Vas Népe, 1971. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

AZ MSZMP VAS MEG­YEI BIZOTTSÁG* ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 47. szám Ara­tó fülés 1971. február 25. Csütörtök Sok mindent helyben kell eldönteni! Generális ügyünkről, a lakásokról volt szó! Az ÉVM lakásügyi főosztályvezetőjének tájékoztatója a megyei tanácson Tegnap, a megyei tanács nagytermében közel száz ta­nácsi­ vezető és lakásügyi szakember előtt tartott tájé­koztatót az új lakásügyi ren­delkezésekről, elsődlegesen az ezekből fakadó helyi te­endőkről Soltész László, az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium lakásügyi fő­osztályának vezetője. Egyebeik között elmondta: a központi rendelkezések igen tág teret engednek a helyi adottságok figyelembe­vételére, a tanácsi önállóság kibontakoztatására. (Némely helyekről — úgymond — már olyan jelzéseik is érkez­tek, hogy sok ez az önálló­ság ... Vas nincs ezek kö­zött! Olyanokra gondolt az előadó, mint a lakásövezetek, a bérlakásokra jogosultak , nem jogosultak körének meghatározása stb.) Kell az olyan tanácsi ren­delet, amely szabályozza az elosztást. Fontos, hogy e té­ren a szociális és vagyoni helyzetnek elsőrangú fontos­­sága legyen. (Számítanak ar­ra is, hogy országszerte má­sok a jövedelmi források.) Helyileg kellő alapossággal kell mérlegelni például azt is, ha váratlan haláleset tör­ténik a családban. Ez is kel­(Folytatás az 5. oldalon) Állásfoglalás a technikusi minősítésről Szerdán Lázár György munkaügyi miniszter elnök­letével ülést tartott az Orszá­gos Ifjúságpolitikai és Okta­tási Tanács. A testület ál­­lást foglalt a szakközépiskolát végzett dolgozók technikus minősítésének kérdésében. A tanács elfogadta a rendezés általános irányelveit, ame­lyek értelmében a szakközép­­iskolát végzett dolgozók lega­lább két éves szakmai gya­korlat után megszerezhetik a technikusi címet. A tanács felkérte a tárcaközi szerkesz­tő bizottságot az elfogadott irányelvek egyes részleteinek kidolgozására. Ugyancsak az ülés napi­rendjén szerepelt a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola kihelyezett tagozatainak lé­tesítéséről szóló előterjesz­tés. A tanács a művelődés­­ügyi miniszter előterjeszté­se alapján jóváhagyta, hogy Zalaegerszegen 1971 szeptem­berében mezőgazdasági, Sal­gótarjánban 1972 szeptembe­rében ipari szakágazatú ta­gozat létesüljön. A zala­egerszegi tagozat az idén 40- es nappali és 40-es levelező tagozatos létszámmal indul; az 1972—73-as tanévtől kezd­ve mindkét vidéki tagozat beiskolázási létszáma: 80 fő nappali és 80 fő levelező ta­gozatos hallgató lesz. Zászlólevonás a Gellérthegyen Szerdán délelőtt a Gellért­hegyen ünnepélyes külsősé­gek között, katonai tisztelet­­adással levonták a magyar nemzeti lobog­ós és a nemzet­közi munkásmozgalom vörös zászlaját, amely­­ a szovjet hadsereg megalakulásának 53. évfordulója tiszteletére két napon át lengett a ha­zánk felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet hősök emlékműve előtt Viza fatti átkelés harckocsival Losoncai Pál látogatása egy alakulatnál Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke — Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter társaságá­ban — szerdán ellátogatott néphadseregünk egyik harc­kocsizó alakulatához. A ven­dégeket érkezéskor a tapol­cai helyőrségi klub épülete előtt ünnepélyesen, katonai tiszteletadással fogadták. Ott volt a fogadtatásnál Pap Já­nos, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára, az országgyűlés honvédelmi bi­zottságának elnöke, dr. Bo­­dogán János, a megyei ta­nács vb elnöke, továbbá a városi és járási párt­ vala­mint állami szervek vezetői és a néphadsereg tábornoki karának több tagja. Az ünnepélyes fogadtatást követően Kálazi József ve­zérőrnagy adott tájékoztatást az alakulat életéről, munká­járól, feladatairól. Az Elnöki Tanács elnöke és a társasá­gában levő személyiségek ezután megtekintették a harckocsizók egyik kiképzési bázisát. A látogatásnak érde­kes eseménye volt, amikor bemutatták a katona­ fiata­lok előkészítését a harckocsi­val történő vízalatti átkelés­re. Ennek során azt gyako­rolták, hogyan kell eljárniok akkor, ha valamilyen hiba következtében a harckocsit elárasztja a víz és önmaguk, majd pedig a jármű kimen­tése szükséges. Mindezt egy harckocsi-makett segítségé­vel szemléltették és — amint azt a gyakorlatot irányító parancsnok jelentette —­ a feladatot kiválóan hajtották végre.