Vas Népe, 1972. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-15 / 63. szám

Szellemét idézve ünnepeljük! A Petőfi Emlékbizottság felhívása P­etőfi Sándor emléke előtt tiszteleg­­ a magyar nép, a halhatatlan költő születésének százötvenedik évfordulóján. Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegnek szerte a világon azok a magyarok is, akik a haza határain kívül élnek, de őrzik a magyar néphez tartozás érzéseit és őrzik nemzeti értékeinket. Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegnek a világ népei, a már felszabadultak és sza­bad hazát építők, s azok közül is egyre többen, amelyek szabadságukért küzdve erőt meríthetnek a szabadságharcos költő művéből. A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány és a Hazafias Népfront által létre­hívott Petőfi Emlékbizottság ünnepre hív­ja a haza és a világ, a „népek hazája” népeit, polgárait, a szabadság és a költé­szet tisztelőit. Ünnepelni hívjuk mindazokat, akik adó­sai a költőnek, mindazokat, akiknek sorsá­ba beleszólt valamikor Petőfi műve, Pető­fi áldozata. Ünnepelni hívjuk a fiatalsá­got, „Petőfi nemzedékét”, ünnepelni hív­juk mindazokat, akik felelősnek érezvén magukat a haza, a nép, a népek sorsáért, felelősséget vállalnak az emberi gondolat, a művészet, az irodalom sorsáért. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki a ma­gyar nép történelmi mélységekből fakadó törekvéseit és legmagasabb érdekeit kife­jezve emelt halhatatlan költői szót az el­nyomás, a feudalizmus ellen. Azt a köl­tőt ünnepeljük, aki költői értelemben már akkor felszabadította a magyar népet, az elnyomott jobbágyot, a megalázott értel­miségieket, a kisemberek tömegeit, amikor hazánkban még hűbériség uralkodott, ami­kor botozták a parasztot, és a nemesi ku­tyabőrnek nagyobb volt a becsülete, mint a szellem emberének. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki népe tár­sadalmi szabadságáért küzdve, az elsők közé emelkedett a magyar nemzeti füg­getlenségért harcolók sorában. A plebejus demokratát ünnepeljük, a népi forradal­márt, aki nem kérte, de messzehangzó költői szóval követelte a kizsákmányolás megszüntetését, aki már akkor hitet tett Magyarország önállósága és függetlensége mellett, amikor még a haladó szellemű középnemesi politika képviselői sem tet­ték meg az elhatározó lépést ebben az irányban. .wsz. ,■ ■ Petőfi Sándort ünnepeljük,­ aki az egész emberiség szabadságában jelölte meg az emberhez és a költészethez méltó küzde­lem végső célját. A magyar plebejus a világ népeit ölelte át forradalmas szabad­­ságszeretetével, Heine, Victor Hugo, Dic­kens, az orosz forradalmi demokraták kor­társaként, a korai szocialista és kommu­nista eszmék európai és amerikai szét­­hullámzásának időszakában, a nemzeti lét öntudatára ébredő kelet-európai népek feleszmélésének, Marx és Engels első küzdelmeinek éveiben. Következetesség a társadalom dolgainak elrendezésében, kö­vetkezetesség az igazi nemzeti érdekek kimondásában és következetesség a forra­dalmi demokratizmus programjának nem­zetközivé, világméretűvé tételében; e kö­zös gyökerű törekvések egységét példázza elmúlhatatlanul Petőfi élete és műve. