Vas Népe, 1974. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-13 / 188. szám
A képernyő előtt CSALÁDI ÜGYEK Két színdarab tévéváltozatát kínálta a hétvége fő műsoraként a televízió. Tabi László Családi drámája és Bródy Sándor A medikus című színműve a kor, a történet, a műfaj különbsége ellenére valamiben hasonlítottak: családok belső ügyeibe avattak be. A sikernek rendszerint biztosítéka a családi téma, mert sok lehetőséget kínál az esettel, a szereplőkkel való azonosulásra. A családi történetek általában kibírják a valósággal való összehasonlítást akár vígjáték, akár melodráma vagy tragédia formájában íródtak. A vígjáték Hogy a Tabi-mű esetében nem beszélhetünk sikerről, annak nemcsak a tévésítés az oka. A Családi dráma a beavatottaknak, a kritikusoknak, íróknak, színházi benfenteseknek szólt. A Csobáncz család magánügye maradt a rengeteg probléma, amely Tabi Lászlót foglalkoztatta. A humoristák és a „könnyű”, a szórakoztató műfaj irodalmi rangjának elismertetését nemigen segíti a Családi dráma, bár Csobáncz Endre vergődésének ez lett volna a funkciója. A vígjáték, amelyet másfél éve a szombathelyi Művelődési és Sportházban a veszprémi társulat előadásában már láthattunk, semmit sem változott a tévésítés során. Erénye, Csobáncz jól sikerült karikatúrája, amely Márkus László alakításában gazdagodott. Csak eleinte volt szórakoztató Csobánczék családi élete. Ahogy nőtt a mondanivaló száma, ahogy szaporodtak a problémák (amelyek a nézőnek álproblémák voltak), úgy lett egyre unalmasabb és közömbösebb a családi háromszög, és a generációs ellentét. Az irodalmi, szanházi keret belügyeiben, akultászSR mögötti világban nem járatos nézők számára az alapprobléma (a hivatalos elismerésre áhítozó vígjátékíró botladozása a tragédia világában) nem volt sem elég komikus, sem elég érdekes, sem elgondolkodtató. A sok konfliktus közül csupán egy bontakozott ki: az okos feleség hűtlenségi játéka. Végül is nem történt semmi: a tragédiaírásra készülő író ugyanúgy vígjátékot írt, mint korábban és mintaszerű családi élete is mintaszerű maradt. Nevetni nem volt min és nem volt miért. Lengyel György a kelleténél lassúbbra, vontatottra rendezte a kamaradarabot, ami még nagyobb hiba, tévészerűtlenre. Úgy tűnik, mintha a színházi produkciót rögzítették volna szalagra. A színmű A hagyományápolás, az értékmentés vezérelhette Ádám Ottó rendezőt Bródy Sándor színművének tévésítésében. Irodalmi kincseink leporolásáért, feledéstől való megmentéséért dicséret illette a televíziót, például Lövik Károly, Bibó Lajos novelláinak felfedezésekor, egyegy Jókai vagy Mikszáth regény megsemesítésekor. Az érdeklődés most sem volt kisebb, hiszen Bródy neve él még a köztudatban. A dada, A tanítónő időnként látható a színpadon. A medikus tévéváltozatának elkészítése azonban érthetetlen, s a jó szándékot figyelembe véve is indokolatlan. Ez az 1911-ben íródott színmű, amely melodrámának bátortalan, társadalombírálatnak felszínes, saját korában sem tartozott az értékes darabok közé. A hatvanhárom év, amely a premier és a tévéváltozat között eltelt, még inkább a hamis hangokat, az olcsó dramaturgiai fogásokat emelte ki a színműből. Nincs ennek a darabnak egyetlen konfliktusa