Vas Népe, 1979. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-28 / 23. szám
„,hogy mik vannak?! „JUBILEUMI” ÜNNEPSÉG Winnipeg (Kanada) egy lakójának ismét a bíróság előtt kellett számot adnia cselekedetéért. Mindig részegség és rendbontás miatt kellett a bíróság előtt megjelennie. Amiikor tizedik alkalommal vontak felelősségre e cselekedete miatt, a bíró a „jubileum” tiszteletére jog helyett kegyelmet gyakorolt és futni hagyta a bűnöst. Másnap ismét elővezették — azért, mert szabadonbocsátását kiadósán megünnepelte. CSIGAPOSTA Corte korzikai városban egy banktisztviselő 1973-ban egy levelet dobott a postaládába ügyfele részére, öt év múlva a levél most megérkezett a címzetthez, aki Cortetől 25 km-re lakik egy községben. A boríték a „legújabb” számlakivonatot tartalmazta. TÉVES ETIKAI MAGATARTÁS Dublinban a helytelen hivatali magatartás miatt szolgálata alól felmentettek egy anyakönyvvezetőt. Hivatali szobájában a következő mondást függesztette ki: „Az ember tapasztalatlanságból nősül, türelmetlenségből válik és emlékezőtehetség hiánya miatt házasodik újra.” EGÉRPUSZTÍTÓ SZER Washingtonban a parlamentben levő egerek kiirtására szakértők nehezen emészthető, sajtízű pattogatott kukorica, erősen szénsavas italok vagy oltott mész kiszórását javasolják. Proxmire szenátor beleegyezett, hogy mindezen javaslatokat komolyan meg fogja vizsgálni. Addig is egérfogókat helyeztetett el. Agyváltoztatás Egy madridi betörőn ,miután betört egy lakásba és ott ékszert és készpénzt tulajdonított el, fáradtság lett úrrá. Lefeküdt egy ágyra, hogy egy pillanatig pihenjen, de elaludt. Amikor a lakástulajdonos késő éjszaka hazatért, felfedezte a „vendéget”, akinek zsebeiből kicsüngött a zsákmány. Riasztotta a rendőrséget, a betörőnek egy másik alvóhelyet utaltak ki. INGYENES REPÜLŐÚT Akarata elleni légiúton vett részt egy zágrábi repülőtéri munkás. Kollégái véletlenül egy járat rakodása után bezárták a gép pogygyászterébe. Abelgrádi leszállás után a „potyautas” ismét elhagyhatta a gépet. DÖNTŐ HELYZET Darwinban (Ausztrália) egy feleség minden este feltette a kérdést férjének: „TV-t akarsz, vagy engem?” Egy év után a férj döntött a válás mellett. A bíró helybenhagyta keresetét, a feleség „lelki kegyetlensége” miatt. „GENTLEMAN”KÖLCSÖNZŐ Egy jó üzleti szellemű londoni hölgy 4 fontos „kölcsönzési” díj ellenében egy estére egyedülálló nőknek szórakozás céljából „tökéletes gentlemanokat” kölcsönöz. Ezek különböző korú úriemberek, akik illemtani oktatáson vettek részt és kötelezniük kell magukat, hogy a hölgyet nem látogatják meg lakásukon. 1979. január 28. Vasárnap Megnescsíkkal a könyv«o»»»tloretlen Harc a létért A könyvtárakat új módszerrel próbálják megóvni a könyvlopásoktól: a mágnescsapdával. Egy aacheni diák igen jól felszereltnek bizonyult. Szobájának 3 falát borította a tekintélyes kézikönyvtár, összesen 30 000 márka értékű könyvek, amelyeket mind lopott. Amikor rajtakapták, kijelentette, hogy fárasztó volt neki állandóan a könyvtárakba rohangálni. Ez szokatlan eset, nem annyira a vétség, mint inkább a könyvek tömege miatt. A jelenség éppen annyira a nyilvános kézikönyvtárak ismerői az egyetemek, mint a nyilvános kézikönyvtárak számára. Az amerikai egyetemi könyvtárak évente a könyvállomány 2—10 százalékának eltűnésére számítanak, az NSZK-ban azonban még csak becslések sincsenek a könyvlopásokra. A jövőben elektromágneses rendszerrel próbálják megvédeni a könyvállományt. A könyveket 3 milliméter széles és 70 milliméter hosszú különleges fémötvözetből készült csíkkal látják el. Ha valaki titokban a nadrágjába, vagy máshová rejti el az ilyen könyvet, akkor az ellenőrző sáv átlépésekor a könyvtár kijáratánál felhangzik a sípoló hang. E biztosítás nélkül nagyon ritkán sikerül elcsípni valakit. Gyakran a kellő személyzet hiányzik, mert néha