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki a népet, a nemzetet, az egész emberiséget ölelte át verseivel, bizonyságot téve a költészet ha­talmáról. A költők — hirdette Petőfi — „világot alkotnak az ember elé”, a költé­szet ezért „olyan épület, — mely nyitva van boldog-boldogtalannak, — mindenki­nek, ki imádkozni vágy, — szóval: szent­egyház, ahová belépni, — bocskorban, sőt mezítláb is szabad”. Ezért a költői pa­rancs: „előre hát mind, aki költő, — a néppel tűzön-vízen át!” Az ekként értel­mezett költészet magaslatáról látta és ítélte el Petőfi az ország nemes urait, patópáljait és óhitű táblabíráit, akik saját kiváltságaikat féltették a szellem napvilá­gától, az irodalomtól is. A népért, nemzetért, emberiségért fele­lős költészet eszménye és gyakorlata Pető­fi számára az élet gazdaságának iroda­lomba emelését jelentette. Annak a világ­nak a költészetbe fogadását, amelynek középpontjában a szabadsághoz, az igazi élethez méltó, a teljes életre váró ember áll: a népet megtestesítő ember, a nép fia. Petőfi a plebejus fellépés költői fe­szültségével telíti a tájat, a magyar Al­föld képét. Népdalaiban, szülőket ölelő költeményeiben és szerelmes verseiben a nép érzelmi világának gazdagsága, lelki kincseinek szépsége, emberségének meleg fénye tükröződik, emelkedik egyetemes érvényre. Petőfit ünnepeljük, aki a nép világát emelte a költészetbe, s a népi jellem mér­téke szerint kívánt új természetet adni a nemzet jobbik felének, mindenkinek, aki részt vállalt a haza felemelésének nagy munkájában. Petőfi mandátum nél­kül is a magyar falu népének küldötte volt a közéletben, s a városi forradalmas rétegek szószólója a parasztság előtt. Ott­hona volt a falu és a város, mert tudta, hogy nem a falu és a város állanak egy­mással szemben a magyar társadalom történelmi útján, hanem a falusi szegények az elnyomóikkal, s a városi szegények a kizsákmányolóikkal. A nép­ Petőfi számá­ra a falu és a város szegényeit jelentette, s a feléjük közeledő, velük szövetségre lé­pő kisembereket, értelmiségieket, honorá­­ciorokat. Petőfinek nem voltak illúziói afelől, mintha a népfiak, a János vité­zek és a maradi­ nemes patópálok együtt menetelhetnének a népi és nemzeti felsza­badulás útján. Petőfi jól tudta, hogy a János vitézek és Szilveszterek csak a patópálokkal szembefordulva teljesíthetik történelmi küldetésüket. De tudta azt is, hogy az elkerülhetetlen harc nem cél, ha­nem elháríthatatlan eszköz, feladat a nép boldogulása, a nemzet függetlensége, a világszabadság felé vezető úton. Petőfit ünnepeljük, akinek tett volt a szava is, de aki — ha ezt követelte a nép­­szabadság ügye — vállalta a szavak foly­tatását: a közéleti, a politikai, a katonai cselekvést. Hősi halálát a következetesség erkölcsi fénye ragyogja be. Ünnepeljük Petőfit Petőfihez méltón! Ne csak a nevét, hanem a szellemét idéz­zük meg ezen az évfordulón. Azzal a nem hivalkodó, ám jogos öntudattal, hogy nemcsak emléknapokon idézzük. Annyi görögtüzes ünneplés, annyi úri Petőfi-ha­­misítás után, a költő igazáért küzdő vala­mennyi gondolkodó értékes hagyományát folytatva, most a nép ügyét történelmi győzelemre vivő népi rendszer ünnepli a halhatatlan költőt. Ünnepeljük Petőfit a magyar irodalom nagy hagyományaihoz méltón! Tudatosít­suk a felnövő új nemzedékben, hogy Pető­fi műve nem véletlen csoda, hanem sok évszázados népi küzdelem, s egy nagysze­rű irodalmi fejlődés megkoronázása. Petőfi nem állott egyedül az irodalomban, s Vörösmarty, Eötvös, Arany János kortár­si és elvbaráti körében nőtt naggyá a lírá­ja. S halálával nem szakadt meg művé­nek hatása a magyar irodalomra. Szelle­mének folytatói a legnagyobbak: Vajda