Vas Népe, 1977. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-13 / 163. szám
— Fazekas volt az apám is. Én ugyan nem ismertem, 1913-ban születtem, ő meg 14-ben meghalt. Rám maradt a korong meg a kemence. A mesterséget Vass Józseftől meg Könye Ferenctől tanultam. De van még apai örökségem. Lehozom a padlásról, mert azt meg kell fogni. Érzi? Könnyű, igaz-e? Hol talál ma ilyen fazekat! — hatalmas, pókhálós edényt, jellegzetes őrségi zsíros fazekat adott a kezembe Velemérben Varga Sándor. Az egyik apai örökségét. — Ebben sose tartottunk semmit. Csak megőriztük. Itt a másik, ez súlyosabb. Ebben főztek a keresztelőmre, így mondja az anyám. Három oldalról kerítik épületek a Varga-portát. Levan a szülőház, de már nem lakják. Lent a faluban újat épített a család. A korongosó műhely, a kis sufni még őrzi a cégtáblát. Varga Sándor fazekas mester. Az udvar túlsó végén a kemencét óvja egy kunyhó. — Három éve nyugdíjba mentem. Gazdálkodok. A feleségem tsz-tag, neki segítek, meg ott a háztáji. Szénát gyűjtöttünk most. Az esőt várjuk. Ide nem akar elérn, máshol meg, hallom, csal csak hullik. Én meg nem bírok a patakból vizet hordani a paprikára, rossz a lábam, reumás. A télen fürdőben voltam, Balfon. Ajánlották Büköt is, de körülményes eljutni. A korongot néha meghajtom, nem sokat, csak a magam kedvére. Negyven évig éltem a fazekasságból. Nem keresem már az üzletet, nem kínálom a cserepeket. De ha engem ezért a kis munkáért meg akarnak büntetni, hát a szemük előtt fűrészelem ketté a korongot. Pedig nincs jobb ennél a mesterségnél. Régen úgy csináltuk, hogy gazdálkodtunk, csak télen korongoltunk, festettük, égettünk. Ha egy szekérrevaló összejött, mentünk Somogyba, Zalába. A kisebb edényt annyiért adtuk, amennyi búza belefért. A nagyobbakat persze nem töltötték tele. Boroskancsót, tejesfazekat, kocsonyástányért, lábas bográcsot csináltunk legtöbbet. A bográcsot a pincéknél használták, nyílt tűzön főztek benne. A gyárban én nem dolgoztam. De jó a kapcsolatunk. Meglátogat gyakran egy fiú, ott tanulja a szakmát, de érdeklődik nálam mindenről. Én is fordulok hozzájuk. Legutóbb észrevettem, hogy kifehéredik a már égetés után. A gyári mérnök nézte meg, mondta, a keverésben a hiba. Tanulónak hozzám nem ajánlkozott senki. A lányom, amikor tanuló korban volt, nemigen látott korongolni. Nem adtak engedélyt, meg nem is kereste senki a fazekat. Nem dolgoznék már, ha az őrség nem lenne ilyen látogatott. Jönnek az emberek, megnézik a templomot, aztán keresik a mestereket, emléket akarnak. A nevemet is ráíratják a kancsóra. Vittek már tőlem múzeumokba is, szívesen adom, legalább marad énutánam is valami. Ez a veleméri föld maga ad minden anyagot. A szürke agyag itt van a ház fölött. Kicsit zsíros a mi földünk, nehezebben szárad. A festéket is a földből veszem. A fekete Gödörházáról való, a vöröses barna meg a zöld veleméri. Az ecsetet disznószőrből készítem. Mással nem tudnék cifrázni. A minta meg a forma? Amikor fölteszem a korongra az agyagot már tudom milyen lesz. Ráteszem az első pöttyöt a tányérra, már a fejemben megvan az egész minta. Jól is néznék ki, ha nem tudnám mit akarok! Kértek tőlem padlóvázát. Ha nekik az tetszik, megcsinálom én. De egy tejes fazekat nem adnék érte. Nekem az tetszik, amit a régiek is használtak. Manapság mindent a falra