Vas Népe, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
A nagy téeszek és vasutasok járása előbbre lép Pártértekezlet Celldömölkön (Folytatás az 1. oldalról) szeros felszólaló küldöttek, köztük a 6 ezer hektáros jánosházi téesz elnöke, Horváth Lajos, vagy Kocsi Károly, az egyházashetyes téesz csúcsvezetőségének titkára és mások is elismeréssel szóltak arról a helyes politikáról, amely a párt IX. kongresszusa óta a parasztság életkörülményeinek vitájára irányult .Ugyanakkor gazdasági vezetőkhöz méltóan fogadták azokat a pénzügyi és adópolitikai intézkedéseket, amelyekkel kormányunk a jövőben befolyásolni kívánja a különböző adottságú szövetkezeteket. A vasutasok részéről felszólaló Keszei Aladár úgy tette fel a kérdést, jó-e az, ami az elmúlt 10 évben a falun történt? önmaga meg is válaszolta. „Igaz — mondotta —, hogy az elmúlt néhány évben a parasztság jövedelme a munkásokénál nagyobb mértékben emelkedett. De ez a politika azt is jelenti, hogy a munkásosztály állta szavát, megvalósította a kitűzött célt. Ezért szerveztük át a kisárutermelő gazdaságokat szocialista nagyüzemekké, és ami történt az megegyezik a munkásosztály érdekeivel.” Az életszínvonal megítéléséről élénk vita alakult ki a pártértekezleten. E vita lényegét így összegezhetnénk: általában előbbreléptünk, de az életszínvonal növekedésből számottevő rétegek kimaradtak, az átlag alá szorultak. Ezzel összefüggésben többen vitatták a jelenlegi bérarányokat és jövedelemelosztási formákat. Dr. Gosztonyi János országgyűlési képviselő, a Központi Bizottság tagja, a Népszabadság főszerkesztője is jelen volt és felszólalt a pártértekezleten. Más mellett hangsúlyozta: jobb bérarányokra van szükség, de az egysíkú munka és a felelős vezetés közé nem lehet egyenlőségjelet tenni. Kifejtette, hogy minden előre tett lépésünk feltétele, a párt és a társadalmi demokrácia szélesítése. E témában fölszólalt Magyar Gyula is. Egyebek között arról szólt, hogy a küldöttek által annyira hangsúlyozott széleskörű aktivitásból minél többet meg kellene őrizni a kongreszszus utáni munkás hétköznapokra is. Ez csak úgy valósulhat meg — mondotta —, ha azokat a fórumokat, ahol a munkások véleményüket rendszeresen kifejthetik, a mostaninál komolyabban vesszük. Jelenleg több munkahelyemn az a helyzet, hogy a termelési tanácskozásokat, szakszervezeti taggyűléseket inkább letudják, semmint megrendeznék. A celldömölki járás, de különösen Celldömölk nagyközség kritikus pontja a kereskedelem, ezzel együtt az ellátás. Kocsi Károly küldött véleménye szerint a zöldségellátást leginkább a munkásoknak bérbe adott kiskertekkel lehetne megoldani. A pártértekezlet vitába szállt Kocsi Károly véleményével. A vitában például Fider Sándor hivatkozott arra, hogy a már évek óta ilyen irányban tett lépések úgyszólván eredménytelenek maradtak. A megoldás: a nagyüzemi zöldségtermelés. Egy másik témában a pártértekezlet ugyancsak vitatkozva alakította ki a helyes álláspontot. Kiss Sándor azt javasolta, hogy a munkásvándorlás megszűnése érdekében hozzanak létre kötelező erejű megyei munkaerő közvetítést. Schlögli József, Soós Miklós, a Keripar küldöttei és mások is kifejtették, hogy ez nem járható út. Schlögli József például tényekre hivatkozva kimutatta, hogy a gazdasági reform óta egyenletesen előbbre megyünk akkor is, ha többen kihasználnak egy s más lehetőséget. Ugyanakkor szólt arról is, hogy a termelésben a naturális mutatókról a