Vas Népe, 1976. december (21. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-29 / 307. szám
Párbeszéd Szabó Magdával Az írói sors mindig valahol ott kezdődik: azon a tájon, ahol az ember szeme először nyílik rá a világra, ahol először hallja azokat a szavakat, amelyekből valamikor majd megszületik a mű. — Szülőföldjéről hozott-e, kapott-e megtanulhatatlant Szabó Magda? — Két megyét hoztam: a hajdúsági tájegységet, apám hazáját, s Békést, a Kőrösök vidékét, anyám szülőföldjét. Mindketten Debrecenbe kerültek, összeházasodtak. Ebből a kusza képletből lettem, s hoztam őket mindmáig magammal. A múltkoriban Gyulán járva tíz házanként bizonytalankodtam : csupa új utcanév fogadott. De egyszer csak megütötte a fülemet egy mondat: „Olyan egyszálból volt lánykorában, s most, hogy asszony, egészen dübbenés”. S ott állt egyszerre előttem: apám. Viszszahozta egy mondat az egykor volt időkből. Ez a tanulhatatlan szókincs bővült később a hajdúsági szavakkal. — S tartozik-e megíratlan könyvvel ennek a tájnak, az otthoniaknak?— Epikai adósságom van, de ebből törlesztek rövidesen. Anyám történetét írom meg, dokumentumregényben. — Az a szép fényes nap című hangjátéka, majd drámája meglepte hallgatóit, nézőit szándékos anakronizmusaival, sajátos történelemszemléletével. Hősei egyetlen mondatban ezer esztendőt szökkennek előre-hátra... — Az a fiatal lány, aki voltam, feljött’ Budapestre egy kapukulccsal, egy nagy kenyérrel és egy színdarabkézirattal. S azonnal ellopták a kenyeret meg a kéziratot. Azt az első drámát már sose tudtam megírni. De az a lány sok mindent megért azóta. A háború múltán úgy lábadozott az ember, mint egy nagy műtét után. Még akkor is, ha nem tartozott az üldözöttek közé. Idő kellett, hogy magamhoz térjek. Meg kellett írnom személyes mondanivalómat a vidékről. Aztán tudomásul kellett vennem, hogy Pesten élek. S amikor erről is elmondtam „magánüzenetemet”, szerettem volna nagyobb egységet boncolni. Először csak kisebb körben kezdtem vizsgálni a magyar történelmet. Fanny-darabomban, Arabban azt írtam meg, miképpen lép színre egy magyar író a korai időkben. A Szemlélők kifejezetten politikai regény volt, ha úgy tetszik: pamflet. Mert a történelmet nem történetnek tekintettem, hanem képletnek, amelyben világosan látni a konstrukciót. Történelmi alaphelyzet elemzéséséből született Az a szép fényes nap című drámám. Ez majdnem természettudományos írás: kémia, biológia, matematika. A személyek körül fúvó szelek áramlatai szintén mások, mint korábban, amikor szenvedélyt vagy katarzist próbáltam ábrázolni. Persze ehhez is el kellett múlni az ifjúságnak, hogy az ember józanul, önmaga és a helyzet síratása nélkül szóljon hőseiről. — A távolságtartás és az igazi ökonómia tehát a tapasztalt író tulajdonsága? — Annak a nemzedéknek vagyok a tagja, melynek fejlődésébe egy nem szerencsés művelődéspolitikai áramlat beleszólt. Tíz esztendeig hallgattam. Ha akkor tudomásul vesszük, hogy az egyik író ilyen alkatú, a másik olyan, ki a faluról ír, ki a munkásokról, ki pedig az általa ismert világ pusztulásáról, harmonikusabban