Vas Népe, 1978. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-11 / 60. szám

Beszélik, hogy amikor az ölében felrobbant az akna, napokig nem tért magához. Kéz és láb nélkül hozták haza egy mózes­kosárban. Bejárónőjük vette pártfo­gásba, gondozta, dédelgette, úgy bánt vele, mint egy pó­­lyás gyerekkel. Amikor rom­jaiból felépült, egy életre szólóan meghosszabbította kapcsolatukat: feleségül vet­te az alkalmazottjukat Elnézően mosolyog. — Legenda? Kérem, mond­ja el, ahogy történt — Akkor már végéhez kö­­zelgett a háború. Valahol Pest alatt szedtük az aknát Én guggoltam. Nem az ölem­ben, hanem közvetlenül mel­lettem robbant fel az akna. A kezemet a lábamat letép­te, a gyutacsokkal tömött táska a lábaim között épség­ben maradt így tehát sze­rencsés embernek mondha­tom magamat, mert életben maradtam. Bekötöztek. El­szállítottak a segélyhelyre, majd tíz nap múlva haza irányítottak Szombathelyre. A mostani Hámán Kató ut­cai iskolában volt a hadi­kórház, abban ápolgattak. Aztán az intézménnyel együtt nyugatra menekítet­tek. — Tehát nem volt mózes­kosár? — Nem, az tényleg csak legenda. A feleségemnek vi­szont nagyon sokat köszön­hetek. Szinte mindent. ★ Sólymos Endre messzire néz, távoli emlékek között kutat. — Húsz liter benzinnel in­dultunk el csaknem kétezer kilométer távolságból. Haza­jönni, hazajönni, ez volt minden álmunk. A háború még tartott, ép embernek is kockázatos volt elindulni. Egy Vassányi Béla nevű tiszt­társam szerzett egy öreg Peugeot-t, azt mondta, ne félj, hazaviszlek. Érti pro­fesszor ,volt akkor Magyar­ország leghíresebb sebésze. Azt tartották róla, hogy egy kosár csontból pilótát tud csinálni. Én ugyan csak egy egyszerű tartalékos zászlós voltam... s csak a kezeim, meg a lábaim hiányoztak... Barátom vigasztalt: fogsz te még táncolni! Ha elfogyott a benzinünk, vagy nagyon éhe­sek voltunk, megmutattam csonkjaimat, s az emberek adakozókká váltak. Így ér­tük el a Dunát, ahol elvált­­ünk, egy heti kórház után, onnét én már vonattal ro­bogtam Szombathelyre. Gyakorlatilag mindent új­ra kellett kezdenie. Év vé­gén művégtagokat kapott. Újra megtanult úszni, ke­rékpározni, ping-pongozni, később autót vezetni. ★ — Az első sporteredményt még odakint értem el, a len­gő tekén nyertem valamit Azt mondtam, az már nem lehetek, aki voltam, leszek más. Most 56 éves vagyok, s hogy egész embernek ér­zem magamat azt a sport­nak köszönhetem. öt évvel ezelőtt Vasakarat néven sportegyesületet ala­pított Szombathelyen. — Szebb céllal nem ala­kult meg sportegyesület mint a mienk. Célunk a megrokkant ember visszave­zetése az életbe, a sport test­edző, akarat­erősítő, felüdü­lést, sikerélményt nyújtó ha­tásán át. Így segítvén visz­­szaadni a megrokkant, cson­kult bénult emberek élet­kedvét és mielőbbi teljes tes­ti és lelki gyógyulását Félszáznyi rokkant jár az egyesületbe, egy régi raktár­­helyiségből jól felszerelt tor­naklubot alakított ki a ta­nács. Itt épülgetnek rom­jaikból, s az akarat mint mondani szokás, csaknem mindegyiküknél diadalt arat. ★ — Beszéljen még az életé­ről. — A sportot mindig na­gyon szerettem. Harmincki­lencben részt vettem egy jéghoki versenyen. Negy­venháromban öttusáztam, hetedik, vagy