Vas Népe, 1978. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-01 / 77. szám
Elvi egyetértésben a hatékonyabb munkáért Pártunk egész tevékenységében meghatározó szerepet játszanak az alapszervezetek. Munkájuk színvonalától nem kis mértékben függ, hogy miként érvényesül társadalmunkban a párt vezető szerepe. Tevékenységüket, jelentőségüket aláhúzta a XI. kongresszus is, amely kiemelte: „A pártmunka színvonalát és eredményességét nagy mértékben az határozza meg, hogy a munka miként halad a végrehajtás első vonalában, az alapszervezetekben.” A vezető szerep eredményes érvényesítése, a politikai irányvonal következetes megvalósítása csak úgy lehetséges, ha a párt folyamatosan tökéletesíti saját munkastílusát. E törekvésnek elválaszthatatlan része az a politikai élet fő irányítói és szervezői. Ez azt jelenti, hogy a párt általános érvényű határozatainak szellemében elemzik, vizsgálják területük politikai viszonyait, a felsőbb pártszervek határozataival összhangban döntéseket hoznak a megérett kérdésekben és szervező munkával, politikai befolyásukkal biztosítják ezek végrehajtását. E tevékenységük szervesen beleilleszkedik politikai rendszerünk működésének mechanizmusába. Más szóval: a pártszervezet az egyenrangúság elve alapján termékeny kapcsolatot tart fenn az adott terület állami vezetésével, s szoros szálakkal kapcsolódik az egész munkahelyi kollektívához, az ott tevékenykedő társadalmi szervezetekhez, mozgalmakhoz. A munkában kialakult egymásra utaltság — úgy is fogalmazhatnám: kölcsönös függőség — alapján együtt, egyetértésben dönt az adott gazdasági egység vagy intézmény állami vezetőivel a kollektívát érintő legfontosabb politikai természetű, kihatású kérdésekben. Mint az adott terület kommunistáinak közössége, a szakszervezettel, az ifjúsági szervezettel, a szocialista brigádokkal és más társadalmi mozgalmakkal való együttműködésen keresztül befolyásolja az egész dolgozó kollektívát. Törekszik minél alaposabban megismerni e kollektíva érdekeit, véleményét, hangulatát, hogy az egész közösség valós érdekeinek képviselője szószólója lehessen. A pártszervezet ezáltal közvetlen eleme, tényezője a munkahelyi demokráciának; tevékenysége alapvető szerepet játszik abban, hogy az általa képviselt munkahelyi kollektíva részt vehessen az irányításban, a döntésekben. Ha így fogalmazzuk meg alapszervezeti munka stílusának, módszereinek továbbfejlesztése. A fejlett szocialista társadalom építésének, a reánk háruló politikai feladatok megoldásának ez napjainkban lényeges követelménye. Az alapszervezeteknek sokrétű tennivalóik vannak a párthatározatok valóra váltásában, a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében. Mégsem lenne helyes szerepüket erre szűkíteni. Leegyszerűsítő, pontatlan az a — gyakorta emlegetett — megállapítás, amely szerint az alapszervezetek arra hivatottak, hogy végrehajtsák a párt határozatait. Rendeltetésük, hivatásuk több ennél: működési területükön ők a politikai munka, az alapszervezetek szerepét, pontosabban tudják megjelölni helyüket a politika kialakításának és megvalósításának rendszerében. Ez a felfogás egyaránt ösztönöz a határozatokpontos és gyakorlatias megvalósítására és a kezdeményezésre, az öntevékenységre. A pártalapszervezetek többsége a gazdasági élet területén tevékenykedik. Ezért az előbb említett feladatkör számukra tartalmilag mindenekelőtt a gazdaságpolitika megvalósítását, a gazdasági kérdések megoldására irányuló fáradozást jelenti, abban ölt testet. Tanulságos megvizsgálni, kiket tesznek általában felelőssé a pártszervezetekben a különféle gazdasági természetű határozati, munkatervi pontok megvalósulásáért. Leginkább mérnököket, technikusokat, agronómusokat, közgazdászokat, versenyfelelősöket és így tovább. A magyarázat, az indok általában az, hogy nekik ez munkaköri kötelességük is, így a pártmunkában is ők tudnak vele a legjobban foglalkozni. Úgy vélekednek tehát, hogy az ilyen feladatokat legcélszerűbb szakemberekre bízni. A hatékonyság előtérbe kerülése a gazdaságszervező pártmunkában is fokozódó hozzáértést, szakértelmet igényel. Az említett felfogással mégis vitába kell szállnunk. A pártszervezetnek a gazdasággal kapcsolatos tevékenysége nem lehet csupán a kommunista gazdasági vezetők, szakemberek feladata. A pártmunkában ugyanis a gazdasági feladatok közül elsősorban azokat célszerű és helyes kiválasztani, előtérbe állítani, amelyek politikai természetűek. Ezek olyan kérdések,amelyek