Vas Népe, 1971. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-06 / 262. szám
Lá-lá-lá-lá szó-lá-lá• . • DOZSAÉNEK „Ajtóvégre lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út. De mi, akik azon fáradozunk, hogy minden gyermek kezébe kapja a zene kulcsát, s vele a rossz zene elleni talizmánt, azt akarjuk, ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken.” Népdal szolmizálva Megyénk, megyeszékhelyünk zenei életéről egyre több idelátogató szaktekintély vélekedik hízelgően. Szimfonikusaink, kórusaink, tehetséges fiatal hangszerszólistáink eredményeire gondolva, talán nem is alaptalan a dicsérő szó. Nem frázis, nem a házigazdának „kijáró” szokványos udvariasság. Kodálynak — akitől a fenti idézet is származik — s lelkes zenepedagógus gárdánknak köszönhetjük, ha így igaz. S hogy különösebb okunk nincs a kételkedésre, arról a hozzánk gyakran ellátogató — szívesen fogadott — külföldi zenetanárok dicsérő megnyilvánulásai is meggyőzhetnek. Abban pedig, hogy a miénkhez hasonló elismerésből más hazai tájaknak is kijut, s hogy a világ egyre nagyobb figyelmet összpontosít a mai magyar zenetanítási módszerekre, a huszadik század magyar zenei nagyságainak és ismét csak Kodálynak van oroszlánrésze, aki az ének-zenetanítást eltéphetetlenül öszszekapcsolta a népdallal. Hogy a kisebb-nagyobb műhelyekben, a zenei általános iskolákban és zeneiskoláinkban igényes és eredményes munka folyik, arról külön is érdemes volna beszélni. Egyelőre itt most elégedjünk meg tevékenységünk visszhangjaként azokkal az előkelő helyezésekkel, aranyakkal és nagydíjakkal, amelyeket tanulóink a különböző országos vagy külföldi versenyeken szereznek. De látogassunk el egy „közönséges” általános iskolába, ahol nincs zenei felvételi vizsga, ahol éneklésre csak heti két órát engedélyez az órarend: a Dózsa György utcai Általános Iskolába. A Dózsa-tanulók 86 százaléka fizikai dolgozók gyermeke! Pej, fulíp an... Nem az iskolai rendtartás a „ludas” abban, hogy Németh Endréné Békefi Zsuzsa nagyszerű énekóráját másokkal kell megosztanom. Híre ment az iskolai énekkultúrának, s kíváncsivá tette a Grazi Tanítóképző Akadémia egyik professzorát. Nem egyedül érkezett, magával hozta a Kodály-metodika tanulmányozására felnőtt, zenepedagógus gyermekeit is. Kedves, derűs osztály a VI/C. Tágas, levegős, világos és világos, de hogy otthonná is válhat, az csak akkor derült ki, amikor a 25 gyermek Zsuzsa néni szavára dalba kezdett. Egyszólamú ének — kánon — szolmizációs gyakorlat — háromszólamú hangképzés — egy már ismert dal alsó szólama ... a vendégek is csodálkozva figyelik, milyen könnyed és mégis mennyire gazdag lehetőségeket rejt a Kodály-módszer. Kezdetben csak figyelik, aztán elkérik az énekkönyveket, hogy a „Hej, tulipán”-t már együtt dúdolják, énekeljék a hatodikosokkal. Együtt a jó énekesekkel, együtt a brummogókkal— senki sincs kizárva (helyesen) a közösségteremtő éneklésből — hogy a végén már ismét csendesen hallgassák (hanglemezről) Bartók és Kodály feldolgozásában az énekszóval, majd a hegedű és a zongora nyelvén előadott Tulipánt. Számomra, a zenei élményen túl, az óra didaktikai megoldása volt tanulságos. A fokozatosság, a rögzítések, az érzelmi motiváltság, a megfigyeltetés, az anyag zsúfolatlan és mégis sokoldalú átadása... Arra gondoltam az óra végén (nem hallgathattam el Raffai Jenő igazgató előtt sem): ezek a gyerekek nemcsak „hallva hallják, értve értik”, hanem tudva tudják, amit előttünk, s velünk együtt tanultak. „Énekkarunk Krónikája” Minden