Vas Népe, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-20 / 92. szám
Kapiller Imre választási beszéde Molnaszecsődön (Folytatás az 1. oldalról) akik a legfőbb termelő erő utánpótlásáról gondoskodnak. A termelőszövetkezeti mozgalom további fejlődésének perspektíváiról szólva megemlítette, hogy a molnaszecsődi termelőszövetkezet határában a IV. ötéves tervben fejeződik be a vízrendezés, ami minden bizonnyal jótékony hatással lesz a szövetkezeti gazdálkodásra. A tsz-tagok és az ipari munkások helyzetét illetően nagyon érdekes összehasonlítást tett. Elmondotta: az igazság az, hogy a termelőszövetkezeti tagok jövedelme nagyrészt már elérte az iparban dolgozókét. A munkakörülmények azonban a termelőszövetkezetekben többnyire még rosszabbak. E téren még komoly tennivalók vannak. A gondokról és igényekről, azok kielégítéséről szólva hangoztatta: igényeket megfogalmazni mindig könynyebb, mint kielégíteni őket. De a reális igények kielégítéséért mindenkinek tennie kell. Olyan esetekben, amikor országos megoldást egyszerre nem lehet találni, a helyi megoldások is sokat segíthetnek. Példaként említette: előbb-utóbb országosan több anyagi eszközt kell fordítani az idős tsz-tagokról való gondoskodásra. Addig is azonban, míg ez megvalósulhat, minden termelőszövetkezeti üzem saját erőből is gondoskodjék jobban saját öregjeiről. A képviselőjelölt beszédét a gyűlés elején szavalt vers szép soraival fejezte be: „Nem elég a jóra vágyni, a jót akarni kell! És nem elég akarni, de tenni, tenni kell!” A jó hangulatban lezajlott gyűlésen többen felszólaltak. Rádóczi Antal, a választókerület másik képviselőjelöltje hangoztatta: a választási előkészületek során a választók egyöntetűen helyeselték a X. pártkongresszus határozatait. Szólítsunk most munkára mindenkit a határozatok valóra váltásáért. Berger József tsz-tag az alapító tsz-tagok és az öregek nagyobb megbecsülését, Szakály Gyula népfrontbizottsági elnök a község egyik utcájának megjavítását. Németh László osztag a Rába szabályozását sürgette, Rege József tanító pedig függetlenített népművelőt kért. Takács László, a járási pártbizottság első titkára nagy tetszéssel fogadott felszólalásában a többi között arra kérte a molnaszecsődieket, tekintettel arra, hogy — igaz, egy programmal — a választókerületben két képviselőjelölt indul, válasszák majd azt, aki szimpatikusabb, akit alkalmasabbnak tartanak nagyszerű céljaink, programunk megvalósítására. Lőrincz Károly Tengerentúli növényi termékek újabb importja Vasárnap is nagy volt az áruforgalom a gyékényes határállomáson. A növényvédelmi szolgálat gyékényes kirendeltsége mintegy száz vagon Indiából, USÁ-ból és más tengerentúli országból érkezett árut: dohányt, gyapotot, citromot, narancsot, takarmányfehérje kiegészítő anyagot, földi diódarát vizsgált meg. Ebben az esztendőben a gyékényes határállomáson át eddig több mint 4600 vagon, 24 féle növényi termék érkezett hazánk,ba a tengerentúli országokból. A kétezredik lakó a múlt év október 2-án történt. A sárvári vagongyárépítkezésen a lakatosok hozzáfogtak, hogy áthelyezzék a csőállványt. Többen voltak, kézi erővel kezdték tolni a tákolmányt. Aztán egy pillanat műve volt az egész: a csőállvány teteje nekiütődött a magasfeszültségű vezetéknek. A lakatosok közül kettő szörnyethalt. Egyikük Zsankó Vilmos alsóújlaki fiatalember, a VASÉP dolgozója... ★ A vasárnap derűje