Vas Népe, 1976. november (21. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-11 / 267. szám

M wJlEIm QtB ■ UKu v cmm SJI ■ Wh BSH K HL­ w B5 M­I : . . . . ... x-•.•x-.Xv.x-.v.-.-.-Xv.-.-.v.-.-x-. \\v\4y.-.vX..-. X-..-.-.vXv.vXX-.-. (Folytatás az 1. oldalról) párt- és KISZ-szervezetek jó kapcsolatai ügyével foglal­kozva az ifjúsági szövetség IX. kongresszusának határo­zataira, a végrehajtásukért tett erőfeszítések folytatásá­ra hívta fel a figyelmet. A vita során derült ki, mi­lyen fontos ez a demokrati­kus fórum, s (bizonyíték a kétkedőknek), mennyire jo­gos a parlament elnevezés kölcsönzése az ilyen eszme­cserékre. Huszonkét felszóla­ló (több jelentkező az idő rö­vidsége miatt írásban adta be felszólalását, s kapja meg a választ) szinte az intézeti élet minden területét: okta­tás, klub, könyvtár, speciális kollégiumok stb. felvetette, vitatta, értékelte, elemezte vagy csak példaként említet­te, s azt volt az általános vé­lemény, hogy a jövőben még többször lesz szükség hasonló alkotó légkörű megbeszélé­sekre. Anélkül, hogy teljes, téma­felsorolást tartanánk, jelez­zük, hogy az úttörő-vezető képzés hatékonyabbá tételé­től kezdve (Juhász Marietta) az orosz nyelv és irodalom, valamint lexika oktatásának, a kötelező irodalom tanul­mányozásának ésszerűsítéséig (Sallai Margit), a testnevelés szakos gondoktól (Károly Frigyes) az ösztöndíjelosztás, a menza, az albérleti „ott­hon” problémájáig (Szabó, Márta, Masszi Péter) úgy­szólván mindenre kiterjedt a vita részvevőinek figyelme. Szó esett az osztatlan iskolák meglátogatásának fontossá­gáról, a pedagógus munka megbecsüléséről és a jövő távlatairól is. Aczél György felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy az eszmecsere nagyon jó érzés­sel tölti el, mert jelzi a közös munkáért és a jövőért érzett felelősséget, az ifjúság tenni­­akarását és segítőkészségét. Külön hangsúlyozta, milyen nagy feladatok várnak ifjú pedagógusainkra és közmű­velődési szakembereinkre a következő években, évtize­dekben, ha például el akar­juk érni, hogy a nyolc álta­lánost ne csak formálisan, hanem ténylegesen elvégezze mindenki, hogy a hátrányos helyzetet (s ez kezdődik a szülői háznál) meg akarjuk szüntetni, s az egyes esetek­ben tapasztalható egyenetlen fejlődést meggyorsítani. A vitában többször elhangzott mennyiségi minőség kérdésé­hez megjegyezte, hogy a mi­nőség fokozatos és követke­zetes emelése mellett még nagyobb mennyiségi követel­mények várnak ránk, hisz a népesedéspolitikai intézkedé­sek következtében, a születé­si arányszám kedvező alaku­lása miatt 1979—80-tól sok­kal több gyermek indul majd az első osztályokban. Az ő felkészítésük (figyelembe vé­ve az időközben úgyszintén növekvő tudományos és egyéb eredményeket, új jelensége­ket) még nagyobb helytállást és felelősséget követel. Egy ideig tehát nem lehet sem a képesítés nélkül belépő pe­dagógusok számát csökkente­ni, sem a levelező oktatás he­lyett más megoldást válasz­tani. Végezetül hangsúlyozta, hogy éppen a társadalom fejlődése által felvetett új problémák reális megítélése követeli meg, hogy célkitűzé­seinkben is reálisabbak le­gyünk. Ehhez kell szabni erőforrásaink alaposabb fel­­használását is. Kérte a hall­gatókat, hogy a korszakra jellemző bonyolult pedagó­giai, közművelési feladatok számbavétele és megoldása közben világnézeti tisztázás­sal és alapos szakismerettel, legjobb tudásuk és lelkiisme­retük szerint munkálkodja­nak mindenütt, ahova társa­dalmunk állítja őket. Meg­ígérte, hogy a felmerült kér­déseket illetékes szakemberek tanulmányozzák, s érdembeli válaszokat adnak. A parlamenti vita a főigaz­gató zárszavával ért véget, majd megválasztották a kül­dötteket. Bertalan L. Fotó: Tóth Imre Megtekintették az intézet audio­vizuális laboratóriumát, Derkovits és Dési-Huber képei között. lil­ll­ellébeNi Hlifi kalan­dfilm .... •••• • - ■ ■ ■ • -X.: • ••••, a Csupatit játsszó Madaras József, a Sátorit megszemé­lyesítő Szilágyi Tibor, és Bo­kor szerepében Horváth Sán­dor. A színészek szemmel láthatóan jól érezték magu­kat szerepükben, mert hite­lesen tolmácsolták az író