szakfelügyelői bejegyzésnél többet elmond a Dózsa zenei nevelésének eredményeiről az a termetes — bejegyzésekkel, névsorokkal, fényképekkel, újságkivágásokkal teleírt, teleragasztott — krónika, amit az énekes gyerekek vezetnek, évente 19—20 alkalommal családi, társadalmi ünnepségeken — üzemekben, intézményeknél, szervezeteknél, s még a határőrségnél is — fellép az iskola 16 tagú kamarakórusa, de színesíti, teljesíti a Dózsa-ének hírét a 90 tagú iskolai énekkar is. Aranyérmek, arany oklevelek, rádiófellépés, Balázs Árpád meleg hangú gratulációja a megtekintett iskolai próba után, a Pajtás újság és lapunk elismerő megemlékezései, sikeres részvétel országos felnőtt dalostalálkozón, élő-eleven kapcsolat a Cipőgyárral, az Építők Szakszervezetével, KISZ-szervezetekkel, Hazafias Népfronttal ... A Dózsa kamarakórusa 1968 óta minden évben első a megyei úttörő kulturális seregszemlén. Ha van hely, ahol kötéllel kell karénekeseket fogni, a Dózsában jutalomnak számít, ha valaki bekerülhet. Ez évben tovább bővülnek az iskola nemzetközi kapcsolatai. Ausztriában Graz, Jugoszláviában Alsólendva várja az iskola igazgatóját és zenetanárát, hogy gyümölcsöző kapcsolatokat létesítsenek, zenei hidat verjenek az azonos szintű iskolák között. És ez nagy eredmény. De miért tartjuk mindezt oly sokra? Igaz, Platon szerint a zene koncentrálni tanít. Arisztotelész a muzsika erkölcsi tisztító hatásáról beszél. Marx mondja, hogy az esztétikai gyönyörködéshez művészileg képzett emberek kellenek, Brecht a műélvezést nem tudja elképzelni bizonyos fokú alkotói részvétel nélkül... De mit jelent ez napjainkra lefordítva? Azt, annyit, hogy a Dózsa 90 karénekesének általában példás és jó a magatartása, s azt, hogy a kamarakórus tagjainak 4,5 a tanulmányi átlaga, hogy az énekes gyerekek közösségteremtő emberekké válnak. De elég is ennyi a szóból, dicsérje őket saját énekük! Farkas Imre 1971. november 6. Szombat. Tegintt postánkkal kaptuk ezt a bűbájos képet, s rögtön közreadjuk olvasóinknak ízelítőül az Állami Népi Együttes ma esti szombathelyi díszbemutatójából. Az este 6 órakor kezdődő ünnepségen Fáy József, a szombathelyi városi pártbizottság titkára mond köszöntőt november 7-e jelentőségét méltatva. Ezt követően gyönyörködhetik a közönség az Ecseri lakodalmas című énekes, zenés, táncos összeállításban, az Állami Népi Együttes bizonyára nagy sikert arató műsorában. Hogyan neveljünk sok tájékozott olvasót? Tervjavaslat a távlati fejlesztésről Színes jelzés a könyveken Miért modern a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár gyermekrészlege? Miért lehetünk elégedettek vele? Azért, mert tizenötezer kötetét színjelzéssel is megkülönböztetve szerzői betűrend szerint külön polcokon ajánlják három-tizennégy éves olvasóiknak. Vasárnap délelőttönként a gyerekeket mesejátékra, diavetítésre hívják, az idősebbekkel is személy szerint foglalkoznak, s ha elérték a korhatárt, átvezetik őket a felnőttek olvasójába. Mert három függetlenített könyvtáros neveli őket már három éves kortól, amikor szülei kíséretében először léphet be az épületbe a kicsi, s az esztétikus környezetben erős indítást kap a könyvek világának megszeretésére. Azért, mert a gyermekkönyvtári részleg látogatói nem zavarják a felnőtteket. Mert a vezető diplomája pedagógusi képzettséget is jelent, s ő maga rátermett ember. Miért elégedetlen a gyermekkönyvtár-részleg vezetője, Kovács Mária? — A kétezer olvasónak csak egy részét hívhatjuk meg foglalkozásokra, pedig mindenkivel kellene