ahhoz, hogy megállapíthassák egy könyv kicsempészését, azonnal revíziót kéne tartani, és helyenként még ruhatárosnő sincs, aki a látogatók táskáira vigyázna, így mindenki beviheti az olvasóterembe a dossziéját, és kimenetelkor sem ellenőrzik Főként a joghallgatók lopnak. A bonni egyetemi könyvtár vezetője bizonyos értelemben meg is érti őket. Ha a 2000 joghallgatónak egyidőben vanszüksége ugyanarra a drága törvénygyűjteményre, akkor még ha a könyvtárban 100 kötet van is, ez valóságos létharccá válik. Elsőként a freiburgi és a giesseni egyetem jogi kara szerelte fel az elektronikus védőrendszert. Megállapították, hogy az eltűnt könyvek száma azonnal jelentősen lecsökkent. A mágnescsapda felszerelése előtti négy évben a 3000 biztosított kötetből — a könyvtárnak összesen 100 000 kötete van — 264 veszett el; amágnescsapda felszerelése után csak 23. Kezdetben a diákok körében sporttá vált, hogy megtalálják és leszereljék a csíkot. A könyvkötők azóta a könyv fedelébe hegesztik a fémdarabkákat, és csak a könyv szétszakítása árántávolítható el. Mindazonáltal Freiburgbban azóta is majdnem annyi diákot rajtacsíptek, mint ahány könyv korábban eltűnt, de többnyire büntetlenekmaradtak. Akit elkapnak, az azt mondja, hogy nagyon elmerült a gondolataiban. Hozzájárul ehhez az is, hogy egyes olvasók egyáltalán nem lopnak, hanem egyszerűen eltávolítják a kötetet. Elveszik a könyvet a helyéről és valamelyik másik polcra állítják, ahol bizonyosan senki sem fogja keresni, így soha sem lehet kikölcsönözni, és a tettes, akinek szüksége van rá, mindig megtalálja, ha azzal akar dolgozni.. Egyes könyvekből gyakran csak kevés példány van. Ez egyes diákok számára elegendő ok arra, hogy vizsgára készülés idején biztosítsák a könyvet a maguk számára és a vizsga után visszacsempésszék. Ritkán fordul elő az, ami tavaly történt Freiburgban: egy művészetkedvelő az egyetemi könyvtár legértékesebb köteteiből több mint 80 000 márka értékű grafikát tépett ki, köztük Gutenberg korából származó fametszeteket és egy 10 000 márka értékű Toulouse-Lautrec rézkarcot. Ez ellen semmiféle mágnescsapda sem segít. ni EK SZÉPEI Budapesten, a Hilton Szállóban rendezték meg 1979. divatbálját, s megválasztották az év manökenjét és fotómodelljét. A képen: András Judit (az év fotómodellje), Sütő Enikő (az év manökenje) és Farkas Márta (manöken második helyezett). Művészi étlapok „Evés közben jön meg az étvágy” — mondja a francia közmondás, s ezt bizonyítja az is, hogy étvágyunkat már az étlap látványa is befolyásolja. No persze nem olyan értelemben, ahogymanapság a legtöbb étteremben az előfordul: a sivár étlapon az étel neve mellett feltüntetett szám már a fizetés pillanatát vetíti előre. Az étlap dekorálása egykor külön művészeti ág volt. Még a múlt század végén is romantikus, gyakran egzotikus rajzokkeretezték az étlapon a leveseit, elő- és főételek sorát. Az étlapok dekorálásának szokása a kontinensről származott. Színes kártyákkal díszítették a királyok és hadvezérek asztalait, a királyi menyegzők és az állami bankettek egyik dísze az étlap volt. Zenekíséret esetén az ételek sorát a kísérőzene programja követte. Királyi étlapra bukkanni manapságmár legalább olyan ritka, mint annak idején a királyok asztalán a rák és a fogoly. A Milánóban nemrég megrendezett étlap-kiállításon azonban akadt ilyen is. Az étlapokat elsősorban magángyűjtők bocsátották a kiállítás rendelkezésére. A legfőbb tanulság az árak közötti különbségben fedezhető föl. Ugyanazt az ételt egy előkelő hotelben csaknem hússzoros áron szolgálták fel, s az ételek ára az évek során is változott. Az angol étlapra a humor a legjellemzőbb. Az étlap értékét, a vendéglő tekintélyét az előkelő nevek is emelték. Egy londoni kávéház büszkesége például az az étlap, amelyet Oscar Wilde látott el kézjegyével. Humor Három nappal