János, Ady Endre, József Attila. Petőfit ünnepelve állítsuk műveit az emlékezés fénysugarába, jusson el minél többekhez, százezrekhez, milliókhoz Petőfi szava, a haza határain belül és a nagyvilágban. Műveit terjesztve eszméit terjesztjük, s ettől a nagyszerű feladattól tartsuk távol az ünneprontó frázisokat, a hangoskodást és a tartalmatlan tisztelgést. Ünnepeljük Petőfit a szocializmust épí­tő magyar nép történelmet­ fordító ne­gyedszázados küzdelmeihez méltón! Azok ünnepük most a minden elnyomás ellen szót emelő, a szabadságért életét áldozó költőt, akik megteremtették a független, szabad Magyarországot, akik megszüntet­tek minden osztályelnyomást, elvették a földet a földbirtokosoktól, a gyárakat a gyárosoktól, a bankokat a bankároktól, akik megküzdöttek az úri osztályok ellen­állásával, a reakció különféle osztagaival, akik megnyitották a felemelkedés útját a dolgozó emberek előtt az élet minden te­rületén. Azok ünnepük most Petőfit — munkások, parasztok, értelmiségiek mil­­iói —, akik történelmi lépéseket tettek és tesznek a kultúra, a művészet, az iro­dalom meghódításáért, a kultúra és a nép közé vágott szakadék megszüntetéséért. Azok ünnepük most Petőfit, akik jele­nüket vállalva, jövőjükben bízva a szo­­­­cialista népek testvéri szövetségében fára­doznak a Petőfi megálmodta világszabad­ság megvalósításáért. A magyar nép emlékezik halhatatlan *"*■ költőjére. Budapest, 1972. március 15. Országos zenei műveltségi verseny a rádióban — A tavalyi Bartók zenei műveltségi verseny nagy si­kere arra ösztönözte a rén­dezőket — a Művelődésügyi Minisztériumot, a KISZ Köz­ponti Bizottságát, a Munka­ügyi Minisztériumot és a Ma­gyar Rádiót —, hogy újabb, hasonló jellegű felhívással forduljanak az iskolákhoz — mondotta a játék vezetője, Czigány György rádióripor­­ter a MTI munkatársának. Az elődöntő már lezajlott és a pályázatok elbírálása után kialakult az élő adássorozat tíz estjének szereplőgárdája. A legjobb 16 iskola összesen 48 versenyzője egyéni és csa­patversenyben lép a közeljö­vőben mikrofon elé. A március 19-én kezdődő és április 17-ig tíz estén át jelentkező vetélkedő ismét nehéz feladatra vállalkozik: sok szempontból ismeretlen, vagy alig ismert remekmű­vekhez igyekszik­ kalauzolni a hallgatókat. A verseny főbb témái négy remekmű elem­zésére, összefüggéseinek fel­tárására, irodalmi vonatko­zásainak megismerésére ösz­tönzik a résztvevőket. 1972. március 15. Szerda A könyvév Magyarországon Miután Furceva miniszter­asszony nyilatkozatban tol­mácsolta a Szovjetunió ja­vaslatát az UNESCO-nak, hogy egy évet szenteljen a világ a könyveknek is, s az UNESCO lelkesen elfo­gadta a javaslatot, az 1972- es évet minden országban a könyv ünnepének nyilvá­nították. A nemzetközi vo­natkozások után — melyek­ről már írtunk, — most fő­ként a hazai eseményekkel foglalkozunk. Ezek közül is elsősorban a vidékiekkel. Hazánkban sajátos arculat­tal jelentkezik a Könyvév, mert átfut az 1973-ban megrendezendő Nemzeti Könyvévbe, melyre a Hess András évforduló ad alkal­mat. Fábián Zoltán író, az író­­szövetség titkára, a Nem­zetközi Könyvév magyaror­szági gondozója így nyi­latkozik az első félév né­hány jelentősebb vállalkozá­sáról: — Augusztusban tartjuk meg a Nemzetközi Könyvtá­rosi Konferenciát. Egye­lőre csak annyit, hogy az egész világról számos könyvtáros érkezik hazánk­ba. Hogy az érdeklődés nagyságáról képet alkothas­sunk, szeretném