Vas Népe, 1974. december (19. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-29 / 303. szám

KÖZ­GAZDASÉG Tető alatt az új gyáregység — Szerelik a dán berendezéseket — Több mint 80 millió forintba kerül Az új év első felében kezdődik a savó és a tej­porítása A nyáron még arról szá­moltunk be, hogy a Tejipari Vállalatok Trösztje és a Phylaxia közös beruházásában új gyáregységet építenek Répcelakon. Akkor még az alapozást sem kezdték meg, ma már tető alatt áll a le­endő üzem. Berendezéseit — amik jórészt Dániából érkez­tek — szerelik, hogy minél előbb termelésbe állhasson a fontos létesítmény. A megye élelmiszergazda­ságába illeszkedő gyáregy­ségnek az lesz a feladata, hogy tejport, savóport és ál­lati tápszert gyártson, segít­ve a fehérjegondok lehetősé­gek szerinti enyhítését. A le­endő üzem naponta 150 ezer liter tejet vagy savót por­laszt majd, amit a helybeli sajtgyár nem lesz képes fel­dolgozni. A­ beruházók ajánlatot tet­tek közzé, illetve verseny­­tárgyalást hirdettek, amelyen az ANHIDR5 nevű dán cég pályázatát találták a leg­eredményesebbnek, s ő kap­ta a megbízást az üzem lé­tesítésére. Az ANHIDRO, megbízásából magyar kivite­lező, a VASÉP alapozta az épületet Mivel a­­várakozás­nak megfelelően — időnként annál is jobban — dolgozott a megyei építőipari vállalat, nem késett az építkezés, s folyamatosan szerelhették össze az épület­elemeket. Egyelőre minden jel azt mutatja, hogy az új év első felében — vagy tán negye­dében — megkezdődhet a több mint 80 millió forintos beruházás műszaki átadása, és utána a tej és a savó po­­rítása, a tápszer alapanya­gok gyártása.­ ­. P-vel jelölt akták Javul a panaszok és bejelentések intézése Sárváron A panaszügyek intézése, a szakigazgatási szervek ilyen jellegű eljárása javult az utóbbi években. Ezzel együtt a lakosság bizalma is nőtt, ami elsősorban a közérdekű bejelentések számának emel­kedésében mérhető. A sár­vári városi tanács két évvel ezelőtt határozatban jelölte meg azokat a legfőbb szabá­lyokat, amelyekkel az egyes osztályok javíthatják eljáró tevékenységüket, az ügyek emberséges intézésével szé­lesíthetik tömegpolitikai­­kap­csolatukat. A határozat meg­valósult. Legutóbb már arról adhatott számot a végrehaj­tó bizottság, hogy az ügyin­tézés mind tartalmában, mind pedig a határidők tar­tásában jobban megfelel a követelményeknek. A beérkező panaszokat az iktatókönyvben P-vel jelölik. S ez nemcsak az akták el­különítése csupán, hanem figyelmeztetés is egyben, kü­lönlegesen kezelendő. Az utóbbi két évben az állam­­igazgatási munkával kapcso­latban csupán 11 panaszt nyújtottak be. Négyet építési előírás ellen, négyet építési engedély nélkül létrehozott építmény lebontását elrendez­­ő határozat ellen. A kilen­cedik panasz szintén építés­sel kapcsolatos, lakóházjaví­­tás elrendelése ellen fogalma­zódott. A 11 panaszból hetet helybenhagyott a megyei ta­nács vb. titkára, négy eset­ben új eljárást rendelt el. Ebből kettőt engedély nélkü­li építkezés, kettőt építési előírás be nem tartása ügyé­ben, mert az első és másod­fokú szerv a méltányosság, lehetőségét az eljárás során nem vette figyelembe. A panasszal megtámadott határozatok száma mutatja, hogy a szakigazgatási szer­vek döntései mindinkább megfelelnek a jogszabály elő­írásainak — állapította meg a végrehajtó bizottság. A kimondottan