fejlődhettünk volna valamennyien. Fiatalnak lenni persze nem annyi, hogy valakinek kék a szeme. Az ifjúság csak egy ideig tart. De ami jó: megmarad. A tehetség a rosszat ledobja. Mi is úgy kezdtük, ahogy a maiak: amikor annak idején zölden és rettegve megismertem Schöpflin Aladárt, még olyan nyafogó verseket írtam, mint egy beteg macska. Sosem felejtem el, mit éreztem, amikor az a csodálatos öregember megjegyezte: egy szót sem ért az egészből... Ma már tudom: természetes, hogy mindez így volt. Fölnőttünk, s a mi generációnk is hozott valamit. Így van ez most is: új születik. Mert minden friss raj újat hoz. Azt vallom: idős vagy fiatal — dolgozzék mindenki a maga módján. — Nincs ok tehát aggodalomra? — Aggodalmaim közéletiek. Mérhetetlen mennyiségű adatot kell beletáplálni a gyerekekbe, mert a komputerek századában élünk. S szükséges is ez az ismerettömeg, ha azt kívánjuk, hogy utódaink ne legyenek idegenek a jövendőben. Ám eközben egyre több humán ismeret kiszorul. Pedig a nagy gondolatokat mégiscsak az írók, művészek közvetítették. Hogy fogják mindezt nélkülözni a minket követők? Már most nehéz tudomásul vennem, hogy gyermekeink a legnagyobb versek jelentős részét nem is ismerik. Tételes oktatás helyett igazi pedagógus egyéniségek kellenének, akik az irodalom szeretetét plántálják tanítványaikba. Hogy levegyék a polcról azt is, ami nem kötelező. Hogy ne csak a Szózatot olvassák, hanem a költő korát, kortársait is. A magvetőket, akik a forradalmat előkészítették. Hogy ne csupán a forradalom technológiáját, makettjét tudják. Hogy megértsék a forradalmi folyamatot. Azt az időt is, amikor nem lőnek. Mert az Anyám tyúkja is forradalmi vers: az volt, amikor Petőfi megírta. Disztichonok évadján egyszercsak azt mondta „Ejh, mia kő”! — Végezetül a szokásos kérdés: a már említett dokumentumregényen kívül min dolgozik? — A tatárjárással foglalkozom. Említettem: szeretem a történelmi alaphelyzeteket. Most az újjáépítés érdekel. A helyzet, amelyben az embernek úgy kell megindulnia, hogy jóformán partnere sincs. A fele nem érti, a fele nem akarja. IV. Béla családjában mindenki szent volt. Csak ő nem. Ő „csupán” dolgozott... De hát a munka érdemi részétől még igen távol vagyok. Ilyenkor hónapokig csak olvasok, olvasok. Aztán majd várok, hogy mindezt elfelejtsem. Mert írni csak így tudok. Sikerül-e, s miképpen? Most még csak az bizonyos, ha megírom: dráma lesz, színpadi dráma. Nádor Tamás 1976. december 29. Szerda Kőszegi csontba faragva Ki hinné, mire jó egy kimustrált fogorvosi fúrókészülék? Nos, nem kevés leleményességre, találékonyságra, s mellette persze bizonyos elhivatottságra, kifejlett szépérzékre, kézügyességre, s mindenek felett tehetségre van szükség, hogy valaki apró, miniatűr csontfaragványok nélkülözhetetlen kellékeként használja. Amint azt Feigl Lajos tanár teszi Kőszegen. Haiból — ahogy ő mondja,puszta kedvtelésből. Bár a hófehér kis miniatúrák, amikből egy vitrinrevalót szemlélünk a családi otthon legféltettebb zugában, talán többet mondanak értékben, mint egyéb átlag