­­ A vendégek megtekin­tették az elhelyezési körlete­ket, majd Losonczi Pál a lá­togatás tapasztalatairól nyi­latkozott az újságíróknak. Megállapíthattuk a láto­gatás alkalmával, hogy az itteni alakulat legénysége — a parancsnokok irányításá­val — kiválóan sajátították el azokat a műszaki-techni­kai ismereteket, amelyeket a sorkatonai szolgálat ideje alatt meg kell szerezniük ahhoz, hogy feladataikat megfelelően elláthassák. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy katonáink becsülettel teljesítik a rájuk bízott fel­adatokat. Meggyőződtünk arról is, hogy a katonai ne­velés terén is nagyszerű eredményt értek el az itteni parancsnokok — mondotta. A látogatás befejezéseként az Elnöki Tanács elnöke ko­ra délután a helyőrségi klub színháztermében rendezett katonagyűlésen találkozott az alakulat parancsnokaival, tisztjeivel, harcosaival, s idő­szerű bel- és külpolitikai kérdésekről folytatott velük eszmecserét 17, 5 milliárdos beruházás A negyedik ötéves terv időszakában hazánkban élel­miszeripari beruházásokra 17,5 milliárd forintot fordí­tanak. Az elmúlt években tartósan emelkedtek az épí­tőipari árak, ezért az élelmi­­szeripari üzemeknek fel kell kutatniuk a viszonylag olcsó építési megoldásokat. Dr. Lubomir Strougal találkozása a magyar sajtó képviselőivel Dr. Lubomir Strougal, a Csehszlovák Köztársaság szö­vetségi kormányának elnöke szerdán délben találkozott a magyar sajtó képviselőivel. Dr. Várkonyi Péter, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalénak elnöke üdvö­zölte a csehszlovák kor­mányfőt, aki ezt követően a többi között elmondotta: — A csehszlovák—magyar kapcsolatok nagyon baráti­ak, őszinték, szívélyesek min­den területen intenzív az együttműködésünk. — Kádár elvtárssa­l, Fodre elvtárssal és a többi elvtár­­saik­kal folytatott megbeszélé­seinken részletesen tájékoz­tattuk magyar barátainkat Csehszlovákia jelenlegi hely­zetéről. Országunk fejlődésé­nek legutóbbi szakaszát po­zitívan értékeljük. Cseh­szlovákia Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága decemberi plénumán határoz­­atot fogadott el, amely részletesen elemezte az el­múlt évek eseményeit, s el­sősorban a legutóbbi időben bekövetkezett fejlődést. Ezt a „tanulság” című doku­mentumot nagyon pozitívan fogadták országunkban, mert konkrét, igaz válaszokat ad a közelmúlt egy sor bonyolult kérdésére, nemcsak a cseheknek és a szlovákoknak, hanem az egész nemzetközi munkás­mozgalomnak, sőt az egész világnak. Az úgynevezett csehszlovák kérdés az utóbbi években a világsajtó címlap­jain szerepelt, ellenségeink éppen ezt használták­ fel a szocialista tábor elleni tá­madásaikra. Ma már leke­rült a világsajtó első olda­lairól, így több lehetőségünk van arra, hogy a nyugodt építő munkával foglalkoz­zunk. — Elmondhatjuk, hogy munkásosztályunk túlnyomó többségében elkötelezte ma­gát azok mellett a célok mellett, amelyeket Csehszlo­vákia Kommunista Pártja tűzött ki. Ha összehasonlít­juk az 1968—69-es helyzetet a maival, megállapíthatjuk, hogy teljesen megváltozott a kép, az emberek megértik a kérdéseket, és becsületesen dolgoznak a szocializmus építésén. Hasonló a helyzet falun, ahol a válságos idő­ben sem sikerült az ellen­­­ségnek a termelőszövetkeze­teket felbomlasztania, a munkás-paraszt szövetséget szétzilálnia. A műszaki értel­miség is mind jobban ma­gáévá teszi a párt politiká­ját. Természetesen vannak még problémáink az alkotó értelmiség köreiben, írókkal, művészekkel, tudományos dolgozókkal. De nem lehe­tünk türelmetlenek. Egy kérdésre válaszolva Strougal elmondotta, hogy igen nagyra értékelik Cseh­­szlovákiában a Magyar Szo­cialista Munkáspárt közel­­múltban lezajlott X. kong­resszusát, annak józan, reá­lis hangját. — Mi is jónamű, a reális helyzetnek megfelelően akar­juk megszabni a feladato­kat, nem akarjuk szebbnek feltüntetni helyzetünket, mint amilyen a