Vas Népe, 1976. november (21. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-11 / 267. szám
M wJlEIm QtB ■ UKu v cmm SJI ■ Wh BSH K HL w B5 MI : . . . . ... x-•.•x-.Xv.x-.v.-.-.-Xv.-.-.v.-.-x-. \\v\4y.-.vX..-. X-..-.-.vXv.vXX-.-. (Folytatás az 1. oldalról) párt- és KISZ-szervezetek jó kapcsolatai ügyével foglalkozva az ifjúsági szövetség IX. kongresszusának határozataira, a végrehajtásukért tett erőfeszítések folytatására hívta fel a figyelmet. A vita során derült ki, milyen fontos ez a demokratikus fórum, s (bizonyíték a kétkedőknek), mennyire jogos a parlament elnevezés kölcsönzése az ilyen eszmecserékre. Huszonkét felszólaló (több jelentkező az idő rövidsége miatt írásban adta be felszólalását, s kapja meg a választ) szinte az intézeti élet minden területét: oktatás, klub, könyvtár, speciális kollégiumok stb. felvetette, vitatta, értékelte, elemezte vagy csak példaként említette, s azt volt az általános vélemény, hogy a jövőben még többször lesz szükség hasonló alkotó légkörű megbeszélésekre. Anélkül, hogy teljes, témafelsorolást tartanánk, jelezzük, hogy az úttörő-vezető képzés hatékonyabbá tételétől kezdve (Juhász Marietta) az orosz nyelv és irodalom, valamint lexika oktatásának, a kötelező irodalom tanulmányozásának ésszerűsítéséig (Sallai Margit), a testnevelés szakos gondoktól (Károly Frigyes) az ösztöndíjelosztás, a menza, az albérleti „otthon” problémájáig (Szabó, Márta, Masszi Péter) úgyszólván mindenre kiterjedt a vita részvevőinek figyelme. Szó esett az osztatlan iskolák meglátogatásának fontosságáról, a pedagógus munka megbecsüléséről és a jövő távlatairól is. Aczél György felszólalásában hangsúlyozta, hogy az eszmecsere nagyon jó érzéssel tölti el, mert jelzi a közös munkáért és a jövőért érzett felelősséget, az ifjúság tenniakarását és segítőkészségét. Külön hangsúlyozta, milyen nagy feladatok várnak ifjú pedagógusainkra és közművelődési szakembereinkre a következő években, évtizedekben, ha például el akarjuk érni, hogy a nyolc általánost ne csak formálisan, hanem ténylegesen elvégezze mindenki, hogy a hátrányos helyzetet (s ez kezdődik a szülői háznál) meg akarjuk szüntetni, s az egyes esetekben tapasztalható egyenetlen fejlődést meggyorsítani. A vitában többször elhangzott mennyiségi minőség kérdéséhez megjegyezte, hogy a minőség fokozatos és következetes emelése mellett még nagyobb mennyiségi követelmények várnak ránk, hisz a népesedéspolitikai intézkedések következtében, a születési arányszám kedvező alakulása miatt 1979—80-tól sokkal több gyermek indul majd az első osztályokban. Az ő felkészítésük (figyelembe véve az időközben úgyszintén növekvő tudományos és egyéb eredményeket, új jelenségeket) még nagyobb helytállást és felelősséget követel. Egy ideig tehát nem lehet sem a képesítés nélkül belépő pedagógusok számát csökkenteni, sem a levelező oktatás helyett más megoldást választani. Végezetül hangsúlyozta, hogy éppen a társadalom fejlődése által felvetett új problémák reális megítélése követeli meg, hogy célkitűzéseinkben is reálisabbak legyünk. Ehhez kell szabni erőforrásaink alaposabb felhasználását is. Kérte a hallgatókat, hogy a korszakra jellemző bonyolult pedagógiai, közművelési feladatok számbavétele és megoldása közben világnézeti tisztázással és alapos szakismerettel, legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint munkálkodjanak mindenütt, ahova társadalmunk állítja őket. Megígérte, hogy a felmerült kérdéseket illetékes szakemberek tanulmányozzák, s érdembeli válaszokat adnak. A parlamenti vita a főigazgató zárszavával ért véget, majd megválasztották a küldötteket. Bertalan L. Fotó: Tóth Imre Megtekintették az intézet audiovizuális laboratóriumát, Derkovits és Dési-Huber képei között. lilllellébeNi Hlifi kalandfilm .... •••• • - ■ ■ ■ • -X.: • ••••, a Csupatit játsszó Madaras József, a Sátorit megszemélyesítő Szilágyi Tibor, és Bokor szerepében Horváth Sándor. A színészek szemmel láthatóan jól érezték magukat szerepükben, mert hitelesen tolmácsolták az író