pénzre való „áttérés” nem minden esetben hozta meg a kívánt eredményt. Többen most — fejtette ki a küldött — nem az ismert sok kis fazék helyett egy nagy fazék útját járják, hanem az áremelésekét és időről időre bővül a hiányzó cikkek köre is. Ebben a mezőgazdaságból felszólaló több küldött is egyetértett, és sürgette a jogtalan haszonra szert tevők felelősségre vonását. Egyik küldött kifejtette, hogy a megye településeinek fejlesztése, azok rendeltetésének szükségszerű függvénye legyen, s ne a személyi kapcsolatoké. E javaslattal messzemenően egyetértünk. Annál kevésbé azzal az észrevétellel, hogy „a megye minden pénze a büki fürdőre megy, azért nem jut Mesteribe és Borgátára”. A tények nem pontos ismeretén túl itt éppen arról van szó, amit a küldött, másik javaslatában sürgetett. A hőforrások, fürdők és egyéb melegvizek sorsa az ide történő beruházás ugyanis nem azon múlik, hogy ki tudja szemléletesebben ecsetelni annak szükségszerűségét, hanem elsősorban e vizek tudományosan megvizsgált értékén. A vitát összefoglaló Fider Sándornak is az volt a véleménye: az új járási pártbizottság rendkívül sok hasznos, tanulságos és azáj érdekében felhasználható javaslatot kapott a pártértekezleten. Nemcsak a gazdaság celldömölki járásra jellemző ágazataiban, de a pártépítésben is. Tegyük hozzá, szükség is van rá. A beszámolási időszakban kétszázzal nőtt az alapszervezetekben dolgozó kommunisták száma. Ugyanakkor csökkent a fizikai munkások aránya. A pártértekezlet egyhangúan helyeselte a szervezett szabályzat módosításának tervezetéből a felvételi korhatár leszállítását. Többen kifejtették: a 18 év körüli fiatalok közül, azok, akik eljutnak a párttagságig, morálisan, tiszták, egyenes tartású emberek, akiket életkoruk és helyzetük következtében semmilyen érdek, nem befolyásol. A Kesztyűgyárból felszólaló Szalai Anna elmondta, hogy a KISZ-szervezet igen jónéven veszi a javaslatot és pártépítő munkásságukkal majd bizonyítják is ennek helyességét. A celldömölki járás kommunistáinak tisztújító tanácskozása azzal ért véget, hogy ki-ki a maga posztján dolgozzék a pártértekezlet szellemében, a újraválasztott járási pártbizottság pedig a tanácskozáson elhangzott javaslatokat munkája során valósítsa meg. Szanati AnnaFotó: hp-je A 3000 hektáros Kemenesaljai Úttörő Téeszben megyénkben elsőnek épült fel a szakosított szarvasmarha-telep. A beszámolási időszakban épült fel a KERIPAR celldömölki gyáregysége. A nagyközség kilencemeletes lakóháza. 1970. október 18. Vasárnap VAS NÉPE Foltos végtisztesség ősi szokás volt, s még ma is az a mi falunkban, meg a környéken, hogy az elhunytat legközvetlenebb barátai vitték utolsó útjára, ünneplőt öltöttek, gyászszalagot kötöttek s vállukon vitték a koporsót a temetőbe. A szertartás végén ugyanazok hántolták el a távozót, kapát, lapátot fogtak s így ünneplő ruháján igazították rá a földet. Nem bánták, ha a sárga agyag beszennyezte cipőjüket, ruhájukat. Ez jutott eszembe a minap, amikor nem tudom már hányadszor olyasminek voltam tanúja, ami enyhén szólva, megbotránkoztató. A sírt körbe állta a gyászoló tömeg, a munkás gyászinduló megindító hangjai elszorították a torkokat, egyenruhások feszes vigyázatása emelte a temetési pompát, s a végtisztességre gyűltek karéjában ott buzgólkodott három rettenetesen toprongyos ember. Az egyiknek szabályosan kilátszott a térde a rongyos nadrágból, a másiknak az oldalra csapott konyhaköténye érett meg