nyolcadik let­tem az országos bajnoksá­gon. — Mondjon valamit a csa­ládjáról. — Szüleim kereskedők vol­tak, a háború előtt nem él­tünk rosszul. Engem is ke­reskedőnek szántak. Mint hadirokkant kaptam egy kis trafikot nos, ott ismerked­tem meg a feleségemmel, akinek csakugyan mindent köszönhetek. Voltak nagyon nehéz napjaim és éveim, amikor egyed­ül ő állt mel­lettem. — Kenyérgondjuk is volt? — Mit mondjak? Volt olyan huszonegy hónapunk, amikor egyikünk sem kapott egy fillért sem. Nem tudom hogyan, miből éltünk. Én akkoriban kezdtem énekelni. A Filharmóniánál tettem vizsgát Budapesten. Hivatá­sos előadóművészként lép­tem fel­ esténként a Vidám­ban, a Gyöngyösben, a Pi­tyerben. Az éneklésből él­tünk, az volt a kenyerünk. ★ — A gyerekek? — Amikor az első gyer­mekünk született, a felesé­gem trombózist kapott. Alig tudták megmenteni. Ahogy tudtam, mellé álltam. Ki­gyógyultunk abból is. Aztán még három fiúnk született, ma már mindegyik felnőtt. Erzsébet lányom a LATEX- nél ügyintéző. András fiam a filmgyárnál próbálkozik, ren­dező szeretne lenni. Ferenc MÁV-os, Gábor harmadéves egyetemista Keszthelyen. Mint hadirokkant, nyugdíjat kapok, amely még soha nem érte el a havi ezer forin­tot... ★ — Láttam önt kerékpá­rozni az utcán. Láttam autót vezetni is. Látom, hogy itt a sportteremben kipróbál min­dent. Ping-pongozni, kerék­pározni tanítja rokkant tár­sait. Vissza akarja őket ve­zetni az életbe. Mit szeretne még elérni? — Boldog embernek érzem magamat. Az életelvem: an­nak örülni, ami megmaradt, nem azon keseregni, ami el­veszett. A kis örömöket kell szeretni, becsülni, mert azok jelentik az életet. És én ezt másokkal, bajbaj ütött tár­saimmal szeretném elhitet­ni. — Van-e valamilyen ter­ve? — Régóta dédelgetem: fil­men bemutatni a rokkantak életét. Nem azért, hogy va­lakik szánjanak bennünket, hanem, hogy erőt adjunk azoknak, akiknek szükségük van rá. Egy filmet, amelyet leforgatnánk azoknak, akik az első kábulatból maguk­hoz térnek Hogy elhiggyék, igenis van visszaút! Mindig van remény arra hogy az ember örülni tudjon. Sólymos Endre érdeme az is, hogy a rokkantaknak nem kell rádió és tévé díjat fi­zetni. Évek óta levelezett ér­te, végül rendelet lett. Kí­vánjuk, hogy minden álma így váljon valóra. Pósfai János Fotó: Tóth Imre Fotó: Tóth Imre . Olvasom lapunk egyik apróhirdetésében, hogy „érettségizett, perfekt né­met nyelvtudással... ren­delkező fiatalember állást keres”. Olvasom és eltű­nődöm. Perfekt — magya­rul tökéletes — német nyelvtudás érettségizett fiatalember esetében, ugye, tiszteletreméltó szellemi gazdagság. Gon­dolom, osztrák vagy né­met, esetleg svájci német fiú lehet, s valamikor évekkel ezelőtt hazánkba költözhetett, jól megtanul­ta nyelvünket, érettségi­zett s közben anyanyelvét sem feledte. Vagy éppen alsószölnöki, vaskeresz­tesi, Kőszeg környéki né­met nemzetségi családból származik, s tájszólásán kívül megtanulta a felné­met beszédet, írást is. Tö­kéletesen, mert mint ír­ja: perfekt! Le a kalap­pal előtte! S tovább tűnődöm, mi­lyen kevesen vannak ilyenek. S mennyivel töb­ben olyanok, akik csak azt hiszik, vagy híreszte­­lik magukról, hogy töké­letes idegen nyelvtudás­sal