Vas Népe, 1971. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-06 / 262. szám

Lá-lá-lá-lá szó-lá-lá• . • DOZSAÉNEK „Ajtóvégre lehet élni ze­ne nélkül is. A sivata­gon át is vezet út. De mi, akik azon fárado­zunk, hogy minden gyermek kezébe kapja a zene kulcsát, s vele a rossz zene elleni taliz­mánt, azt akarjuk, ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virá­gos réteken.” Népdal szolmizálva Megyénk, megyeszékhe­lyünk zenei életéről egyre több idelátogató szaktekin­­t­ély vélekedik hízelgően. Szimfonikusaink, kórusaink, tehetséges fiatal hangszer­szólistáink eredményeire gon­dolva, talán nem is alapta­lan a dicsérő szó. Nem frá­zis, nem a házigazdának „ki­járó” szokványos udvarias­ság. Kodálynak — akitől a fenti idézet is származik — s lelkes zenepedagógus gár­dánknak köszönhetjük, ha így igaz. S hogy különösebb okunk nincs a kételkedésre, arról a hozzánk gyakran el­látogató — szívesen fogadott — külföldi zenetanárok di­csérő megnyilvánulásai is meggyőzhetnek. Abban pe­dig, hogy a miénkhez hason­ló elismerésből más hazai tá­jaknak is kijut, s hogy a vi­lág egyre nagyobb figyelmet összpontosít a mai magyar zenetanítási módszerekre, a huszadik század magyar ze­nei nagyságainak és ismét csak Kodálynak van orosz­lánrésze, aki az ének-zene­­tanítást eltéphetetlenül ösz­­szekapcsolta a népdallal. Hogy a kisebb-nagyobb műhelyekben, a zenei általá­nos iskolákban és zeneisko­láinkban igényes és eredmé­nyes munka folyik, arról kü­lön is érdemes volna beszél­ni. Egyelőre itt most eléged­jünk meg tevékenységünk visszhangjaként azokkal az előkelő helyezésekkel, ara­nyakkal és nagydíjakkal, amelyeket tanulóink a kü­lönböző országos vagy kül­földi versenyeken szereznek. De látogassunk el egy „kö­zönséges” általános iskolába, ahol nincs zenei felvételi vizsga, ahol éneklésre csak heti két órát engedélyez az órarend: a Dózsa György ut­cai Általános Iskolába. A Dózsa-tanulók 86 száza­léka fizikai dolgozók gyer­meke! Pej, fulíp an... Nem az iskolai rendtartás a „ludas” abban, hogy Né­meth Endréné Békefi Zsuzsa nagyszerű énekóráját mások­kal kell megosztanom. Híre ment az iskolai énekkultúrá­nak, s kíváncsivá tette a Grazi Tanítóképző Akadémia egyik professzorát. Nem egyedül érkezett, magával hozta a Kodály-metodika ta­nulmányozására felnőtt, ze­nepedagógus gyermekeit is. Kedves, derűs osztály a VI/C. Tágas, levegős, vilá­gos és világos, de hogy ott­honná is válhat, az csak ak­kor derült ki, amikor a 25 gyermek Zsuzsa néni szavá­ra dalba kezdett. Egyszóla­­mú ének — kánon — szol­­mizációs gyakorlat — három­­szólamú hangképzés — egy már ismert dal alsó szóla­ma ... a vendégek is cso­dálkozva figyelik, milyen könnyed és mégis mennyire gazdag lehetőségeket rejt a Kodály-módszer. Kezdetben csak figyelik, aztán elkérik az énekkönyveket, hogy a „Hej, tulipán”-t már együtt dúdolják, énekeljék a