Vas Népe, 1977. április (22. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-10 / 84. szám
A celldömölki járás lendületesen fejlődő községe Vönödk. A táj, amelyen elterül a Cser nem éppen gazdag. A kavicsos, homokos talaj nem a legideálisabb. Lakói mégis évről évre gazdagodnak. Legalábbis ezt igazolja a község képe. Lassan lassan eltünedeznek a régi házak, hogy helyüikben modern, új épületek emelkedjenek. A házak nagy részét nem is a közeli Sitke köveiből építik, hanem az ország más tájairól, többek között a Balatonfelvidékről szállított nemesebb építőanyagból. A falut büszkén mutatja be Patyi László, a vönöcki közös községi tanács elnöke. A múlt évben 750 ezer forintos költséggel belvízrendezési feladatokat oldottak meg. A Cserről lefolyó víz ugyanis gyakorta okozott károkat. Két árokrendszert alakítottak ki, kövezett patakmeder ezentúl jól elvezeti a csapadékot. Gazdagodott a község egy új vegyesbolttal és egy postaépülettel is. Szükség volt rá, mert korábban mindkét üzlet mostoha körülmények között tevékenykedett. — Népszerű és látogatott a művelődési otthon — mondja az elnök, — érthető tehát, ha nagy gondot fordítunk rá. Tavaly 250 ezer forintos költséggel felújítottuk a tetőszerkezetet. S ha már a művelődési otthonnál tartunk, hadd mondjam el: az idén épülő két szolgálati lakás közül az egyiket éppen a művelődési otthon vezetője kapta. — De mást is tettünk az elmúlt évben. Portalanításra előkészítettük a Petőfi Sándor, a Táncsics Mihály és a Ságvári Endre utcákat. Ebből a munkából derekasan kivette részét, a lakosság is. A társadalmi munka értékét is beleszámolva, utakra százezer forintot fordítottunk. Hol tornázzanak télen a gyerekek? Ilyen kérdés foglalkoztatta a szülőket. Mivel pénzforrásaink kötötték, tornaterem építésére nem is gondolhattunk. De azért, ha csak ideiglenesen is, megoldottuk ezt is. Az iskola egyik tanterméből tornaszobát alakítottunk ki — mindezt nyolcvanezer forintból. Ez utóbbiakról már Márkus László vb-titkár beszél. — Az idén tovább folytatjuk Vönöck fejlesztését. Távlati terveinkben — mint az ötödik 5 éves terv legnagyobb célkitűzése — a törpevízmű megépítése szerepel. Az idén megfuratjuk a kutat, a továbbiakban pedig megépítjük a vezetéket. A Kemenesszentmártoni Úttörő termelőszövetkezet segítségével Sportpályát alakítunk ki, s tovább folytatjuk az utcák portalanítását. — És a társközségek? Mersevát és Kemenesszentmárton? A szót ismét az elnök veszi át. — Róluk sem feledkeztünk el. Tavaly Merseváton befejeztük a törpevízmű építését. Az idén 350 ezer forintos költséggel felújítjuk az iskolát. Utakat portalanítunk, s mintegy 200 méter hosszú szilárd burkolatú járdát építünk. A hatszáz lakosú községben egyébként hét lakás épül az idén. Legkisebb lélekszámú községünk a háromszáz lakost számláló Kemenesszentmárton. Itt a legnagyobb munka a községrendezés. El kell tüntetni a falu mellett — részben a községben is — ma még meglevő, egészségtelen, szemet bántó pocsolyát, nádvilágot. Már töltik a majdani tavacskát, kialakítják az árokrendszert, helyet készítenek elő az újabb lakásoknak. A termelőszövekezet segítségével épül, és még az idén átadják a nyolc lakásos társasházat. Ebben a közös gazdaság ifjú házassai kapnak majd otthont. Emellett utcákat rendezünk, építünk. Csupán erre a célra másfél milliót költünk. Mindazt, amit a három községről elmondtam, a lakosság megértése, társadalmi munkája nélkül, nem valósulhatott volna meg. Legalábbis ennyi idő alatt. A lakosság támogatására természetesen a jövőben is nagyon számítunk. Valóban a közösség ereje, a közös összefogás néha a legnehezebb feladatok megoldását is lehetővé teszi. Zentai Pál fotó: Jákfalvi Elemér Vönöcki utcakép. A szalmatetős, rogyadozó ház mellett már magasodik a kétszintes, modern, garázzsal készülő lakóház, mely bármelyik