egyetlen gondolata sem, amely időtálló volna. Amit Bródy a házasságról, a polgári életről, az értelmiségről A medikusban elmond, nem volt eredeti, nem volt bátor a saját korában sem. A jól öltözött, de nyomort színlelő ifjoncok, a cinikusságát betegségével indokló gazdag orvos, a pénzért mindig mindenkit, gyermekeit is áruló apa egysíkú figurák, ellenszenvesek és unalmasak. A szétfolyó történet, amelyet fény nélkül, nagy-nagy komorságban fényképeztek, sokszoros happy enddel végződik. Andai Kati élettel, szerelemmel töltötte meg a medikus menyasszonyának szerepét. A kis naiva szerepből főszerepet csinált. Póztalannal, belső átéléssel szenvedett és tudott boldog lenni. A címszerepben Timár Béla sem szerelmes, sem becsapott, sem kihasznált, sem kiábrándult nem volt, csak merev és idegen. Nem csoda, hiszen a figurák és a körülmények hamisak, csak látszólag változatosak. Szerepe a 30—40 évvel ezelőtti filmek hivalkodó snájdiilágát igényelte, amelyet ma már csak paródiaként lehet eljátszani. Olyan komolyan, komoran és szertvelegve — ahogy Ádám Ottó televízióra alkalmazása megkívánta — nem. Bródy Sándor nevét nem A medikus tartja elevenen. Életművének e darabja a tévébemutató ellenére sem része irodalmi tudatunknak. Oktatási, ismeretterjesztési célra igen, milliók szórakoztatására, érdeklődésének felkeltésére nem alkalmas a darab. (Budai) MIT HALLUNK - MIT LÁTUNK? rádió KOSSUTH RADIO 8.20 Népi zene. — 9.00 Harsán a kürtszó. — 9.35 Beethoven: Tavaszi szonáta. — 19.65 Iskolarádió. — 10.25 Zenekari muzsika. — 11.07 A népköltészet hete. — 11.22 Pergolesi: Azúrhatnám, szolgáló. — 12.20 Ki nyer ma? — 12.35 Melódiakoktél. 13.48 Törvénykönyv. — 14.03 Mesejáték. — 14.49 Éneklő ifjúság. — 15.10 Külföldről érkezett. — 15.30 Az olasz ellenállás dalai. — 15.42 Lehár operettdala. — 16.015 Kamarazene. — 16.21 Hét bagoly. XI. rész — 16.47 Fúvószene. — 17.05 Áriák. — 17.30 Óriások a mikroszkóp alatt. — 18.00 Népdalok. — 18.30 A Szabó család. — 10.25 A Rádió lemezalbuma. — Közben: 20.12 Versek. — 21.20 Etika és orvostudomány. — 21.45 Régi magyar dalok — 22.30 Egy óra Dzsessz. — 23.30 Operarészletek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05 Hacsaturjám II. szimf. — 9.03 Kókrusmuzsika 9.20 Tánczene. — 9.52 Verseik. — 12.03 Brahms-művek — 13.03 Operarészletek. — Kettőtől-hatig. — Zenés délután. — 18.10 Gondolatok filmekről. — 18.24 Romantika pedig nincs. Zenés játék. — 20.28 Szabó Magdia A rab. Hangjáték. — 21.35 Spirituálék — 21.45 A közgazdász világkongresszus témáiból. — 22.00 Hangverseny századunk zenéjéből. — 23.15 Verbunkosok, nóták. GYŐRI RADIO 17.30 Műsorismertetés, hírek. — 17.35 A beat kedvelőinek. — 17.55 Sportturmáx. — 16.10 Így is tetszik, úgy is tetszik. — 18.30 Levelesláda. Válaszolunk hallgatóinknak. — 18.35 Szórakoztató zene. — 16.45 Nyugatdunántúli krónika. TELEVÍZIÓ BUDAPEST 17.23 Hírek. — 17.36 Dzsessz Amerikában. Amnerikai1. film — 18.00 Kuckó. — 16.30 Postafiók 250. — Takács Mária műsora. — 18.45 Játék a betűkkel. — 19.15 Esti mese. — 10.30 Tv-hírasló. — 20.00 Az éhség hajó. Tv-játék. — 21.00 Eric Charden a Stones a párizsi Olympia színpadán — 21.40 Alkohol II. Detonáció. — 22.10 Tv-híradó 2. POZSONYI MŰSOR 17.05 Esztétikai műsor. — 18.00 Árverés ABC-vel. — 18.40 Esti mese — 10.00 Tv-híradó. — 19.30 Publicisztikai adás. — 10.55 Beszélgetés — 20.30 A császár kémje. — 22.00 Kisfilm. 