Vas Népe, 1971. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 13. szám Ara 80 fillér 1971. január 16. Szombat Losoncz­ Pál a mohácsi Új Barázda Tsz zárszámadó közgyűlésén A Mohács határában gaz­dálkodó, öt és fél ezer hol­das Új Barázda Tsz pénte­ken tartotta zárszámadó köz­gyűlését. Ez volt az idei első termelőszövetkezeti zárszám­adás Baranya megyében. A Bartók Béla művelődési ház­ban rendezett ünnepi köz­gyűlésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá Egri Gyula, a Baranya me­gyei pártbizottság első titká­ra, Palkó Sándor, a Baranya megyei tanács vb elnöke és Ognyenovics Milán, a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokrat­­us Szövetségének fő­titkára is. A vezetőség beszámolóját az 1970. évi gazdálkodásról Józsa István, a termelőszö­vetkezet elnöke terjesztette a tagság elé. A jól működő közös gazdaság — az előző évekhez hasonlóan —, most is eredményes évet zárt. A természet okozta nehézségek és károk ellenére kilencven­­millió forint értékű árut ad­tak az országnak a mohácsi szövetkezeti gazdák. A ter­melőszövetkezet közös vagyo­na egy év alatt 18 millió fo­rinttal gyarapodott és most eléri a 76 millió forintot. A dolgozó tagok átlagos évi ré­szesedése 18 600 forint volt az elmúlt esztendőben. A közgyűlésen felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke. Gratulált a mo­hácsi szövetkezeti gazdáknak a múlt évben elért nagysze­rű eredményeikhez, s jókí­vánságait fejezte ki az új esztendőre, a most indult új ötéves terv időszakára. Székhelye: Olaszfa, neve Dózsa Tisszújtás két egyesült tus-ben A közelmúltban egyesült oszkói és olaszfai termelőszö­vetkezetek tagsága tegnap tartotta meg első — most már közös — vezetőségvá­lasztó közgyűlését. A több mint 5 ezer holdas nagyüzem 484 tagjából 11 tagú vezető­séget választottak, s döntöt­tek a szövetkezet új nevéről is. Tegnaptól Olaszfa szék­hellyel Dózsa néven működik a két falu szövetkezeti pa­rasztságából létrejött nagy­üzem. Elfogadták az új téesz alapszabályát, egységes elvek szerint készítik el a zárszá­madást, s az idei év tervét is. A téesz elnökének Nagy Istvánt, elnökhelyettesének Szabó József agrármérnököt választották meg. Takács Ernő Tudósítóink jelentik 48 OTP-ra is épült Körmenden A lakásgondok enyhítésé­hez az OTP körmendi járási fiókja is igyekszik hozzájá­rulni. 1970-ben Körmenden 48 OTP-lakás épült. Ebből 18 lakásba a Bartók Béla úti La­kótelepen már be is költöz­tek a másik 18 lakást ped­ig ezekben a napokban foglal­­jak el boldog tulajdonosaik. A Vida József utcában, az Állami Biztosító irodái felett 12 lakás épült. Ide januárban vagy februárban költöznek be a családok. Ez utóbbi la­kásokat központi fűtéssel látták el, a többiben gáz­tűzhely vag­y olajkályha szol­gáltatja a meleget. Az idén a tavalyihoz ha­sonló lakásépítési programot valósít meg az OTP kör­mendi járási fiókja. Egyelőre 42 új lakás építésébe kezdtek a Bartók Béla úti lakótele­pen. Az év folyamán pedig további építkezésekre lehet számítani. Szekeres Gábor 23 iparjogosítványt adtak ki Celdömölkön Ez évi első ülésén a kis­iparosok helyzetét tárgyalta Celldömölk nagyközség taná­csának végrehajtó bizottsága. Megállapították, hogy az 1970-ben kiadott 23 új ipar­­jogosí­tvány sem szüntette meg az úgynevezett fehér foltokat a nagyközség szol­gáltatásának zavartalan el­látásában. A járási