elmondani, hogy csak az Amerikai Egye­sült Államokból száztizen jelentették be részvételi igé­nyüket. A tanácskozás Bu­dapesten lesz, de utána vi­déki könyvtárainkat látogat­ják meg a vendégek, hogy megismerkedjenek mindaz­zal, amit a magyar könyv­tárélet teremtett. — Általában az a törekvés — folytatta Fábián Zoltán —, hogy az idei Könyvhetet is a Nemzetközi Könyvév jegyében rendezzék meg az egyes megyék, így a Könyv­hétnek a szokásos programon túl valami sajátos jelleget is adjanak. — Nyíregyházán például még a Könyvhét előtt — májusban — gyermekkönyv­­hónapot tartanak. Már az előkészítés során felmérik az egész megye területén, hogy mennyire vannak el­látva a gyerekek könyvvel. Ennek a fölmérésnek a ta­nulságait aztán tanácskozá­son vitatják meg. Majd a „Gyermek olvasóvá nevelé­se” címmel továbbképzést indítanak gyermekkönyvtáro­sok és pedagógusok részére. A Gyermekkönyvhónap al­kalmával rendezik meg a Kincskereső című gyermek­lap ankétját is. Előadásokat tartanak, melyek a gyermek­­irodalom és a gyermeklélek­tan problémájával foglalkoz­nak, a színházban pedig a gyermek­irodalomból össze­állított esten mutatkoznak be színészeink, előadóink az ifjú olvasóknak. Számos ki­állítást is rendeznek — so­rolja tovább Fábián Zoltán, a gyermekkönyvhónap nyír­egyházi eseményeit —, a gyermekkönyvkiállítást és a gyermekkönyvekhez készült illusztrációk kiállítását sze­retném ezek közül megemlí­teni . Az első félév másik jelentős vidéki eseménye a Békéscsabán megrendezendő Első Magyar Könyvészeti Tanácskozás lesz. Nyomdá­szok, írók műszaki szer­kesztők, grafikusok eszme­cseréje zajlik majd a könyv­ről, mint műtárgyról. A híres Kner Nyomda városá­ban tartandó gyűlés idő­pontja május 26—27, ez egy­beesik az Ünnepi Könyvhét megnyitójával. Az eszmecse­re legfőbb gondolatai az olvasók körébe is elkerülnek, hogy a korszerű könyvművé­szetnek minél több hívet toborozzanak.­­ Szolnokon három év óta rendezik meg az írók-könyv­­tárosok találkozóját, mindig sajátos arculatot adva a Könyvhéten tartott tanácsko­zásnak. Az első alkalommal például a könyvtárosokért anyagi áldozatokat, is vállaló megmozdulás jött létre min­denfelé a megyében. Az idén a Nemzetközi Könyvév alkalmából a következőt ter­vezik: május 29-én, 30-án és 31-én háromnapos tanács­kozás lesz, melynek első vitatémája a Nemzetközi Könyvhéthez kapcsolódik, ismerteti a Hazafias Nép­front addigra már elfogadott kulturális munkatervét. A másik vitatéma a periodiku­­mok sajátos helye az infor­máció­hordozók között. Ezen a jelentős és fontos tanács­kozáson arról lesz szó, hogy a televízió a film, a rádió fejlődése, hatása, előnyomu­lása milyen feladatot ad a folyóiratoknak, mennyiben változtatja meg azok szere­pét, mennyiben növeli jelen­tőségüket. — A Nemzetközi Könyvév legközelebbi eseménye május elsején lesz Hatvanban. A Városi Könyvtár a Megyei Közművelődési Tanáccsal közösen ankétot rendez az olvasóvá nevelésről. Az an­két kapcsolódik a városi könyvtár új épületi szárnyának a felavatásához. — Az ötödik vidéki ese­mény Nagykátán lesz. Itt volt az Olvasó Népért moz­galom első jelentős vállal­kozása az „Úttörők az Ol­vasó Népért” címmel Ez ta­nyás járás. 