hobby-termékek. Domborművek, emblémák, címerek, cégérek, megörökített városképek, műemléki házsorok, épületek öltenek változatos formát négyszögletes, kerek vagy ovális keretbe foglalva néhány centiméternyi felületen. Mi minden fér bele egy gyufásskatulya nagyságú, simára egyengetett csontlapba!... A bűbájos Jurisics tér csaknem teljes terjedelmében. Vagy éppenséggel egész Kőszeg panorámája — madártávlatból nézve. A hírneves várkapitány családi címere, mint finoman kivarrt kézimunka, s mellette a hősi vár egy-egy bástyatornya, saját tervezésű stílusos barokk motívumokkal övezve, szinte elvész a tenyérben. Egy-egy színfoltja, ékessége, szimbóluma a városnak, mely kifogyhatatlan bőséggel kínálja, adja a témát. Ahogy csodáljuk az aprócska művészi alkotásokat, mintha képeskönyvet nézegetnénk, vagy az ódon helyszíneket járnánk! Minden, minden itt van egy csokorban, ami jellegzetes, szép, hangulatos, szíve-lelke ennek a kisvárosnak. — No azért van még pótolni való — mondja a „mester”. — Itt vannak például a csodálatos szépségű kapuk, az öreg házakon. Egyedi, messzi évszázadokból fennmaradt becses emlékek. Ereklyék! Lehetne őket nem megörökíteni ? Ezekre készülök most. S aztán jön a gimnázium jubileuma, a városalapítás nagy évfordulója ... Feigl Lajos ősrégi kőszegi dinasztia leszármazottja. Kézműves, fafaragó, kötélverő foglalkozást űztek a dédszülők, még régebbi ősök. Nyomdász volt az édesapa. Műhelyében készült a helybeliek évtizedeken át kedves lapja, a „Kőszeg és Vidénc Cimici ’s nyomdásznak indult. Ott, az ólomba, linósba, fémbe vésett klisék adták talán egészen ifjúkorban a kedvet, fejlesztették a tehetséget a kései művészkedéshez. A sors úgy hozta, hogy mégis a tanári hivatást választotta. 30 éve pedagógus. A Kisegítő iskola és Nevelőotthonban tanít szülővárosában. Minden igyekezete, hogy a kis nebulókban minél előbb felébressze a vonzalmat minden iránt, ami szép, művészi, esztétikailag megragadó. Járja velük naponta a hegyvidéket, közösen gyűjtik, amit a természet szinte maga formált késszé: kivetett szőlőtőkék egy-egy érdekes darabját, fagyökerek, törzsek „életrekelt” ember- és állatfiguráit.Ezermester. Díszdobozokat, falikarokat, sőt komplett szobagarnitúrát is készített már intarziás berakással. Egy kisváros, Kőszeg ihletett művésze, szerelmese, megörökítője. Csontba álmodja szülővárosát. Elsőként. Mert előtte nem tette meg senki...Lakatos Ferenc Futó- Tákfalvi Elemér Alkotás közben ... Készül a díszes csontékszer, Kis csokor a miniaturákból. Mint finoman kivarrt kézimunka... Jurisics Miklós egykori címere — néhány centiméternyi nagyságban. Mai műsor RÁDIÓ KOSSUTH RADIO C.27 Szoc. brigádok akadémiája. — 8.57 Zenés képes könyv. — 9.12 A színháztörténész mondja. — 9.27 Kórusok. — 10.05 Hófehérke. Mesejáték. — 10.40 válaszolunk hallgatóinknak. — 10.55 Zenekari muzsika. — 12.35 Tánczene. — 13.20 Riport. — 13.40 Népi zene. — 14.03 Ezeregy délután. — 14.38 Siklósi várfesztivál. III. — 15.10 Az indiánoknál. — 15.35 Egy pálya vonzásában. — 15.50 Filmzene. — 16.10 Daloló, muzsikáló tájak. — 16.30 Kórus. — 16.43 Kander. Kabaré. Részi. — 