államigaz­gatási panaszokon kívül szá­mos beadvány érkezik a szakigazgatási szervekhez, vagy hangzik el szóban a tisztségviselők fogadóóráin. Az ilyen jellegű „felszólalás” már jóval több, többszázra rúg! Ezek többsége a város­­gazdálkodáshoz érkezett be­jelentéseket tartalmazza,­­ s javarészt szóban hangzik el. Sok még — és gyakran is­métlődő ! — a lakásüggyel kapcsolatos panasz, orvoslá­suk a lakásépítés függvénye. A bérlemények berendezésé­vel, felszerelésével azok meghibásodásával kapcsola­tos, továbbá az épületek fel­újítására, állagmegóvására vonatkozó észrevételekre a városgazdálkodási vállalat gyorsjavító részlege soron­ kí­vül reflektál, azaz intézke­dik. Így tulajdonképpen ezek a bejelentések nem is mi­nősíthetők panasznak. Ugyancsak jelentős az olyan jellegű „megkeresések­nek” a száma is, amelyeket tájékozódás céljából tesznek az ügyfelek. A tisztségvise­lők és az érintett szakigaz­gatási szervek ilyen esetben is igyekeznek kellő felvilá­gosítást, orvoslást nyújtani. . Mindezeknek , együttesen­­köszönhető hogy a­ panaszok száma egyre csökken, s hogy az ügyintézők magatartása ellen nem merült fel kifogás. A bevezetőben említettük már, hogy a lakosság bizal­mát mindenekelőtt a közér­dekű bejelentések számának alakulása fejezi ki. Az állam­polgároknak joguk és köte­lességük is feltárni azokat a hibákat és szabálytalanságo­kat, amelyeket az állami és gazdasági élet különböző te­rületein látnak, tapasztalnak. S jó érzéssel veszik tudomá­sul, ha bejelentésük nem pusztába kiáltott szó. A közérdekű bejelentések száma szintén jelentős Sár­váron, bár nem elsősorban hibákra és szabálytalansá­gokra hívják fel a figyelmet. Többségük olyan jószándékú javaslat, amely az utak, jár­dák javításával, a közúti jel­zőtáblák elhelyezésével kap­csolatos. Van, aki a nyilvá­nos telefon felszerelését sür­geti, vagy éppen a parkok fáinak időben történő felnye­sésére hívja fel a figyelmet. Akad azonban olyan bejelen­tés is, amely jogtalan ipar­űzőt leplez le, vagy a zárt­kerti terület elhanyagoltsá­gát kifogásolja. Még utcanév megváltoztatására is érkezett javaslat Az illetékes szakigazgatási szervek minden bejelentést megvizsgáltak, kellően eljár­tak, vagy megtették a kért, szükséges intézkedést. A be­jelentőket természetesen írás­­­ban értesítették. Felettes szervhez, hatósághoz egyet­len ügyet sem­ kellett továb­bítaniuk mivel valamennyit el lehetett intézni saját ha­táskörben. A lakosság részéről nagyon sok észrvétel, javaslat hang­zik el a jelölőgyűléseken és a tanácstagi beszámolókon­­is. Ezekkel — tekintettel arr­­a, hogy nem államigazga­tási panaszok — nem foglal­koztak most, hanem a jövő év elején tanácsülésen tér­nek vissza rá. (pósfai) Postások a kongresszu­si vállalások teljesítéséért Pártunk XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tisz­teletére meghirdetett versenymozga­lom a postai dolgozók köré­ben is nagy visszhangot kel­tett, különösen a hírlapter­jesztéssel foglalkozó kézbe­sítők és árusok között. A megye hírlapterjesztői már az év elején megtették vál­lalásaikat, a Népszabadság, a Vas Népe és a magyar nyel­vű szovjet lapok előfizetői számának növelésére, az áru­sítás fokozására. Időközben úgy határoztak, hogy az ere­deti elképzeléseiknél töb­bet tesznek, annál is inkább, mert erre az őszi időszak lehetőséget is ad. Évek