rendelkeznek. Koszto­lányi csodálatos nyelvi cikkei közt (Illyés Gyula gyűjtötte kötetbe Erős vá­runk a nyelv címmel) ol­vashatjuk a kis Mezzo­­fantik erődködését: egyik idegen nyelvet sem tud­ják, de három-négy nyel­ven gügyögnek, gagyog­nak. Tudják például, hogy a magyar megy ige meg­felelője németben a ge­ „PERFEKT" BESZÉLI A NYELVET? hen, de ha a mendegél, meneget, bandukol, bal­­lagdál árnyalatokat kelle­ne fordítaniuk, görcsöt kapna a nyelvük. S ha már a szónál, sza­vaknál tartunk, próbálja kapásból érzékeltetni az a „perfekt” fordító a szót vált és szóváltás különb­ségét. Amilyen természe­tes nekünk, hogy aki szót kér, szót kap, felszólal­hat, övé a szó, s lehet a szószéken, szónoki emel­vényen szófukar, szószá­tyár, kideríthetik róla, hogy minden tizedik sza­va igaz, vagy egy árva szó sem az egészből, eset­leg azt is, hogy szószegő, s ha úgy tetszik szavába vághatnak, beléfojthatják a szót, megvonhatják tő­le a szót... S hogy miért olyan ter­mészetes számunkra, hogy a szobához és a szóvá tesz közti finom különbséget is első hallásra értjük, érezzük? Mert anyanyel­vünket úgyszólván az anyatejjel szívtuk ma­gunkba. S még nem tud­tunk „perfekt” magyarul, de már értettük a mem­­me és a mama, a dáda és a pápa különbségét.. Persze, aki csecsemőkor­ban ezeknek a német vagy angol megfelelőjét is magába szívta, s azóta is két—három nyelv köl­dökzsinórján lóg, lehet oly tökéletes, uram bocsa , perfekt... Szó ami szó, irigylem őt. (Bertalan) Umft KOSSUTH RADIO 8.30 Lányok, asszonyok. — 8.55 Zenekari muzsika. — 9.30 Min­denki iskolája. — 10.03 Áriák. — 11.03 Itt vagyok a semmiben. Dók, játék. — 12.20 Zened anya­nyelvűnk. — 12.30 Magyarán szól­va. .. — 12.43 Melódiákoktól. — 14214 Dalok. — 14.30 Falurádió. — 15.05 Új Zenei Ujság. — 15.40 Operettkettősök. — 46.00 168 óra. — 17.30 Nagy mesterek — világihírű előadók. — 18.45 Em­­bermesék. — 19.45 Furcsa his­tóriák. — 20.12 Dalok. — 21.00 A zongoraművészet első arany­kora. — 22.20 Beat. — 23.05 Ze­nekari muzsika. — 0.10 Meló­diákoktól. pitofi radio 8.05 Zenés játékokból. — 9.00 Válaszolunk hallgatóinknak. — 9.15 Népzenei Hangos Újság. — 9.35 Hetilapszemle. — 10.00 Szom­bat délelőtt. — 12.00 Tánczene. — 12.33 Népdalkórusok. — 12.50 Munka nélkül nem jó. — 13.15 Mendelssohn­: di-moll trió. — 14.00 Napraforgó. — 14.49 Ének­lő Ifjúság. — 15.00 Cigánydalok. — 15.25 Orvosi tanácsok. — 15.33 Körkapcsolás a labdarúgó-mér­kőzésekről. — 16.33 Ötórai tea. — 17.30 A halottlátó. — 18.00 Köz­kívánatra. — 19.00 Nóták. — 19.40 Magyar operaénekesek. Ma­­leczky Oszkár. — 20.38 Ezüst Jaguár. Jan Solovic színműve. — 22.02 Operettrészletek. — 23.05 Slágermúzeum. , 3. MŰSOR 8.08 Lehumann-művek. Szt. — 9.15 Ázsiai zenekultúrák. — 10.05 Tip-top parádé. — 10.35 Zene­kari muzsika. — 12.20 A zene­­kritikusoké a szó.... —­­12.35­­Csajkovszkij: Anyegin. 3. felv. opera. — 15.26 Hangverseny.