Vas Népe, 1974. december (19. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-29 / 303. szám
KÖZGAZDASÉG Tető alatt az új gyáregység — Szerelik a dán berendezéseket — Több mint 80 millió forintba kerül Az új év első felében kezdődik a savó és a tejporítása A nyáron még arról számoltunk be, hogy a Tejipari Vállalatok Trösztje és a Phylaxia közös beruházásában új gyáregységet építenek Répcelakon. Akkor még az alapozást sem kezdték meg, ma már tető alatt áll a leendő üzem. Berendezéseit — amik jórészt Dániából érkeztek — szerelik, hogy minél előbb termelésbe állhasson a fontos létesítmény. A megye élelmiszergazdaságába illeszkedő gyáregységnek az lesz a feladata, hogy tejport, savóport és állati tápszert gyártson, segítve a fehérjegondok lehetőségek szerinti enyhítését. A leendő üzem naponta 150 ezer liter tejet vagy savót porlaszt majd, amit a helybeli sajtgyár nem lesz képes feldolgozni. A beruházók ajánlatot tettek közzé, illetve versenytárgyalást hirdettek, amelyen az ANHIDR5 nevű dán cég pályázatát találták a legeredményesebbnek, s ő kapta a megbízást az üzem létesítésére. Az ANHIDRO, megbízásából magyar kivitelező, a VASÉP alapozta az épületet Mivel avárakozásnak megfelelően — időnként annál is jobban — dolgozott a megyei építőipari vállalat, nem késett az építkezés, s folyamatosan szerelhették össze az épületelemeket. Egyelőre minden jel azt mutatja, hogy az új év első felében — vagy tán negyedében — megkezdődhet a több mint 80 millió forintos beruházás műszaki átadása, és utána a tej és a savó porítása, a tápszer alapanyagok gyártása. . P-vel jelölt akták Javul a panaszok és bejelentések intézése Sárváron A panaszügyek intézése, a szakigazgatási szervek ilyen jellegű eljárása javult az utóbbi években. Ezzel együtt a lakosság bizalma is nőtt, ami elsősorban a közérdekű bejelentések számának emelkedésében mérhető. A sárvári városi tanács két évvel ezelőtt határozatban jelölte meg azokat a legfőbb szabályokat, amelyekkel az egyes osztályok javíthatják eljáró tevékenységüket, az ügyek emberséges intézésével szélesíthetik tömegpolitikaikapcsolatukat. A határozat megvalósult. Legutóbb már arról adhatott számot a végrehajtó bizottság, hogy az ügyintézés mind tartalmában, mind pedig a határidők tartásában jobban megfelel a követelményeknek. A beérkező panaszokat az iktatókönyvben P-vel jelölik. S ez nemcsak az akták elkülönítése csupán, hanem figyelmeztetés is egyben, különlegesen kezelendő. Az utóbbi két évben az államigazgatási munkával kapcsolatban csupán 11 panaszt nyújtottak be. Négyet építési előírás ellen, négyet építési engedély nélkül létrehozott építmény lebontását elrendező határozat ellen. A kilencedik panasz szintén építéssel kapcsolatos, lakóházjavítás elrendelése ellen fogalmazódott. A 11 panaszból hetet helybenhagyott a megyei tanács vb. titkára, négy esetben új eljárást rendelt el. Ebből kettőt engedély nélküli építkezés, kettőt építési előírás be nem tartása ügyében, mert az első és másodfokú szerv a méltányosság, lehetőségét az eljárás során nem vette figyelembe. A panasszal megtámadott határozatok száma mutatja, hogy a szakigazgatási szervek döntései mindinkább megfelelnek a jogszabály előírásainak — állapította meg a végrehajtó bizottság. A kimondottan államigazgatási panaszokon kívül számos beadvány érkezik a szakigazgatási szervekhez, vagy hangzik el szóban a tisztségviselők fogadóóráin. Az ilyen jellegű „felszólalás” már jóval több, többszázra rúg! Ezek többsége a városgazdálkodáshoz érkezett bejelentéseket tartalmazza, s javarészt szóban hangzik el. Sok még — és gyakran ismétlődő ! — a lakásüggyel kapcsolatos panasz, orvoslásuk a lakásépítés függvénye. A bérlemények berendezésével, felszerelésével azok meghibásodásával kapcsolatos, továbbá az épületek felújítására, állagmegóvására vonatkozó észrevételekre a városgazdálkodási vállalat gyorsjavító részlege soron kívül reflektál, azaz intézkedik. Így tulajdonképpen ezek a bejelentések nem is minősíthetők panasznak. Ugyancsak jelentős az olyan jellegű „megkereséseknek” a száma is, amelyeket tájékozódás céljából tesznek az ügyfelek. A tisztségviselők és az érintett szakigazgatási szervek ilyen esetben is igyekeznek kellő felvilágosítást, orvoslást nyújtani. . Mindezeknek , együttesenköszönhető hogy a panaszok száma egyre csökken, s hogy az ügyintézők