Vas Népe, 1979. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-02 / 230. szám
Hol veszik el a minőség? Egy régebbi kép él bennem, egy idős munkásról. Kaszát élesített a szentgotthárdi gyárban, kalapácsával teljesen szabálytalanul hol aprókat, hol meg nagyobb ütéseket mért a pengére. Évtizedes rutin, felhalmozott tapasztalat, szakmai tudás vezérelte kezeit. Szinte behunyt szemmel is tudta, hova, mekkorát kell ütnie, hogy a fém engedelmesen alakuljon a kalapács alatt. Aztán nyugdíjba ment a mester, fiatal állt a helyére. Aki ugyancsak ismerte a szakmát, ám mégis ... Valami hiányzott az ütéseiből, s a fém ezt „megérezte”. A világhírű szentgotthárdi kasza ugyan tovább tartotta magát a piacokon, de már nem volt az igazi. Talán azért, mert a fiatal kezeket már nem vezette évtizedes rutin. A szakma generációs öröklésének folyamata valahol megszakadt. Gotthárdon vagyunk, a magyar Selyemipari Vállalat helyi gyáregységében. Elöregedett, meg korszerű gépek váltják egymást a csarnokokban, egyre több van az utóbbiból. Tőkés céggel kooperálva készül itt az alapanyag, a minőségi követelmények nagyok. A főmérnök mondja: tulajdonképpen minden együtt van ahhoz, hogy a partner szájaíze szerint dolgozzanak, azaz: kiváló minőségű alapanyagot igyártsanak. A technológia adott, a gépek megfelelőek. S mégis: a minőségellenőrök sok apró kis hibát fedeznek fel a végért, ami a terméket majdhogynem eladhatatlanná teszi. Mik ezek az apróságok? Sajnos, legtöbb esetben az emberi hanyagság, a technológiai fegyelem megsértése szüli őket. Az, hogy a munkások egy része nem érzi igazán magáénak produktumát. Például lezseren bánnak a fonalköteggel, a piszkos padlóra teszik, esetleg olajos kézzel nyúlnak hozzá . . . Hiába „kifogástalan” a gépről lekerülő termék, ha az alapanyag már gyártás előtt szennyezett. Aztán a raktározás, a tárolás, a szállítás. Ezer apró hibalehetőség. Dobálják a csomagokat, deformálódik a rakomány, a hőmérsékletingadozások sem közömbösek a fonákra. Egy folyamat az egész, a beszállítástól a feldolgozáson át az elszállításig. S ha csak egy láncszemnél is lazítanak, az összmunka kerül veszélybe. A partner pedig nem fogadja el a védekezést, még javítanunk kell a fegyelmén. A partnert kizárólag a végeredmény érdekli, a kiváló minőségű anyag. A világpiac diktálja az iramot, s aki lemarad , menthetetlen. ★ Balázs Károlynéval, a Styl Ruházati Vállalat körmendi gyáregységében találkoztam. Alapító tagnak számít, tizenegy éve dolgozik itt. Munkásból lett szalagvezető az évek során. Végigjárta a gyártás minden folyamatát, kisujjában a szakma. Találkozásunkkor éppen női kabátokat készítettek az üzemben, egy angol cég rendelésére. Arra kértem a fiatalaszszonyit: foglalja össze, hogy mi a minőség alapkövetelménye az ő tapasztalatai szerint, illetve mi az oka annak, hogy bizony nemritkán „elveszik” a minőség, a hibás termékek csak a raktárkészletet gyarapítják. — Ott kezdeném, hogy tízegynéhány évvel ezelőtt a belföldi piac, pontosabban a kereskedelem, szinte igénytelen volt. Gyakorlatilag minden terméket el lehetett adni, a mennyiség dominált. Ez itt mostanában viszsza. A munkásokat semmi nem ösztönözte a jobbra, a pontosabb megoldásokra. A fizetés attól csak csökkent, ha valaki sokat bíbelődött egy-egy ruhával. Jelenleg éppen a fordítottját éljük a folyamatnak. A jelszó: kevesebbet, de jobbat! Nézze, az átállás csak papíron könynyű, a szalagoknál más a helyzet. Az évtizedes beidegződéseket egycsapásra lehetetlen megváltoztatni... — Márpedig ezt követelik maguktól, többek között épen az angol export kapcsán. — Enyhítek a szavamon: nem lehetetlen, hanem