hato­dikosokkal. Együtt a jó éne­kesekkel, együtt a brummo­­gókkal— senki sincs kizárva (helyesen) a közösségteremtő éneklésből — hogy a végén már ismét csendesen hall­gassák (hanglemezről) Bar­tók és Kodály feldolgozásá­ban az énekszóval, majd a hegedű és a zongora nyelvén előadott Tulipánt. Számomra, a zenei élmé­nyen túl, az óra didaktikai megoldása volt tanulságos. A fokozatosság, a rögzítések, az érzelmi motiváltság, a megfigyeltetés, az anyag zsú­­folatlan és mégis sokoldalú átadása... Arra gondolta­m az óra végén (nem hallgat­hattam el Raffai Jenő igaz­gató előtt sem): ezek a gye­rekek nemcsak „hallva hall­ják, értve értik”, hanem tud­va tudják, amit előttünk, s velünk együtt tanultak. „Énekkarunk Krónikája” Minden szakfelügyelői be­jegyzésnél többet elmond a Dózsa zenei nevelésének eredményeiről az a termetes — bejegyzésekkel, névsorok­kal, fényképekkel, újságki­vágásokkal teleírt, telera­gasztott — krónika, amit az énekes gyerekek vezetnek, évente 19—20 alkalommal családi, társadalmi ünnepsé­geken — üzemekben, intéz­ményeknél, szervezeteknél, s még a határőrségnél is — fellép az iskola 16 tagú ka­marakórusa, de színesíti, teljesíti a Dózsa-ének hírét a 90 tagú iskolai énekkar is. Aranyérmek, arany okle­velek, rádiófellépés, Balázs Árpád meleg hangú gratulá­ciója a megtekintett iskolai próba után, a Pajtás újság és lapunk elismerő megemlé­kezései, sikeres részvétel or­szágos felnőtt dalostalálko­zón, élő-eleven kapcsolat a Cipőgyárral, az Építők Szak­­szervezetével, KISZ-szerve­­zetekkel, Hazafias Népfront­tal ... A Dózsa kamarakóru­sa 1968 óta minden évben első a megyei úttörő kultu­rális seregszemlén. Ha van hely, ahol kötéllel kell karénekeseket fogni, a Dózsában jutalomnak szá­mít, ha valaki bekerülhet. Ez évben tovább bővülnek az iskola nemzetközi kapcso­latai. Ausztriában Graz, Ju­goszláviában Alsólendva vár­ja az iskola igazgatóját és ze­netanárát, hogy gyümölcsöző kapcsolatokat létesítsenek, zenei hidat verjenek az azo­nos szintű iskolák között. És ez nagy eredmény. De miért tartjuk mindezt oly sokra? Igaz, Platon sze­rint a zene koncentrálni ta­nít. Arisztotelész a muzsika erkölcsi tisztító hatásáról be­szél. Marx mondja, hogy az esztétikai gyönyörködéshez művészileg képzett emberek kellenek, Brecht a műélve­zést nem tudja elképzelni bizonyos fokú alkotói részvé­tel nélkül... De mit jelent ez napjainkra lefordítva? Azt, annyit, hogy a Dózsa 90 karénekesének általában példás és jó a magatartása, s azt, hogy a kamarakórus tagjainak 4,5 a tanulmányi átlaga, hogy az énekes gye­rekek közösségteremtő em­berekké válnak. De elég is ennyi a szóból, dicsérje őket saját énekük! Farkas Imre 1971. november 6. Szombat. Tegint­t postánkkal kaptuk ezt a bűbájos képet, s rögtön közreadjuk olvasóinknak ízelítőül az Állami Népi Együttes ma esti szombathelyi díszbemutatójából. Az este 6 