valóságban. Mert ha a múltban valahol voltak hibák Csehszlovákia Kommunista Pártjánál­ tevé­kenységében, ezek éppen ab­ból fakadtak, hogy nem volt összhang a narc­úak és a tettek között. Irreális jelszavakat tűztünk ki, kellően meg nem alapo­zott feladatokra vállalkoz­tunk, esetenként szépítet­tük a helyzetet, s ez lehető­vé tette, hogy a felszín alatt szerveződjenek a szocialista ellenes revizionista erők. Ez nem 1968-ban kezdődött; ennek gyökerei régebbre nyúlnak vissza. A XIV. kongresszuson nyilvánvalóan csak az alap­elvek meghatározására kerül sor, s a kongresszust követő időszak feladata lesz, hogy részleteiben kidolgozza a gazdaság tervezése és irá­nyítása tökéletesítésének te­endőit. Magyarországi tárgyalásai­ról szólva kitért arra, hogy nagy figyelmet szenteltek a gazdasági integrációnak. — Az integráció megval­sítása elsőrendű érdekünk, mert korunkban egyetlen gazdaság sem létezhet ön­magában. A csehszlovák— magyar vegyesbi­zottságban már bizonyos javaslatok szü­lettek egyes integrációs kér­dések kidolgozására, például a petrolkémia, a kőolajvezeték, a személy­­gépkocsigyártás, egyes gépipari és mezőgaz­dasági ágazatok területén.­­Ezeket a magyar elvtársak­kal együtt kidolgozzuk, s az ötéves terv során meg akar­ják kezdeni megvalósításu­kat. Ezután rámutatott: a nem­zetiségi kérdés Csehszlová­kia Kommunista Pártjának politikájában az elmúlt évt­­izedeikben nem szerepelt tény­leges súlyának megfelelően, s 1968 előtt ez egyike volt azoknak az okoknak, ame­lyek a feszültséghez vezet­tek. E feszültség megszünte­tése érdekében tértünk vissza azokhoz a haladó javaslatok-­k­hoz, amelyek már a máso­dik világháború után elhang­zottak, s amelyeknek az volt a céljuk, hogy az arány­talanság megszüntetésével megteremtsék a cseh és a szlovák nemzet egyenjogúsá­gát. Az 1969-as rendezés igen helyesnek bizonyult — mon­dotta. Nemzetközi kérdésekről szólva a csehszlovák kor­mányfő elmondotta: — Készen állunk arra, hogy tárgyalások kezdődje­nek a Német Szövetségi Köz­társasággal,­­hiszen a máso­dik világháború óta egy sor nyitott­­kérdés van közöt­tünk. Ilyen elsősorban a müncheni szerződés káráért. Meg kell mondanom, hogy­­ a nyugatnémet Ml halogatja a tárgyalások megkezdését, mi azonban készek vagyunk akár holnap is tárgyalni. Véleményünk szerint ezzel is hozzájárulhatunk az euró­pai biztonság megszilárdítá­sához. Megemlítette, hogy nagyra értékeli a Szovjetunió és a Ném­et Szövetségi Köztársa­­ság illetve Lengyelország és a Német Szövetségi Köz­­tár­saság közöti szerződése­ket. Egyes NATO-országok, főleg a világ-impersalizmus képvise1® arra törekszenek, ho°v lehetetlenné tegyék e szerződések ratifikálását, eppen ezért továbbra is azon kell fáradoznunk, hogy olyan kedvező feltételek ak­kor iána­k ki amel­yek között JT»ír»át prrV'3'v*'-1'V‡» ] fáb­ól válik e szerződések ratifiká­lása. Péter János Koppenhágában Február 23-án hivatalos látogatásra a dán fővárosba ér­kezett Péter János külügyminiszter. A képen: Poul Hart­­ling dán külügyminiszter (jobbról) és Péter János a Kast­­rup-i repülőtéren. (Telefoto — AP—MTI —RS) Magyar- dán egyezmény Szerdán délelőtt Koppen­hágában aláírták a Magyar Népköztársaság, kormánya és a Dán Királyság kormánya közötti első államközi kultu­rális egyezményt. Magyar részről a megálla­podást Péter János külügy­miniszter, dán részről pedig Poul Hartling külügyminisz­ter írta alá. A 19 cikkelyből álló meg­állapodás aláírása — mint a magyar külügyminiszter kíséretében levő személyisé­gek elmondották —, a jelen­legi hivatalos látogatás egyik fontos eredménye. A skandi­náv országok közül hazánk­nak eddig csupán Finnor­szággal volt hasonló jellegű megállapodása s az a kész­ség, amellyel a dán fél en­nek az egyezménynek a lét­rejöttében közreműködött, meggyőző bizonyítéka a két­oldali kapcsolatokban feltá­ruló további lehetőségeknek is. A szerződés értelmében a felek elősegítik a közvetlen együttműködést a kultúra, az oktatás és a tudományok területén. ­ cseh­ szlovák m­in­iszterel­nök befejezte magyarországi látogatását — Új bu­sz-felüli tó szem épül Szeni bal helyen — Gazdagodik a Hungária — Bonyolódik a Beat­les-per —

Next