Vas Népe, 1971. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-01 / 153. szám
AZ ŐRSÉG RENDŐREI EZ A FALU még mindig távol esik a világ zajától. Hét vége van, dél körül jár az idő, utcái mégis csendesek, szinte kihaltak. Az őrség „fővárosa”, adta meg valaki a kitüntető címet, s az itt élők elfogadták, noha meg nem szédültek tőle. Dombok és völgyek találkozásán épült, igen szép kis falu. Lélekszáma alig haladja meg az ezerháromszázat, megyénk sűrűbb vidékein kisközség maradna. Itt azonban gyűjtő ereje van, s a tanácselnök szobájában keretbe foglalták címét-rangját: Őriszentpéter nagyközség. Vonzáskörzetébe tartozik hat falu, s közigazgatásilag ma is amolyan járási székhelynek számít. Boltjai városiasak, a szövetkezet még újnak számító éttermében nemcsak étlapról lehet rendelni, de törülközővel felszerelt mosdójában kezet is lehet mosni. A hét vége újabban sok kkirándulót hoz ide. Külföldit és belföldit egyaránt. A faluközpontban dekoratív tábla adja hírül, hol, kinél rendelhető szoba, ha netán valaki éjszakára is itt akar maradni az őrség fővárosában. (Isteni dolog lehet valamelyik szeren nyitott ablaknál aludni!) Vendégei ma még túlnyomórészt csak néhány órásak. Megállnak, gyönyörködnek, szívnak egy kis jó levegőt, aztán tovább hajtanak. Az idegen fülét megüti a csönd. Kicsivel följebb a főutcától bárhol meg lehet állni, elcsendesedni, még a méhek zümmögése is hallatszik. Hát még éjszaka mekkora a csend! Daday Kornél, a közös tanács elnöke ehhez még hozzáteszi: hát még mekkora a nyugalom! Persze nem egészen véletlen, hogy beszélgetésünkkor gyakran használunk ilyen szavakat:csönd, rend, nyugalom, béke . .. Látogatásunk célja ugyanis megtudni, milyen itt a közrend, a közbiztonság, az Őrség központjában miként teljesítik feladataikat a rend őrei? Majdnem ugyanezt kérdezzük később maguktól a rendőröktől, azzal a fordulattal: nehéz-e, vagy könnyű itt a szolgálat? A TANÁCSELNÖK: — Ha lehet, elkerülöm a direkt választ. Hadd mondjam azt, hogy a körzetmegbízott rendőrökkel jó a kapcsolatunk. Négyen vannak, valamelyikük szinte naponta beugrik hozzánk. A hat faluban mindig akad esemény, sőt néha izgalom is, noha nincsenek nagy ügyek. Kondorfán egy-egy veszekedés, garázdaság, Szalafőn hangoskodás, vagy itt a központban ellopnak egy-egy tyúkot. Ilyenkor intézkedniük kell. A kmb-sek rendszeresen számot adnak munkájukról, jelentik az eseményeket. — Van-e vagyon elleni bűncselekmény ? — Inkább csak kisebb súlyú. Főleg a cigány lakosság köréből akad egy-két enyveskezű. Néhány család még mindig kerüli a munkát, élniük pedig kell, aztán viszik, ha megfoghatják. — Említette a garázdaságot. Az gyakoribb? — Előfordul, de nem jellemző. Az említett falakban akad egy-két örökös hőzöngő, azok zavarják meg a rendet. Egy fiatalember ellen például most negyedszer indul eljárás. Az ital rabja, ha iszik, botrányosan viselkedik, amit aztán józanul megbán. — A tanáccsal milyen a rendőrök kapcsolata? — Évente egy alkalommal a végrehajtó bizottság foglalkozik a közrend, közbiztonság helyzetével. Egyébként éveken át rendszeres a kapcsolatunk. Előfordul, hogy jómagam látogatok el hozzájuk, vagy egyszerűen összefutunk az utcán, s kölcsönösen érdeklődünk egymás munkájáról. A magam részéről nagyon elégedett