órakor kezdődő ünnepségen Fáy József, a szombat­­helyi városi pártbizottság titkára mond köszöntőt november 7-e jelentőségét méltatva. Ezt követően gyönyör­ködhetik a közönség az Ecseri lakodalmas című énekes, zenés, táncos összeállításban, az Állami Népi Együttes bizonyára nagy sikert arató műsorában. Hogyan neveljünk sok tájékozott olvasót? Tervjavaslat a távlati fejlesztésről Színes jelzés a könyveken Miért modern a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár gyermekrészlege? Miért le­hetünk elégedettek vele? Azért, mert tizenöt­ezer kötetét színjelzéssel is meg­különböztetve szerzői betű­rend szerint külön polcokon ajánlják három-tizennégy éves olvasóiknak. Vasárnap dél­előttönként a gyerekeket mesejátékra, diavetítésre hív­ják, az idősebbekkel is sze­mély szerint foglalkoznak, s ha elérték a korhatárt, át­vezetik őket a felnőttek ol­vasójába. Mert három füg­getlenített könyvtáros neveli őket már három éves kortól, amikor szülei kíséretében először léphet be az épület­be a kicsi, s az esztétikus környezetben erős indítást kap a könyvek világának megszeretésére. Azért, mert a gyerm­ekkönyvtári részleg látogatói nem zavarják a felnőtteket. Mert a vezető diplomája pedagógusi kép­zettséget is jelent, s ő maga rátermett ember. Miért elégedetlen a gyer­mekkönyvtár-részleg vezető­je, Kovács Mária? — A kétezer olvasónak csak egy részét hívhatjuk meg foglalkozásokra, pedig mindenkivel kellene foglal­koznunk. Az úttörőházból költöztettük át a gyermek­­könyvtárat, s ott a város szélén továbbra is fenntar­tottuk az eredetit. Mi a köz­pontiban vagyunk, csak úgy vonzzuk az új olvasókat az egész városból, az úttörőház vonzereje viszont gyengült. Ez már alkotó elégedetlen­ség. Bizonyos, hogy nem ké­sik a megoldás.­tegóriájú könyvtárakhoz fi­ókkönyvtárak logikusan te­lepített rendszere kapcsoló­dik majd. Szakképzett veze­tői lesznek nemcsak a B-, hanem a C-kategóriájú könyvtáraknak is. Természe­tesen megmarad a megyei könyvtár is. (A-kategória.) Ezt javasolja a terv. Y és Z könyvei Puskás Sándorné elismert szakember. Tanulmányát ta­valy közölte a megyei könyv­tár évkönyvében. Élőszóval is szívesen segít. —­ Gyermekkönyvtárat tao, csak olyant érdemes létre- ■ hozni, amelyik színvonalas. A szombathelyi részleg ilyen. Az a törekvésünk, hogy va­lamennyi meglévő és leendő városunkban az igényeknek megfelelő könyvtárak léte­süljenek — magyarázza. Kuntár Lajos mondja: — Ésszerű ezzel a mód­szerrel élni mindenekelőtt olyan iskolákban, amelyek­ben az ifjúsági és nevelői könyvtár állománya külön­­külön nem haladja meg vagy alig haladja meg a százat Hagyhátszentjakabon 41 és 48, Pácsonyban 68 és 51, Ke­­meneskápolnán 88 és 44, Kőn­szegdoroszlón 52 és 34 a megfelelő szám. Jóval több az ilyen helységek száma, persze. — Milyen könyveket vásá­roljanak elsősorban az isko­lák? — Kiegészítő irodalmat a tantárgyak oktatásához. Le­­xikonokat, alapvető munká­kat és szépirodalmat is. Na­gyobb településeken az a helyes, ha a tantárgyaktól és a minimális szépirodalomtól távol eső, egyéni érdeklődést kielégítő könyveket a taná­csi könyvtárban találja meg a fiatal. Ez a javaslata szervezési kérdésekben a szakemberek­nek. Nehéz összeállítani a beszerzendő könyvek listá­ját !