megoldása egyaránt igényli a konkrét szervezést és az emberek gondolkodásának alakítását, vagyis a politikai munkát. Ebben pedig az alapszervezet minden tagjának megvan a maga helye, szerepe, teendője. Így mutatkozik meg a mindennapi gyakorlatban az, hogy a pártszervezet a gazdasági, gazdaságpolitikai feladatok megoldását elvi-politikai eszközökkel irányítja. Az elvi irányítást azonban nem lehet, nem szabad szembeállítani a konkrétsággal, az operativitással. Nem mondhatjuk, hogy ez vagy az — mert a kettő együtt kell hogy jellemzője legyen az alapszervezeti munkának. Hiszen ezen a szinten az elvi kérdések is mindig konkrét formában merülnek fel, s konkrét megoldást igényelnek. A konkrétság követelménye azonban nem jogosítvány arra, hogy a pártszervezetek a gazdasági vezetők helyett, illetve a gazdasági vezetés módszereivel és eszközeivel dolgozzanak. Átmenetileg például megoldhatnak gondokat, ha maguk sürgetik és politikai kapcsolataikkal élve megszerzik a feldolgozás számára a hiányzó nyersanyagot. De tartósan mégis csak a hatáskörileg ületékes gazdasági vezetőktől kell igényelniük a megoldást, szükség esetén felvetve akár a személyes felelősséget is az esetleges mulasztásokért, kapcsolatának tartalmát is. Nemegyszer úgy teszik fel a kérdést, hogy ki vezet az adott területen, ki kinek van alárendelve. Úgy vélem, mármagának a kérdésnek ily módon való feltevése is helytelen. Igaz, akadnak objektív és szubjektív okok, amelyek ilyen „optikát” adhatnak a kérdésnek. Az egyszemélyi vezetés konkrét és határozott intézkedésekben fejeződik ki, a pártszervezet elvi-politikai irányító tevékenysége viszont általában kevésbé „kézzelfogható”. Ez olyan látszatot kelthet, hogy a munkaterület igazi „gazdája” a gazdasági, intézményi vezető, s a pártvezetés mögéje szorul. E látszatot csak erősíti, ha például a felsőbb pártszerv képviselője is mindig az igazgatót vagy az elnököt keresi meg a munkával öszszefüggő kérdésekben, s nem a párttitkárt, a pártvezetőséget. Valójában azonban itt nincs, nem lehet szó valamiféle egyirányú alárendelődésről A pártszervezet mint kollektíva és annak választott vezetősége, tisztségviselői nincsenek a munkahelyi vezetőnek alárendelve, az nem utasíthatja őket semmiA pártszervezet alapvető feladata minden ilyen probléma jelentkezésekor, hogy a tartós megoldás útjait keresse, egyengesse. Ez csak akkor lehet eredményes, ha a problémákat marxista módon vizsgálják, vagyis nem feledkeznek meg a valóságosan érvényesülő és a cselekvést meghatározó érdekekről. A párthatározatok elfogadtatása és megvalósítása csak úgy lehetséges, ha eközben állandóan munkálkodnak azon,hogy az egyéni és csoportérdek összhangba kerüljön az általános érdekkel, kifejezze azt. Ha ezek között figyelemre méltó, lényeges az eltérés, akkor a megoldás céljából jelezniük, kezdeményezniük kell. Kialakulhat ilyen helyzet például a termelési szerkezet átalakítása kapcsán, amely egy sor helyen új követelményeket támaszt, a munkahely, a munkakör megváltoztatását, esetleg új szakma elsajátítását is igényli. Az ilyen esetekben a népgazdasági érdek érvényesítése körültekintő munkát igényel, amelynek lényeges eleme a különféle érdekek feltárása, összehangolása, rangsorolása. A gyakorlatban tehát a politikai és a szakmai feladatok nem határolódnak el élesen egymástól. A kettő összekapcsolódása, kölcsönös feltételezettsége határozza meg féle döntés, állásfoglalás meghozatalára. Ha a munkahelyi vezető tagja pártunknak, a párt életében semmivel sincs több joga, mint bármely más párttagnak, s kötelességei is azonosak. De akár párttag, akár pártonkívüli, mint a munkáshatalom megbízottja politikai felelősséget visel a gondjaira bízott területen folyó munka egészéért. S ezt a felelősséget nemcsak a felsőbb szervek előtt viseli, hanem az adott egység kollektívája előtt is. E felelősség elsősorban nem formális jogi keretek között érvényesül, hanem mindenekelőtt abban testesül meg, hogy a vezetőnek élveznie kell az ott működő pártszervezet politikai bizalmát. Az alapszervezet tehát nem úgy érvényesíti helyileg a párt vezető szerepét, hogy csorbítja a munkahelyi vezető jogkörét, önállóságát, sőt megkerülve vagy ő ellenére intézkedik olyan kérdésekben, amelyek megoldása reá tartozik, az ő feladatköre, hatásköre. A párt állásfoglalásainak érvényesítésében számára a legfőbb eszköz a politikai bizalom kifejezésre juttatása. Megadja ezt a bizalmat minden vezetőnek, amíg azok a párt politikája