magatartása ellen nem merült fel kifogás. A bevezetőben említettük már, hogy a lakosság bizalmát mindenekelőtt a közérdekű bejelentések számának alakulása fejezi ki. Az állampolgároknak joguk és kötelességük is feltárni azokat a hibákat és szabálytalanságokat, amelyeket az állami és gazdasági élet különböző területein látnak, tapasztalnak. S jó érzéssel veszik tudomásul, ha bejelentésük nem pusztába kiáltott szó. A közérdekű bejelentések száma szintén jelentős Sárváron, bár nem elsősorban hibákra és szabálytalanságokra hívják fel a figyelmet. Többségük olyan jószándékú javaslat, amely az utak, járdák javításával, a közúti jelzőtáblák elhelyezésével kapcsolatos. Van, aki a nyilvános telefon felszerelését sürgeti, vagy éppen a parkok fáinak időben történő felnyesésére hívja fel a figyelmet. Akad azonban olyan bejelentés is, amely jogtalan iparűzőt leplez le, vagy a zártkerti terület elhanyagoltságát kifogásolja. Még utcanév megváltoztatására is érkezett javaslat Az illetékes szakigazgatási szervek minden bejelentést megvizsgáltak, kellően eljártak, vagy megtették a kért, szükséges intézkedést. A bejelentőket természetesen írásban értesítették. Felettes szervhez, hatósághoz egyetlen ügyet sem kellett továbbítaniuk mivel valamennyit el lehetett intézni saját hatáskörben. A lakosság részéről nagyon sok észrvétel, javaslat hangzik el a jelölőgyűléseken és a tanácstagi beszámolókonis. Ezekkel — tekintettel arra, hogy nem államigazgatási panaszok — nem foglalkoztak most, hanem a jövő év elején tanácsülésen térnek vissza rá. (pósfai) Postások a kongresszusi vállalások teljesítéséért Pártunk XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére meghirdetett versenymozgalom a postai dolgozók körében is nagy visszhangot keltett, különösen a hírlapterjesztéssel foglalkozó kézbesítők és árusok között. A megye hírlapterjesztői már az év elején megtették vállalásaikat, a Népszabadság, a Vas Népe és a magyar nyelvű szovjet lapok előfizetői számának növelésére, az árusítás fokozására. Időközben úgy határoztak, hogy az eredeti elképzeléseiknél többet tesznek, annál is inkább, mert erre az őszi időszak lehetőséget is ad. Évek óta a szeptember és a december hónapok között keresik fel a postahivatalok kézbesítői és vezetői azokat, akik még nem előfizetői, egyik vagy másik napilapnak. Pedig új előfizetőket szervezni megyénkben nem könynyű, mert Vas megye a napilapok vonatkozásában a községeket illetően az ország 19 megyéje közül az első helyen áll. Az év őszén célkitűzésünk volt 500 Népszabadság és 800 Vas Népe előfizető szervezése. A kongresszusi vállalások a vártnál is jobb eredményt hoztak: 642 Népszabadság és 1226 Vas Népe előfizetői emelkedést sikerült elérni. Az eredményes hírlapterjesztők közül is kiemelkedik a rumi postahivatal eredménye Kongresszusi vállalását nemcsak teljesítette, hanem az abban vállaltnál is jobb eredményt ért el Szíj Istvánná rumi kézbesítő, aki az őszi fejlesztési időszakban a postahivatal versenyvállalásait túl is teljesítette. A kőszegi postahivatal Untenecker János hírlapkézbesítő brigádja május 12-én a Vas Népe hasábjain felhívással fordult a megye valamennyi hírlapterjesztőjéhez, a kongresszusi vállalások minél eredményesebb teljesítése érdekében. Vállalásukat december 1-ére ők is teljesítették. A brigád szakmai vezetője Mester István azok közé a postás vezetők közé tartozik, akik hazánk felszabadulásával egyidőben kerültek vezetői beosztásba. Köztudott, hogy az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvend a Vas Népe megyénkben. Ma már hétköznap 47 ezer, vasárnap pedig több mint 51 ezer példányszámban jelenik meg. Ugyanakkor a Népszabadság vásárlóinak száma is állandóan emelkedik, egyre többen fizetik elő vagy vásárolják meg a Vas Népe mellett a Népszabadságot is. Németh Ilona, celldömölki hírlapfelelős szerint az elért eredmények a hírlapkézbesítők, az egyesített kézbesítők kongresszusi vállalásának is köszönhetőek, és nem utolsó sorban annak, hogy hónapról hónapra emelkedik a Vas Népe színvonala is. A szombathelyi megyei hírlaposztály Ady Endre brigádjának vezetője, Kőfalvi Ferenc a közelmúltban kapott emléklapot a Népszabadság terjesztésének elismeréseként. Elmondta, hogy nagyon örült a kitüntetésnek, és annak, hogy a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny keretében ebben