íRYOS- 8, forint, a, könyv­táros-munkának ez is egyils fontos és­ becsülni való olda­la. Persze a pedagógiai részt sem tartom utolsónak. Sőt! Voltak tanítóim és tanáraim, akik óra végeztével föl szok­tak mutatni három-négy könyvet. — Amiről ma beszéltem, sokkal részletesebben meg­található X, Y és Z könyvei­ben. Diktálom a címeket.. Nevükre, arcukra, gesztu­saikra ma is emlékszem. (ken­ezek) Ne maradjon fehér folt! Másfajta gonddal küszköd­nek községi és iskolai könyvtárosaink. Mintegy ti­zennégy ezer kiskorú érde­kében teszik ezt a nagy te­lepülésközpontokon kívül. Azok érdekében, akik sem Sárváron, sem Kőszegen, sem Celldömölkön, sem Kör­menden, sem Szentgotthár­don, sem Vasváron, sem Szombathelyen nem gyara­pítják az olvasói létszámot. Kisebb helyeken laknak. A felsorolt helységekben ugyan­is vagy így vagy úgy, de általában könnyen jut vi­szonylag sok könyvhöz össze­sen mintegy négyezer gyer­mek, fiatal. Ha sok olvasót akarunk, a nagyobb számot kitevő, iskolába is nehezebb körülmények közt járó töme­­eket kell szem előtt tarta­nunk. A távlati fejlesztési terv javaslatként fekszik Puskás Sándornénak, a megyei könyvtár igazgatóhelyettesé­nek asztalán. A könyvtárügy szakemberei állították össze, úgy, hogy megyénk általános fejlesztési koncepciójába il­leszkedjék. 1985-re szeretnék megvalósítani. „Ne maradjon fehér folt!” — ez a szép jelszó vezérli manapság hazánkban a szak­embert. Mit jelent ez majd Vas megyében­? Bibliobuszok — könyvtár­buszok — járnak majd min­den kis településre. Hat vá­rosi könyvtárunk lesz. Ezek középfokúak, B-kategóriások. Lesz huszonkilenc alapfokú könyvtár is. Kilenc a váro­sokban és leendő városok­ban, húsz pedig a tanácskör­zeti községekben. Ezek a C- kategóriájúak. A B- és C-ka­ VAS NÉPE 5 MIT HALLUNK - MIT LÁTUNK? RÁDIÓ KOSSUTH RÁDIÓ 8.18 Lányok, asszonyok, —­ 8.38 Chopii -zongoraművek, — 9.14 Népdalest, — 10.05 Vidám félóra, — 1035 Zenekari mu­zsika, — 11.50 Könnyűzene, — 12.20 Zenei ar.yanye vünk. — 12.30 Jegyzet, — 12.40 Melódia­­koktél, — 13.52 Kóruspódium, — 14.10 KÜr politikai figyelő, — 14 25 Új Zenei Újság,­­ 15.05 Kis magyar néprajz, — 15.10 Csak fiataloknak! — 16.00 168 óra, — 17.32 Csajkovs­zki­j: VI. szimfónia, — 18 20 November 7-i ünnepi köszöntő, — 18.40 Dísztművek, — 19.25 Gigi! éne­kes, — 20.10 Áttörés, Anna Ro­­gyionova színművének rádióvál­tozata. — 21.40 Népi zene, — 22.20 Táncoljunk! — 0.10-2.00 Melódiákoktól. PETŐFI RÁDIÓ 8.05 Operettrészletek, — 9.15 Áriák, — 9.45 Válaszolunk