foglalkoznunk. Az úttörőházból költöztettük át a gyermekkönyvtárat, s ott a város szélén továbbra is fenntartottuk az eredetit. Mi a központiban vagyunk, csak úgy vonzzuk az új olvasókat az egész városból, az úttörőház vonzereje viszont gyengült. Ez már alkotó elégedetlenség. Bizonyos, hogy nem késik a megoldás.tegóriájú könyvtárakhoz fiókkönyvtárak logikusan telepített rendszere kapcsolódik majd. Szakképzett vezetői lesznek nemcsak a B-, hanem a C-kategóriájú könyvtáraknak is. Természetesen megmarad a megyei könyvtár is. (A-kategória.) Ezt javasolja a terv. Y és Z könyvei Puskás Sándorné elismert szakember. Tanulmányát tavaly közölte a megyei könyvtár évkönyvében. Élőszóval is szívesen segít. — Gyermekkönyvtárat tao, csak olyant érdemes létre- ■ hozni, amelyik színvonalas. A szombathelyi részleg ilyen. Az a törekvésünk, hogy valamennyi meglévő és leendő városunkban az igényeknek megfelelő könyvtárak létesüljenek — magyarázza. Kuntár Lajos mondja: — Ésszerű ezzel a módszerrel élni mindenekelőtt olyan iskolákban, amelyekben az ifjúsági és nevelői könyvtár állománya különkülön nem haladja meg vagy alig haladja meg a százat Hagyhátszentjakabon 41 és 48, Pácsonyban 68 és 51, Kemeneskápolnán 88 és 44, Kőnszegdoroszlón 52 és 34 a megfelelő szám. Jóval több az ilyen helységek száma, persze. — Milyen könyveket vásároljanak elsősorban az iskolák? — Kiegészítő irodalmat a tantárgyak oktatásához. Lexikonokat, alapvető munkákat és szépirodalmat is. Nagyobb településeken az a helyes, ha a tantárgyaktól és a minimális szépirodalomtól távol eső, egyéni érdeklődést kielégítő könyveket a tanácsi könyvtárban találja meg a fiatal. Ez a javaslata szervezési kérdésekben a szakembereknek. Nehéz összeállítani a beszerzendő könyvek listáját !íRYOS- 8, forint, a, könyvtáros-munkának ez is egyils fontos és becsülni való oldala. Persze a pedagógiai részt sem tartom utolsónak. Sőt! Voltak tanítóim és tanáraim, akik óra végeztével föl szoktak mutatni három-négy könyvet. — Amiről ma beszéltem, sokkal részletesebben megtalálható X, Y és Z könyveiben. Diktálom a címeket.. Nevükre, arcukra, gesztusaikra ma is emlékszem. (kenezek) Ne maradjon fehér folt! Másfajta gonddal küszködnek községi és iskolai könyvtárosaink. Mintegy tizennégy ezer kiskorú érdekében teszik ezt a nagy településközpontokon kívül. Azok érdekében, akik sem Sárváron, sem Kőszegen, sem Celldömölkön, sem Körmenden, sem Szentgotthárdon, sem Vasváron, sem Szombathelyen nem gyarapítják az olvasói létszámot. Kisebb helyeken laknak. A felsorolt helységekben ugyanis vagy így vagy úgy, de általában könnyen jut viszonylag sok könyvhöz összesen mintegy négyezer gyermek, fiatal. Ha sok olvasót akarunk, a nagyobb számot kitevő, iskolába is nehezebb körülmények közt járó tömeeket kell szem előtt tartanunk. A távlati fejlesztési terv javaslatként fekszik Puskás Sándornénak, a megyei könyvtár igazgatóhelyettesének asztalán. A könyvtárügy szakemberei állították össze, úgy, hogy megyénk általános fejlesztési koncepciójába illeszkedjék. 