tesznek. Falitál? A rendes evőtál az a valami. Ha magunknak csinálok, akkor csak olyant, aminek haszna is van. Mondjuk egy nagy tálat, amiben megmosom a kezemet, vagy fazekat aludttejnek vagy bögrét. Ülünk a korongozó sufni előtt. Varga Sándor beszél, fel-felnéz. Bal tenyerén egy tál, nyers színű. Egy-egy zöld pöttyöt ejt rá az ujja, aztán fehér szirmokat húz köréje az ecset. Van még fekete festéke és vörös, azok most száradnak. — Na, látja, meglett. Nem kell ide rajz meg minta. ★ Magyarszombatfa, Gödörháza, Velemér szürke, sárga agyaga évezredes mesterséget éltet. Virágcserép és dísztárgy, a vevők ízlése diktál. De késztet a hagyomány is. Aki körülnézett a kis fazekasműhelyekben, ételhordót, csali kancsót, korsót, bugyigát szeretett meg. Az őrségbe látogatóknak ugyanolyan igénye a fazék-, a tájvásárlás, mint az építészeti látnivalók felkeresése. Nézni, hogyan készül a cserépedény, még érdemesebb. De a fazekasok rejtőzködnek. Ki kért és nem kapott engedélyt, ki most várja a választ a beadott iparűzési kérvényre, ki nemrég adta vissza az adó miatt, más csak alkalomszerűen forgatja meg a korongot — számos ok az elzárkózásra. Akinek van engedélye, az őrzi legkevésbé a hagyományt, olajfestékkel keni tarkára a porcelánutánzatokat. Tény, hogy az idei megyei díszítőművészeti kiállításra úgy kellett kölcsön kérni családi tulajdonban levő korsókat, tálakat, hogy ne hiányozzék ez a szépművesség se a seregszemléről. Szombathelyen úgy tűnt, hogy a fazekasság kihalt szakma. Pedig csak rejtőzködnek mesterei. Budai RózsaFotó: Horváth László Így cifráz a fazekasmester, Varga Sándor pihenőhelyén, a korongozó műhely előtt. VÉGH ANTAL JÉKAIUS (REGÉNY) 16 Nem sokáig maradtak a vendégek. Szívélyesen búcsúztak el. Az úton egymás között beszélgettek. Ivan kapitány se ült előre a sofőr mellé, mind a négyen hátul szálltak fel. A főispán azt mondta: — Mekkora erő van ebben a népben! Ezeket nem lehetett megtörni megalázással, robottal, tizenharmados aratással... A szolgabíró — műszaki ember: — Nem biztos, hogy fel tudják ezek építeni a hidat. De iskolának jó lesz! Majd tavasszal megnézzük, mire mentek. Ivan kapitány szívesen segítené a hídépítőket, eddig is küldött nekik szeszt, csizmatalpat, szalonnát, de a felsőbb parancsnokság leállította az ide irányított szállítmányt. Mindent a szatmári hídhoz kell küldeni, az katonailag fontosabb. Azt, amit ők négyen beszéltek, Bálint és a hídépítők nem hatottak, csak a bíztató szavakra emlékeztek. A gazdákat azonban elkeserítette ez a beszéd. — Az istenit neki, a végén csakugyan elvesznek tőlünk mindent, a gróf után mi következünk. És még dolgozzunk is nekik a hídnál ... A főispáni látogatás jelentős dátum volt a híd építésében. Másnap reggel otthon maradt minden gazda. A teljesítmény így is volt olyan, mint az előző napokon. Akik maradtak, azok tudták, miért dolgoztak... Minden fejszecsapással közelebb akartak jutni valamihez! Úgy érezték, valamitől elválasztja őket a víz, a Szamos vize... de ha egyszer túljutnak rajta! Bálint este korábban ment Zsuzskához. — Reggel volt itt egy emberi ... hadifogságból szökött, azt mondta, látta Bercit, találkozott vele, de nem beszéltek, mert Berci a tiszti különítményben volt, ő meg a legénységgel. Egy hídépítésnél dolgoznak... Hála istennek, él! — mondta Zsuzska. — Igen — felelte rá Bálint. Aztán