16.40 Esti mese. — 19.00 Tvhíradó — 19.30 Hol élünk holnap? — 20.00 Dalok. — 21.45 Hírek. JUGOSZLÁV MŰSOR 16.45 Magyar nyelvű tV-napló — 17.50 A fekete színű ló. Filmsorozat gyermekeknek. — 18.30 Népi muzsika. — 10.00 Tudományos stúdió. — 10.40 Rajzfilm. — 20.30 Gyújtópontban. Bespoll. adás. — 21.15 Összeütközések a határon. Filmsorozat. — 22.05 Ohridi nyár — Komoly zenei adás. 2. 20.30 Szórakoztató humoros adás. — 21.30 Jugoszláv dob film. — 22.50 Huszonnégy óra. OSZTRÁK MŰSOR 14.00 Gyermekműsor. 14.25 A keresztgyermek. — 14.56 Dal egy kis mókusnak. — 15.15 A hegyek visszhangja. — 18.00 Kara Ben Nemsi effendi. — 18.25 Jó éjszaát, gyerekek. — 18.30 A rózsa piros párduc. — 19.00 Osztrák kének. — 10.30 Tv-híradó. — 20.06 Sport. —20.15 Az Omedia vállalat. 21.05 A könyvek világa — 21.50 Tv-híradó — 21.35 Egészségünk védelmében. 2. 10.50 Osztrák képek. — 11.10 Nyomaik. — Hi .-to Az Alpok. — 10.30 Tv-híradó. — 20.06 Tudo,mányos hírek. — 20.09 Környezetünk. — 20.15 Huszonegy qusz. — 21.05 Női filmrendezők: Louise. — Tv-film. — 21.50 Tv-ismétlések. — Osztrák képek. — Tvhíradó és kultúra. A Rádió és TV a műsorváltoztatás jogát fenntartja. SZOMBATHELŐI MOZIK MŰSORA Savaria: Anna és farkasok (spanyol de. 10. du. 3A 6, este 8) Egy srác fehér lovon (du. fél 4) Béke: Az aranyember (magyar 5) Féltékenység és orvostudomány (lengyel 7) 1974. augusztus 13. Kedd, Rádió-előzetes A Magyar Rádió kulturális vetélkedő sorozatot indít a művelődési házak részére. A 12 fordulós műveltségi verseny négyhetenként jelentkezik majd előreláthatólag a jövő év első hónapjától kezdve. Ugyancsak folynak már az előkészületek a műkedvelők számára meghirdetett országos József Attila szavalóversenyre is, amelynek döntőit április 4-től 11-ig tartják Balatonszárszón. Az írószobám sorozatban Urbán Ernő áll majd a mikrofon elé, akit Lengyel József és később Németh László követ. Ortutay Gyula a talákozásaim sorozatban mesél életéről. A rádió tovább ápolja nemzetközi kapcsolatainkat is. Október 12-én a berlini magyar intézetben kétnyelvű József Attila-est vonultatja fel a költő legszebb verseit. Élvonalbeli magyar és német művészek tolmácsolásában. A műsort mind az NDK, mind pedig a Magyar Rádió egy későbbi időpontban sugározza. Jelentős vállalkozásnak ígérkezik a francia rádióval közösen tervezett műsor is. A szeptember 26-án Párizsban felvételre kerülő lírai antológia 50 perces adásban sorakoztatja fel a magyar költészet remekműveit. Bár a műsorban magyar színészek is közreműködnek, zömmel a legismertebb francia előadóművészeké lesz a szó. A jugoszláv és román rádióval sikeresen lebonyolított hasonló kezdeményezések után jövőre a helsinki rádióval készítenek hasonló közös programot. Két helyen a Varázsfuvola Siker az Iseumban és a Sportházban Pénteken este szabadtéren az Iseumban, vasárnap pedig a kedvezőtlen időjárás miatt a Művelődési és Sportházban mutatták be telt ház előtt nagy közönségsikerrel Mozart Varázsfuvola című operáját. A bűvös flóra hangja ismét megtette a magáét, segítette a szerelmeseket egymásra találni, és" megóvta