az évben 1300-zal több magyar nyelvű szovjet lapra sikerült előfizetőt szervezniük, mint az elmúlt években. Ehhez sok segítséget kaptak az üzemek, vállalatok szocialista brigádvezetőitől is. Bronzérmes szocialista brigádunk egyik tagja Balogh Gábor, a Vas megyei Lapkiadó Vállalat munkatársaival együttműködve a kongresszusi irányelveket tartalmazó december 8-i Népszabadságból az átlagosnál 13 ezerrel több példányt terjesztett el a megye üzemeinek, termelőszövetkezeteinek dolgozói között A postás dolgozók ez évi munkája a múlthoz hasonlóan most sem volt öncélú. Az igazgatóság vezetői az anyagi lehetőségeket figyelembe véve segítettek a nyugdíjasokon, nagycsaládosokon. Az elmúlt napokban a 800 forintos nyugdíjt el nem érőknek 30 ezer forintot juttattak, ugyanakkor a soproni postaigazgatósághoz tartozó három megyében 344 nagycsaládos, 921 gyermeke 277 500 forintot kapott Galambos Géza Megjelent az Életünk 6. száma A két ünnep, karácsony és újév között indul olvasóinkhoz az Életünk 1974. évi 6., egyben évfolyamzáró száma. Az első írás, ami nyomban a folyóirat fellapozása után szemünkbe tűnik, kissé meglepő címet kapott: Magyarország fővárosa Szombathely. De már az első sorok igazolják a címválasztás indokoltságát, Postai H. János arról a harminc év előtti időszakról ír láttató és emlékeztető hitelességgel, amikor Magyarország kormányhivatalai, s velük a régi rend — a széthullásuk előtti utolsó állomásra — Szombathelyre érkeztek. A kordokumentumokat felvonultató írás nemcsak az átélőnek, de a harminc év előtti időket történelemkönyvből ismerő fiatal nemzedéknek is hasznos olvasmányul ígérkezik. A szám verseit Héra Zoltán, Galambosi László, Takáts Gyula, Káldi János, Tóth Elemér, Devecsery László és Kovács Lajos írták; novellákkal Bába Mihály, Benkő Károly, Jung János és Hegedűs Magdolna jelentkezett. Mind a versek, mind a prózák a máról vagy a ma emberének érzéseiről vallanak olykor bíráló célzattal, olykor a helytállás küzdelmes szépségeit villantva föl. A szociográfiákat és riportokat csokrozó rovatban Tatai Sándor Töredékek a soproni évekből. Kádár Péter A harmadik műszak, és Farkas Imre Néhány kalász című írásait olvashatjuk. Tatay egy diák optikáján keresztül láttatja a régi Sopront, Kádár egy gyári éjszaka keretében anyagot formáló embereket és sorsokat rajzol meg. Farkas Justh Zsigmond emlékezete után kutat az Alföld egyik kis falujában. Az Életünkben megjelenő tanulmányok sorát Z. Szabó László gazdagítja Radnóti önarcképe című munkájával, a képzőművészeinek szánt rovatban Pogány Gábor — Az északdunántúli képzőművészek hatodik kiállításáról — ad értékelő megjegyzésekkel fűszerezett ismertetőt Bozóki Mária Bartha László gyűjteményes kiállítását (Műcsarnok, 1974. okt 11.—nov. 3.) méltatja, Budai Rózsa pedig Perez János vasszobrai címmel az ötvösművész szombathelyi kiállításáról mondja el gondolatait. Az irodalomkritikai részben Mátyás István Lengyel József novelláit (De, te, legény, majd megérted...) ismerteti elemző módon, gyakran élve az összehasonlítás eszközével; a gyermek- és ifjúsági irodalomról szóló részben Cs. Nagy István avatott bírálatát olvashatjuk Kiss Dénes gyermekverseiről. A „szomszédolással” zárul a szám, itt Kuntár Lajos útibeszámolóját találjuk Négy nap Muraszombaton címmel. Képekben, illusztrációkban ez alkalommal sem szűkölködik az Életünk. A címlapot Perez János Pillangó című művének a reprodukciója díszíti, a hátsó borítón Pálfalvi János Cigánymadonkájának másolatában gyönyörködhetünk. Amint a felsorolás is híven tükrözi, eléggé széles olvasói rétegekhez közeledik igényes művekkel az Életünk. Amit pedig hangsúlyozottan szeretnénk említeni, az a folyóirat tematikai gazdagodása. Már a megelőző számban felfigyelhetett rá a Kedves Olvasó, hogy a zenekritika is helyet kapott az Életünkben. Ez alkalommal Körmendi István ír Három város kórustalálkozója címmel Győr—Sopron—Szombathely kórusainak fejlődő kapcsolatáról. * — fi — HÍRADÁSTECHNIKAI TERMÉKEK EXPORTJA. Huszonnyolc féle híradástechnikai terméket, — vagy ezekhez kapcsolódó részegységeket — gyárt a budapesti Híradástechnika Szövetkezet balatonlellei gyáregysége. Új ■'■-mék sorozatgyártása is megkezdődött. Szalagon készül a képkeresős TV kamera. Termékeiket javarészt exportálják. (MTI Fotó : Bajkor József felvétele — RS) 1974. december 19. Vasárnap