ját** szik az arcokon. A hatalmas bérház lakói lassan-lassan megszokják egymást. Fél éve sincs még, hogy beköltöztek. A középmagas, csinos asszonyka fekete ruhában áll a gáztűzhely mellett. Szemében riadalom, kíváncsi aggodalommal fogadja a látogatót. Talán azóta van így, hogy akkor fölkeresték. A községi tanács elnöke és a vállalat személyzeti osztályvezetője vitte a hírt. — Üljön le asszonyom, szükségem lesz az erejére ... — Így mondta a galambősz férfi. S az asszonyka csak állt, nem tudott leülni, se mozdulni. Az nem lehet igaz! Néhány órával azelőtt váltak el Vilmostól. Jókedvvel, kitűnő hangulatban indult a munkahelyére... — Borzalmas volt — csuklik el még most is a hangja. — Azt hittem nem élem túl. Egy hétig se enni, se inni nem tudtam. De aztán erősnek kellett lennem. A kislányom felhőtlen arcát néztem, de mintha a férjem bíztatott volna mosolyával... Szombathelyen, az Engels utcai új ház egyik első emeleti lakásán beszélgetünk. A Derkovits Városrész kétezredik lakása ez. Eredetileg úgy tervezték, hogy csinnadrattával, látványos ünnepléssel költöztetik majd be a kétezredik lakót. Hadd ünnepelje a városrész ezt a fontos állomást. Hogy nem úgy lett, annak az a súlyos tragédia az oka. A vállalat vezetősége ugyanis úgy döntött, hogy a kétezredik lakást a szerencsétlenül járt lakatos özvegyének és kislányának juttatja. Szépen berendezett lakás. A falon képek, az ifjú páré is. A vitrinben könyvek. A művészettörténeti sorozat, az Új magyar lexikon a hiányzó három kötettel. Még a férj rendelte meg a sorozatot... Mert nagyon szeretett böngészni, szabad idejében mindig a könyveket bújta. A kis szobában óriás, fekete hajú baba a rekamién. Marika kapta apuka munkatársaitól. Kedves, szép az ajándék, de a kislány inkább a másikkal játszik szívesebben: a szőke alvóbabával. Azt még az apuka hozta ... — Meséljen, hogyan tervezték az életüket? — Gyerekkorunktól ismertük egymást. Mikor kimaradtunk az iskolából, szinte már akkor eljegyeztük egymást. Irigyelték a faluban, milyen szépen élünk! Úgy terveztük, hogy beköltözünk Szombathelyre. Az volt az álmunk, a reményünk. De majd csak akkor, ha a szülők már nem lesznek. Mert fájt volna otthagyni őket. Vilmos tizenkilenc éves húga pár évvel azelőtt halt meg — hirtelen. Azt is nehezen viselték el a szülők. Aztán jött ez a tragédia ... Nét évi házasságuk így ** ért véget. A vállalat szép temetést rendezett a halottaknak. Aztán gondoskodott a családról. Előbb kiutaltatta ezt a szép lakást. A költözködésben a lakatosüzem dolgozói, Vilmos egykori barátai segítettek. A brigád régi szokása: minden évben vesznek egy hízott sertést, s együtt ünnepelve amolyan bankettfélét rendeznek. A múlt év végén elmaradt a bankett. Az összegyűjtött pénzt odaadták Zsankónénak. A kislány bundát, babát kapott... A VASÉP gondoskodott arról is, hogy Zsankóné munkához jusson. Az asztalos üzemben helyezték el, a függönyvarró részlegnél dolgozik, nyolc forint az órabére. Lehetővé tették számára, hogy mindig egy műszakban dolgozzék, így jut idő arra, hogy Marikát elvigye az iskolába, s este érte menjen. Férje után özvegyi járulékot kap. Anyagi gondjuk nincs. — Mindent, mindent a vállalatnak köszönhetek — sóhajt az asszonyka. — Nem tudom, mihez kezdtem volna, ha nem ilyen emberségesek. A seb így könnyebben gyógyul, érzem, hogy férjem barátai mellettünk állnak. Igen. Arról is gondoskodnak, hogy