óta a szeptember és a decem­ber hónapok között keresik fel a postahivatalok kézbe­sítői és vezetői azokat, akik még nem előfizetői, egyik vagy másik napilapnak. Pe­dig új előfizetőket szervez­ni megyénkben nem köny­­nyű, mert Vas megye a na­pilapok vonatkozásában a községeket illetően az or­szág 19 megyéje közül az első helyen áll. Az­ év őszén célkitűzésünk volt 500 Nép­­szabadság és 800 Vas Népe előfizető szervezése. A kongresszusi vállalások­­ a vártnál is jobb eredményt hoztak: 642 Népszabadság és 1226 Vas Népe előfizetői emelkedést sikerült elérni. Az eredményes hírlapter­jesztők közül is kiemelkedik a rumi postahivatal ered­ménye Kongresszusi válla­lását nemcsak teljesítette, ha­nem az abban vállaltnál is jobb eredményt ért el Szíj Istvánná rumi kézbesítő, aki az őszi fejlesztési időszak­ban a postahivatal verseny­­vállalásait túl is teljesítette. A kőszegi postahivatal Un­tenecker János hírlapkéz­­besítő brigádja május 12-én a Vas Népe hasábjain fel­hívással fordult a megye va­lamennyi hírlapterjesztőjé­hez, a kongresszusi vállalá­sok minél eredményesebb teljesítése érdekében. Vál­lalásukat december 1-ére ők is teljesítették. A brigád szakmai vezetője Mester Ist­ván azok közé a postás veze­tők közé tartozik, akik ha­zánk felszabadulásával egy­­időben kerültek vezetői be­osztásba. Köztudott, hogy az utóbbi években egyre nagyobb nép­szerűségnek örvend a Vas Népe megyénkben. Ma már hétköznap 47 ezer, vasárnap pedig több mint 51 ezer pél­dányszámban jelenik meg. Ugyanakkor a Népszabadság vásárlóinak száma is állan­dóan emelkedik, egyre töb­ben fizetik elő vagy vásá­rolják meg a Vas Népe mel­lett a Népszabadságot is. Németh Ilona, celldömölki hírlapfelelős szerint az elért eredmények a hírlapkézbesí­tők, az egyesített kézbesítők kongresszusi vállalásának is köszönhetőek, és nem utolsó sorban anna­k, hogy­ hónapról hónapra emelke­dik a Vas Népe színvonala is. A szombathelyi megyei hírlaposztály Ady Endre bri­gádjának vezetője, Kőfalvi Ferenc a közelmúltban ka­pott emléklapot a Népsza­badság terjesztésének elis­meréseként. Elmondta, hogy nagyon örült a kitüntetés­nek, és annak, hogy a kong­resszusi és a felszabadulási m­unka­verseny keretében ebben az évben 1300-zal több magyar nyelvű szovjet lapra sikerült előfizetőt szer­vezniük, mint az elmúlt években. Ehhez sok segítsé­get kaptak az üzemek, váll­­alatok szocialista brigádve­zetőitől is. Bronzérmes szo­cialista brigádunk egyik tag­ja Balogh Gábor, a Vas me­gyei Lapkiadó Vállalat mun­katársaival együttműködve a kongresszusi irányelve­ket tartalmazó december 8-i Népszabadságból az át­lagosnál 13 ezerrel több pél­dányt terjesztett el a megye üzemeinek, termelőszövetke­zeteinek dolgozói között A postás dolgozók ez évi munkája a múlthoz hason­lóan most sem volt öncélú. Az igazgatóság vezetői az anyagi lehetőségeket figye­lembe véve segítettek a nyugdíjasokon, nagycsalá­dosokon. Az elmúlt napok­ban a 800 forintos nyugdíjt el nem érőknek 30 ezer fo­rintot juttattak, ugyanak­kor a soproni postaigazgató­sághoz tartozó három me­gyében 344 nagycsaládos, 921 gyermeke 277 500 forin­tot kapott Galambos Géza Megjelent az Életünk 6. száma A két ünnep, karácsony és újév között indul olvasóink­hoz az Életünk 1974. évi 6., egyben évfolyamzáró szá­ma. Az első írás, ami nyom­ban a folyóirat fellapozása