Vas Népe, 1976. március (21. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-13 / 62. szám
A szövőnő virágoskertje Nemrég a megyét járva, Magyarlakon meglepődtem: mekkora divat errefelé a magyaros hímzés, kötés, horgolás. S neje is akármilyen fokon! Nincs szinte lány, asszony a faluban, aki mással töltené a szabad idejét Böködik a vásznat ki-ki szólóban, vagy sokadmagával, elővarázsolva a mező, a rét ezerszín-tarkaságát. — Nézzen csak be akármelyik házba. De talán éppen ide kr a szomszédba. Érdemes, ha szépet akar látni, miket készít a Tóth Márton felesége. Szívesen megmutatja magának. ő köztünk a legügyesebb... — mondja alkalmi tájékoztatóm egy falubeli nénike. Tóthné nem lepődik meg az érdeklődő láttán, gyakran jönnek hozzá, megszokta. Mosolya egybeolvad a magyaros párnák, asztalterítők, futók szettek, faliszőnyegek tavaszi pompájával. Valóságos virágoskert Gyerekkorától köt, horgol, hímez, subát sző. Nincs olyan tűvel való foglalatosság, amire ne állna a keze. Hogy tanulta-e? Hát... inkább elleste. Otthon, a szomszédban meg mindenütt a házaknál. Itt is, ott is látott, tapasztalt. Megjegyezte, papírra vetette, ha új mintát látott. Eleinte csak ismerkedett velük, ma szakértőként mutatja: ez a kalocsai minta. Mitől? Attól, hogy a kertben, réten fellelhető virágminták a maguk természetes formájában pompáznak. A harsány de harmonikus színeket önmaga válogatja Tetszés szerint rokonítja egymással a tűzpiros okkersár- iga, olajzöld, lila, bordó és még tudja hány antasi gyöngyfonalat Nagyon fiatalnak látszik, alig akarom elhinni, hogy három gyermek, két lány és egy fiú édesanyja. S hogy köztük is a legidősebb 12 esztendős, aki valóságos kis művész már. Az anyuka első számú tanítványa. Férje a szentgotthárdi kaszagyárban dolgozik: festő-mázoló, ő ugyancsak bejáró volt 1971- ig szövő a selyemgyárban. Aztán amikor letelt a gyermekgondozási szabadság a legkisebb után is, úgy döntött, hogy néhány évet még otthon tölt, amíg felcseperedik a család. Segítette az ott szerzett szaktudás itthoni művészetét? — Hát persze. Hiszen egy tőről fakad. Textiles mesterség az is, ez is. Tóth Mártonná hírneve túljutott a faluszélen. Tavaly a csörötneki művelődési otthon igazgatója kérte, fogadja el a kézimunka-szakkör vezetését Addig csak szabási varrást tanultak a lányok, asszonyok. Elvállalta. Most januárban kezdték. Ahogy híre ment jöttek — jönnek azóta is — az érdeklődők. Tanulók, tez-tagok, tanácsi dolgozók, nyugdíjasok. Hetenként szerdán van a foglalkozás. Az otthont díszítő textíliákon túl ruhákat, blúzt, kötényt is hímeznek. A felszabadulás ünnepére tervezik az első közös kiállításukat-Nézem az alkotó kedv megannyi szépségjelét. Egy népművészeti üzlet kirakatát is jócskán megtöltené. S vajon hány otthont öltöztetnének hintés, virágos köntösbe? — Nem sok ez, csak látszatra. Gondolni kell ám a lányok hozományára. Meg aztán nagy a rokonság, sokfelé megy az ajándék, még külföldre is. És ... Nemsokára elfoglalom régi helyemet az üzemben. Várnak hallottam. Nekem is hiányzik a régi kollektíva. Lakatos Ferenc m ÁÁAAyi mandok titka, n — 14.18 Az utolsó ellenőrzés. XX — 14 55 Hírek — 15 00 Kincskereső ldsködmön (i&m.) — 15 50 Ember és föld — 16 20 Nyugalmunk érdekében — 16.45 Embereket nevelnek — 17 20 Közv .labdarugó-mérkőzésekről — 19 00 Kermilió fontos hangjegy. — 1915 Cica vízi*. — 19.30 Tv-híradó — 20 00 Tévétérna. — 20.05 Kérem a következőt. 13 — 20 ifj Szombat este. . 