régesrégen az elhajításra, a harmadik mocskos gumicsizmájával hívta fel magára a figyelmet. Ez a három ember hantolta el a távozót. Tudom, hogy nagyon kínos dolog erről beszélni, de nem lehet elhallgatni sem. Ami még fokozta kiábrándulásomat: az eset egy jelentős nagyközségünkben történt, ahol az ember igazán elvárná, hogy ilyesmire is többet adjanak. A temetkezési vállalat nem engedheti meg magának, hogy ott, ahol az érzelmek egyébként is fokozottabban eluralkodnak az embereken, ekkora disszonanciát keltsen az ilyen kiábrándító látvány. A halottnak mindegy, mondhatja valaki. De az élőknek nem! S különösen nem a hozzátartozóknak. A foltos végtisztesség méltatlan az emberhez. S ma, amikor igazán emberibbé kívánjuk tenni a végső búcsút szeretteinktől, barátainktól, ismerőseinktől, ne engedjük, hogy tiszta érzelmeinket felborzolja az ilyen és hasonló látvány. (pásfai) Bálterem vagy zsibongó? Még a napsugár is bukfencet vet rajta. Úgy fénylik, csillog és ragyog. Hajdanában ilyen volt a nagy báltermek parkettje, ahol könnyedén mozgott a láb, jól csúszott a cipő, siklottak a párok... . Az újonnam épült iskolákban a takarítónők buzgalmát dicséri, hogy ragyog a folyosó, a zsibongó, fénylenek a kövek. Nem elég, hogy tiszta, pormentes a kövezet, fényfemre is kell Régebben felmosták mosószeres vízzel, szárazra törölték és kész. Ma pásztázzák. .. A szülők kétségbeesetten, ilyen- olyan tomnamutatványokat végezve — csoszognak végig rajta — szülői értekezletre jövet. Elképzelhető, hogy járhatnak a 6—14 éves gyerekek, akiknek a mozgásigényük, rohangálása kedvük kimeríthetetlen. Nem tudom történt-e már baleset a ,,síkos köveken”. Lehet, hogy nem. De ez nem zárja ki azt, hogy történhet Bármikor. Megértem, hogy valamenynyi iskola tisztább, szebb akar lenni. Számtalan lehetőség van erre. De a szépítés, ha önmagáért történik mit sem ér. Világos, por- és szemétmentes matt folyosók ugyanolyan szépek, mint a csillogó, villogó balesetveszélyesek ... Az iskola, ahol gyermekek élnek, járnak nem téveszthető össze egy felnőtteknek való bálteremmel. — treiber —* Szüretre készülnek szülődnek a szüretre, az új termés fogadására. Egy idős szőlősgazdától kérdeztük a minap, mennyi és milyen minőségű termés várható az idén a Sághegyen. A válasz: „annyi nem lesz egészen, mint a múlt évben, de a tavalyelőttinél valamivel többet váruunk”. A további beszélgetésből megtudtuk, hogy ez évben jó közepes termést várnak a szőlőtermelők és az is lényeges, hogy a jelenlegi jó időjárás előnyösen befolyásolja a minőséget is. Helyeslik a gazdák a tanács által kiküldött írásos felhívásokat, melyek utalnak arra, hogy a szüretelési idő elhalasztásával nagymértékben befolyásolható az új termés minősége. A korai szüret megszüntetésével lépést lehet tenni a sághegyi borok rései hírnevének visszahódításához. Az utóbbi években ugyanis aránylag korán kezdték itt a szüretelést, ami az egyébként is kemény sághegyi boroknak növelte a savtartalmát. Ez évben, a megrendezett borverseny alkalmával is, más tudományos előadások során is sok hasznos javaslatot kaptak a szőlőtermelőik a termés minőségének javítására vonatkozóan. A szüretre készülő gazdákkal egyidőben a sági víszszrtész ifjúsíra is megkezdte előkészületeit a hagyományos szüreti felvonulás, valamint a szüreti hál megrendezésére, ami októb 16-án kerül sorra. Balázs Rudolf tudósító Egyre népesebbek a sághegyi présházak, ahol a gazdák mossák a hordókat, ké 3