vagyok a körzetmegbízottak munkájával. Különösen Gyürke Józsefével, Varga Lajoséval. Utóbbi egyébként tagja a községi tanácsnak, rendszeresen meghívjuk a vb-ülésekre is. Varga főtörzsőrmester, nyugodt, megfontolt ember. Éjjel szolgálatban volt, megzavartuk a pihenésben. — Már kipihentem magamat — mondja mosolyogva — Egy jó alvás után nem érez fáradságot az ember. — Nehéz a szolgálat? — Nem. Jó ideje csinálom, megszoktam. Meg aztán szeretem is a rendőri munkát, hivatásomnak érzem. S tudja, az ember úgy van azzal, amit szeret, nem érzi tehernek. — Akad-e sok intézkedni való ? — SOK NEM, de azért akad. Ugyanazokat az eseteket említi, amelyeket a tanácselnök. Az idén az ötödik szabálysértést tette folyamatba tyúklopásért. Most a krumpli tolvajokkal viaskodik. Próbálkozik elejét venni a dolgoknak, néhány cigányasszonyt rendőri felügyelet alá helyezésre javasolt, úgy tűnik eredménnyel. A probléma az, hogy a bírságot nem lehet behajtani rajtuk, mert keresőjük nincs, ugyanakkor sok a gyerek, az éhes száj. Azoknál nincs baj, ahol a férfi, a családfő dolgozik. Pankaszra járnak a fatelepre. Néhány asszonyt elhelyeztek a helybeli cipőüzembe, de valamennyinek ott sem tudnak foglalkoztatást adni. Unalmukban aztán ... A hivatásos rendőrök munkáját nagyban segítik az önkéntesek. Egy-egy faluban 7—8 önkéntes rendőr lakik. Őriszentpéteren tizenkettő. Számukra rendszeresen tartanak oktatást, eligazítást. Főleg a mulatságok, egyéb rendezvények alkalmával veszik jó hasznát közreműködésüknek. Körmendtől, Szentgotthárdtól meglehetősen távol esnek, egyéb segítségre nem nagyon számíthatnak, így hát „saját erőből” kénytelenek megszervezni munkájukat. Varga Lajos, mint említettük, tagja a községi tanácsnak. Az 1-es körzetet képviseli. A szolgálat mellett, a család mellett jut-e idő ellátni a tiszteletbeli munkát? — Húsz éve viselem az egyenruhát, tehát a rendőri munkát értem. A tanácstagi megbízatásom még új keletű, de majd abba is belejövök. Úgy érzem, és ez nem öndicséret akar lenni, jól választott az 1-es körzet, amikor rám szavazott. Sem a szabad időmet, sem a fáradságot nem sajnálom, amit tudok, megteszek az érdekükben. Ha kell, virágosítunk, ha kell, járdát építünk közösen, s a magam részéről rendszeresen tájékoztatom választóimat a tanács határozatairól. Mi PEDIG sok sikert és további jó munkát kívánunk valamennyiüknek. Pósfai H. János 1971. július 1. Csütörtök Új lakáskiutalási jegyzék A lakásügyi kormány- és miniszteri rendeletetk érvényesünk azt az alapelvet, hogy a laiktisok elosztásában és a lakásalappal való gazdálkodásban nagyobb szerepet kapjanak a tanácsok, így a központi jogszabályok a lakásigény mértékére csupán határértékeket állapítottak meg s ennek megfelelően június 30- ig a városi és nagyközségi tanácsok rendeleti szintű intézkedésekben határozták meg a bér-, szövetkezeti és központi szervezésiben épülő társasházi tanácsi lakások elosztásának és az igények társadalmi elbírálásának helyi szabályait, a lakásépítési hozzájárulás és lakás-használatibavételi díj megfizetésében nyújtható kedvezmények feltételeit és a kiemelt lakbérövezetek területét. A központi rendeletek keretei között tehát a helyi körülményeiknek megfelelően eltérő intézkedések szabályozzák ezeket, a