a házasságkötés után Teddel közli a felesége, hogy ha nem hagyja abba az ivást, akkor faképnél hagyja. — Pokolian nehéz lesz neked, öregfiú — jegyzi meg a barátja. — Bizony — sóhajt fel Ted, — nagyon hiányzik majd az asszony... ii — Mit csináljunk? — kérdezi a skót felesége. — Petrik éppen most nyelt le egy shillinget! — Hadd maradjon nála, holnap úgyis születésnapja van. ★ — Szép bundája van, kisasszony. Biztosan drága volt. — Nem tudom, mennyibe került. A főnökömtől kaptam. — Csak úgy kapta? Valamit csak kellett csinálnia... — Egyáltalán semmit. Csak az ujját kellett egy kicsit felhajtanom. rórarekord A svájci óraipar legújabb szenzációja a szupervékony karóra: a képen látható óraszerkezet vastagsága mindössze 1,89 milliméter! Ára viszont annál borsosabb , mintapéldányait 50 ezer frankért árulták. De hát akinek egy óránál a vastagság számít és nem a pontosság ... ciedloffsojheexotomiiii! (E. Várkonyi Péter felvétele) Janisch Miklós tudományos kutató az Állatorvostudományi Egyetem munkatársa, dolgozószobájában mérgeskígyókat gondoz. A négyhetenkénti „méregfejés” anyagát gyógyászati célra hasznosítják. A képen: Janisch Miklós texasi csörgőkígyóval. Gyermekmúzeum Angliában 1979 a Gyermekek Nemzetközi Éve, ezekben a hónapokban a világ minden táján fokozottabb figyelmet szentelnek a gyermekek világának. A gyerekek mesevilága elevenedik meg egy angliai kisváros, Derbyshire egyik legpatinásabb épületének, a Sudburry Hallnak falai között. Az épületben John Hodgson tanár rendezett be gyermekmúzeumot, még a XIX. században. A múzeum egyebek között ősi játékokat, mesefigurákat, szörnyeket és tündéreket rejt. Letűnt korok gyermekruháit külön vitrinekben őrzik. Az idelátogató gyerekeket Viktória-korabeli ruhákba öltöztetve vezetik körbe. A szivárványfüggönyön átlépve máris a varázstükör előtt találják magukat. Ezt a szobát gyerekek tervezték, a megelevenedő falminták, a kaleidoszkóp, a szépen berendezett egérlyuk, s a szivárványfüggöny fölötti aranyskakas mind-mind fantáziájuk szülötte. A következő teremben százéves gyerekszoba hintalóval, babákkal,bölcsővel. Kígyók, létrák, halmajáték, társasjátékok idézik a Viktória-kort. A szomszédos terem apró látogatói mintha nagyszüleik földrajzórájára csöppentek volna be: keskeny lócákon hátratett kézzel figyelik a sok avitt keflléket a tanteremnek berendezett szobában. A látogatók eleinte elbűvölőnek találják ezt a tanítási módszert, az óra után azonban hálásak, hogy a mai, modernebb oktatási rendszerben tanulnak. De nincs idő ezen tűnődni, mert babaházak és babák sorfala között egy titokzatos kapuhoz érnek. Amint kinyitik, rózsaillat lengi körül a gyerekeket, mágikus zene hallatszik, az elvarázsolt holdfényfottyosón bűvös fák, tavak és kastélyok kápráztatják el az apróságokat. Madarak szállnak el a fejek fölött, s a mennyezet a csillagos égbolt. Ez már a Szörny birodalma. A múzeum egy harmad részében a Szépség és a Szörny meséje elevenedik meg. Itt már a Szörnnyel is találkozhatunk. Szolgái a denevérek, a sötétség lakói. Az oszlopról egy hatalmas sárkány néz le. A Szörny odújából gótikus boltíveken, ijesztő folyosókon keresztül fényes terembe menekülhetünk, ahol éppen a Szépség ünnepli menyegzőjét a Herceggel. A terem fellobogózva, az asztal roskadásig tele. John Hodgson legtalálékonyabb segítőtársai a mesemúzeum berendezésében a gyerekek voltak. Hodgson házról házra járt, hogy megtudja, milyennek képzelik a gyerekek a Szörnyet, s milyennek a Szépség esküvőjét. John Hodgson szerint a képzelet a legfontosabb és a legvarázslatosabb ajándék. Ezt a titkos erőt három szabály megtartásával erősíthetjük: „minduntalan keressük a Szépséget; hallgassunk zenét és olvassunk könyvet; rajzoljunk, fessünk, írjunk mesét, s mindezt mutassuk meg másoknak.” Lehet, hogy tanácsait nemcsak a gyerekeknek szánta.