10 éves találkozó 1 — 22 20 Tv-híradó 2 — 22 30 A kastély NSZK-film osztrák műsor 13.00 Eurovízió közvetítése. Síjátékok. — 16 30 Néha egy seriffnek is kell segítség Vadnyugati komédia — 17 00 Építkezésen. Gyermekműsor — 17 30 Folyt- ifjúsági film — 17 55 Jóéjszaka* gyerekek — 18 00 Panoptikum — 18 25 Szombati Jóe *ét Heinz Conrads műsora — 18 50 Műsorismertetés — 19 00 O—tták kének és dé’-tiroll aktualtásak — 19 55 Snort — 20 A taibnsi szerelmes asszonyok Vietüték — 21 50 Snort — 22 18 Deek F'in* — kemény, mint a kőszikla. PUim — 0 00 Hírek. 2. 10 00 Hangversenyóra — 17 08 Szálkosár nélkül — 18 50 Műsorismertetés — 19 00 Az operáció — 19 *5 Ikebana vláe*ál _ «1 no Ga'éra. — 20 15 Ümeneti zenés műsor. — 2145 Teleobjektív A Rádió és TV a műsorváltoztatás jogát fenntartja. Jl SZOSz— * —m VJ MOZIK MŰSORA Savaria: Árvácska (magyar de 10. du. 46) A bronz karkötő (Szenegál este 81. Mesemozi: Peti kalandjai (magyar du )) Béke: Csapda (román. 5, 7)- ■ 1376. március 13. Szomba! Fiatal turistáknak, üdülőknek A fiatal turistáknak, kempingezőknek, üdülőknek az eddigieknél több és változatosabb kedvezményt nyújt az Állami Ifjúsági Bizottság. Húszezer úttörő kaphat az idén kedvezményes utalványt, amely 200 forint térítés ellenében mintegy 40—50 százalékkal csökkenti a kéthetes táborozás költségeit. A középiskolások, a szakmunkásképzők diákjai 150 forint ellenében kanytak üdülőjegyet, amely egyhetes üdülési szállást, napi háromszori étkezést biztosít A sátortáborok Badacsonyban, Balatonszemesen, Miskolc-Tapolcán, Nagymaroson, Siófok- Sóstón, Szolnokon és a Velencei-tó mellett vannak. Valamennyi ifjúsági korosztály számára kedvezményt nyújt az az utalványtömb, amely tíz darab 10 forintos utalványból áll, s tetszés szerint beváltható szállásra, vagy étkezésre. A borítója egyben 50 százalékos utazási kedvezményt is biztosít Az egyetemisták közül 3000-b an tölthetnek egy-egy hetet kedvezményesen az Extessz nemzetközi üdülőtelepein, a Kilián-telepen, Verőce-Maroson. Százötven forintért a középiskolásokhoz hasonló kedvezményben részesülnek, az egyetemista házaspárok viszont ingyen üdülhetnek Kilián-telepen. Az ifjúmunkások kedvezményes üdülését az ÁIB a szakszervezetek bevonásával bonyolítja le. Az idén mintegy 4200-an pihenhetnek a kijelölt SZOT-üdülőkben, többségben a Balatonnál és általában a főszezonban. A hét napos beutaló ára 150 forint. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok közül 3700-an üdülhetnek Budapesten, a Hotel Ifjú ágban illetve Kőszegen a Hotel Panorámában. Részükre elsősorban téli hónapokban biztosítanak a teljes ellátáson kívül, programot Háromezerötszáz fiatal vehet részt az idén a szocialista országokban szervezett üdülési programokban mindössze 500 forintért. Nagysimonyitól a képernyőre Hlyen egy irigyet fog a hozás? Kicsi, kedves ház Nagysimonyiban. A vasútállomástól hét percnyire. Hogy honnan tudom ezt ilyen pontosan? — Tízéves korom óta bejáró vagyok — kezdte a beszélgetést Hajas Ilona, tvbemondó, amikor felkerestem Nagysimonyiban, szülei házában, ahova kéthetenként hazatér. Már az általános iskola felső tagozatát is bejáróként csináltam végig, mert orosz nyelvet akartam tanulni, és ezt csak Celldömölkön tudtam megtenni. Sokszor kellett vonathoz, autóbuszhoz sietnem, s ezért tudom olyan pontosan, hogy hét percnyire van a vasútállomás, most egyébként Csepelről járok be naponta a Televízióba. „Ica” Nagysimonyiban született, egy ideig Köcskön élt aztán újra Nagysimonyiban. Ezekben a falvakban ismerte meg a szép magyar