székhelyen a ja­vító-szolgáltató igények 70 százalékát a kisiparosok elé­gítik ki. Munkájukkal a la­kosság elégedett. Celldömöl­­kön ezer lakosra 12—13 kis­iparos jut. A vb-ülésen el­hangzott olyan javaslat hogy a jövőben bizonyos szakmák­nál — villanyszerelő, tv­szerelő, autójavító — a hiva­talos munkaidő utáni ügye­­letet, illetve a vasárnapi szolgálatot is meg kell szer­vezni. Az ülésen szó volt arról is, hogy a negyedik ötéves terv megvalósítása során mind a kisipar, mind a szövetkezeti ipar szolgáltatá­­si feladatait úgy kell megha­tározni, hogy az összehangol­tan szolgálja a lakosságot. Nagyban könnyítette ennek lehetőségét az 1970. évi 26-os törvény amely megszüntette a kisipari működési engedé­lyek kiadásának korlátait. Balázs Rudolf Vilamosenergia Csehszlovák ágik Szovjet és csehszlovák meg­állapodás érte­mében az ö­t­­dik ötéves terv folyamán az ukrán villamosművekből 4,4 milliárd kwh-t szállítanak Csehszlovákiába. Idén a vil­­lamosenergia-import eléri a 600 ezer kwh-t Ez az ener­giamennyiség elegendő pél­l­dául 10 millió tonna acél előállításához. Az olasz pénzügyminiszter Budapesten Luigi Preti, az Olasz Köz­­társaság pénzügyminisztere 1971. január 13—15. között magánjellegű látogatást tett Budapesten. A minisztert bu­dapesti tartózkodása alatt Vlágyi Péter pénzügyminisz­ter vacsorán látta vendégül. Küldöttgyűlés a tsz-szövetségnél Tegnap tartotta küldött­­gyűlését a szombathelyi te­rületi téesz-szövetség. A gyűlésen részt vett a szö­vetséghez tartozó téesz-elnö­­kökön kívül dr. Ágoston Ottó, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, a TOT részéről Szekeres István, dr. Papp Já­nos megyei főügyész, Nagy József a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője, Stá­­nicz Gyula, a Magyar Nem­zeti Bank Vas megyei igaz­gatója, valamint a két já­rás (Szombathely és Kör­mend) párt- és tanács kép­viselői. A küldöttgyűlésnek három napirendi pontja volt El­sőként Kovács János, a szö­vetség titkára ismertette a két küldöttgyűlés közötti idő­szakban történt változásokat. Lipics János, a szövetség elnöke részletesen beszélt az 1970-es gazdasági év zár­számadásával kapcsolatos feladatokról. Végül a területi téesz-szö­vetség ellenőrző bizottságá­nak elnöke számolt be az el­nökség 1970-es évi pénzgaz­dálkodásáról A referátumok után élénk vita alakult ki. A küldött­­gyűlés részletes ismertetésé­re visszatérünk. I MÁI SZÁMU­NKÉrtI,­ NDK-NSZK eszmecsere A nílusi óriás Puccs Marokkóban Megfiatalodik a „mini-bánya“ Mint ismeretes, Felsőcsa­táron működik az ország egyetlen talkumbányája, mely egyben hazánk legki­sebb bányája is. Az itt bá­nyászott, zsíros tapintású, la­za szerkezetű anyag — köz­ismert — kitűnő vivőanyaga a növényvédőszereknek. Ezenkívül fontos alapanyaga a kozmetikai-, a papír-, és más iparnak is. Többek kö­zött púder gyártására is fel­használják. A fontos alapanyagot ko­rábban úgy importálták, s a 21 évvel ezelőtt megnyi­tott bánya ezt részben fe­leslegessé tette; jelentős va­lutát takarítanak meg a ha­zai talkum bányászásával Évente 14 ezer tonnát ad a bánya, illetve őrlőüzeme. Fontos célja a mezőgazda­ságnak, hogy jobban meg­könnyítsék a fizikai munkát; a kézi erőt más módszerek­kel pótolják. A kemizálás növekedésével megnőtt az­­ érdeklődés a talkum iránt. Ez indokolja azt is, hogy fokoz­zák Felsőcsatáron a terme­lést, illetve ennek érdekében korszerűsítsék az üzemet. Az őrlőmalmot modern, Prall­.