igen nehéz. Mióta új technológiával dolgozunk, jobb gépeink vannak, a munkahibás darabok száma minimális. Mégis, a dolgozók lelke mélyén most is a mennyiség dominál ... De beszéljünk a minőség összetevőiről. Először is az alapanyag legyen jó, ezen sok múlik. Másodszor a gépek beállítása. Mindig igazítani kell a berendezéseken: ha vékony az anyag azért, ha vastag, akkor meg azért. Ha ezt elmulasztja a dolgozó, máris egy hibalehetőség. Aztán a fegyelem. Nem vasalhatunk úgy, hogy puff! végighúzom a vasalót az anyagon. Gyengéden, finoman — ezt követeli a művelet. Különben kifényesedik a kabát. Még mindig a fegyelem, fogja magát a dolgozó, munka közben bekap egy falatot. Mondjuk zsíros lesz a keze, ezzel nyúl az anyaghoz , piszkosodik a bélés, vasalásnál kiugrik a folt. Aztán a reszortok meghatározása. Ha új modellre állunk rá, akkor mérjük azegyes folyamatokat. Például ha 4—5 percen belül képes valaki az adott részfeladatot megcsinálni, akkor megköveteljük, hogy egy műszakban ennek megfelelő darabszámot produkáljon. — S aki erre nem képes? — A tervet teljesíteni kell, a minőséget megtartani. Volt úgy, hogy egyik dolgozónk igen szorosnak tartotta a normaidőket, fél napig sírdogált. Végül mégis meg tudta csinálni. Persze, nagyobb figyelemmel, keményebb munkával. Az igazság az, hogy mindenkinek tudomásul kell már venni: üzemünkben nem másodállásban dolgozik, amolyan háztáji kiegészítőként. Úgy érzem, jópáran válaszút elé kerültek, fokozatosan bezárulnak a kiskapuk. Aki nálunk van, attól teljes értékű munkát követelnek, s ez így helyes. Úgy vélem, a minőség elsősorban az embertől, a fegyelemtől függ, s csak másodsorban a gépektől. Kicsire nem adunk, megsínyli a nagy. Megint a szentgotthárdi munkás jár az eszembe. Alki gyerekkorában batyut vitt az apjának a gyárba, benne az ebéd, s míg az apa falatozott, a fiú ismerkedett a szerszámokkal. Később az apa azt is megengedte, hogy a fiú kalapálja a kaszát, mintegy a fiára hagyta tudományát. Ez az áthagyományozás hiányzik ma a fiatal munkás — és sok munkás — „ütéseiből”, akik különben képzett szakemberek. Egészen, világosan, fogalmazva: a lelkiismeretesség, az örömmel végzett munka. Valahol itt kellene kezdenünk a kutatást, ha arra vagyunk kíváncsiak, hol veszik el a minőség? Kozma Gábor Folyékony ammónia van Évente 16 ezer hektárnyi szántóterületen mintegy 2400 tonna folyékony ammóniát terítenek szét a Hajdú-Bihar megyei Termelőszövetkezet Agrokémiai Közös Vállalat polgári üzemének dolgozói. A műtrágyázásnak eféla módja rendkívül hatékony — a hagyományosan kezelt kukoricával összehasonlítva magasabb termésátlagot értek el, s a talajkártevők pusztításában is kedvezőek a tapasztalatok, olcsóbb is mint a hagyományos műtrágyázás. A polgári vállalat 10 dán gyártmányú injektáló gépsorral végzi a munkát, elsősorban Borsod megyében. I Áruvizsgálat Hideget-meleget kellene fújnia! A jól működő hajszárító időt és pénzt takaríthat meg számunkra, ezért is kerül be mind több háztartás „gépparkjába”. Igaz, a „háztartási” kézi hajszárítóktól nem lehet mindazt megkövetelni, ami a fodrászatok burás és kézi hajszárítóitól joggal elvárható, de nagy előnyük, hogy otthon magunk használhatjuk őket. Ahhoz azonban, hogy megvásárlásuk kifizetődő legyen, ezeknek a „civil” gépeknek is többet kell tudniuk, mint egyszerűen meleg levegőt fújni. A NAGYÍTÓ 1979/7. számában vizsgálta a kézi hajszárítókat, amelyek választéka nálunk bőnek mondható — általában hét-nyolc típus kapható. Az árskála is figyelemre méltó: a legolcsóbb (s nem is a legroszszabb) gép ára 230,— Ft, — 470,— Ft-os árig további hat hajszárító kapható, majd