1985-re szeretnék megvalósítani. „Ne maradjon fehér folt!” — ez a szép jelszó vezérli manapság hazánkban a szakembert. Mit jelent ez majd Vas megyében? Bibliobuszok — könyvtárbuszok — járnak majd minden kis településre. Hat városi könyvtárunk lesz. Ezek középfokúak, B-kategóriások. Lesz huszonkilenc alapfokú könyvtár is. Kilenc a városokban és leendő városokban, húsz pedig a tanácskörzeti községekben. Ezek a C- kategóriájúak. A B- és C-ka VAS NÉPE 5 MIT HALLUNK - MIT LÁTUNK? RÁDIÓ KOSSUTH RÁDIÓ 8.18 Lányok, asszonyok, — 8.38 Chopii -zongoraművek, — 9.14 Népdalest, — 10.05 Vidám félóra, — 1035 Zenekari muzsika, — 11.50 Könnyűzene, — 12.20 Zenei ar.yanye vünk. — 12.30 Jegyzet, — 12.40 Melódiakoktél, — 13.52 Kóruspódium, — 14.10 KÜr politikai figyelő, — 14 25 Új Zenei Újság, 15.05 Kis magyar néprajz, — 15.10 Csak fiataloknak! — 16.00 168 óra, — 17.32 Csajkovszkij: VI. szimfónia, — 18 20 November 7-i ünnepi köszöntő, — 18.40 Dísztművek, — 19.25 Gigi! énekes, — 20.10 Áttörés, Anna Rogyionova színművének rádióváltozata. — 21.40 Népi zene, — 22.20 Táncoljunk! — 0.10-2.00 Melódiákoktól. PETŐFI RÁDIÓ 8.05 Operettrészletek, — 9.15 Áriák, — 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak. — 11.50 Jegyzet, — 12.00 Beethoven műveiből, — 13.03 Szombattól hétfőig, — 13.33 Fúvószene, — 14.00 Könynyűzene. — 14 20 Orvosi tanácsok. — 14.25 Népi -zene. — 15 00 Faréi és Valetti énekel. — 15.20 Áriák. — 15 30 Falvakban, mezőkön. — 16 05 Ajtmanov: Az első tanító. R. változat. — 16.55 Zenés játék részlet. — 17 35 Az első népdal. — 17.45 Egy hír a mikroszkóp alatt. — 18.10 Nanraforgó. — 19.15 Nóták, — 19.40 Mesterek, mesterművek, — 20.28 Zenekari muzsika, — 21.45 Magyar Parnasszus, — 22.46 Hangversenynaptár, — 23.15 Kamarazene. GYŐRI RÁDIÓ Napi krónika. - Minitörvénykönyv. — Tánczene. — KRFSZ mindenkinek. — Fúvósmuzsika. TELEVÍZIÓ BUDAPEST 8.05 Filmesztétika s középisk. IV. o.) — Ismétlések. — 9.31 A zord folyó ... 4. A csőd. — 10.45 Csehszlovák kisfilmek. — 14 55 Ügetőverseny. — 15.25 Irány Mexikó. Tv-film. — 16 45 Röpülj páva-kör. — 17.05 Hírek. —■ 17.15 Mq^’ar rövidhírnek. — 18 25 Cicavízió ... — 18 50 Ünnepi beszédet mond Gáspár Sándor, az MSZMP PB ta°ia, a SZOT főtitkára — 1 9 05 Ünnepi kantáta. — 19 30 Tv híradó. — 20 00 Hangverseny. — 2 55 G. B Shaw: Sosem lehet tudni. vietn -c sic két részben. — 22.55 Tv-híradó 2. P0790WT MÜSOR 8.30 Postaláda. — 9 30 Lányokfiúk magazinja. — 11.30 Tv-híradó. - 16 35 Hírek. — 16 40 a világ fimobjektívon keresztül, — 17.16 A férfiak nem öregszenek. Cseh fém, — 19 00 Tv-híradó, — 19 25 Mi jönénk a nagyvilágban, — 19 15 Amiről beszéljek, — 19 50 K’dWVsj ritmusban — 21.00 Verdeső a „Kiscicákhoz”, M. Stehlik tv-játéka, - 22 0o Tv-híradó, — 22.10 Esték Jindrich Piach tavai* JUGOSZLÁV MŰSOR 12.40 Falu parasztok nélkül, — 13.10 Diplomások, — 14 00 Jugoszláv nemzetközi asztaliteniszbajnokság közvetítése Újvidékről, — 16.36 Kosárlabda: Oimpija—Jugoplastika. Az I. félidő közvetítése, — 18.15 Borongós ősz, — 19.20 Karaván, — 20 35 Felvétel a begrádi népdalfesztiválról, — 21 35 Laura, — Amerikai játékfilm, OSZTRÁK MŰSOR 15.40 Jazz és Pop, — 16.36 A kis ház, - 16.55 A tigris és a szamár. Gyermekfilm, — 17.05 Pippi, hosszúharisnya, — 17 35 A mi meghitt otthonunk Vendégek jönnek a hétvégén, — 18.00 Heti magazin, -- ’8 20 Jó éjszakát gyerekek, — 18.25 Kulturális aktualitások, — 18 50 Szombati jóestét, — 19.16 Műsorismertetés, — 19.30 Tv-híradó, — 2006 Sport., — 29.15 A szezon mérlege, — 21.30 Sporthírek, — 22.03 Tv-híradó, — 22.05 Nebraska. Vadnyugati film, 2. 18.30 A könyvek viága,* 19.30 Tv-híradó, - 2016 Swort, — 20.10 Röviden aktualításokról, — 20.15 Götz von Berlichingen. Goethe drámája filmen, — 21 35 Teteismétlések: Maradj egészséges. — Kulurális aktuaitások, — Tv-híradó. A Rádió és Tv a műsorváltoztatás jogát fenntartja. SZOMBATHELYI MOZIMŰSOR Savaria: LEAR KIRÁLY TITI rés 7 szovjet, déle ott 10, de után fél 3 fél 7) Béke: BANDITÁK HÁLÓJÁBAN rangol 5), HORIZONT {magyar, 7).