Vilmos emlékét sírkő is őrizze. A brigád most erre gyűjti a közös pénzt. A család, a rokonok, az ismerősök néha felkeresik, ne érezze magát úgy egyedül az özvegy. A lakótelep kétezredik lakója. Annak a nagy családnak egy tagja, amelyet a vállalat kollektívája jelent, azé a közösségé, melynek ereje kiapadhatatlan. Pósfai H. János 1971. április 20. Kedd Kezelési tanácsadás a műbőr ruházati cikkekhez A műbőr felsőruházati cikkek — kabátok, zakók, kosztümök szoknyák — választékának és forgalmának növekedésével egyidőben nő a vásárlói reklamációk száma is. A kifogások, a reklamációk felülvizsgálata során a Kermi megállapította, hogy a jogos panaszokra legtöbbször a vásárlók kellő tájékoztatásának hiánya ad okot. A termelők, — import esetén pedig a belföldi megrendelők— ugyanis általában elmulasztják a szükséges tájékozatást. A kiskereskedelem is ritkán hívja fel a vásárló figyelmét, hogy a divatos műbőr ruházati cikkek gondosabb kezelést igényelnek, és rövidebb élettartamúak, mint a természetes bőrből készült hasonló cikkeik. A vásárlók érdekeinek védelme, a tájékoztatás hiányából adódó reklamációk elkerülése érdekében belföldön a hagyományos prc műbőrökön kívül műirha, művelni a műantilop anyagok, a polluretán filmrétegű lakkszerű műbőrök, illetve az ezekből készült termékek is csak megfelelő eligazítással, kezelést, használati tájékoztatással együtt hozhatók forgalomba. Az import cikkeket, vagy az import anyagból készült termékeket egyrészt ugyancsak érvényes előírás szerint — júliustól a kiskereskedelem csak használati, kezelési utasítással hozhatja forgalomba. Az úttroli soproni nemzetközi találkozójáról Ausztria, Csehszlovákia és Magyarország úttörőinek harmadízben megrendezett találkozója szombaton kezdődött Sopronban. A külföldi pajtások vasárnap délelőtt Győr-Sopron Vas, illetve Komárom megye fiataljaival a soproni textiles sporttelepen ügyességi számokban mérték össze erejüket. Ezután autóbuszba ülve meglátogatták a fertődi kastélyt, a fertőrákos barlangszínpadot. Utasai voltak a nagycenki múzeumvasútnak is. Ede fél nyolckor a többszáz úttörő fáklyás felvonulást tartott Sopron főutcáin. A tűztoronyból pedig a Fenyő téri általános iskola úttörőinek fúvószenekara adott hangversenyt. Irodalomtörténeti vándorgyűlés A Magyar Irodalomtörténeti Társaság az idén a várossá nyilvánításának 700. évfordulóját ünneplő Győrött rendezte meg vándorgyűlését, amelynek harmadik napján, vasárnap a városi tanács dísztermében „Irodalom és tömegkommunikáció” címmel folytattak vitát az ország minden részéből összesereglett irodalmárok. Boldizsár Iván, a Magyar Pen Club elnöke előadásában, főleg a televízió és az irodalom viszonyával foglalkozott. Ezután Szablyár Ferenc, a rádió irodalmi osztályának szerkesztője, Szűcs Andor, a televízió irodalmi és drámai főosztályának vezetője, Z. Szabó László tanár, a TIT Győr-Sopron megyei irodalmi osztályának titkára, valamint Nagy Andor főiskolai adjunktus. Eger város Tanácsa művelődésügyi osztályának vezetője fejtette ki véleményét az irodalom és tömegkommunikáció kapcsolatáról. VAS NEPE Fogtak a padok Tegnap reggel vagy tízen is kerestek telefonon. Valamennyi hívó ugyanarról panaszkodott: a Probst cirkusz nyújtotta „plusz-cirkuszról”. Mi az a „többlet” amit porondon kívül produkált a neves együttes rendezősége? Megjelölte vendégeit! A szó legszorosabb értelmében, méghozzá kék