nagy ugrás következik: 1230,— Ft-ért is árulnak ilyen gépet, ugyancsak kézi használatra. S vajon az ár és a minőség összhangban van-e? A NAGYÍTÓ tesztje a hajszárítók nyolc jellemzőjét vizsgálta, s ezek alapján minősített. Mindjárt a végeredménnyel kezdve: „jó”nak találta a svájci Sunbeam IEC—71 gépet (ára 1230,— Ft, ritkán kapható). „Közepest” kapott három, az NDK-ban gyártott készülék: a 470,— Ft-os LLD—800, a 230,— Ft-os LD—7 és a 340,— Ft-os LD—91. Szintén három „még megfelelő” gép akadt: az LD—9 (250,— Ft), a hazai H—2 (293,— Ft) és az LD—65 (240,- Ft). Az utóbbi korszerűsített változata, az LD—67 (ugyancsak 240,— Ft) meglepő módon „gyenge minőségű”-nek bizonyult. Miből adódik ez a tarka kép? A hajszárítás akkor végezhető gyorsan és jól, ha a kifúvott levegő hőmérséklete 80 °C felett van, sebessége elég nagy, és a gép 10 liter levegőt szállít másodpercenként. A vizsgált hajszárítók nem jeleskedtek, egyik vagy másik adatuk — esetleg több is egyszerre — nem érte el a kívánatos szintet. A legmelegebb levegő (80 °C-ost) az LD—7 szolgáltatja, viszont légárama kis sebességű és csekély a légszállítása is. Az LD—65-ből pedig mindössze 42 °C-os levegő távozik, s még kisebb sebességgel. Nemcsak az alapvető műszaki jellemzők fontosak. Például ha a légsebesség és a hőmérséklet nem szabályozható (csökkenthető) a kellő finomsággal, akkor a hajszárítás nehézkes lesz. A legjobban szabályozható az LSD—800 (három meleg fokozat közül választhatunk). Az élettartam is lényeges. A teszt 300 órás tartósság próbának vetette alá a hajszárítókat. Az LLD—800 és az LD—67 már 150 órás működés után javításra szorult, az LD—7 pedig 250 órát „élt”, a többi kiállta a próbát. Sajnos, több típus közös hibája, hogy a gép a szívónyílásokon keresztül beszívja a levegővel a hajat is. Tökéletes védelmet nyújt ez ellen a LSD—800 konstrukciója, s a Sunbeam megoldása is jó. Végül egy tanács: a hajszárítókat ne használjuk (és ne is tároljuk) nedves, párás helyen, így a fürdőszobában sem! Újdonságok az év végére Életszínvonalpolitikánk fontos részeként a lakosság ellátásában nagy szerep jut a fogyasztási cikk importnak. Fontosságát bizonyítja, hogy a fogyasztók a kereskedelemben elköltött minden 5 forintjukért külföldről származó terméket vásárolnak. A népgazdaság minden ágazatára érvényes takarékossági követelmény természetesen a kereskedelemre is vonatkozik, de ez nem jelenti az importról való lemondást, hiszen az a lakosság alapvető érdekeit szolgálja, elsősorban hiányt pótol. Az idei tervek szerint — lehetőségeinket figyelembe véve — 55—57 milliárd forint értékű import áru került, illetve kerül az üzletekbe, amelyek — A Szovjetuniótól Brazíliáig, az NDK-tól Indiáig, Portugáliától Japánig — több mint 50 ország közszükségleti cikkeit kínálják. Az import kétharmada érkezik a rubel elszámolású szocialista országokból, például több mint 100 000 személygépkocsit, 30 000 motorkerékpárt, 1,7 millió hektoliter sört, 300 millió forint értékű konzervet, 430 millió forint értékű optikai és fotócikket, 775 millió forint értékű bútort, 3,8 milliárd forint értékű ruházati cikket vásároltunk. A dollár elszámolású országokból — amelyek közül a fejlődő országokkal egyre jobban erősödik forgalmunk — a déligyümölcsökön és fűszereken, a kávén és a teán kívül egyebek között 5,5 milliárd forint értékű különféle ruházati cikket, 150 millió forintért bútort, 120 millióért szerszámokat, továbbá híradástechnikai és háztartási készülékeket, gépeket, sportszereket, kozmetikai termékeket szerzünk be. A Bülkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint az idei fogyasztási cikk import 