetőkhöz csatlakozott Woodcock (a kép előterében balról) az amerikai autóipari munkások szak­­szerv­ezetének elnöke is. Grüm­viss­on Luk­ácsházától Kőszegig Elkészült a tanulmányterv A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóságon a Gyöngyös patak árhullám­aina­k leve­zetésére és a partmenti te­lepülések, szántóidő­dek vé­delmére olyan elképzelés született, mely ha megvaló­sul, Vas megyének minden szempontból előnyére válik. A tervek szerint — a kivi­telezés időpontja a beruhá­zási alapok megteremtésétől függ — 400 holdnyi területen 5—8 miller mélységű víztárolót építe­nének, mely Lukácsházától (a velem­ út felett) Kőszeg határáig húzódna. A tanul­mányi terveket szeptember 30-ig küldi le a VIZITERV, s ezután kerül sor a beru­házási program megvitatásá­ra. A hatalmas vízfelület hússzorosa lesz a szombat­helyi csónakázó­­óénak. A­z előskalkulációk szerint mint­egy 40 millió forint szü­ksé­­ges létrehozásához. Több funkciót szánnak a „Gyöngyös tó”-nnak: felhasz­nálható lesz öntözésre, ipari víz nyerésére, sőt talajvíz dúsítására is alkalmazható, hogy a tároló alatti terüle­teken új kutakat fúrhassa­nak, mel­yeket bekapcsolnak Szombathely ivóvízhálózatá­ba. Nem kell tartani a tó , de poshad­ásá­tó­­l, mert a víz állandó áramlásával öntisz­tulási folyamat megy végbe. Idegenforgalmi szerepet is betölthet: a kempingezők fürödhetnek vízében, az eve­ző, a vitorlázó és vízisí sportot kedvelőknek szintén jó terepet nyújthat a nagy víztükör. A horgászoknak sem kell aggódni­uk: megva­lósulása után egy-két évvel benépesül a tóvilág. —ha— Irány: a fogyasztó! Megérett az őszibarack a Csepregi Ál­lami Tangazdaságban. A jó hírű nagyüzemből sok tonná­nyit elszállítottak már a kereskedelembe, illetve a fo­gyasztókhoz. Képünkön­ kész­ül az újabb szállítmány. (Fotó: J. E.) Egy összehangolt kollektíva sikere Teljesítette éves tervét a körmendi téglagyár . Jóért jó jár cserébe — ez a népies, becsületes gondol­kodásmódra valló szólás­mondás hangzott el a kör­mendi téglagyárban az el­múlt hónapok alatt, vala­hányszor a nagyszerű ter­melési eredményekről ér­deklődtünk. A Középdunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat 25 gyára közül a körmendi már az első félévben kiugró teljesítményével az élre ke­rült. A tavaszi kedvezőtlen időjárás ellenére is teljesí­tették a X. pártkongresszus tiszteletére indított munka­­verseny-vállalásuk minden pontját. S bebizonyították, hogy fokozott termelési in­tenzitás esetén is be lehet tartani a minőségi követel­ményeket. Érdemeiket méltányolta a pápai központ azzal is, hogy az év első hat hónapjában a családi házakat építő kör­mendi dolgozóknak messze­menően segítséget nyújtott mind építőanyag beszerzés­ben, mind munkaerőben Az év második felében valóság­gal megtáltosodtak: 30 szá­zalékkal növekedett terme­­lékenységük, s így szeptem­­ber 16 ára tel­jesítették éves nyerstégla-gyártási tervüket, mely 1970-re nem kevesebb mint 7,5 millió tégla előállí­tását írta elő Ez a mennyi­ség 2 millióval több a ta­valyinál. Most a gyár 54 dolgozója külön felajánlást tett: az esztendő hátralevő részében további 2 millió nyerstéglát akarnak még gyártani. A vezetőség ha­vonta 20—28 ezer forint prémiumban részesítette kör­mendi dolgozóit, s a napok­ban 3 ezer forintot utalt át a gyárnak, hogy fehér asz­tal mellett ünnepelhessék meg a „munka örömét”. Önkéntelenül felvetődik a kérdés: hogyan lehettek minderre képesek akkor, amikor hasonló körülmé­nyek között — sőt magasabb fokon gépesített technoló­giával — működő testvér­gyáraik közül nem egy terv­­lemaradásokkal küszködik, hivatkozva az év eleji késői fagyokra, a balszerencsés, hóviharos indulásra. A kör­mendiek állítják, munka­­szervezésükben nincs sem­mi rendhagyó. S éppen ez az! A jó közösségi szellem, a versenylendület, a gyár vezetőjének jó irányítása, munkaszervezése, a techno­lógiai fegyelem betartása; mindezek együtteséből szü­letett a meglepő eredmény. Azt tartják, összefogással az ember sokkal többre ké­pes. Nem újkeletű, sőt talán közhelyként hangzik, vi­szont ők nemcsak mondják, hanem így is cselekednek. — ha — Dörögnek az, ágyúk Emmanban — Veszélyben a Súlyemelő Világbajnokság — Hány vendége volt Szom­bat­helynek? — A taxióra jár — A Gyöngyös kivétel? — A karambol „ára*

Next