17.07 Munkánk szolgálat. — 17.35 Hallgassunk operát. — 18.15 Könyvszemle. — 19.15 Irodalmi est Komlón. — 20.00 Nótacsokor. — 20.48 Kis magyar néprajz. — 20.53 Emlékezés Pablo Casalsra. — 22.20 Mozambiki jegyzet. — 22.30 Dzsessz. — 22.45 A dadogós gyermekekről. — 23.00 Zenekari muzsika. — 0.10 Táncdalok. PETŐFI RADIO 8.65 A Stúdió 11. felv. — 8.33 Fúvószene. — 8.50 slágermúzeum. — 9.33 Operettrészletek. — 11.33 A Szabó család. — 12.00 Népi zene. — 12.33 Operaegyüttesek. — 13.33 Zene gyermekeknek. Kettőtől — ötig. . . Zenés délután. — 17.00 Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00 Riport. — 18.10 Népi zene. — 18.33 Népszerű dallamok. — 19.38 Rock. — 20.08 Előadás. — 20.33 Ez is, az is. . . — 22.32 Hervé, Lili. Operett. GYŐRI RADIO 17.00 Műsorismertetés, hírek. — 17.05 Slágereink voltak 1976-ban. I. — 17.30 Nők tíz perce. — 17.40 Énekegyüttesek műsorából. — 18.00 Nyugat-dunántúli krónika. — 18.15 Nóták, csárdások. — 18.27 Hírösszefoglaló. TELEVÍZIÓ BUDAPEST 8.29 Tévétorna. — 8.35 Szünidei matiné. Mihály úr kalandjai. 7. — 9.05 És sem vagyok itthon. 7. — 9.15 Stan és Pan, 11 és 12. — 9.25 A gyermekek kint játszanak. Mb. bolgár film. — 10.55 Delta. — 11.20 A szerelem és Mr. Lewisham. 1. — 12.05 Játék a betűkkel (ism.). — 15.33 Hírek. — 15.40 Melyiket az ötezerből. — 15.55 Labdarúgó Képes Sport Teremkupa (Rába— Videoton és Vasas—O. Dózsa). — 17.35 Természetbarát. — 18.00 Román est. Románia ma. Kisfilm összeállítás. — 19.00 Esti mese. — 19.20 Tévétorna. — 19.30 Tv-híradó. — 20.00 A banditák alkonya. Mb. román film (14 éven felüli). — 21.35 Szórakoztató zene. — 22.05 Látogatóban Mihail Benicunál. — 22.35 Tv-híradó 3. 18.28 A tv szabadegyeteme. — 19.30 Tv-híradó. — 20.00 Gitáriskola kezdőknek. 9. — 20.15 Európai képek: Granada. — 20.45 Paganini: D-dúr hegedűverseny. — 21.15 Tv-híradó 2. — 21.35 Tizenegy több mint három. Tv-film. JUGOSZLÁV műsor 17.10 Magyar nyelvű tv-napló. — 17.45 Kis világ gyermekhíradó. — 18.15 Tudomány. — 18.45 Szórakoztató zene. — 20.00 Válogatás szerdán. — 20.55 Arcképek: Mika Spiljak. — 22.00 A világ körülöttünk. OSZTRÁK műsor 9.00 A tulipiros autóbusz. — 9.30 Michel Lönnebergából. Filmsorozat. — 10.00 Nevessünk együtt. Stan és Pan. —• 17.00 Kicsinyek műsora. — 17.55 Jóéjszakát gyerekek. — 18.00 Chicago Teddybór és társai. Filmsorozat. — 18.30 Mr. Családi műsor. — 19.00 Osztrák képek. — 19.30 Tvhíradó, kultúra, sport. — 20.00 Negyven kocsi vadnyugat felé. Western paródia. — 22.20 Hírek, sporthírek. 2. 17.30 Mi lehetnék én? — 18.00 Francia nyelvtanfolyam. — 18.30 Az évszázad művészete. — 19.10 Arcok és tájak. — 20.00 Irodalmi műsor. — 20.45 Két zeneszerző egy mű. — 21.30 Tv-híradó 2. Kultúra. — 22.00 A dzsungel titka (film). A Rádió és TV a műsorváltoztatás jogát fenntartja. MOZI Savaria: Szigorú kamaszkor (csehszlovák, de. 10, fél 4). Francia kapcsolat (amerikai, 3/1 8, 8). Meteorológiai gyorsmérleg az ó-évrtől Gyakori manapság a panasz, hogy megváltozott az időjárás: nincs igazi nyár, tél, felborult az időjárás egyensúlya. Áll-e ez 1976-ra? — kérdeztük a Meteorológiai Intézetben Szalma Jánosnét, az Éghajlati Tájékoztatási Osztály munkatársát. — Egyáltalán nem — hangzott a válasz. 