tennivalókat. A lapárt kérelmek megítélésében már érvénybe léptek azok a helyi tanácsi rendelkezések, amelyek a tanácsi bérlakásra benyújtott kérelem elfogadását az igénylőikrászorultságától, anyagi és szociális helyzetétől teszik függővé. Vidéken általában 1200—1500, Budapesten pedig 1500 forint egy családtagra jutó jövedelemhatárig lehet a tanácsi bérlakást kiutalni, ha az igénylő vagyoni helyzete — nyaraló, gépkocsi, telek — stb. tulajdon sem mond ellent a rászorultság megítélésének. A nagyobb jövedelmű igénylőik kérelmét is anyagi helyzetük szerint bírálják el és döntenek arról, hogy a tanácsi értékesítésű — szövetkezeti — lakásépítés, vagy a kedvezményes telepszerű társasiházépítés keretében kaphatnak-e lakást. A jelenlegi lakáskiutalási névjegyzék érvénye június 30-án megszűnt, s ennek megfelelően július 1-ig mindenütt el kellett készíteni az új lakáskiutalású névjegyzéket, de ezúttal nem a szokásos éves, hanem féléves időszakra, a július 1-től december 31- ig tervezett kiutalásokra. Azok a kérelmezők, akiket a korábbi lakáskiutalási névjegyzékbe felvettek, de igényüket június 30-ig nem elégítették ki, legkésőbb július 31-ig megújíthatják kérelmüket. Aki korábban tanácsi bérlakást igényelt, de jövedelmi, vagyoni és szociális helyzete miatt csak tanácsi értékesítési lakásra tarthat igényt, és kérelmét ennek megfelelően módosította, akkor őt a lakásértékesítési névjegyzékbe kell felvenni. A lakáskiutalási tervek elkészítésében most már mindenütt kötelező a társadalmi bizottságok közreműködése, így már országszérte megalakultak a társadalmi bizottságok, amelyeknek összetételéről, feladatairól és kötelezettségeiről a tanácsok külön rendeletben intézkedtek. A második félévi lakáskiuttalási névjegyzékbe a legsürgősebben kielégítendő igényeket, s elsősorban azokat a kérelmezőket veszik fel, akik már a korábbi névjegyzékben is szerepeltek, igényjogosultságuk nem változott de még nem kapták meg a lakást. Az idei új tanácsi lakások túlnyomó részének átadása a második félévben várható A féléves új lakáskiutalási névjegyzék elkészítése így nem okozott sok gondot, hiszen a tanácsok többsége a korábbit is társadalmi bizottságok közreműködésével állította össze lényegesen nagyobb feladatot jelent a megújított lakóigények feldolgozása. Mintsmeretes, a régi kérelmezőknek április 30-ig kellett megújítani igénylésüket, s így 110 000 lakáskérelmet ismételtek meg. Ezért Budapesten és a nagyobb városkkban a tanácsok megbízására elektronikus számítógépen dolgozzák fel a kérelmek adatait. A komputerbe betáplált lények alapján a gép osztályozza az igényléseket, s e durva sorrend megállapítása után a társadalmi bizottságok veszik át az anyagot, s a helyi körülmények további részletes mérlegelése és megvizsgálása után alakítják ki az igazságos sorrendi javaslatot Előreláthatólag ez év végéig befejezik a feldolgozást Ennek alapján minden igénylőt értesítenek arról, hogy a negyedik ötéves terv időszakában, tehát 1975. december 31-ig számíthat-e lakásra, s ha igen, akkor milyen lakásellátási formában. VAS NÉPE Kiszáradt a piac kútja?! A halasbódé tartályának sekély vizében rémülten tátognak a pontyok, szinte megváltás a kiválasztottnak, amikor mérlegre kerül. Dühös az eladó, mert halai sehogysem akarnak