őket minden rossztól, bajtól. Megóvta a nézőket is, mert a meglehetősen lapos, szokványos történetet ezúttal is a mindig újat, és emberit adó mozarti zene és a kitűnő énekesek emelték az igazi művészi élmény szférájába. Az előadásnak otthont adó szentély a rendszeres látogatóknak már bizonyára kevés újat nyújtott, ám a „rendhagyó” rendezői kísérletek — anélkül, hogy felborították volna a történelmi hangulatot árasztó kövekhez kötött alapkoncepciót — mégis adtak valami újat. Huszár Klára rendező ezúttal Forrai Gábor díszletterv«» által öszszeállított színes diaképeket vetítettek háttérnek. A vetített színes diaképek jól idomultak magához a cselekményhez. A kellően megválasztott színek fa napfényes erdő, a tiszta csillagos ég egy csapásra felborította a puritán környezetet. Azonban látszott, hogy a vetítés csupán kísérlet. Egyelőre még kiforratlan, és a későbbiekben egyéb, újabb rendezői elgondolások megvalósításával kell kiegészülnie. Ám így is nyújtott az eddigiektől merőben eltérő értelmezésű rendezési távlatokat. Mégpedig azt, hogy itt az Iseumban, ebben a környezetben is érvényesülhet maga a játék. Természetesen a mozarti muzsika gazdag, különböző hangulatokat is közvetíteni tudó tág értelmezésének lehetőségeit figyelembe véve. Az énekesek azonnal megérezték ezeket az új lehetőségeket. A szerepek karakterétől függően a produkcióban egyre inkább a felszabadult játék kapta a főszerepet. Ez évben két külföldi vendégművész lépett fel Szombathelyen a Varázsfuvola előadásában. Az éj királynője szerepét Izabella Nawe, a berlini Staadsoper tagja énekelte. Magabiztos fellépése, dinamikus mozgása, csiszolt, kiművelt szopránja méltán aratott sikert. Tarján Tamást, a grazi operaház tagját Tamino szerepében láthattuk és hallhattuk. Nem von le teljesítményéből semmit az, hogy a kitűnő tenor énekest a péntek esti előadás alatt egy sajnálatos baleset érte. Rosszul lépett, megsérült a bokája. Ennek ellenére hősiesen tűrte a fájdalmakat, bár bicegett, de élt, játszott és kitűnően, énekelt. A vasárnap esti előadásra rendbejött a lába. Azonban kissé zavarólag hatott a nézőkben hogy Tarján Tamás meglehetősen ötletszerűen váltogatta szerepében mind az ének, mind a próza során a magyar és a német nyelvet. Szerencsésebb lett volna az, ha az áriákat németül, a közönségnek szóló re- citativókat pedig magyarul adta volna elő. Kovács Kolos világhírű ,érett basszusa tökéletesen tolmácsolta a bölcs, és emberszerető Sarastrót, Isis főpapját, Pamina szerepében László Margit a tőle megszokott biztonsággal énekelt. A szopránja tiszta volt, különösen az áriákban csengett magával ragadóan. Mókázott, játszott, a hálás szerep minden lehetőségét kihasználta, és kitűnően énekelt Papagena szerepében Bende Zsolt. Főleg ő és társa, a Papagena szoprán szerepében méltán sikert aratott Hankiss Ilona éltek leginkább a tiszta és könnyed játék lehetőségeivel. Az éj királynőjének három udvarhölgye, Déry Gabriella, Szőnyi Olga és Zsigmond Gabriella az összeszokott énektrió benyomását keltette, annak ellenére, hogy Szőnyi Olga, mint „beugró” énekelte szerepét Erese Margit helyett. Sólyom Nagy Sándor kellemes, kiforrott baritonja ez évben is sikert aratott az öreg pap szerepében. Az