­ — 16.45 Radnóti-versek. — 16.50 A kórusp­ódium hangversenye. — 18.03 Tanyai történet. — 18.57 Operarészletek. — 19.33 Az A­HZ hangversenye. — 21.18 sláger­ Mai mű­sor­ lista. — 21.53 Kodály: Duó. — 22.21 Vivaldi művek. GYŐRI RADIO 17.00 Műsorismertetés, hírek. — Tánczenei koktél a hallgatók kí­vánságára. Szerkesztő: Sztáromi Eleonóra. — A héten történt. Belpolitikai eseményösszefoglaló. — Tánczenei koktél folytatása. — 18.00 Információk, sport, ze­ne. — Hírösszefoglaló, időjárás­jelentés, műsorismertetés. TELEVÍZIÓ BUDAPEST 8.59 Torna. — 9.05 Hello, Annie. — 10.00 Volt egyszer egy szín­ház. Tv-játék. — 11.40 Játék a betűikkel. — 12.05 Nem tudok hazudni. — 13.42 Mozgás az ál­latvilágban. 10. — 14.10 Optimis­ta tragédia. Tv-játék. — 15.40 Az első 365 nap a gyermek éle­tében. — 10. — 16.05 Fogarasban hátizsákkal. — 16.30 Hírek. — 16.35 Cimbora. — 17.30 A másik 12 óra. IV. Tárolás. — 17.55 Pa­rabola. — 18.20 Egy tál étel. — 18.40 Egymillió fontos hangjegy. — 19.05 Stop. — 19.10 Cica,vízió. — 19.20 Tv-torna. — 19.30 Tv­híradó. — 20.00 Gusztáv. — 20.05 Derrick. Mb. NiSZZK bűnügyi filmsorozat. — 21.0­1 Telesport. Műkorcsolya VB. — Fedettpá­lyás atlétikai EB. — 22.50 Tv­­híradó 3. POZSONYI MŰSOR 8.00 Iránytű. Katonák műsora. — 9.00 Tv-híradó. — 9.15 Gyer­mekműsor. — 9.50 Gyermekda­lok. — 10.10 Stan és Pan. Film­sorozat. 6. rész. — 10.35 Cop­perfield Dávid. Filmsorozat. — 11.30 Francia nyelvtanfolyam. — 12.00 Pedagógusok műsora. — 12.20 Tv-hiradó. — 15.00 Tábo­ri kürt. Honvédelmi maga­zin. — 15.40 Poly és ba­rátai. Spanyol tv-filmsorozat. — 16.10 Válaszolunk nézőink le­veleire. — 16.20 Fedett pályás atlétikai EB. — 18.40 Esti mese. — 18.50 Időjárásjelentés. — 19.00 Tv-híradó. — 19.30 A veszszőko­sár titka. Tv-filmsorozat. — 20.00 Igazi történetek az életből. — 21.20 Majd még utánanézek. — 21.55 Sporthíradó. — 22.05 Egy csipetnyi só. — 23.20 Műkorcso­lyázó VB. 2. 17.00 TV-híradó. — 17.15 Dak­­tari. Angol tv-filmsorozat. — 18.05 Találkozás szovjet művé­szekkel. — 19.00 Kelet-szlovákiai érdekességek. — 19.25 Slovan Bratislava—VSZ Kosice jégko­rongliga. — 21.59 Válasz. Ma­gyar tv-filmsorozat. 1. rész. — 22.40 Fürdővárosok Kupája. — 23.45 Tv-híradó. JUGOSZLÁV MŰSOR 15.20 Gyermekműsor. — 16.25 Korcsolyázó VB. — 17.25 Labda­rúgás. — 19.15 Rajzfilm. — 20.00 Egy szerelem előjátéka. Szovjet film. — 21.45 A legfontosabb a szerelem. — 22.45 Labdarúgó­­•miérk. I. 16.15 Hét tv-nap. — 19.45 Népi muzsika. — 17.30 Életrajzok: Pa­ganini élete. — 18.45 Európa ma: Lichtenstein. — 20.00 A sevillai borbély. Opera. — 20.50 Huszon­négy óra. — 21.00 Foglalkozása: Tanár. — 21.30 Sportszombat. — 21.40 Atlétikai EB. OSZTRÁK MŰSOR 15.35 A kedves hazug. Film. — 17.00 Rajzóra kicsinyeknek. — 17.30 Heidi. Filmsorozat. — 17.55 Jó éjsza­kát gyerekek. — 18.00 Pa­noptikum. — 18.20 Zenei műsor. F. Chopin emlékére. — 19.00 Osztrák képek. — 19.30 Tv-híra­dó, kultúra. — 19.55 sporthírek. — 20.15 Vidám, zenés szórakoz­tató műsor. Heinz Conrads és barátai. — 21.40 Sporthírek. — 22.00 A szervezet. Bűnügyi film. — 23.45 Hírek. 2. 15.00 Műkorcsolya VB. Nők versenye. — 18.25 Szájkosár nél­kül. — 19.30 Emberek, akik szeretik a veszélyes életet. — 19.55 Tv-galéria. — 20.15 Riport­­műsor. Mainz. — 1977. — 21.35 Schellack és Schellack. A Rádió és TV a műsorváltoz­­tatás jogát fenntartja. M­OZI Sa­varia: Az aranyember (ma­gyar, de 10, fél 4.) Pillangó I— II. rész (amerikai 3/10.) Mesemozi: Óz, a csodák cso­dája (amerikai du. 3.) 1978. március 11. Szombat

Next