asszimilálódni a jelenlegi állapothoz és fulladozni mennek a szárazon. Víz pedig nincs. A szombathelyi piac kútjából egy cseppet sem lehet előcsalogatni, hiába nyomkodják a fogantyút, valami elromlott a vezetékben. Persze ott a Gyöngyös, mondják sokan, csakhogy finnyásak a pontyok, nem szeretik a LATEX gyáraitól hol kékre, hol pirosra festett vizét, s talán a háziasszonyok is idegenkednének a mesterségesen színezett „tintahalaktól”. Fonnyadnak a saláták, kókadnak a virágok, márpedig a hervadt áru nem kelendő, viszont a napfényben nincs semmi szolidaritás! Mosatlan gyümölcsöt esznek a vásárlók gyerekei. Amíg volt víz, szinte sorbaálltak a mamák, hogy a türelmetlen csemetéknek csap alá tarthassák a cseresznyét. Az árusok még a kezüket sem öblíthetik le, mielőtt hozzáfognak a szokásos délelőtti falatozáshoz. A szomjasak vagy a sarki italboltba mennek, vagy a Termelőszövetkezetek Értékesítési Vállalkozásának piaci üzletvezetőjét kérik meg egy pohár, a bátrabbak pedig egy vödör víz erejéig, így megy ez nap mint nap, hetek óta. Hiába a sok panasz a tarthatatlan és egészségügyileg is kifogásolható állapot miatt. Végtére is a városi tanács kereskedelmi osztálya miért nem figyelmezteti a Víz- és Csatornamű Vállalatot, vagy talán egyik sem tud róla? - ht - , Dezső“ és a többiek Ha egy ellenőr belép egy üzletbe — boltba, vendéglőbe, cukrászdába — nemegyszer tapasztalja: lázas keresés kezdődik. Lót-fut a személyzet, s messziről kiabálja egymásnak: „Dezső, Dezső! Nem láttátok a Dezsőt?!” Másutt Matyit vagy Manyit vagy Leopoldot keresnek — aszerint, hogy az egészségügy vagy a szakma területéről érkezett-e ellenőrzés. .. Mert bármily furcsán hangzik, a legtöbb helyen az ellenőrzés „kódolva” van. Egy-egy senkihez nem tartozó név elkiáltása jelzi: vész van, vigyázzatok gyerekek! És mire az ellenőr az adott egység végébe ér tiszta törülköző és szappan kerül a mellékhelyiségbe, tiszta abrosz az asztalokra, helyére kerül minden... Az ember csak ámul ennyi lelemény láttán! Ha jól emlékszem Karinthy Frigyes találta ki először ezt a Dezsőt, csak akkor még Dezsőkének hívták, s egy társaságban elviselhetetlen hölgyre ragasztották. Szidták a Dezsőkét, mint a bokrot, szidta maga Dezsőké is, nem tudván, hogy róla van szó... De ennek a Dezsőnek — Matyinak, Manyinak, Leopoldnak stb. van egy szépséghibája: az ellenőrzés rájött a módszerre, így nem marad más hátra, mint új módszert kitalálni az ellenőr jelzésére vagy — uram bocsá’ — ellenőrzés nélkül is rendbentartani a háztájat... (szakály) Pénteken avatják az OTP új székházát Szombathelyen, a Bejczy utca 1-3. szám alatt elkészült az Országos Takarékpénztár Vas megyei Igazgatóságának új épülete. Mint ismeretes, az emeleteken lévő öröklakásokat már korábban átadták a lakóknak. Az OTP megyei székházának avató ünnepségét július 2-án, pénteken délelőtt 11 órakor tartják. Ünnepi beszédet mond Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója. 3 Balaton rendesen épp az eget kémlelték a Tolbuhin utcai általános iskola tanulói. Lesz-e olyan idő, hogy fürödni lehet? — Eddig bizony kevés alkalmuk volt erre a gyerekeknek — mondja Baghy István táborvezető. — Azért eddig sem unatkoztunk — veszi át a szót Németh Lászlóné, az iskola egyik nevelője, aki további