színnel. Tegnap estefelé Szombathely utcáin sok-sok kék ülepű ember sétált. Nem kis bosszúsággal mutogattak egymásra: „Tessék ő is a cirkuszból jön . ..” • Probsték kékre festett ülései ugyanis fogtak. Válogatás nélkül férfinadrágot, zakóaljat, női kosztümöt, mini, midi és maxi szoknyát, gyerekruhát. Ráadásul az úgynevezett ünnepi ruhát, merthogy a cirkuszba látogat", azzal is tisztelegtek a porond művészei előtt, hogy „kiöltöztek”. Nem volt sok értelme. Miszerint annak se, hogy előadás végén többen megkísérelték keresni a cirkusz vezetőit, hogy „plusz szolgáltatásukért”, a festékes ruháért reklamáljanak. Mivel csak ide-oda küldözgették őket, többen úgy döntöttek: beperlik a cirkuszt az okozott kár megtérítése céljából. Bármilyen jónevű, hírű legyen is egy szórakoztató intézmény, szüksége van a reklámra. „Valahol” e glossza is reklám, de aligha hiszem, hogy a Probst cirkusznak ilyenre lenne szüksége ...! — zentai — Limonádé recept nélkül Ha nem ismerném a történet elbeszélőjét, mesének tartanám az egészet... A szóban forgó ismerős reggel nyolc előtt tíz perccel betért Szombathelyen a Nefelejcs nevű büfébe, ahol a pulton ínycsiklandozó bőségben tornyosodott a narancs és a citrom. Ez (is) adta az ötletet ahhoz, hogy egy citromos limonádét kérjen. A házilag is elkészíthető üdítő ital helyett azonban azt a felvilágosítást kapta, hogy sajnos, nem ismerik a limonádé elkészítésének módját. Először tréfának vélte a választ, de amikor valóban nem kapott a kért nedűből, átment a szomszédos" Vidám Étterembe, ahol — csodák csodája! — ismerték a limonádé elkészítésének módját, receptjét, s udvariasan kiszolgálták. A történet tulajdonképpen csak ennyi, a tanulságot kiki leszűrheti belőle, s hogy most szóvá tesszük, nem az egyedi eset miatt van! Egy olyan általános, s egyre inkább elszaporodó jelenségre hívjuk fel a figyelmet, amely minden fogyasztót sért s a társadalmi morált is rombolja. Miért csak ott kezdődik a vendég, ahol a blokk egyegy rumos feketére, pálinkára vagy konyakra s más szeszes italra szól? Milyen „szakértelmet” igényel egy limonádé elkészítése, s miért ismerik ezt az italt a drágább helyeken, míg az önkiszolgáló rendszerrel dolgozó egységeknél esetenként ismeretlen fogalom?! De továbbszőve a gondolatot: miért nem lehet kapni éjjeli mulatóhelyeinken, éttermeinkben például a kereskedelem által forgalmazott eredeti — nem szénsavval dúsított — narancs, citrom és egyéb készítményeket?! A vendéglátóiparban dolgozók sokszor panaszkodnak az ittas vendégek viselkedésére — nem ok nélkül — de ha valaki beszélgetni, nézelődni vagy éppen táncolni tér be egy ilyen helyre Szombathelyen a legjobb esetben is csak Colát kaphat és minden választékban szeszes italt... És közben szép plakátokat készítünk az alkoholizmus ellen s szomorít statisztikákat hozunk nyilvánosságra. A limonádét különben így kell elkészíteni: egy kevés citrom egy kis cukor felöntve szódavízzel.... Mellesleg, most már filmekről is ismert jelenet, hogy külföldön szívesen teszik a vendég elé még kocsmában is a citromszörpöt, vagy a paradicsomlét... (szakály) A szocialista munkaverseny feltételei ma jobbak, mint bármikor a termelőszövetkezetekben is A MUNKAVERSENY TERÉN ma még nem rendelkeznek a termelőszövetkezetek olyan gazdag tapasztalatokkal, mint az ipari üzemek, de az már vitathatatlan, hogy kint a földeken is elindult egy egészséges