ármányos szerecsen Kunsági Kálmán, mint Monostatos is több színt vitt ezúttal. Tenorja évről évre fejlődik, érik. Ezúttal is hozzájárult az előadás sikeréhez. A három ifjú, Ötvös Cssilla, Zempléni Mária és Takács Judit, valamint a két őrtálló katona, Rozsos István és Jánosi Péter kiforrott tiszta hangjukkal vetették észre magukat. Külön szólni kell a zenekarról. Kórodi András karnagy Kossuth-díjas kiváló művész, a tőle megszokott biztonsággal, mindenféle póz és felesleges mozdulat nélkül vezényelte a szombathelyi Szimfonikusokat, akik ezúttal is felnőttek a nagy feladathoz. Kórodi nyugalma és biztonsága, briliáns technikája ám közvelten emberi közelsége döntően befolyásolta a zenekar produkcióját. Jól szerepelt a kibővített énekkar is. Elismerés illeti az Erkel kórust és a Haladás férfikart, azokat a meglett korú vasiutasokat, a Járműjavítóban dolgozó kétkezi munkásokat, akik vállalva a napi nehéz munkájuk utáni éjszakába nyúló próbákat, hozzájárultak ezen a nyáron a Varázsfuvola szombathelyi két előadásának osztatlan sikeréhez. Soós Béla A herceg átveszi a bűvös fuvolát, amely megvédi a szerelmeseket és segíti, hogy egymásra találjanak. Fotó: Jákfalvi Elemér Több nő érettségizik mint férfi A mikrocenzus adatai a népesség iskolai végzettségéről Négyezren szereztek oklevelet felsőfokú technikumban, főiskolán és egyetemen három év alatt, így 336 ezerre gyarapodott a felsőfokú képesítéssel rendelkezők száma, tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatalnak az 1970—1973-as időszakról készült, s a közelmúltban megjelent mikrocenzusából. A felsőfokú végzettségűek egyharmada pedagógiai, csaknem egynegyede műszaki oklevéllel rendelkezik. Az iskolai végzettségi szint emelkedése az egész népességre jellemző ez idő alatt: kisebbségbe kerültek az általános iskola nyolc osztályánál alacsonyabb végzettségűek. Jelenleg a 15 évesnél idősebb összlakosság 55,6 százazaléka már elvégezte legalább a nyolc osztályt, számuk három év alatt 7,4 százalékkal emelkedett. Ennél is többel, 18 százalékkal növekedett az érettségizettek száma, most 900 ezer személy legmagasabb iskolai végzettsége ez. Vezetnek a gimnáziumi érettségizettek, arányuk 46 százalék, amíg az általános ismeretek mellett ipari, műszaki képesítést is szerzett érettségizettek 22, a közgazdasági technikumban végzettek aránya 21 százalék. 1970- 73 között jelentősen nőtt az egészségügyi, művészeti stb. csökkent viszont a tanítói és óvónői képesítést szerzettek száma. Az iskolai végzettség alakulását nemek szerint vizsgálva az adatokból kitűnik, a nőknél kisebb az általános iskolai nyolc osztályát végzettek aránya, mint a férfiaknál, s így sok idős nő a század elején járt iskolába, amikor még többnyire legfeljebb négy-hat osztályt végeztek. A 30 éven aluliak közül azonban már több nő végzi el a nyolc általánost, mint férfi, s ebben a korcsoportban a legalább érettségivel rendelkezők között is a nők aránya lényegesen magasabb, mint a férfiaké. FOOLt «■ NÉLKÜLÖZHETETLEN! Nyáron és télen a háztartásban a hűtőszekrény. Különösen a LEHEL 60 ÉS 150-ES, melyek a kis és nagy háztartás részére alkalmasak. Kaphatók a szaküzletekben és áruházakban! Forgalomba hozza a FERROVILL. (8459) VAS NÉPE