­ típusú őrlőberendezésekkel látták el. Negyedmillió fo­rintos költséggel porelszívót szereltek fel. Elkészült a bánya elektromos berende­zéseinek felújítása és a víz­hálózat az úgynevezett „vi­zes fúráshoz”, amely pilla­natnyilag a szilikózis elleni védekezés leghatásosabb módja. A szállító vágatot szintén korszerűsítették. 1975-ig megfiatalítják az elavult üzemi épületeket, készáruraktárt építenek, gér­pesítik a külszíni anyagfel­adást, a zsákolást. Ezenkívül sor kerül újabb geológiai ku­tatásokra is, melyeknek ered­ményeire alapozzák majd az üzem további fejlesztését. Május 4. és 8.-a között tartják a szakszervezetek kongresszusát A SZOT ülése színvonal növelését, a célsze­rűbb fogyasztási szerkezet ki-­­­alakítását kell szolgálnia.­ A tényleges értékhez igazodó árakat — bármennyire is in­­dokolt ez közgazdaságilag — nem lehet máról-holnapra megteremteni. E munka rendkívül nagy körült­ekin­tést igényel és éppen ezért hosszú folyamat.­­ A dolgozók érzéke­ I­nyebben reagálnak az­­­­ árak alakulására, mint ahogy azt az árváltozások valójában indokolnák. Ezért fokozottan ügyelni kell arra, hogy az árak társadal­mi cé­­jainkkal, életszínvonal- poli­­áskánkkal összhangban alakuljanak. Tovább kell szi­­gorítani az árak központi, ál­lami és társadalmi ellenőrzé­sét. A szakszervezetek he­lyeslik, hogy a kormány piacellenőrző szervezetet kí­ván kiépíteni. Ez alkalmas lesz arra, hogy a kormányt és az intézkedésre hivatott más szerveket tájékoztassa az árszínvonal alakulásáról. A bérezési helyzetről szól­va a SZOT titkára utalt ar­ra, hogy az utóbbi időben jogosa­n sokszor esett szó ar­ról, hogy a bérek jobban tükröz­zék a felelősség, a szak­­képzettség és a munka­­körülmények szerintii kü­lönbségeket. A második napirendi pont­ként Somoskői Gábor SZOT ti­­ikár előterjesztette az el­nökség javaslatát a szak­­szervezetek XXII. kongresz­­szusának napirendjére és elő­készítésének módjára. A tanácsülés az előterjesztést elfogadva határozatot hozott arról hogy a magyar szak­­szervezetek XXII. kongresz­­szusát 1971. május 4. éss 8.­3 között tartsák. Pénteken az ÉDOSZ szék­házban ülést tartatot a Szak­­szervezetek Országos Taná­csa. Első napirendi pontként Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára tartott beszámolót a negyedik ötéves terv és az 1971. évi népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti feladatokról A SZOT titkára az életszín­­vonal emelésének több je­lentős kérdését elemezte. A többi között elmondotta, hogy az árszínvonal növeke­dése az elmúlt években az évi 1—2 százalékos határon belül maradt. Mégsem ke­rülheti el a szakszervezetek figyelmét, hogy a munkások, a bérből és fizetésből élő csa­ládok az árak alakulásával foglalkoznak a legtöbbet. E kérdés megítélésénél a szak­­szervezeteknek kiindulópont­­ja, a fogyasztói árak kívá­natos rendszerének az élet­ Muskie szenátor Moszkvában Koszi­gin szovjet miniszterelnök hivatalában fogadta M­aside (középen) amerikai szenátort, a Demokrata Párt egyik valószínű elnö­ke­öltjét és Harriman (balról) ismert­ amerikai diplomatát. (Képtávírónkon érkezett) Singapore*1 csúcs — Avignon drámai órái — Vajúdás a Cipőgyárban — Geodéták gondok nélkül — Ember a torony tetején — 40 év múltán szabadult — Rogers a Közel-Keletről

Next