mondanivalóját. Közben egy kis időre felvillannak vasi utcarészletek, tájak, erdők. Bár Szamos Rudolf megírta, hogy: „a film nem a regény és a filmsorozat sem a regény megfilmesítése”, mégis szívesen vettük volna, ha Kántor hőstettei közül azokat helyezte volna előtérbe, amelyek nem annyira a fantáziára, mint inkább a valóságra épültek. Úgy érezzük, az így is jó kalandfilm még többet tudott volna nyújtani. Egy azonban bizonyos. A tévénézők, különösen, akik szeretik a kutyákat, öt estén át — minden csütörtökön — izgalommal ülnek majd készülékeik elé és a vetítés egy órája röpke percnek tűnik majd. Érdemes még megemlíteni a film zenéjét, amelyet Tamássy Zdenkó szerzett. Motívumaiban néha emlékeztet a nemrég bemutatott kalandfilm, a Vivát Benyovszky zenéjére. Zentai Pál sairól jobbra: Madaras József Csupati filmbeli megszemélyesítője. Mellette Kántor hajdani gazdája, Tóth Tibor nyugalmazott rendőralhadnagy és Miszlay Ferenc rendőrfőtörzsőrmester, nyomozókutya vezető, az ő Tuskó nevű kutyája játssza Kántor szerepét. A felvétel az egyik forgatási szünetben készült. 1976. november 11. Csütörtök Kölcsönzés a kisgazdaságok segítésére A megye fogyasztási szövetkezeteinek korábban egyik jellemzője volt a kölcsönzés. Emlékszünk még arra az időre, amikor mosógépet csak szakszervezeti kiutalásra lehetett kapni. Ebben az időben nagyon hasznos volt az a szolgáltatás, hogy a szövetkezetek mosógépet, centrifugát, porszívót, perszelőgépet és edényt kölcsönöztek a családoknak. A háztartási gépeket gyártó ipar és az életszínvonal ma már odáig fejlődött, hogy sem szakszervezeti kiutalásra, sem kölcsönzésre nincs szükség ezeket a berendezéseket, eszközöket illetően. Ma már ezek a háztartási gépek nemhogy kiutalásra, hanem részletre kaphatók. Itt-ott persze még előfordul a kölcsönzés is, de ahogy mondani szokták: „Nem jellemző”. A kölcsönzési szolgálat önmagában jó intézmény, csakhogy a fejlődéssel ebben a tekintetben is lépést kell tartani. Mit értünk ez alatt? A kölcsönzés, mint ilyen maradjon, csak a kölcsönzött áruk, gépek, berendezések változzanak. A mosógépek, centrifugák, porszívók, tányérok ma már porosodnak az ÁFÉSZ-ek kölcsönzési részlegeinél és raktáraiban. Ugyanakkor egy sor kisgép : kerti traktor, permetezőgép, fűnyíró, fűrész, stb. keresettek a háztáji és kisgazdaságokban, valamint a kertbarát mozgalom tagjai körében. Ezeket megvásárolni, beszerezni is nehéz és a kölcsönzési szolgálatnál sem találhatók. Két irányban vár tehát kedvező változást a lakosság. A gépipar gyártson több, a háztáji gazdaságokat segítő kisgépet. Ezek kaphatók legyenek készpénzért vagy részletre az üzletekben és ilyenekre cserélje ki a régi berendezéseket a szövetkezetek kölcsönző szolgálata is. A kedvező változás elősegítené a zöldség- és gyümölcstermelés fejlesztését, valamint a lakosság új irányban jelentkező igényeinek kielégítését. F. L. 77 éves volt A kósza hírek, melyek leggyakrabban „szenzációjuk” folytán terjednek széltében-hosszában hihetetlen gyorsasággal, mindig felvillanyozzák ideig-óráig az ezekre általában fogékony közvéleményt. Legalábbis addig, amíg a háttérbe szorult valóság napvilágra nem kerül. Felvillanyozta tegnap a szombathelyieket is (de azóta tán még távolabbra is eljutott a „hír”), hogy a Kossuth Lajos utcai szövetkezeti fodrászüzletben rejtélyes körülmények között hirtelen halálát lelte egy 38 éves fiatalasszony. Hogy mi volt a rejtélyes körülmény? A jólértesültek azonnal tudni vélték, s szörnyülködve adták tovább: áramütés! Így üljön búza alá az ember! Nos, szerkesztőségünk a legilletékesebb helyeken érdeklődve (az orvosszakértő és a rendőrség egybehangzó állítása alapján) az alábbi tényállást rögzítette. Valóban haláleset történt az említett üzletben. Kovács Irén (nem 38, hanem) 77 éves nyugdíjas tanítónő, Narda, Petőfi Sándor u. 49. szám alatti lakos vesztette életét várakozás közben a szívroham következtében. A kétségkívül tragikus eset adott tápot a mendemondának. Ideig-óráig. (lakatos) Fogassal! hónap (Lakatos Ferenc rajza) |