vetélkedés , termelőszövetkezetek, brigádok és emberek között. Kétségtelen, hogy ennek a vetélkedésnek a hajtóereje ma még elsősorban az anyagi érdekeltség, de már számtalan tsz-ben működnek szocialista brigádok is, s ezekben a közösségekben — mint ismeretes — morális célkitűzések a mérvadók. Hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója és a X. pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny új lendületet adott a szocialista munkaversenynek. A dolgozók széles tömegei — köztük a termelőszövetkezeti parasztok is — vállalták a tervek túlteljesítését, a termékek minőségének javítását és az új módszerek alkalmazását. A szombathelyi területi tsz-szövetség elnöksége értékelte a tsz-ekben folyó munkaverseny múlt évi eredményeit s megállapította, hogy az jól szolgálta a termelőszövetkezetek politikai, társadalmi és gazdasági tevékenységének erősítését. A területi szövetség elnöksége mellett működő versenybizottságot legutóbb a vasvári tsz hívta meg tanácskozásra azzal a szándékkal , hogy a következő versenyfeladatok megvitatása után — felhívással szeretne fordulni a megye termelőszövetkezeteihez. A X. pártkongresszus határozatai és a IV. ötéves tervből a termelőszövetkezetekre háruló feladatok üzemi szintű meghatározása most van folyamatban. A célkitűzések az eddigieknél feszítettebb és intenzívebb gazdálkodást követelnek. Az üzemeknek többet és olcsóbban kell termelni ahhoz, hogy államunk az előirányzott életszínvonal növelését az élet és munkafeltételek, valamint a szociális és kulturális körülmények javítását biztosítani tudja. A TERMELŐSZÖVETKEZETEKNEK minden eddiginél ésszerűbben kell kihasználni erőforrásaikat és feltárni belső tartalékaikat. A belső tartalékok és erőforrások feltárásának egyik leghatékonyabb eszköze a szocialista munkaverseny, mert mozgósító erejéből adódóan a műszaki fejlesztésre, a technológiai fegyelem erősítésére, a hiányosságok megszüntetésére, a politikai és szakmai műveltség javítására ösztönöz. A termelőszövetkezetek közötti gazdálkodási verseny feltételeit a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi tsz-szövetség küldöttgyűlése határozta meg. A területi tsz-szövetség mellett működő versenybizottság feladata — a területek adottságait illetően négy tájegységre bontva — kidolgozni a területi verseny feltételeit, illetve majd a vasvári tsz felhívásán keresztül elindítani a versenyt. Ismeretes, hogy az országos versenyben részt vevő tsz-ek, illetve a legjobb eredményt elérő gazdaságok kitüntetése és jutalmazása az 1009 1968. sz. Korm. határozat alapján történik. Vagyis országos szinten minden évben 36 tsz kerül kitüntetésre. Közülük 12-őt kiváló termelőszövetkezeti gazdaság 1. címmel, pénzjutalommal és vándorzászlóval tüntetnek ki. 24 termelőszövetkezetnek pedig Elismerő oklevelet adományoznak. A MEGYEI — területi tsz-ek közötti — verseny feltételeit és díjait a vasvári tsz felhívásával együtt fog ismertetni majd a tsz-szövetség, amely javasolja, ha addig is — amelyik tsz-k még nincsen — hozzanak lére egy négy tagú verse bizottságot, amelynek egtagja függetlenített üzevezető legyen — s egyben verseny bizottság elnöke — a másik tagja pedig , aki a nőbizottság tagja. Továbbá fel kell kérni az O mi pártszervezet vezető-" hogy az alapszervezet jósoljon egy tsz-tagot a viságba, s a versenybizott munkájában vegyen részt egy tsz-vezetőségi tag is. D. J.