hat pedagógus társával ügyel fel a hatvankilenc gyerekre. — Volt lövészet, akadályverseny, kirándultunk a környékbe, megnéztük a XII. században épült ecséri templomot, hajóval túrát tettünk a Balatonon. A celldömölki járás Ságvári Endre úttörőtáborának takaros faházaiban kényelmes körülmények között élvezik a nyár örömeit a Tolbuhin utcai diákok. Jó lenne, ha jövőre már zuhanyozót is létesítenének a táborban, ez ugyanis még hiányzik. Ismerve a celldömölkieket — akik szinte a semmiből teremtették néhány évvel ezelőtt Balaton parti táborukat — további társadalmi összefogással erre is találnak megoldást. — Mi tetszett a legjobban, hogyan érzitek magatokat? — kérdeztem a gyerekektől. Néhány válasz: Gábriel András VIII. osztályos tanuló. — Életemben először vagyok táborban. A tábortűz bensőséges hangulata ragadott meg. Péntek Tamás Vili. osztályos tanuló: — Én is először vagyok táborban, számomra az erdőben megtartott akadályverseny jelentette a legnagyobb élményt. Mészáros Ibolya ősztől o. Rudas László közgazdasági szakközépiskola első osztályos tanulója: — Első táboros vagyok szintén. Nekem a rend, a fegyelem, a zászlófelvonás ünnepélyessége tetszett a legjobban. Tulok Mária Vili. osztályos tanuló: — Nemcsak táborban vagyok először, de most láttam életemben először a Balatont is. Csodálatos, lenyűgöző! És az a hajókirándulás ...! Arra a kérdésemre, hazakívánkoznak-e, vegyes volt a válasz. Talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy egy kicsit látni aput, anyut, aztán visszajönni a táborba. Mikor e sorok megjelennek, már a tábor gazdái, a celldömölki járás gyerekei lakják a tábort. Balatonakaliban alig találom meg a dörgicsei út mellett az erdő tövében meghúzódó sátortábort. Az őrség kísérete mellett jutok el a tábor vezetőjéhez, Horváth Judithoz. A fiatal jaki pedagógus, a II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat vezetője elmondta, hogy ötven jaki pajtás vakációzik a táborban. Amikor a programról kérdezem, hívja a „gyerekeit”. Mint kotlóst a kiscsibék, úgy veszik körül szeretett tanítónénijüket a gyerekek. Kertész Ildikó, Bukics Klára, Tóth Zoltán és társai egymást túlkiabálva mesélik a sok-sok eseményt, izgalmas történetet. Orsi túrák, éjjeli riadó, „vadászat” a gyermekrablók után a holdfényes erdőben, a számháború, fürdések, hajókirándulás, Balatonfüred, Siófok, mind-mind maradandó élmény. Kapcsolatot teremtettek a közeli fővárosi és tatabányai táborral. A kölcsönös esti látogatásokon közös műsoron mutatták be a pajtások, ki mit tud. A gyerekek telkemre kötötték, feltétlenül írjam meg, hogy kitűnő a koszt, a mama sem főzhetne különbet, mint amilyent a helybeli, de tiszteletbeli jáki lakossá avatott Pataki Istvánná készít. Ha kell mindig van repeta. Búcsúzóul megkérdeztem Horváth Judittól, hogy jutottak el Akasiba, fákról ugyanis körülményes lehet vonattal idejutni. — Teherautó hozott el bennünket. A jáki Petőfi termelőszövetkezet bocsájtotta rendelkezésünkre, ők is szállítanak vissza. Ime, egy szép példája annak, hogyan segíthet egy közösség abban, hogy gyermekeink a lehető legjobban érezzék magukat nyáron. A jákisz példája követésre vár, Zentai Pál Tábori élet, jaj de jó...! Látogatóban vasi gyerekeknél Balatonrendesen és Balatonakaliban