után szemünkbe tűnik, kis­sé meglepő címet kapott: Magyarország fővárosa Szombathely. De már az el­ső sorok igazolják a címvá­lasztás indokoltságát, Pos­tai H. János arról a har­minc év előtti időszakról ír láttató és emlékeztető hite­lességgel, amikor Magyar­­ország kormányhivatalai, s velük a régi rend — a szét­hullásuk előtti utolsó állo­másra — Szombathelyre ér­keztek. A kordokumentu­mokat felvonultató írás nem­­csak az átélőnek, de a har­minc év előtti időket törté­nelemkönyvből ismerő fiatal nemzedéknek is hasznos ol­vasmányul ígérkezik. A szám verseit Héra Zol­tán, Galambosi László, Ta­­káts Gyula, Káldi János, Tóth Elemér, Devecsery László és Kovács Lajos ír­ták; novellákkal Bába Mi­­­­hály, Benkő Károly, Jung János és Hegedűs Magdolna jelentkezett. Mind a versek, mind a prózák a máról vagy a ma emberének érzé­seiről vallanak olykor bírá­ló célzattal, olykor a helyt­állás küzdelmes szépségeit villantva föl. A szociográfiákat és ripor­tokat csokrozó rovatban Ta­tai­ Sándor Töredékek a sop­roni évekből. Kádár Péter A harmadik műszak, és Farkas Imre Néhány ka­lász című írásait olvashat­juk. Tatay egy diák optiká­ján keresztül láttatja a ré­gi Sopront, Kádár egy gyá­ri éjszaka keretében anya­­got formáló embereket és sorsokat rajzol meg. Far­­kas Justh Zsigmond emléke­zete után kutat az Alföld egyik kis falujában. Az Életünkben megjelenő tanulmányok sorát Z. Szabó László gazdagítja Radnóti önarcképe című munkájá­val, a képzőművészein­ek szánt rovatban Pogány Gá­bor — Az északdunántúli képzőművészek hatodik ki­állításáról — ad értékelő megjegyzésekkel fűszerezett ismertetőt Bozóki Mária Bartha László gyűjtemé­nyes kiállítását (Műcsarnok, 1974. okt 11.—nov. 3.) mél­tatja, Budai Rózsa pedig Perez János vasszobrai cím­mel az ötvösművész szombat­helyi kiállításáról mondja el gondolatait. Az irodalomkritikai rész­ben Mátyás István Lengyel József novelláit (De, te, le­gény, majd megérted...) is­merteti elemző módon, gyak­ran élve az összehasonlítás eszközével; a gyermek- és ifjúsági irodalomról szóló részben Cs. Nagy István avatott bírálatát olvashatjuk Kiss Dénes gyermekversei­ről. A „szomszédolással” zá­rul a szám, itt Kuntár La­jos útibeszámolóját találjuk Négy nap Muraszombaton címmel. Képekben, illusztrációk­ban ez alkalommal sem szű­kölködik az Életünk. A címlapot Perez János Pil­langó című művének a rep­rodukciója díszíti, a hátsó borítón Pálfalvi János Ci­­gánymadonk­ájának másola­tában gyönyörködhetünk. Amint a felsorolás is hí­ven tükrözi, eléggé széles olvasói rétegekhez közeledik igényes művekkel az Éle­tünk. Amit pedig hangsúlyo­zottan szeretnénk említeni, az a folyóirat tematikai gaz­dagodása. Már a megelőző számban felfigyelhetett rá a Kedves Olvasó, hogy a ze­nekritika is helyet kapott az Életünkben. Ez alkalommal Körmendi István ír Három város kórustalálkozója cím­mel Győr—Sopron—Szom­bathely kórusainak fejlődő kapcsolatáról. * — fi — HÍRADÁSTECHNIKAI TERMÉKEK EXPORTJA. Huszonnyolc féle híradástechnikai terméket, — vagy ezekhez kapcso­lódó részegységeket — gyárt a budapesti Híradástechnika Szövetkezet balatonlellei gyáregysége. Új ■'■-mék sorozat­­gyártása is megkezdődött. Szalagon készül a képkeresős TV kamera. Termékeiket javarészt exportálják. (MTI Fotó : Bajkor József felvétele — RS) 1974. december 19. Vasárnap

Next