alapján, annak szellemében dolgoznak, és megvonja mindazoktól, akik nem így végzik munkájukat. Márpedig e politikai bizalom nélkül senki sem tölthet be vezető tisztséget, beosztást. Népköztársaságunkban ezt minden állami szerv, intézmény tekintetbe veszi és szem előtt tartja. Ha így értelmezzük ezt a kérdést, azt kell mondanunk: megvannak a szükséges feltételek ahhoz, hogy a pártalapszervezetek betöltsék hivatásukat, megfeleljenek rendeltetésüknek. A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy tevékenységük e feltételek között mind eredményesebb. Egyre több részükről a jó kezdeményezés, ötlet, elgondolás, s ezek támogatásra is találnak. Erősödő öntevékenységük fontos szerepet játszik abban, hogy továbbra is eredményesen oldjuk meg a fejlett szocialista társadalom építésében előttünk álló politikai feladatokat. Jakab Sándor az MSZMP KB osztályvezetője , a pártszervezet és a munkahelyi vezetés forgalmának szabályozásáról részére kedvező, mert sok fölösleges utánjárástól mentesíti az érintetteket Azt jelenti, hogy az állampolgár ha egyszer beadta a földhivatalhoz — mellékleteivel együtt — a szerződést jóváhagyásra, utána minden további tennivaló hivatalból intéződik egészen a befejezésig, azaz a telekkönyvezésig. Újságíró: — Hogyan történik ennek gyakorlati végrehajtása? Kocsis Elemér: — A mező- és erdőgazdasági ingatlan megszerzésére vonatkozó szerződést a föld átruházásának engedélyezése céljából a föld fekvése szerint illetékes járási (és városi) földhivatalhoz kell beadni. Illetékmentes beadványban kell kérni a föld átruházásának engedélyezését. A kérelemhez csatolni kell az eredeti szerződést, annak 4 példányú másolatát, a földtulajdoni nyilatkozat egy példányát, a megszerezni kívánt föld forgalmi értékét tanúsító adó- és értékbizonyítványt, valamint az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyzéshez szükséges okiratokat. A földhivatal az engedélyezési kérelmet megvizsgálja és ha az átruházást nem lehet engedélyezni, a kérelmet határozattal elutasítja. Ha az átruházás engedélyezésének nincs akadálya, a szerződés valamennyi példányának záradékolásával engedélyezi azt. Újságíró: — Milyen egyszerűsítést tartalmaz a jogszabály a lakó- és üdülőtelkek ingatlanforgalmában Ügyintézése során? Kocsis Elemér: — Lakóház, üdülő, telek átruházása esetén a szerződés eredeti példányát, annak másolatát 2 példányban, a teleknyilatkozatot 2 példányban, a forgalmi értéket tanúsító adó- és értékbizonyítványt, valamint a járási földhivatalhoz címzett bejegyzés iránti kérelmet, az illetékhivatalhoz kell beadni. Az illetékhivatal a vagyonátruházási és eljárási illeték kiszabása után a bejegyzés iránti kérelmet, az eredeti szerződést és annak másolatát, a teleknyilatkozat egy példányát és a bejegyzéshez szükséges esetleges egyéb iratokat megküldi a járási földhivatalnak. Az új szabályozás gyorsítja az ügyintézést, az állampolgárokat mentesíti a különböző hivataloknál való személyes eljárástól. Egyben közérdek is, hogy ingatlanszerzés esetén minden arra jogosult az ismertetett rendelkezéseknek megfelelően járjon el. Udvardy Gyula 1978. április 1. Szombat Jól láttak, de... Bizonyára jól szemmel követték húsvétkor a nemzetközi autóstalálkozó eseményeit azok, akik a várfalat nevezték ki ideiglenes nézőtérré. Mint az képünkön is látható, az élelmes fiatalok mindenféle korlát, kapaszkodó nélkül ácsorognak a lámpa magasságáig érő keskeny falon. Az építkezés állványzatát használták fel arra, hogy minél előnyösebb „nézőpontból” láthassák a gépkocsik mutatványait. A balesetveszély annyira nyilvánvaló, hogy további részletezése szükségtelen. Baleset nem történt, ám mégis szót kell emelnünk. Kőszegen nem először és nem utoljára rendeznek autósversenyt, autóstalálkozót, s a nagy tömeg miatt bizonyára máskor is kakasütőt keresnek majd a fiatalok. Szombathelyen a Haladás sporttelepén hasonló gondokkal küszködtek a rendezők. Gyakran fordult elő, hogy a nézők - az álló lelátót övező betonkorláton ültek (sőt álltak.) Szombathelyen a rendezők betiltották ezt az önveszélyes kakasütőt. A legközelebbi kőszegi autóstalálkozó (vagy más esemény) alkalmával hasonló módon léphetnének közbe a rendezők, vagy az általuk megbízottak. A legsikeresebb rendezvényre is súlyos árnyat vetne egy baleset, nem is szólva a saját meggondolatlanságából szenvedő fél esetleges káráról, sérüléséről. —kt— Fotó: T. I. Szólam Én szilárd elvi alapon állok! (Lakatos Ferenc rajza) vas népe.