mondanivalóját. Közben egy kis időre felvillannak vasi utcarészletek, tájak, erdők. Bár Szamos Rudolf megír­ta, hogy: „a film nem a re­gény és a filmsorozat sem a regény megfilmesítése”, mégis szívesen vettük volna, ha Kántor hőstettei közül azokat helyezte volna előtér­be, amelyek nem annyira a fantáziára, mint inkább a va­lóságra épültek. Úgy érezzük, az így is jó kalandfilm még többet tudott volna nyújtani. Egy azonban bizonyos. A té­vénézők, különösen, akik sze­retik a kutyákat, öt estén át — minden csütörtökön — iz­galommal ülnek majd készü­lékeik elé és a vetítés egy órája röpke percnek tűnik majd. Érdemes még megem­líteni a film zenéjét, ame­lyet Tamássy Zdenkó szerzett. Motívumaiban néha emlékez­tet a nemrég bemutatott ka­landfilm, a Vivát Benyovsz­­ky zenéjére. Zentai Pál sairól jobbra: Madaras József Csupati filmbeli megszemélyesítője. Mellette Kán­tor hajdani gazdája, Tóth Tibor nyugalmazott rendőralhadnagy és Miszlay Ferenc rendőrfőtörzsőrmester, nyomozókutya vezető, az ő Tuskó nevű kutyája játssza Kán­tor szerepét. A felvétel az egyik forgatási szünetben készült. 1976. november 11. Csütörtök Kölcsönzés a kisgaz­daságok segítésére A megye fogyasztási szö­vetkezeteinek korábban egyik jellemzője volt a köl­csönzés. Emlékszünk még arra az időre, amikor mo­sógépet csak szakszervezeti kiutalásra lehetett kapni. Ebben az időben nagyon hasznos volt az a szolgálta­tás, hogy a szövetkezetek mosógépet, centrifugát, porszívót, perszelőgépet és edényt kölcsönöztek a csa­ládoknak. A háztartási gépeket gyár­tó ipar és az életszínvonal ma már odáig fejlődött, hogy sem szakszervezeti kiutalásra, sem kölcsönzés­re nincs szükség ezeket a berendezéseket, eszközö­ket illetően. Ma már ezek a háztartási gépek nem­hogy kiutalásra, hanem részletre kaphatók. Itt-ott persze még előfordul a kölcsönzés is, de ahogy mondani szokták: „Nem jellemző”. A kölcsönzési szolgálat önmagában jó intézmény, csakhogy a fejlődéssel eb­ben a tekintetben is lépést kell tartani. Mit értünk ez alatt? A kölcsönzés, mint ilyen maradjon, csak a kölcsönzött áruk, gépek, berendezések változzanak. A mosógépek, centrifu­gák, porszívók, tányérok ma már porosodnak az ÁFÉSZ-ek kölcsönzési részlegeinél és raktáraiban. Ugyanakkor egy sor kis­gép : kerti traktor, perme­tezőgép, fűnyíró, fűrész, stb. keresettek a háztáji és kisgazdaságokban, vala­mint a kertbarát mozga­lom tagjai körében. Ezeket megvásárolni, beszerezni is nehéz és a kölcsönzési szolgálatnál sem találha­tók. Két irányban vár tehát kedvező változást a lakos­ság. A gépipar gyártson több, a háztáji gazdaságo­kat segítő kisgépet. Ezek kaphatók legyenek kész­pénzért vagy részletre az üzletekben és ilyenekre cserélje ki a régi berende­zéseket a szövetkezetek kölcsönző szolgálata is. A kedvező változás elősegíte­né a zöldség- és gyümölcs­­termelés fejlesztését, va­lamint a lakosság új irány­ban jelentkező igényeinek kielégítését. F. L. 77 éves volt A kósza hírek, melyek leggyakrabban „szenzáció­juk” folytán terjednek széltében-hosszában hihetetlen gyorsasággal, mindig felvillanyozzák ideig-óráig az ezekre általában fogékony közvéleményt. Legalábbis addig, amíg a háttérbe szorult valóság napvilágra nem kerül. Felvillanyozta tegnap a szombathelyieket is (de azóta tán még távolabbra is eljutott a „hír”), hogy a Kossuth Lajos utcai szövetkezeti fodrászüzletben rej­télyes körülmények között hirtelen halálát lelte egy 38 éves fiatalasszony. Hogy mi volt a rejtélyes kö­rülmény? A jólértesültek azonnal tudni vélték, s ször­­nyülködve adták tovább: áramütés! Így üljön búza alá az ember! Nos, szerkesztőségünk a legilletékesebb helyeken érdeklődve (az orvosszakértő és a rendőrség egybe­hangzó állítása alapján) az alábbi tényállást rögzí­tette. Valóban haláleset történt az említett üzletben. Kovács Irén (nem 38, hanem) 77 éves nyugdíjas taní­­tónő, Narda, Petőfi Sándor u. 49. szám alatti lakos vesztette életét várakozás közben a szívroham követ­keztében. A kétségkívül tragikus eset adott tápot a mende­mondának. Ideig-óráig. (lakatos) Fogassal! hónap (Lakatos Ferenc rajza) |

Next