sokáig nem beszélgettek, nézték, kutatták egymás arcán az öröm, a boldogság, az együvétartozásuk nyomtát. Bálint fogta Zsuzska kezét, a mama folyton ki-be járkált, és mogorvább volt, mint máskor. A Berciről érkezett hír zavarhatta meg? Mindenki ideges a családban, még a gyerek is nyugtalanabb, mint máskor. — Beszélgetni se tudunk! így nem lehet... Kétpercenként nyílik az ajtó. Tudod mit? Kísérj ki... ! jobb, ha megyek... Zsuzska nem vesztette el sem a türelmét, sem a kedvességét. — Jobb, ha úgy teszel, mintha mennél. Bálint magára terítette a kabátot, köszönt. A mama visszamorgott valamit. Amikor az előszobába értek, ott az ajtónál megálltak egy pillanatra. Nézték a padlót, kijött utánuk a mama. — Megfázol, kislányom! — mondta mogorován. Elindultak, maguk se tudták, hova. Sötét volt, csak a templom fehér fala világított. Oda mentek. Behúzódtak a széles téglalábazat mögé. Ide senki se lát az útról. — Szeretném, ha megcsókolnál! —A templom falánál? Bolond vagy! Itt igazán nem ... nem akarom ...! Itt a templom falánál... — Szép egy kis papné vagyok én, Bálint! — Szép vagy! — Nem úgy gondoltam... De nem bántam meg semmit ... Jobb így. Erős vagyok, ragaszkodok hozzád. Ha Berci visszajön, bátran fogok elébe állni. Azt mondom neki: nem vétkeztem ellened, mert már nem vagyok a tied... és a szemébe nézek! Úgy búcsúztak, hogy holnap este nem találkoznak. Bálintnak be kell menni a városba, hívatja a főispán, kétnapos értekezlet lesz. — Akkor majd holnap, után... Másnap az értekezletre a meghívottakat teherautó gyűjtötte össze a falvakból. Eljöttek Bálintért is. A munka vezetésével Sándor bátyját bízta meg. Zűrzavaros volt aznap fó helyzet a hídnál. Egyetlen szekeres gazda se jött, délig nem kaptak rönköt az erdőről, pedig ott kint vágta a brigád. A hídnál csak nézték az emberek az utat, mikor jönnek már a szekerek? Nem jöttek. Délre Járó Sándor mégis előállított két ökör- és két lófogatot. Azok fordultak délután kétszer. (Folytatjuk) 1977. július 13. Szerda Rádió KOSSUTH RADIO 8.25 Berlioz: Rómeó és Júlia. — 9.14 Az algíri film ma. — 9.29 Zenés képeskönyv. — 10.05 A senki-szigeti nagy kaland. 3. rész. — 10.27 Teher alatt nő a pálma. — 10.47 Kamarazene. — 12.35 Tánczene. — 13.20 Új falusi krónika. — 13.40 Népi zene. — 14.11 Rádiójáték gyermekeknek. — 15.10 Kóruspódium. — 15.32 Saint—Saens: Az állatok farsangja. — 18.10 Ifjúsági műsor Mongóliáról. — 18.32 Geszler György: Zongoraötös. — 16.51 Gulyás: Széki muzsika. — 17.07 Hurrá, nyaralunk! 2. rész. — 17.33 Bach F-moll zongoraverseny. — 17.43 A daléneklés mesterei: A. Kipnis. — 18.15 Könyvszemle. — 19.15 A magyar felvilágosodás irodalmának hetei. — 20.00 Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok. Az I. és a II. felv. Közben: 22.20 Kína — Mao után. — 23.31 Szimfonikus zene. — 0.10 Táncdalok. PETŐFI RADIO 8.05 Dzsessz. — 8.33 Nótacsokor. — 9.33 Lehár operettjeiből. 