beszédet, amelyre édesapja, édesanyja tanította. — Tizenkét éves koromban már tagja voltam az édesapám irodalmi színpadának. Közösen jártuk az országot, a versenyeket. Rengeteg verset tanultam, sokszor léptem fel nyilvánosság előtt, s ez jó előiskolának bizonyult Mint bemondó nagy hasznát veszem, nem zavar annyira a nyilvánosság, bár ideges természetű vagyok, de szerencsére mindig sikerül az adás kezdetére megnyugodnom. Hogy Hajas Ilona mennyire Vas megyei ennek a Vas Népe olvasói is megmondhatói. Talán vannak olyanok, akik emlékeznek még egy Hajas Ilona nevű kislányra, aki Celldömölkről, Nagysimonyiról tudósításokat küldött szerkesztőségünknek. Ezeket az írásokat még ma is őrzi s jónéhányszor előveszi Budapesten is. Hogyan lett tv-bemondó? — A próbafelvétel után már javában jártam a bemondó tanfolyamra, amikor március utolsó szombatján, 29-én telefont kaptam, hogy április elsején adásban leszek. Először nem is akartam hinni a fülemnek, aztán áprilisi tréfának véltem a dolgot. Nem az volt... április elsején valóban lement az első adásom, az Iskolatelevízió adásait konferáltam. De ezzel még nem volt vége a dolognak. Érdekesebb a második adásom... ez a nap volt az, amelyet sohasem fogok elfelejteni. Az adás előtt már kívülről tudtam a szövegemet s csak azt figyeltem, hogy mikor gyullad ki az a bizonyos piros lámpa, amely jelzi, hogy kezdhetem a beszédet. Ekkor hirtelen nyílt az ajtó s elém tettek egy papírt azzal, hogy műsorváltozás van. A meglepetéstől szinte moccani sem tudtam, de felvillant a lámpa s beszélnem kellett. Sikerült. közben kortyolt egyet a kávéból. Kedves, komoly arcán mosoly suhant át, s már folytatta is. — Már mondták néhányan, hogy túlságossan komoly vagyok a képernyőn. Szerintem a képernyőn sem lehet állandóan mosolyogni. Tudni kell azt is, hogy mikor helyénvaló és mikor kell komolynak maradni. Ha téved az ember, könynyen bekerülhet a zöld könyvecskébe... — mondja s egy pillanatra elpirul a nevezetes könyv említésekor. — Ez a zöld könyvecske az összes bemondó nevezetes bakiit tartalmazza, s tulajdonosa Fischer Sándor tanár sír, akinek nagyon sokat köszönhetek. Hetente legalább egy alkalommal beszédtechnikai gyakorlatra megyek hozzá, de nemcsak én, hanem az összes bemondó, Takács Mari éppúgy, mint Kertész Zsuzsa vagy Tamási Eszti, ő tanít meg bennünket a helyes kéztartásra, a levegővétel technikájára, a szavak formálására s egyáltalán a szép magyar beszédre, amelyet talán soha nem lehet elég jól megtanulni. Hogy Hajas Ilona mennyire jó tanítvány, azt a nézők tudják a legjobban. — Sokan vonzódnak a tv-bemondói pályához. — Az a sok száz levél, amely hozzánk érkezik, mind azt bizonyítja, hogy irigyelt foglalkozás a miénk. Sokaknál sajnos hiányzik az önkontroll, megírják a lányok, hogy csinosak, jó alakúak, bemondók akarnak lenni. Arról elfeledkeznek, hogy nemcsak a külső a fontos, az dönt, hogy ki milyen szépen, szabályosan beszél magyarul. — Ruhák, sminkek, új frizurák, népszerűség, azt hiszen ezek vonzzák a lányokat — Havonta a fizetésemből körülbelül ezer forintot költök ruhára. A nők igazán a megmondhatói annak, hogy ez sok vagy kevés. Gyakran kell új ruhát vennünk, mert különben már jönnek is a levelek. A népszerűség? Sokszor kell mutatkozni a képernyőn ahhoz, hogy népszerű legyen az ember. Hajas Ilona bemondói munkája mellett a televízió Műsorszerkesztési Főosztályán is dolgozik. Most tanulja a televíziózást Töviről-hegyire szeretné megismerni ezt a milliókat formáló, informáló, szórakoztató