városban is megállná helyét. Az Állatorvos korsiss kiszúrni A gümőkórmentes szarvasmarha állományért Őrimagyarósdon és Szőcén néhány portán „pozitívan reagáltak” a szarvasmarhák a gümőkór vizsgálatra, azaz kiderült, hogy fertőzöttek. A gümőkórral fertőzött állatokat „kiszűrik”, leértékelik. A fertőzöttség mintegy 10—12 ezer forintos értékcsökkenést jelent a tulajdonosnak. Sokan ezért tartanak az állatorvosi vizsgálattól, félnek a nagy veszteségtől. — Az állatorvos szakmai és hivatásbeli kötelessége kiszűrni a fertőzött állatokat. Megjelölésük, — a gazdák szóhasználatával: „kicsípésük” — egyúttal azt is jelenti, hogy ezekre az állatokra forgalmi korlátozás , vonatkozik — mondja dr. Kovács János, a Vas megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója. — Mi történik velük? — A jószág csak húsként értékesíthető. Ha vemhes, akkor a megyei elkülönítő telepre, Lukácsházára kerül. A jószágok ott leellenek, a borjút megmentik. A tehenet levágják. 1970. óta működik a lukácsházi telep. A szigorú elkülönítés és a forgalmazás korlátozása nem öncélú. A megye szarvasmarhaállományának 99 százaléka gümőkórmentes. Ezt a 99 százalékot — ez több mint százezer szarvasmarhának felel meg Vas megyében — védi az állatorvosi kar és az állategészségügyi szolgálat, így tehát az Őrimagyarósdon és Szőcén működő állatorvosok is kötelességüket teljesítik. Ők sem tehetnek engedményt, nem lazíthatják az állategészségügyi előírásokat. Hat portán találtak fertőzött állatokat. Mivel egy-egy portán tucatnyi szarvasmarha is lehet, (egyénileg gazdálkodókról, szakszövetkezeti tagokról van szó) nem lebecsülendő a veszély. — Mi a teendőjük az ilyen állatok gazdáinak? — Mielőbb meg kell szabadalniok fertőzött jószáguktól. Nem tehetnek mást, mert nem kapnak kedvezményeket a jövőben. (Például a tejnél literenként 30 fillér, vágóállatnál 50 fillér, hízott bikánál kilónként egy forint ,1 felár. Megyénkben az említett felárak összege évente mintegy 30 millió forintra rúg.) Vas megyében 1963 óta végzik szervezetten a gümőkórral fertőzött állatok kicserélését. A nagyüzemek tehenenként 12 ezer forint támogatást kapnak. Az idén például a csákánydoroszlói tsz tehénállományát mentesítik 8,5 millió forintos költséggel. A csereakcióra az utóbbi 14 évben megyénkben több mint 70 millió forintot költöttek. A társadalmi és népgazdasági érdekeken kívül exportérdekek is fűződnek a gümőkór mentesítéséhez. 1980- ra akarják befejezni a teljes kiszűrését. Jelenleg a háztáji és kisegítő gazdaságaikban az érdekelt tulajdonosok megnyerésével és egyetértésével kívánják mielőbb felszámolni a fertőző gócokat. (Kék) avas népe A Minisztertanács napirendjének évente visszatérő témája a munkavédelem, melynek eredményeit és fogyatékosságait a kormányzat és a szakszervezetek számontartják, szükség esetén intézkednek, s rendszeresen ellenőrzik a dolgozók egészségét, testi épségét szolgáló jogszabályok végrehajtását. A segítő, ellenőrző munkának, s mindenekelőtt a munkakörülmények javulásának köszönhető, hogy hosszabb ideje csökkenőben van a balesetek és foglalkozási megbetegedések száma. Mint a minisztertanács csütörtöki ülésén megállapította, a javulás 1976-ban is folytatódott, bár annak üteme sajnos lassult. Tavaly 2 százalékkal kevesebb baleset, ezen belül 10,4 százalékkal kevesebb halálos és 1,3 százalékkal kevesebb csonkulásos baleset fordult elő, mint 1975-ben. A javuló tendencia azonban sehol nem adhat okot megnyugvásra, mert még mindig csaknem 120 ezer üzemi baleset fordult elő tavaly. Csak viszonylagosan jelent eredményt, hogy például a járművek kevesebb sérülést okoztak, mint korábban, mert így is az üzemi halálos baleseteknek 44 százalékát idézték elő. Az égés, a robbanás, a mérgezés okozta halálos balesetek pedig éppenséggel gyakoribbakká váltak. Feltűnően sok sérülés adódik