11.33 A Szabó család. — 12.00 Énekegyüttesek félórája. — 12.33 Rimszkij—Korszakov operáiból. — 13.33 Zene gyerekeknek. — Kettőtől ötig. . . Zenés délután. — 17.00 ötödik sebesség. — 18.00 Joan Sutherland énekel. — 18.15 Hungária Kupa vízilabda-mérk. közv. — 18.33 Népdalcsokor. — 18.45 Töltsön egy órát kedvenceivel! —19.50 Falufejlődés. — 20.03 Mozgófénykép. — 20.53 Hegedűs Tibor estje. — 21.38 Gilbert Becaud, a magánember. — 22.01 Tánczene. — 22.33 Könynyűzene. — 23.20 Operettrészt. GYŐRI RADIO 17.00 Műsorismertetés, hírek. — 17.05 Tánczene mindenki kedvére. — 17.30 Nők Tíz perce. Szerkesztő: Rigó Jánosné. — 17.40 Házy Erzsébet és Simándy József operettfelvételeiből. — 18.00 Nyugat-dunántúli Krónika. — 18.15 Grabócz Miklós: Nyugatdunántúli táncok. — 18.27 Híröszszefoglaló — időjárás — műsorismertetés. — 9.55 Delta. — 10.20 Arsene Lupin. — 11.10 Lehet egy kérdéssel több? — 16.33 Hírek. — 16.40 Fedőneve: Jégmadár. Mb. szovjet ifjúsági film. — 17.35 Postafiók 258. — 18.15 Közv. az Újpesti Gépelemgyárból. — 18.45 Szépen, jól magyarul. — 19.10 Esti mese. — 19.20 Tv-torna. — 19.30 Tv-híradó. — 20.00 Fórum Kubáról. — 21.30 Krétarajz a fiatal Illyés Gyuláról. — 22.40 Tvhíradó 3. 2. 18.23 A tv szabadegyeteme. — 19.30 Tv-híradó. — 20.00 Tamássy —Sarkadi: Vendégek. Vígopera — 20.35 A sziget. Szovjet rövidfilm. — 21.10 Tv-híradó 2. — 21.40 Ha majd nagy nő leszek. Mk. NSZK film. POZSONYI MŰSOR 16.25 Tv-híradó. — 16.40 Ifjú szemmel. Ifjúsági magazin. — 17.25 Nyugat-szlovákiai havi híradó. — 17.50 Heti könyvismertetés. — 17.55 Autósok-motorosok magazinja. — 18.25 Riportműsor. — 18.40 Esti mese. — 19.00 Tv-híradó. 19.30 Láz. Film. — 20.55 Elvarázsolt korok. Publicisztikai műsor. — 21.25 A rendőrség nyomoz. — 21.30 Tvhíradó. — 22.00 Vendégünk: Salvator Accardo. Hegedűverseny. JUGOSZLÁV MŰSOR 17.40 Magyar nyelvű Tv-napló. — 18.00 Távcső. — 18.45 Nemzetiségeink dalai. — 19.15 Rajzfilm. — 20.00 Szabad szerda. — 23.00 Sakk-kommentár. OSZTRÁK MŰSOR 10.30 Holnap történt. . . Filmkomédia. — 17.00 A cirkusz titka. Bábjáték. — 17.55 Jóéjszakát gyerekek. — 18.00 Két rajzfilm. — 18.30 Mi. — 19.00 Osztrák képek. — 19.30 Tv-híradó* Kultúra, Sporthírek. — 20.00 A fiákeres. Film. — 21.20 Hírek. — 21.25 Sporthírek. 18.30 Dokumentumfilmek. — 19.30 Iskolatelevízió. — 20.00 Teleobjektív. — 20.50 Otto Waalkes show-műsora. — 21.35 Tv-híradó 2., Sporthírek, Kultúra. — 22.10 KUNG FU. Filmsorozat. 2. Televízió BUDAPEST 8.59 Tv-torna. 1 9.05 Focisuli. Mozi Savaria: A négy muskétás újabb kalandjai (francia) de. 10, 1/ 4, ■!', 6, 8. Béke: Magamra vállalom (szovjet) 5, 7. a televízió új koprodukciói Külföldi televíziós társaságokkal közös produkcióban egy sor újabb szórakoztató és ismeretterjesztő kisfilm készítését tervezi a magyar televízió. Balla Katalintól, a film- és koprodukciós főosztály vezető helyettesétől érdeklődött az MTI munkatársa új terveikről. Bartók Béla összes vonósnégyesének felvételét a BBC-vel együtt készítik. A hat adásból álló sorozat mindegyikében megszólal Bartók egy-egy kvartettje és egy-egy klasszikus kamarazenekari műve. A magyar történelem, a hazai tájak ihlette zenei motívumokat gyűjtötték össze az NSZK tévéjének második műsora részére. Az egyórás hangversenyen — a többi közt — felcsendül Beethoven: István király nyitányának, Berlioz: Rákóczi indulójának, valamint Brahms több magyar ihletésű alkotásának dallamai, s a kísérő képek: hazánk legszebb tájai. A holland televízióval közösen szintén zenei film készül: egy budapesti városnéző sétával kapnak ízelítőt mai dallamainkból. A világ nagy folyamai című 13 részes sorozatból mi a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig a Duna és környezete történetét, kultúráját, civilizációját rögzítettük filmre. vas népe.