64 000 lakosából 11 000 él még tanyán. Könyv szinte nem is jut el a ta­nyasiakhoz. Iskolások önként vállalkoztak arra, hogy ta­nyasi környezetükben könyv­tárosi munkát végezzenek. Azóta rendszeresen hozzák­­viszik a könyveket. Befejezésül Fábián Zoltán beszámol arról, hogy Bal­mazújvárosban leplezik le Veres Péter szobrát, és ezzel az eseménnyel egyidőben avatják fel az elhunyt író gyepsori házából átalakított irodalmi múzeumot is. — Reméljük, hogy Ma­gyarország vállalkozásaival, rendezvényeivel méltó mó­don vesz részt a Nemzetközi Könyvév világszerte jelen­tős­­ megmozdulásaiban, s hogy nálunk is, mint min­denhol a világon, az olva­sóknak szerzünk örömet. H. G. VAS NÉPE b A hét filmjei: A legszebb férfikor A vállalat igazgatójának búcsúztatására készülődnek. Mivel az „öreg” nagy fut­­balldrukker, megszerzik a le­­gendás 6:3-as mérkőzésről készített filmet, ezzel akar­nak kedveskedni a nyugdíj­­ba­ menőnek. Alkner Tamás, az üzemi lap szerkesztője is betéved az előzetes vetítésre, ahol kortársai, a negyven­évesek nosztalgiával gondol­nak vissza a régi szép idők­re. Tamás, mióta elvált a feleségétől albérletben lakik, s megismerkedik Eszterrel, aki ugyanannál a vállalat­nál dolgozik, egymásba sze­retnek. Tamásnak szüksége lenne önálló lakásra, hogy Eszterrel új életet kezdjen, s éppen kapóra jön egy má­sik nőismerősének, Hédinek az ajánlata: van lakás, amelynek tulajdonosa két évre külföldre megy, s huszonnyolcezer forintért bérbeadja szövetkezeti laká­sát. A pénzt este kilenc órá­ig kell Tamásnak kifizetnie... Estig húszezer forintot kell előteremtenie hősünknek „a föld alól is” a már meglevő pénzhez. A pénzszerzési kör­út során találkozik mind­azokkal, akik eddig valamit jelentettek, jelentenek életé­ben. Sikerül-e összegyűjteni a pénzt, lehet-e új életet kez­­deni a legszebb férfikor­ban ...? Ezt tárgyalja Simó Sán­dor új játékfilmje. Míg a te­hetséges rendező első alko­tása a Szemüvegesek a har­mincéves értelmiségiek prob­lémáját boncolgatta, addig A legszebb férfikor­ban a 40 évesek gondjairól számol be. Bár a főhős itt is értelmisé­gi a mű alapproblémája nemcsak ezé a rétegé. A rendező jó megfigyelőképes­séggel szélesebb társadalmi keresztmetszetet ad. A film főbb szerepeit kiváló művé­szek alakítják: Latinovi­ts Zoltán, Tímár Éva, Ronyecz Mária, Szemes Mari és Buj­­tor István. (x) a filmszínházak műsora Március 16-161 március 22-ig SZOMBATHELY SAVARIA 16—19 A LEGSZEBB FÉRFIKOR magyar (17—18-án de. 10 órakor is) 20—22 MOURET ABBÉ VÉTKE francia—olasz (21-én de. 10 órakor is) SZOMBATHELY BÉKE 16—17 MEG KÉR A NÉP magyar 18—19 A HÉT MESTERLÖVÉSZ amerikai 20—22 OSCEOLA NDE KŐSZEG 16—17 MOURET ABBÉ VÉTKE francia—olasz 18—19 MÉG KÉR A NÉP magyar 20—22 CSERMEN szovjet SÁRVÁR 16—17 LUDAS MATYI magyar (5) 16—17 TOM JONES angol (7) 18—19 CSERMEN szovjet 20-án A HÖLGY NEM ISZIK, NEM DOHÁNYZIK, NEM FLÖRTÖL. . .CSAK FECSEG francia 20—22 AZ INKÁK KINCSE bolgár—nyugatnémet—spanyol­­olasz—perui (5) 20—22 . . .ÉS HAMAROSAN A SÖTÉTSÉG angol (7) KÖRMEND 16—17 CSERMEN szovjet 18—19 MOURET ABBÉ VÉTKE francia—olasz 20—21 MÉG KÉR A NÉP magyar 22-én A KARDFORGATÓ NO japán CELLDÖMÖLK 16—17 FURCSA ZÁLOGTÁRGY szovjet 18—19 STAN ÉS PAN, MEG A HÖLGYEK amerikai 20—21 ELZA, A VADON SZÜLÖTTE angol (5) (Oroszlánhűség) 20—21 HŰTLEN ASSZONYOK olasz (7) 22-én A HÉT MESTERLÖVÉSZ amerikai SZENTGOTTHÁRD 16—17 . . .ÉS HAMAROSAN A SÖTÉTSÉG angol 18—19 A CAR TISZTJE ÉS A KOMISSZÁR SZOV 20—21 STAN ÉS PAN, MEG A HÖLGYEK amerik 22-én TRAGIKUS NÉPSZERŰSÉG jugoszláv VASVAR 16—17 STAN ÉS PAN, MEG A HÖLGYEK amerikai 18—19 ...ÉS HAMAROSAN A SÖTÉTSÉG angol 20—21 FURCSA ZÁLOGTÁRGY szovjet

Next