44 százaléka az első félévben forgalomba került. Az év további részében esedékes külföldi áruk között további olyan jelentős tételek vannak, mint például 53 000 személygépkocsi, több mint 1 millió hektoliter sör, 18 000 tonna citrom, 10 000 tonna narancs, több mint 5 milliárd forint értékű ruházati cikk, 250 millió forint értékű játék, több ezer méter pamutbársony, 200 000 pár téli gumi lábbeli. Milyen importcikkekre, újdonságokra számíthatnak a vásárlók az év hátralevő időszakában? A kérdésre a legérdekeltebb külkereskedelmi vállalatoknál adtak választ az MTI munkatársának. A Konsumex külkereskedelmi vállalat — amely a legváltozatosabb áruskálával dolgozik — az év végéig még 70—80 millió rubel értékű fogyasztási cikket hoz be a szocialista országokból. A Szovjetunióból egyebek között porszívók, mosógépek érkeznek, s közvetlenül a karácsonyi forgalomra különböző játékok, órák, borostyánkészítmények, és egyéb ajándéktárgyak javítják a kínálatot. Az NDK-ból a következő hónapokban háztartási gépekre, evőeszközökre, divatékszerekre és órákra, sok újfajta tapétára, autóápolási cikkre, sportfelszerelésre, számít megrendelései alapján a kereskedelem. Hasonló termékeket vásároltak Csehszlovákiából is, míg Romániából többféle olcsó mosógép, Lengyelországból bojler, Bulgáriából gázkonvektor érkezik. A hazai termelést még nagyobb menynyiségű jugoszláv, kínai, pakisztáni, szíriai, hong-kong-i férfiing, román és olasz kötöttáru, mongol bőráru, lengyel gyapjúszövet, spanyol cipő egészíti ki. Az ajándéküzletek választékát mongol, koreai, vietnami fafaragások, gyékény- és háncsáruk, apró fémtömegcikkek bővítik az ünnepi forgalomra. A fejlődő országok közül argentin, indiai, szíriai, mexikói, brazil fogyasztási cikkek, főleg textiltermékek, ajándéktárgyak és élelmiszerek kerülnek forgalomba az év utolsó hónapjaiban, heteiben. A vállalat az utolsó negyedévben 26 fejlett tőkés országból vásárolt cikkekkel is hozzájárul a jobb, választékosabb ellátáshoz. Az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat 430 millió forint értékű bútort vásárolt a második félévre. A szállítmányok zöme ezekben a hetekben érkezik meg. A jugoszláv ülőgarnitúrák és szekrénysorok, köztük többféle, eddig nem importált típus —, a szovjet és a megyel szobabútorok és szekrénysorok, az NDK kárpitozott garnitúrák és konyhabútorok várhatóan enyhítenek majd valamelyest a hosszabb ideje tartó hiányon. Az Elektroimpex Külkereskedelmi Vállalat a tavalyinál jóval több szórakoztató híradástechnikai terméket rendelt külföldi partnereitől; az áru csaknem egyharmada érkezik az év utolsó hónapjaiban. A csehszlovák Tesla magnetofonokból az év végéig 30 százalékkal több jön a tavalyinál, s a tervezettnél is több lemezjátszót ígért a csehszlovák partner. A gyakran hiányzó asztali rádiókból több mint 16 000-et vett a vállalat, többségükre karácsony előtt számíthatnak a vásárlók. A IV. negyedév híradástechnikai újdonsága az őszi BNV-n is sikert aratott japán Akai orsós magnetofon, s kisebb mennyiségben, választékbővítő jelleggel megjelenik a hazai piacon a Pioner típusú kazettás magnetofon is. Az üvegáru importőr, a Ferumion Külkereskedelmi Vállalat a tavalyinál 10 millió forinttal több terméket hoz be külföldről. Szinte valamennyi szocialista országból vásárolt meglehetősen széles választékban olyan háztartási üvegárukat, amelyeket a hazai ipar egyáltalán nem gyárt. Az NDK-ból jön a legtöbb háztartási üvegáru, csiszolt pohár, festett pohárkészlet, ólomkristály, hőálló üvegedény , amelyhez hasonlókat szállítanak az év végéig a csehszlovák és a szovjet partnerek is. 1979. október 2. Kedd