hall­gatóinknak. — 11.50 Jegyzet, — 12.00 Beethoven műveiből, — 13.03 Szombattól­­ hét­főig, — 13.33 Fúvószene, — 14.00 Köny­­nyűzene. — 14 20 Orvosi taná­csok. — 14.25 Népi -zene. — 15 00 Faréi­ és Val­etti énekel. — 15.20 Áriák. — 15 30 Falvakban, mezőkön. — 16 05 Ajtmanov: Az első tanító. R. változat. — 16.55 Zen­és játék részlet. — 17 35 Az első népdal. — 17.45 Egy hír a mikroszkóp alatt. — 18.10 Nanraforgó. — 19.15 Nóták, — 19.40 Mesterek, mesterművek, — 20.28 Zenekari muzsika, — 21.45 Magyar Parnasszus, — 22.46 Hangversenynaptár, — 23.15 Ka­marazene. GYŐRI RÁDIÓ Napi krónika. - Mi­nitörvény­könyv. — Tánczene. — KRFSZ mindenkinek. — Fúvósmuzsika. TELEVÍZIÓ BUDAPEST 8.05 Filmesztétika s középisk. IV. o.) — Ismétlések. — 9.31 A zord folyó ... 4. A csőd. — 10.45 Cse­hszlovák kisfilmek. — 14 55 Ügetőverseny. — 15.25 Irány Mexikó. Tv-film. — 16 45 Röpülj páva-kör. — 17.05 Hírek. —■ 17.15 Mq^’ar rövidhírnek. — 18 25 Cicavízió ... — 18 50 Ün­nepi beszédet mond Gáspár Sándor, az MSZMP PB ta°ia, a SZOT főtitkára — 1 9 05 Ün­nepi kantáta. — 19 30 Tv híradó. — 20 00 Hangverseny. — 2­ 55 G. B Shaw: Sosem lehet tud­ni. vietn -c sic két részben. — 22.55 Tv-híradó 2. P0790WT MÜSOR 8.30 Postaláda. — 9 30 Lányok­­fiúk magazinja. — 11.30 Tv-hír­adó. - 16 35 Hírek. — 16 40 a világ fi­mobjektívon keresztül, — 17.16 A férfiak nem öregsze­nek. Cseh fém, — 19 00 Tv-hír­adó, — 19 25 Mi jönén­k a nagyvilágban, — 19 15 Amiről beszéljek, — 19 50 K’dWVsj rit­musban — 21.00 Verdeső a „Kiscicákhoz”, M. Stehlik tv-játéka, - 22 0o Tv-híradó, — 22.10 Esték Jindrich Piach tavai* JUGOSZLÁV MŰSOR 12.40 Falu parasztok n­élkül, — 13.10 Diplomások, — 14 00 Ju­goszláv nemzetközi asztali­tenisz­­bajnokság közvetítése Újvidék­ről, — 16.36 Kosárlabda: Oim­­pija—Jugoplastika. Az I. félidő közvetítése, — 18.15 Borongós ősz, — 19.20 Karaván, — 20 35 Felvétel a be­grádi népdal­fesz­tiválról, — 21 35 Laura, — Ame­rikai játékfilm, OSZTRÁK MŰSOR 15.40 Jazz és Pop, — 16.36 A kis ház, - 16.55 A tigris és a szamár. Gyermekfilm, — 17.05 Pippi, hosszúharisnya, — 17 35 A mi meghitt otthonunk Ven­dégek jönnek a hétvégén, — 18.00 Heti magazin­, -- ’8 20 Jó éjszakát gyerekek, — 18.25 Kul­turális aktualitások, — 18 50 Szombati jóestét, — 19.16 Mű­sorismertetés, — 19.30 Tv-híradó, — 2006 Sport., — 29.15 A sze­zon mérlege, — 21.30 Sporthí­rek, — 22.03 Tv-híradó, — 22.05 Neb­raska. Vadnyugati film, 2. 18.30 A könyvek viága,­­* 19.30 Tv-híradó, - 20­16 Swort, — 20.10 Röviden aktualításokról, — 20.15 Götz von Berlichingen. Goethe drámája filmen, — 21 35 Tet­eismétl­ések: Maradj egészsé­ges. — Kulurális aktuaitások, — Tv-híradó. A Rádió és Tv a műsorvál­toztatás jogát fenntartja. SZOMBATHELYI MOZIMŰSOR Savaria: LEAR KIRÁLY TITI rés­ 7 szovjet, déle ott 10, de után fél 3 fél 7) Béke: BANDITÁK HÁLÓJÁ­BAN ran­gol 5), HORIZONT {magyar, 7).

Next