csodát, amelynek része az ő munkája is. Cser Kovács Gábor MTI fotó: Naszály Kornélia Olvasónaplónk Interjú nagy írók műhelyében Nagy sikernek bizonyult néhány esztendővel ezelőtt az Európa Könyvkiadónak az a vállalkozása, hoV a Modern Könyvtár hírnévsorozatában két teljes kötetnyi terjedelmet nyújtott íróknak, kritikusoknak arra, hogy kifejthessék: véleményük szerint mi a fontosabb, mi az érvényesebb ? Az alkotó szándéka, vagy maga az alkotás? Ki miért ír? Hogyan születik meg egy-egy elképzelés, egy figura, vagy szerkezet? Mit tart a közönség véleményéről? Érdekli-e, hogy mit írnak róla a kritikusok? Elégedett-e önmagával, és hogyan vélekedik pályatársairól? Otthon érzi-e magát a világban, amelyben él? Érdekelnek bennünket a műhelytitkok, szeretnénk „beavatottak” lenni. Nem csoda hát, hogy az Interjú 1964-es két kötete már-már féltett ritkaságnak számít a könyvgyűjtők berkeiben is, a boltokban pedig hozzá sem lehet férni Az Európa Könyvkiadó újabb 27 alkotó szubjektív vallomásait adta közre nemrég, megintcsak két kötetben, a már jól ismert keretek között, a Modern Könyvtárban. Hogy kikkel társaloghatunk ebben az új sorozatban? Roger Vailland-nal például, a Szép maszk, A törvény, a Különös játék és a Gonosz játékok szerzőjével, az újságíróból lett. Goncourt-díjas francia írásművésszel Az időközben már elhunyt André Maurois-val, aki „vonzó és tipikus példaképe a mesterségbeli írónak, a megbízható, művelt, dolgos és lelkiismeretes literáturnak” — ahogy ezt Gyergyai Albert írta róla. Robert Merle-t valamennyien jól ismerjük a Mesterségem a hálát, a Két nap az élet, A sziget, a Moncada, az Állati elmék, az Üvegfal mögött, a Maiero szerzőjeként Tudjuk róla, hogy nem kommunista, de legalább ennyire közismert következetes baloldalisága is. Michel Bútor, a legsokoldalúbb „új regényíró” Jean-Jgaas de Rambures-nek nyilatkozik a kötetben. Csingiz Ajtmatov, a hazánkban rendkívül népszerű kirg.IV. író, a Dzsamill szerelme, az Életveszélyben, A versenyló halála, a Találkozás fiammal, a Fehér hajó és sok más nagyszerű munka szerzője E. Fehér Pálnak ad érdekes interjút Vele beszélget Jevgenyij Jevtusenko is, a lármás szenzációk hőse, akiről mellesleg hazánkban is könyvtárnyi irodalom látott már napvilágot. A világ negyvenhét országában mozog otthonosan, s úgy internacionalista — az interjú tanúsága szerint —, hogy közben meggyőződő« szovjet hazafi marad... Folytathatnánk a kedvcsináló sort Peter Weiss-szá, aki magyar származású apától és svájci anyától született, ám, napjainkban mégis a legjelentősebb német drámaírónak számít Brecht óta. Ki ne emlékeznék Jean- Patti Marat üldöztetésére és meggyilkolására, vagy a Vizsgálat oratóriumának 11 hátborzongató énekére? És itt van Graham Greene, a mai angol irodalom egyik legnevesebb képviselője, aki úgy szökött meg 17 éves korában az apja igazgatta iskolából, hogy „elviselhetetlenül mélynek" érezte a tanintézetben ködlő unalmat s aki azóta sora vált hűtlenné a kényszerből választott újságíráshoz. Munkái közül aligha felejti el bárki is A csendes amerikait, a Havannai emberünket, vagy a Titkos megbízatás i, s nem véletlen, hogy az interjúban is a felszabadító mozgalmakról vall a legszívesebben. A kötetekben szót kap még Hans Magnus Enzensberger, Truman Capote, Magnés Angel Asturias, Tadeusz Rózewicz, Illyés Gyula és Déry Tibor. A válogatás, szerkesztés munkája s az igényesen megírt, rövid bevezető jegyzetek egyaránt Köves Erzsébet hozzáértését dicsérik. 5