1976 normális meteorológiai év volt. Évi átlagban a középhőmééséklet tizedfoknyira „hozta” a százegynéhányéves átlagot, és a mintegy 50 milliméteres csapadékhiányt a feltehetően csapadékosabb december pótolja. — Természetesen akadtak jócskán meteorológiai anomáliák, de ilyenek a hivatalos meteorológiai bejegyzések több mint egy évszázados krónikája szerint minden évben előfordultak. Mondjuk tehát inkább úgy, hogy néhány érdekességgel ez az év is gazdagította a meteorológiai megfigyelések tárát. Január nagyon meleg volt: 12-én — plusz 12,5 fokos hőmérséklettel — évszázados napi rekord dőlt meg. Tegyük hozzá, hogy a legmagasabb januári hőmérsékletet 1920. január 14-én mérték, plusz 15,1 fokot. — A február szárazságával tűnt ki. A sokéves csapadékátlagnak csupán 50 százaléka hullott le. Viszont ebben a hónapban volt az év leghidegebb napja: mínusz 21,4 fokot mértek Tiszabecsen. Rendkívül hideg márciust hozott a meteorológiai tavasz első hónapja, sokszor került fagypont alá a hőmérő. Március 12-én például Kalocsán két tized híján mínusz 20 fokot mértek. Érdekes, hogy a „bolond április” és a vénasszonyok nyara az idén nem hozta igazi formáját. Áprilisban nem volt változékony az időjárás; 22 napon át egyfolytában mediterrán tavasz uralkodott, sok esetben plusz 6—8 fokos átlagon felüli hőmérséklettel. A fagyosszentek ugyan idejében megjöttek, de fagyot nem hoztak, csupán süllyedt a hőmérséklet. Sándor, József, Benedek zsákjukban ezúttal fagyot hoztak, Medárd is csődöt mondott, hiszen legesősebb hónapunkban, júniusban 23 napon át teljesen felhőtlen, ragyogó napsütést hozott. Július adta az igazi nyarat, ebben a hónapban mérték az évi legmagasabb hőmérsékletet : Örkényben 36,9 fokot. (Ez bizony jócskán elmarad az 1950-ben mért pécsi 41,3 fokos rekordtól.) A vénasszonyok nyara késett. Szeptember hűvös volt, de október szinte nyári meleget hozott. Az októberi rekordok színhelye Túrkeve; itt 1932. október 1-én 32, 1920, október 31-én pedig mínusz 16,8 fokot mértek. A tizedik hónap az idén jó meleggel rukkolt ki: október 2-án két tized híján 30 fok volt a hőmérséklet. Mit hoz az új esztendő a meteorológiában ? — A különféle külföldi féléves, éves előrejelzések egymásnak ellentmondóak. Általában hideg, zord telet várnak, esősebb júniusi, júliust, és hosszantartó augusztusi kánikulát. Ezekről a várható időjárási periódusokról dr. Ambrózy Pál, a Meteorológiai Intézet igazgatója így beszél: — Az említett távprognózisok tudományos szempontból megalapozatlanok. Nem mondom, hogy teljesen „ex hasibus” születnek, de a csillagok állásából és a népi hagyományokból, valamint a valószínűségszámításból kihozott hosszútávú „prognózis-telitalálat” valószínűsége igen csekély. Tudományos alapon, mintegy 80 százalékos valószínűséggel megállapított előrejelzéseink csupán 1—1,5 hónapra szólnak. Ezek szerint a tél első fele enyhe és csapadékos lesz. Távolabbi jóslásokra, illetve találgatásokra nem vállalkozhatunk. F. T.