tárgyak és személyek eséséből; ezek idézik elő a baleseteknek 45 százalékát. Ez mindenképpen összefügg a fegyelmezetlenséggel, a rendetlenséggel, a szervezetlenséggel, s nem utolsó sorban a primitív anyagmozgatási megoldásokkal, amelyeknek megváltoztatása a vállaltak feladata. A foglalkozási megbetegedések egy-egy év kedvezőtlen jelensége ellenére fokozatosan visszaszorulnak, tavaly 5,7 százalékkal kevesebb esetben fordultak elő, mint egy évvel korábban, s 21,4 százalékkal mérséklődtek az olyan foglalkozási megbetegedések, amelyek keresőképtelenséggel járnak. Ritkább a keszonmegbetegedés, a növényvédőszerek okozta ártalom, s érződnek azoknak a műszaki intézkedéseknek a hatásai is, amelyekkel a halláscsökkenésnek igyekeznek elejét venni. Bár továbbra is gyakori, de a korábbinál kevesebb a bőrmegbetegedés. Viszont több a szilikózisos megbetegedés, ami főként a bányászok kórösszetételének változásával függ össze, de szerepe van ebben annak is, hogy elég mindig nem eléggé hatékonyak a szilikózis megelőzését szolgáló műszaki és szervezési intézkedések. A balesetek legsúlyosabb következményei az emberi tragédiák. Nem elhanyagolható azonban az üzemi balesetek anyagi kihatása sem. Balesetek miatt a dolgozók tavaly 2,3 millió (kettő egész háromtized millió) napot töltöttek táppénzes állományban, ennek táppénzköltsége elérte a 185 millió forintot. Üzemi baleset miatt naponta átlagban körülbelül 8 ezer dolgozó hiányzik munkahelyéről, ami csupán az iparban évi 1,6 miliárd forint termelési kiesést jelent. A súlyos balesetek rendszerint visszavezethetők a vállalati belső ellenőrzés hiányosságaira, a munkavédelmi szemlék rendszertelenségére, alacsony színvonalára, egyes dolgozók fegyelmezetlenségére, a vezetés közömbösségére. Mint a Minisztertanács megállapította, a fejlődés iránya kedvező ugyan, de az eddiginél többet kell tenni a balesetek megelőzésére. Le kell küzdeni azt a jelenséget, amikor a munkavédelmi szabályok betartását „bürokratikus okvetetlenkedésnek” tekintik, amely akadályozza a termelést, a beruházást. Nem létezhet termelés munkavédelem nélkül, dolgozni csak biztonságban, egészséges munkakörülmények között lehet. A Minisztertanács felhívta a minisztériumokat és a megyei tanácsokat, hogy az év folyamán vizsgálják meg a munkavédelemről 1971-ben hozott kormányhatározat végrehajtásának helyi tapasztalatait, s tegyenek intézkedéseket a munkavédelem fejlesztésére. Valamenynyi minisztérium és főhatóság gondoskodjék a munkavédelmi előírások megtartásáról, különösen a súlyos, tömeges balesetek megelőzéséről. Nagyobb gondot kell fordítani a közlekedési, a tárgyak és személyek eséséből adódó, valamint az égés, robbanás, mérgezés okozta balesetek csökkentésére. Különösen vonatkozik ez az élelmiszeriparra, a gépiparra, az építő- és építőanyagiparra, a vegyiparra, a szállító- és hírközlő hálózatra. A Minisztertanács tudomásul vette, hogy az országos munkavédelmi bizottság 1977-ben megvitatja a beruházásokkal kapcsolatos munkavédelmi tevékenységet, a csoportos munkásszállítás megoldásának kérdéseit, az egyéni védőfelszerelések ellátásában tapasztalható gondokat, a szilikózissal és a foglalkozási fertőzésekkel kapcsolatos helyzetet, a SZÖVOSZ területéhez tartozó gazdasági egységek munkavédelmi irányításának kérdéseit, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének jelentését a biztonsági előírások felülvizsgálatának tapasztalatairól, a javasolt módosításokról. A moszkvai olimpiára Az Egyesült Izzó nagyszabású termékbemutató kiállítást rendezett Moszkvában és elnyerte az 1980. évi olimpiai hivatalos szállítója címet. A vállalat xenonlámpa üzeméből szállít jelentős mennyiségű terméket az olimpiára. Képünkön a xenonlámpa alkatrészeinek összeépítését és a minőségvizsgálatot látjuk. (MTI-fotó: Gara István) ■1977. április 10. Vasárnap